| |     latinica | english  
Főoldal
Đurić és Szijjártó találkozója: Szerbia és Magyarország baráti kapcsolatainak megerősítése – 2024.05.17.

Marko Đurić, Szerbia Köztársaság külügyminisztere ma hivatalos magyarországi látogatáson Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel találkozott.
 
Az új szerb külügyminiszter első kétoldalú találkozóján kijelentette, hogy örömmel tölti el mai budapesti látogatása, hiszen ez Szerbia és Magyarország azon baráti kapcsolatainak a  megerősítését jelenti, amelyek Vučić államfő és Orbán miniszterelnök vízióitól vezérelve néhány évvel ezelőtt kialakultak, és történelmi átalakuláshoz vezettek a szerb és a magyar nép hasznára és örömére.
 
„Őszintén örülünk annak, hogy az Európai Unió Tanácsában Magyarország veszi át az elnöklői posztot, mégpedig azért, mert tudjuk, hogy nem csak mi, azaz Szerbia, és az egész régió megbiztató barátot láthatunk az EU élén, hanem azért is, mert az Európai Unió élére olyan politikai struktúra kerül, amely felelelősen mérlegeli, melyek az európai érdekek” – hangsúlyozta a szerb diplomácia vezetője.
 
A Srebrenicáról szóló határozati javaslatról szólva Đurić miniszter úgy értékelte, hogy az nem más, mint a régi sebeknek a régió-beli felelőtlen politikai körök általi feltépése, ami feszültséget és elégedetlenséget váltott ki.
 
„Ez a felelőtlen politika nem vette tekintetbe a népeink jövőjét érintő szükségleteket, hanem azon szűkebb politikai körök érdekeit tartotta szem előtt, amelyek megkísérlik az áldozatokkal való manipulálást” – jelentette ki Đurić miniszter.
 
Ami Koszovót és Metóhiát illeti, a miniszter rámutatott, hogy Szerbia stabil és normális kapcsolatokra, a kompromisszumokon alapuló megoldások kialakítására törekszik, de ebben a pillanatban az olyan tárgyalópartnerek helyett, akik segítenék az etnikai problémák megoldását, Pristinában – sajnos – olyan beszélgetőtársak vannak, akik napról-napra megszegik a megállapodásokat és újabb feszültségeket teremtenek. 
 
A szerb diplomácia vezetője kijelentette: rendkívül nagyra értékeli Magyarország támogatását, amikor Pristina azon próbálkozásairól van szó, hogy az Európai Unió által előírt standardokat megkerülve tagságot szerezzen az Európa Tanácsban. 
 
 
Đurić miniszter rámutatott, hogy azon jogok szintje, amelyek a szerb közösséget Magyarországon megilletik, példa értékű a kisebbségi jogok tiszteletben tartása tekintetében az egész Európai Unióban. 
 
„Szerbiában mi a magyarokat testvéreinknek tekintjük, akik lehetővé teszik az államunk erősödését, a kapcsolataink erősítését, és akik kultúráink között sérthetetlen és erős hidat alkotnak, és mi büszkék vagyunk erre a barátságra”, szögezte le Đurić miniszter.
 
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter gesztusként értékelte, hogy kinevezése után a szerb diplomácia vezetőjét első hivatalos látogatása Budapestre vezette, hiszen ez elegendő bizonyítéka annak is, hogy az elmúlt években milyen nagyszerű dolgok történtek és mennyi közös eredményt értek el a két állam szintjén. 
 
A magyar miniszter emlékezetett a feszültségekkel teli nemzetközi kapcsolatokra, amelyek tudatában a barátságnak és a kölcsönös tiszteletnek rendkívül fontos szerepe van. Rámutatott, hogy Magyarország egyik szomszédjában háború dúl, a másikban merényletet követtek el a béke- és szuverenitáspolitikát folytató miniszterelnök ellen, a harmadikban rendkívül agresszív migránsok vannak jelen. Ilyen körülmények között Szerbia és Magyarország szövetsége felbecsülhetetlen értéket jelent Magyarországnak – hangsúlyozta. 
 
A két ország közötti kölcsönös bizalomról és együttműködésről szólva Szijjártó miniszter rámutatott, hogy az összes szomszédos ország között Szerbia az, ahol a legnagyobb mértékben tiszteletben tartják a magyar közösség jogait, továbbá, hogy Magyarország energiaellátásának biztonsága Szerbia kezében van. 
 
 
Hozzátette: az elkövetkező időszak tervei között szerepel a két országot összekötő kőolajvezeték kiépítése, új határátkelő építése, továbbá az is, hogy nagyobb erőfeszítések árán jövő év végéig kiépüljön a Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút.
 
Magyarország készül arra, hogy átvegye az Európai Unió elnöklői posztját, s azt szeretné, hogy a magyar elnökség alatt Szerbia közelebb kerüljön az uniós tagfelvételhez – hangsúlyozta Szijjártó miniszter, miközben elégedetlenségét fejezte ki, hogy az EU a felvételt illetően már 15 éve megalázó módon bizonytalanságban tartja Szerbiát.
 
A magyar diplomácia vezetője bejelentette, hogy Magyarország az ENSZ Közgyűlésben nem szavazza meg a Srebrenicáról szóló határozati javaslatot, mert a srebrenicai tragédiával összefüggésben démonizálni kívánják a komplett szerb nemzetet. 
 
Nemmel fogunk szavazni akkor is, ha valaki kezdeményezni fogja az ú.n. Koszovó felvételét az Európa Tanácsban – jelentette be Szijjártó miniszter.
 
 
 


Address by the President of the Republic of Serbia Aleksandar Vučić at the UNSC session on UNMIK - 2024.04.22.

"Dear President of the Security Council, 
 
Esteemed members of the Security Council, 
 
Dear Special Representative of the Secretary-General, 
 
Allow me, before I move to the Report we are speaking about today, to remind you that on 19 April was exactly 11 years since the most important Agreement between Belgrade and Pristina on the path of normalization of relations was adopted in Brussels. One of the signatories was also the EU. Eleven years later, even though Serbs met all the difficult obligations from the mentioned Agreement, the Community of Serb-Majority Municipalities and its formation are not even on the horizon. For all the Serbs living in K&M, for the entire Serbia, these 11 years have been 11 years of undelivered promises, daily excuses and untruths; 11 years of accidental or intentional inability of the EU- as the guarantor of the respective Agreement, to move things from square one. Of course, all that resulted in what we can call today the legal violence and physical harassment of Serbian population in Kosovo and Metohija. 
 
First and foremost, I extend my gratitude to Secretary-General Guterres and Special Representative Ziadeh, for their dedication to fulfilling the UNMIK mandate as outlined in UN Security Council Resolution 1244. Therefore, while the subject report may not fully capture the severity of the situation on the ground, it factually documents nearly all significant events during the reporting period, and this holds considerable value for member states. To gain a more comprehensive understanding of this report, I wish to highlight certain critical points for the esteemed members of this body to consider.
 
The Report on UNMIK’S work that is before us today, is being discussed month and a half since this distinguished body held the special session on situation in Kosovo and Metohija on 8 February. Let me remind you that this urgent session was held upon submission by the Republic of Serbia that the Provisional Institutions of Self-Government in Kosovo and Metohija, led by the Albanian leadership, are jeopardizing international peace and stability.
 
To that submission, the Republic of Serbia also enclosed the detailed explanation of actions by which the Provisional Institutions of Self-Government lead by Kosovo-Metohija Albanians continuously and intentionally created the unbearable living conditions for Serbs and other non-Albanians. Additionally, the Republic of Serbia presented to the Security Council all the actions by which those institutions carry out well-planned, widespread and systematic harassment against Serb civilians, including continuous legal violence, physical violence and selective targeting.
 
Urgent Security Council session on 8 February was held thanks to the fact that all members of the Security Council evaluated that our arguments in the submitted complaint had been based on facts and in accordance with that, they approved our request. I specially emphasize that the majority, which accepted our argumentation, consisted here of the countries that do not respect sovereignty and territorial integrity of the Republic of Serbia in a way envisaged by the Provisions of the legally binding UN SC Resolution 1244. Thereby, it is much more important that such a structure of the SC member states respected our arguments and took into consideration on this important session the ethnically motivated, intentional creation of unbearable living conditions for Serbs, as well as the campaign of well-planned, widespread and systematic harassment against Serb civilians, and their persecution by the Provisional Institutions of Self-Government in K&M.
 
I will remind you that almost all members of this distinguished body expressed profound concern for the position of Serbs and other non-Albanians in Kosovo and Metohija, and had urged for the Dialogue. During those discussions, special emphasis was placed on the acute measure of abolishing cash transactions in dinars, whereby Pristina ‘s regime dramatically and additionally made daily life of Serbs and other non-Albanians difficult, given that they predominantly receive their income in dinars. This issue was discussed in the context of denying them access to even basic social services such as healthcare, education, etc.
 
However, said measure to abolish the use of dinar—representing the culmination of prolonged, comprehensive and ethnically motivated campaign of widespread and systematic attacks against non-Albanian civilians by Pristina’s institutions—is still effective. If you remember Albin Kurti was speaking here in front all of you that he was giving to Serbs the three-month transitional period in which no Serb rights would be abused regarding giving and accepting dinars as a currency. Of course, since the moment session ended no one in Pristina or in the international community has ever mentioned three-month transitional periods, and all the measures against Serbs related to dinar started being implemented immediately. That is why Serbs and other non-Albanian population in Kosovo-Metohija remains unable to get their pensions, salaries, social giving, child allowances and all other payments, and why the work of schools, kindergartens, medical, social and all other institutions is practically disrupted. Employees of these institutions, those that are still operating, face daily fears from groundless apprehensions, which Kurti’s regime is carrying out on a mass scale, under false charges. This situation profoundly affects children in kindergartens, pensioners, single mothers and severely ill persons in rural environments, but also everyone else. This issue stands out as one of the few where Pristina authorities demonstrate lack of discrimination, affecting everyone equally, regardless of their age or gender, as long as they are non-Albanians and do not endorse their chauvinistic agenda aimed at realizing the Greater Albanian concept.  
 
And yet instead of being sanctioned, Kurti’s regime keeps being rewarded.
 
I would like to take this opportunity to inform all member states, who have sincerely and with good intentions called for dialogue, that from February 8, 2024, to the present day, five rounds of discussion have been held in Brussels, based on UN Security Council Resolution 1244 and General Assembly Resolution 64/298 (2010). The only tangible outcome of these deliberations has been the exposure of Pristina’s true motives. Pristina’s head negotiator, Bislimi, Albin Kurti's deputy and his partner in the persecution of the civilian population, confirmed that their unilateral and escalatory decision to effectively abolish the dinar in Kosovo-Metohija has profoundly affected the people. Unlike Kurti’s assertions, made before this esteemed body that Serbia’s accusation was false and that no one, including Serbs, was impacted by their decision, Bislimi’s sincerity acknowledged the actual intentions to eradicate all Serbian presence in Kosovo-Metohija. Therefore, he, like Kurti, remained committed to Greater Albanian hegemonic aspirations, which preclude any negotiations with Serbia and coexistence with Serbs. His conduct in the dialogue process, characterized by a strategy of "sabotage through presence", underscored his reluctance to pursue a compromise solution, as had been advocated by this esteemed body, to safeguard the population.
 
And yet instead of being sanctioned, Kurti’s regime keeps being rewarded. 
 
Ladies and gentlemen, 
 
In parallel, Pristina’s brutal repression in persecuting Serbs and other non-Albanian, has been additionally deepened and strengthened. SINCE THE URGENT SESSION ON 8 FEBRUARY, 16 NEW ETHNICALLY MOTIVATED ATACKS AGAINST SERBS TOOK PLACE. They involve:
1. Armed attack against Serb young men in Gračanica,
2. Gun firing and intimidation of ever smaller number of Serb returnees in the west of K&M,
3. Continuing Unjustified Detentions,
4. Police violent removal of the plates with names of the places in Serbian language, in Cyrillic alphabet in purely Serb municipalities in the north of K&M. Continuous attacks within the campaign of Serb persecution broadened after 8 February to intrusions of Pristina’s parapolice forces into Serbian pharmacies in Kosovska Mitrovica and Zubin Potok, where the persecutors of Serbs confiscated huge amounts of medications.
 
On the other hand, while the UNMIK Report maintains factual precision, it lacks in capturing the interconnected events over an extended period of time. These events, when analyzed together, paint a stark picture of the ground reality. This limitation in reporting stems not only from the length of the reporting period but also from the methodology employed, which has remained consistently superficial and brief. Therefore, it is my obligation, esteemed representatives of the member states, to offer further insight into the reported events, enabling you to grasp the overall situation more comprehensively.
 
THE UN SC EMERGENCY SESSION IS NOT PRESENTED IN THE REPORT AS AN EVENT OF SPECAIL RELEVANCE. The respective session was mentioned only in Item 22. And even there it has been wrongly put that it had been held at Serbia’s request „to discuss the consequences of the new currency regulation“.
 
This claim is factually incorrect, because Serbian quest for emergency session, adopted by the UN SC, had been based on complaint supported by arguments for endangering international peace and security by Pristina. Illegal abolishment of dinar was reported and took into consideration in that context only as a part of complaint against PISG in Pristina for: 1) Systematic, widespread and well-planned attacks against Serbs by PISG in Pristina, 2) Intentional creation of unbearable living conditions for Serbs and 3) Persecution of Serbs.
 
The dramatic complaint on persecution of Serbs, which the SC took into consideration at the emergency session, was BLANDLY AND PROSAICALLY PRESENTED in the Report IN THE FOLLOWING WAY: „Mr. Vučić and Mr. Kurti participated in the session, presenting contrasting narratives regarding the situation in Kosovo and the regulation’s impact”.
 
In that regard, I believe that it is important to remind that SERBIA WAS NOT PRESENTING JUST SOME “NARRATIVE” AT THE RESPECTIVE SESSION. Quite the opposite, MY ADRESS WAS THE MERE NUMBERING OF CONCRETE DATA AND FACTS on the campaign of systematic, well-planned and widespread Pristina’s attack against Serb population.
 
On that occasion, I mentioned, among other things, concrete data on the following:
- The illegal expropriation of more than one million square meters of Serbian land for construction of illegal basis of special police in the north of K&M,
- Disabling freedom of movement for Serbs by meaningless stoppings, humiliating treatment, beatings, and even other acts of violence at illegal armed checkpoints and at other places throughout the north of Kosovo and Metohija,
- Arbitrary apprehensions of dozens of eminent Serbs, as well as unfounded long custody based only on their ethnicity- and without raising charges,
- Meaningless shooting by Pristina’s special forces and almost constant presence of armored vehicles in peaceful urban environments,
- Making decisions on confiscating buildings owned by Serbian institutions, which have been owning them for more than a century,
- Introduction of the 9-month illegal embargo on Serbian goods and seizures of legal goods owned by Serbian merchants,
- Violent confiscation of the property of the Serbian Orthodox Church, whereby Pristina violates special protective zones around the Serbian Orthodox Church facilities, while renaming Serbian sacral facilities, which are several centuries old, to Albanian ones,
- Ploughing and destruction of Serbian cemeteries,
- Arming illegal so-called KSF, which in accordance with Paragraph 9.b, Paragraph 15 and Article 6, Annex 1 of the UN SC Resolution 1244 should be demilitarized and dismantled,
- Disabling payment of 60.946 salaries and pensions to Serbs in Kosovo and Metohija, 2.430 scholarships for students and pupils, funds for financing soup kitchens for about 2.000 socially most vulnerable citizens, as well as all other incomes for Serbs,
- 470 unsanctioned ethnically motivated attacks against Serbs
- 75 attacks against sacral facilities of the Serbian Orthodox Church,
- 25 attacks against Serbian children, including attempt of murder of the 11-years old Serb child by the representative of the illegal KSF on Christmas 2023. 
 
And yet instead of being sanctioned, Kurti’s regime keeps being rewarded.
 

Oпширније...
Emlékakadémia az Emlékezés Napja, a koszovói és metóhiai szerbek 2004 március 17-ei pogromjának évfordulója alkalmából - 2024. 03.17.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma este a Népszínházban részt vett az Emlékezés Napja, a koszovói és metóhiai szerb lakosság 2004 március 17-ei pogromjának évfordulója alkalmából megrendezett emlékakadémián.
 
„Amikor ilyen alkalmakkor találkozunk, az olyan mint egy többlet-kötelezettség. Szinte sohasem állapodtunk meg arról, hogy ez mi és hogy mit kell tennünk a jövőben“ - mondta az államfő. „Amikor egy bűntény után húsz év múlik el az áldozatok iránti igazságszolgáltatás és az bűnösök megbüntetése nélkül, akkor felmerül a kérdés - mi jöhet még? Mit mondjunk magunknak, a világnak, de mindenek előtt a Koszovóban és Metóhiában élő szerbeknek, akik 2004 március 17-én pogromot éltek át, amikor tízet közülük megöltek, és csaknem ezret közülül megsebesítettek, miközben 4 000 közülük való embert tartósan elüldöztek az otthonukból, a tulajdonukban levő házak közül 900-at ledöntöttek, 35 templomot és kolostort megrongáltak és megsemmisítettek. Nem vagyok biztos benne, hogy szavakat lehet találni minderre, én legalábbis nem találok“ - mondta Vučić elnök, kiemelve, hogy van amit mi sem tudunk elvenni másoktól, de mások sem vehetnek el tőlünk, ez pedig az igazságra való jog.
 
 
„És a mai világban bármennyire is elavultnak, félrevezetőnek és értéktelennek mutatják be az igazságot, én továbbra is hiszem, hogy az igazság fény, ami nélkül örök sötétségben élnénk. Szükségünk van rá és nem hallgathatunk akkor sem, ha arról akarnak meggyőzni bennünket, hogy nem tudjuk, mit beszélünk. És ez nem dac, ez annak elutasítása, hogy fény nélkül éljünk és hogy minden feledésbe merüljön” - mondta az elnök a beszédében. Emlékeztetett Schopenhauer gondolataira, hogy az igazságnak három fázisa van és hogy mi most a másodikat éljük - az igazság erőszakos tagadását. 
 
„Ukrajnában megsértették a határok sérthetetlenségének az elvét, és talán Szerbia tekintetében nem? Az ENSZ BT beleegyezése nélkül 19 ország részéről történt támadás nem a jog megsértése? Az egész világ ugrott,  hogy védje Ukrajnát, a harmadik világháborút emlegetik, de amikor Szerbiától rabolnak el területet,  akkor semmi. És amikor mindezt megmondjuk, és amikor Szerbia számára ugyanazt kérjük, akkor azzal támadnak bennünket, hogy erőszakosak vagyunk, fegyverkezünk és hogy örök veszély vagyunk. Az elvek nélküli világban egyedüli mentsvár az igazság. Az igazságot nem lehet átugrani, megkerülni, ezért menekülnek tőle, és nem akarják elfogadni. Az igazság erőszakos elrablásának a világában élünk. És húsz évvel a pogrom után mi nem támadtunk meg senkit, senkit sem fenyegettünk, viszont sokszor hallgattunk. Ez nem jelenti azt, hogy visszavonulunk, hanem azt, hogy a továbbiakban is elmondjuk az igazságot. Az igazság pedig az, hogy a pogrom három évvel a ’demokratikus változások’ után történt. Tehát, a szörnyű bűncselekmények ’a standardok a státus előtt’ akkori szólam közepette történtek. Mert hogy, úgymond, a státus nem ismert. A standardok pedig azok, amikor előállnak a három albán fiúról szóló mesével, akiket állítólag - ahogy még ma is ismétlik Pristinában - a szerbek kergettek a halálba, és akkor a standardról gyorsan rá is térnek a státusra” - emlékeztett a szerb államfő. Hozzátette, hogy jól szervezett és egybehangolt volt mindaz, ami 2024 máricus 17-én történt.  
 
 
„Ez nem az igazságtalanságot érző remek emberek dühe és haragja volt. Nem, mindezt jól előkészítették és megszervezték, hogy utána jöhessen az Ahtisaari-féle terv, a bécsi tárgyalás, és a teljes függetlenség” - emelte ki Vučić. 
 
Az államfő arra is emlékeztetett, hogy 2008 és 2012 között, de 2013-ban is sokat veszítettünk, mert a világnak több, mint a fele elismerte Koszovó függetlenségét. 
 
„Nem örököltünk olyan helyzetet, amelyben egyenlőek vagyunk, hanem olyat, amelyben Koszovó a világ nagyobb része számára már független volt. És bármennyire is fájó a brüsszeli megállapodás, mégis lehetőséget adott számunkra a gyors haladásra és fejlődésre, hogy megmutathassuk: megbízható partnerek vagyunk. A brüsszeli megállapodásból eredően semmi sem teljesült, ami az albánok kötelezettsége volt, mert nem is akarták. Majdnem 12 év telt el a brüsszeli megállapodás óta, de emlegetik az ohridit is, amit mi nem írtunk alá. Hallani sem akarnak a Szerb Községek Közösségéről szóló tárgyalásokról, de nyugati partnereink ennek ellenére semmit sem szólnak ellenük. Ez az ő szülöttük, amit bölcsőben ringatnak és amit örökre őrizni akarnak. Mit tegyünk tehát, amikor látjuk, hogy sem a szavuk, sem az aláírásuk nem ér semmit - nem az albánoké, hiszen az ővék sohasem volt érvényes -, hanem azoké, akiket becsületes tárgyalóként tartottak számon” - emlékezetett Vučić, kiemelve: most már arra is számíthatunk, hogy meg is mondják, mi az, amit ránk kényszerítenek és nem megállapodás tárgya.
 
 
„Mondják meg, hogy ez az önök akarata, és nem Szerbiáé és a szerb népé. Folytathatnak bármilyen akciókat és fenyegethetnek is bármivel, de sohasem fogadjuk el a 2004-es pogrom következményeit, sem pedig Koszovó függetlenségét, mert Koszovó mindig a szuverén és független Szerbia része lesz. Mert vannak emberek, akik a jövendő értékítéletét is számon tartják, és őket nem győzhetik le fenyegetésekkel. Mindenek előtt szeretjük a szabadságot, és sohasem engedjük meg, hogy ezt elvegyék tőlünk. Szeretnék az itt jelen levőkkel együtt fejet hajtani a hőseink emléke előtt, akik a saját házaikat és otthonaikat védve vesztették életüket, és azt üzenem, hogy az áldozatuk nem volt hiábavaló. Tudni fogjuk, hogy mit tettek a hazájukért és emléküket őrizni fogjuk. Éljen Szerbia, éljen Koszovó és Metóhia, éljen a mi népünk!”.
 
 


Az energetikai stabilitás kulcsa a regionális együttműködés - 2024.03.12.

Dubravka Đedović Handanović, Szerbia Köztársaság Kormányának bányászati és energetikai minisztere ma Budapesten Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel az energiaszektort érintő közös projektekről és a két államnak a gáz-, kőolaj- és villanyáram ellátásával kapcsolatos együttműködéséről folytatott megbeszélést.
 
A találkozót követően a miniszter asszony hangsúlyozta, hogy az energiabiztonság elérésének kulcsa a regionális együttműködés, amire Szerbia és Magyarország példája szolgál bizonyítékul számos területen, s különösen az energiaszektorban. 
 
A gázellátásra vonatkozó együttműködésen kívül szándékunkban áll a kőolaj- és a villamosenergiai összeköttetések kiterjesztése is - jelentette ki a miniszter asszony, hangsúlyozva, hogy az energiaellátás stabil, és a hazai tartalékok mellett pillanatnyilag 163  millió köbméter gáztartalékot tárolunk a magyar gáztározókban. 
 
 
Hozzátette: a mai nap folyamán folytatott beszélgetésben szó volt a meglévő tartalékok felhasználásának az üteméről és a további mennyiségek beszerzéséről is, hogy az elkövetkező tél beállta előtt megerősíthessék az ellátás biztonságát. 
 
Đedović Handanović rámutatott, hogy a megbeszélésen a Szerbia és Magyarország közötti kőolajvezeték projektjét mindkét állam az energiaszektor egyik prioritásaként tartja számon, s ezt erősítette meg a Transnafta és a magyar MOL munkacsoportja tagjainak mai budapesti találkozója is. 
 
A miniszter asszony kiemelte, hogy Szerbia megkezdte a kőolajvezeték kiépítésének az előkészületeit, s folyamatban van a területrendezési terv, a környezetvédelmi hatástanulmány és a szükséges műszaki dokumentáció előkészítése is, s e tekintetben fontos, hogy mindkét partner összehangolja ide vágó tevékenységét.
 
Rámutatott, hogy a tervek szerint a munkálatokat már jövőre elkezdik, s a cél az, hogy a 128 km hosszú kőolajvezeték 2027-ig meg is épüljön. A beruházás értéke megközelítőleg 150 millió euró.
 
A vezeték kapacitása évi 5 millió tonna kőolaj - mutatott rá a miniszter asszony, s hozzátette, hogy mindkét fél egyet ért a gyors és összehangolt munka fontosságában.
 
Đedović Handanović emlékeztetett arra is, hogy a két ország közösen építi a Pannon Korridort, amellyel Szerbia és Magyarország között megkétszerezik a villamosenergiai szállítási kapacitásokat.
 
A Pannon Korridor kiépítése 100 millió eurós beruházás. A tervek szerint négy év alatt készül el, s ennek része az a terv is, hogy Magyarország csatlakozik a regionális villanyáram-börzéhez, amelyet Szerbia és Szlovénia alapítottak, s amelyre néhány kéten belül sor is kerülhet - mondta a miniszter asszony.
 
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külögyminiszter kiemelte, hogy Magyarország számára az energiaellátás biztonsága elsődleges feladat, és országa csatlakozni fog a regionális villanyáram-börzéhez.
 
 
Budapesti látogatása során Szerbia bányászati és energetikai minisztere részt vett a Budapest Balkans Forum elnevezésű konferencián, ahol az energiaszektorban tervezett fejlesztésekről mondott ismertetőt. 
 
Đedović Handanović kiemelte, hogy Szerbia stratégiai célja az energiafüggetlenség, és hogy a polgárok és a gazdaság számára a lehető legalacsonyabb áron biztosítsa az energiát, s ennek értelmében három dologra fókuszál.
 
Az első az ellátás biztonsága új infrastruktúra kiépítésével, mint amilyen a gázellátásban Bulgáriával kiépített inter-konnektor, és hasonlók építése Észak Macedóniával és Romániával.
 
A második az energiabiztonság erősítése új infrastruktúra építésével, s ennek értelmében szükség van a Bistrica és a Đerdap 3 vízierőművek és további egy gigawattos naperőművek kiépítésére.
 
A harmadik fókuszpont a regionális összekapcsolódás kiterjesztése, illetve a szomszédos országokkal való energia-hálózatok létrehozása. 
 


Vajdasági est Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén – 2024.02.24.

A Vajdaság AT idegenforgalmi kínálának népszerűsítését szolgáló, a budapesti Utazás Nemzetközi Turisztikai Kiállításon való részvétel alkalmából 2024 február 24-én Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén megtartották a hagyományos Vajdasági Estet.

Az egybegyültek előtt Aleksandar Lončarevic nagykövetségi ügyvivő, Boško Vučurević, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke és dr. Nataša Pavlović, a Vajdasági Turisztikai Szövetség igazgatója mondott beszédet.

Az összejövetelen fellépett a belcsényi (beočini) Brile Művelődési Egyesület ISON inkluzív vegyes kórusa.



Aleksandar Lončarević ügyvivőt a Đorđe Stratimirović érdemkereszttel tüntették - 2024.02.18.

Aleksandar Lončarević ügyvivőt a Đorđe Stratimirović érdemkereszttel tüntették ki az Isten és a Szerb Pravoszláv Egyház iránt szolgálataiért és Szent Száva szellemiségének áldozatos ápolásáért és a szerb egységért tett tevékenységéért, különösképp a Szerb Vajdaság értékeinek megőrzéséért. A kitüntetést a Sajkás-vidék Fejlesztési Központ ítélte oda.



Kitűnő védelmi együttműködés Szerbia és Magyarország között - 2024.01.26.

Miloš Vučević, Szerbia Köztársaság Kormányának alelnöke, védelmi miniszter, ma Budapesten tárgyalásokat folytatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar honvédelmi miniszterrel, aki számára megerősítette, hogy a védelem terén új fejezet nyílt a két ország együttműködésében.
 
A díszegység előtti ünnepélyes fogadtatás és a himnuszok elhangzása után Vučević és Szalay-Bobrovniczky négyszemközti beszélgetést folytattak, majd megtartották a delegációk megbeszéléseit.
 
Vučević miniszter kiemelte, hogy a mai találkozók a tartalmas és gyümölcsöző együttműködés bizonyítékai, s emlékeztetett arra is, hogy Magyarország és Szerbia stratégiai partnerek, barátok, de többek is ennél.
 
A szerb miniszter azt üzente, hogy Magyarország mindig számíthat Szerbiára, mint megbízható partnerre a Balkánon és egész Délkelet-Európában, majd köszönetet mondott a támogatásért, amit Magyarország nyújt Szerbiának az európai útján. 
 
Rámutatott, hogy a két ország együttműködésében a honvédelem terén új fejezetet nyitottak, amely a konkrét együttműködési formákról szól, összhangban a magyar miniszterelnök és a szerb államfő stratégiai megbeszéléseinek a tartalmával. 
 
Készen állunk, hogy a biztonság és a védelem terén a közös érdekek mentén minden kérdésben együttműködjünk Magyarországgal, természetesen figyelembe véve a tényt, hogy Magyarország a NATO katonai szövetség tagja, Szerbia pedig katonailag semleges ország - hangsúlyozta Vučević. Szavai szerint Szerbia hasznos fegyverzetet és katonai felszerelést vásárol Magyarországtól, s ugyanígy eladja és leszállítja azt, amire a magyar honvédségnek szüksége van. 
 
Vučević kijelentette: a magyar honvédelmi minisztert tájékoztatta arról, hogy a Koszovóban és Metóhiában uralkodó pillanatnyi helyzetben megsértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatából fakadó nemzetközi jogot.
 
A miniszter köszönetet mondott Magyorországnak a KFOR misszióban betöltött szerepéért és a Koszovóban és Metóhiában élő szerbek megmaradásáért tett erőfeszítéseiért, és sok sikert kívánt a Bosznia-Hercegovinában állomásozó nemzetközi erők új, magyar parancsnokának.
 
Szalay-Bobrovniczky miniszter kijelentette, hogy Szerbia kiemelkedő stratégiai partnere Magyarországnak, és a két ország minden téren kiváló együttműködést folytat, a honvédelmet is beleértve. Emlékeztett arra, hogy a két ország kormányainak Palicson tavaly megtartott együttes ülésén a honvédelmi politika terén történő együttműködésről is kétoldalú egyezményt írtak alá, megállapodva egy védelmi iparral és beszerzésekkel kapcsolatos munkacsoport létrehozásáról is, amely most Budapesten meg is alakult. 
 
A magyar miniszter hangsúlyozta: a Nyugat Balkán kulcsfontosságú nemcsak a régió, hanem egész Európa biztonsága szempontjából, és Magyarország elkötelezett a politikai stabilitás megőrzésében Európa e térségében.
 
Megdicsérte a Koszovóban és Metóhiában állomásozó KFOR misszióban részt vevő magyar katonák szerepvállalását és bejelentette, hogy 2024 második felében Magyarország tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét. Ez jó alkalom lesz, hogy előmozdítsuk az EU bővítését, amin Magyarország eddig is nagy elhatározással dolgozott és reméljük, az elkövetkező időszakban hozzájárulhatunk, hogy Szerbia közelebb kerüljön az EU teljes jogú tagságának eléréréséhez - üzente a magyar miniszter.
 
Vučević és Szalay-Bobrovniczky miniszterek jelen voltak a védelmi iparral és beszerzésekkel kapcsolatos szerb-magyar munkacsoport első ülésén, amelyben Szerbia Védelmi Minisztériumának anyagi erőforrásokkal foglalkozó delegációja és a magyar védelmi ipar képviselői vettek részt. 
 
Vučević miniszter, szerb kormány-alelnök Goran Momčilović  és  Gordan Pavlović dandártábornokok kíséretében a Hősök terén koszorút helyezett el a hősök emlékkövén.
 
A tiszteletadási ceremónián jelen voltak a szerb Védelmi Minisztérium és Szerbia Katonasága küldöttségeinek a tagjai. 
 
 


Budapestre látogatott Đorđe Milićević szerb diaszpóra-ügyi miniszter - 2023.11.30.

Đorđe Milićević, a szerb diaszpóra tevékenységét és a közösségekkel való kapcsolattartást koordináló tárca nélküli miniszter Budapestre látogatott, ahol Szerbia Köztársaság Nagykövetségében Lukijan budai szerb ortodox püspökkel és a szerb közösség tagjaival találkozott. 

A miniszter és az őt kísérő szakmai küldöttség Aleksandar Lončarević nagykövetségi ügyvivővel együtt megbeszélést folytattak a diaszpórát érintő egységes stratégia kidolgozásáról. Ez alkalommal a szerb egyház és a szerb közösség képviselői ismertették a miniszterrel, hogyan élik meg a helyzetüket és az előttük álló kihívásokat.
 
Milićević miniszter kiemelte, hogy a cél az anyaország és a határon kívül élő nemzettársak közötti meglévő viszonyok erősítése és a még erősebb kapcsolatok megteremtése.
A Nagykövetségen tartott megbeszélés után a Nikola Tesla szerb iskolaközpontban ünnepséget tartottak az intézmény megalakulásának 30. évfordulója alkalmából, amelyen Milićević miniszter is szólt az egybegyültekhez.
 
Beszédében a miniszter úgy értékelte, hogy az önálló szerb iskola nemcsak a tudás átadását szolgáló intézmény, hanem olyan hely, ahol Magyarországon a fiatal nemzedék körében a szerb nyelvet, a kultúrát és a hagyományokat is ápolják. Kiemelte, hogy a szerb állam támogatja a külföldön működő szerb iskolák megőrzését és fejlesztését. 
Egyúttal köszönetet mondott Magyarország Kormányának mindazokért az eszközökért és segítségért, amelyet a szerb kisebbség számára nyújt a közösségnek ezeken a területeken való fennmaradása érdekében, hasonlóan ahogy Szerbia Kormánya segíti a magyar nemzeti kisebbséget. 
 
A miniszter hangsúlyozottan rámutatott a két ország baráti kapcsolataira, amelyek a modern kori történelemben most a legjobbak, hála mindenek előtt Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyes barátságának.
Milićević elmondta: Szerbia elnökének javaslatára kezdeményezést indított azzal a céllal, hogy Szerbiában és Magyarországon a tanulókat megismertessék a két ország baráti kapcsolataival. Ennek értelmében a tankönyvekbe olyan fejezeteket foglalnak, amelyekben a megkötött egyezményeket és az előző években megvalósult közös projekteket ismertetik. 
 
Az iskolai ünnepségen jelen voltak Szerbia, Magyarország, a boszniai Szerb Köztársaság, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye és a magyarországi szerb közösség képviselői. 

 



Vladimir Orlić, Szerbia Köztársaság Népképviselőházának elnöke a Délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 11. konferenciáján - 2023.11.17.

Vladimir Orlić, Szerbia Köztársaság Népképviselőházának elnöke ma Budapesten tartózkodott, ahol részt vett a Délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 11. konferenciáján.
 
Az összejövetelen, amelynek témája az európai integráció volt, Vladimir Orlić házelnök felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a mutatók szerint az EU a legjelentősebb gazdasági partnere Szerbiának, hiszen az árukivitel kétharmadát, a külföldi szolgáltatások felét, a közvetlen külföldi beruházások háromötödét az EU-val való együttműködésben valósítjuk meg, továbbá az EU támogatása rendkívül fontos az energetikai és az úthálózati infrastruktúrával kapcsolatos projektek valóra váltásában is. 
 
A szerb parlament elnöke kiemelte, hogy Szerbia az elmúlt években egyértelmű haladást ért el a csatlakozási tárgyalások 30 fejezetének tekintetében, amit az Európai Bizottság éves jelentése is hangsúlyoz, miközben egyetlen témakörben sem tapasztaltak lemaradást. Kiemelte, hogy „a haladás több téren is világosan megmutatkozik: az ország gazdasági erősödésében, az igazságszolgáltatás függetlenségének a szavatolásában, a korrupció elleni harcban, a véleménynyilvánítás és a média szabadságának tekintetében. A reformfolyamatoknak elsősorban a polgárok jobb életével összefüggő jelentőségének a  tudatában Szerbia Köztársaság azzal az állami politikával, amelyet a nép egyértelmű akarata alapján Aleksandar Vučić köztársasági elnök vezet, és amelyet a Népképviselőház és Szerbia Kormánya is magáénak vall, biztosította a haladást minden téren, miközben megőrizte a vitális állami érdekeinket is”. 
 
Beszédében aláhúzta, hogy a béke és a stabilitás hosszútávú megőrzése jelen pillanatban a legnagyobb jelentőségű. A házigazdák kiváló vendéglátását megköszönve azt is hangsúlyozta, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolata a történelmi legmagasabb szintet érte el napjainkban, és hazánkat a kialakított barátság és stratégiai partnerség tudatában őszinte büszkeség tölti el. 
 
 
A Délkelet-európai országok parlamenti elnökei 11. konferenciájának a margóján Vladimir Orlić szerb képviselőházi elnök több kétoldalú találkozón is részt vett.
 
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, az összejövetel házigazdája épp Szerbia Köztársaság Népképviselőházának elnökével tartotta meg első kétoldalú találkozóját, amivel külön megtisztelte a szerb államot.
 
 
A beszélgetés során a házelnökök ismételtelten megerősítették, hogy Szerbia és Magyarország kétoldalú kapcsolatai a modernkori történelemben a legmagasabb szintet érték el, ami mindenek előtt Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök érdeme. Készségüket fejezték ki,  hogy a két parlament intenzív kapcsolatait a jövőben is ápolják, ily módon is hozzájárulva a két ország stratégiai együttműködésének az erősítéséhez.
 
Kövér László hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja Szerbiát az Európai Unióba vezető útján. „Az Európai Uniónak szüksége van az Önök országára” - emelte ki Kövér László. Vladimir Orlić köszönetet mondott azért az erős támogatásért, amit Magyarország tanúsít minden alkalommal, és hozzátette: „egész Szerbia és egész népe ott áll Aleksandar Vučić elnök szavai mögött, amit többször is megismételt: Magyaországnak Szerbia mindig őszinte és odaadó barátja lesz”. 
 
 
Vladimir Orlić szerb képviselőházi elnök külön találkozott Lorenzo Fontana olasz képviselőházi elnökkel és Andrija Mandić montenegrói házelnökkel. 
 
Lorenzo Fontanával a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyaltak, miközben a pillanatnyi kapcsolatokat közelinek és dinamikusnak minősítették.
 
Orlić házelnök hangsúlyozta, hogy Olaszország hazánk egyik legjelentősebb gazdasági és beruházási partnere, aminek köszönhetően 2022-ben az árucsere-forgalom rekordot ért el. „Azzal az együttműködéssel, amelyet az Önök országával folytatunk, még nagyobb és még fontosabb sikereket szeretnénk elérni a jövőben” - jelentette ki a szerb házelnök. Külön köszönetet mondott azért a segítségét, amit Olaszország Parlementjének Képviselőháza nyújtott, amikor Szerbia rendelkezésére bocsátotta a szegényített urán használatának következményeiről szóló kutatás összes dokumentumát. 
 
 
A budapesti összejövetel margóján a szerb házelnök találkozott Andrija Mandić montenegrói házelnökkel is, akinek ez alkalommal is gratulált e fontos tisztségre való megválasztása alkalmából. A beszélgetés során hangsúlyozták, hogy a politikai dialógus minden  szinten ütemesnek tapasztalható, és kiváló a két parlament közötti együttműködés is, amihez a jövőben személyesen is hozzájárulnak. 
 
 
Vladimir Orlić budapesti tartózkodása alatt minden beszélgetőtársát tájékoztatta a Koszovó és Metóhija területén tapasztalható helyzetről, rámutatva arra a terrorra, amelyet Albin Kurti alkalmaz. „Követeljük, hogy végre véget érjen a szörnyű erőszak és hogy Pristina végre teljesítse a kötelességét, és alakítsa meg a Szerb Községek Közösségét - pontosan úgy, ahogy tizenegy évvel ezelőtt aláírták. Elvárjuk, hogy ezt a felhívásunkat mindenki támogassa. Szerbia továbbra is a dialógushoz való visszatérés híve - mert ez az egyetlen igazi útja a megoldás megtalálásának -, és folytatni fogja a béke, a stabilitás és a haladásra irányuló közös munka politikáját, azaz Aleksandar Vučić elnök politikáját” - mondta Orlić. 
 
 
Az Országházban tartott megbeszélések után Vladimir Orlić ellátogatott Szerbia budapesti Nagykövetségére is, ahol Aleksandar Lončarević ügyvivő fogadta. 
 
Szerbia budapesti Nagykövetségén Vladimir Orlić újságíróknak nyilatkozva összegezte a mai budapesti látogatás eredményeit és megismételte, hogy Magyarország támogatja Szerbiát az Európai Unióba vezető útján, és hogy a két ország kapcsolatai elérték a történelmi legmagasabb szintet. 
 
 


Megnyílt a Milić od Mačve visszatérése című kiállítás – 2023.10.05.

Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén 2023 október 5-én megnyílt a Milić od Mačve visszatérése című kiállítás. A kiállítást Maja Gojković, Szerbia Kormányának alelnöke, művelődési miniszter nyitotta meg, aki ez alkalommal kifejtette, hogy a szerb és a magyar kultúrát sok minden összeköti. Milić Stanković, azaz Milić od Mačve festő jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Budapestet és Magyarországot még inkább a szerb nép és a szerb kultúra fontos állomásaként ismerjük fel – mondta megnyitóbeszédében. 

A jelenlevőkhöz  szólt Aleksandar Lončarević, a szerb nagykövetség ideiglenes ügyvivője, Vitályos Eszter, a magyar művelődési miniszter helyettese, Simonida Stanković, Milić od Mačve lánya, és Milan Đurić, a budapesti Krug Művész Egyesület elnöke is. 

A kiállítás része a Szerb Napok - a Szerb Kultúra Hónapja elnevezésű magyarországi rendezvénysorozatnak, amelyet a Budai Ortodox Egyházmegye szervez Szerbia Köztársaság Művelődési Minisztériuma és a boszniai Szerb Köztársaság elnöki kabinetje védnökségével, a partnerek pedig Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetsége, Biljana Gutić-Bjelica, Bosznia-Hercegovina magyarországi nagykövete, a magyarországi Szerb Önkormányzat, Ljubomir Aleksov, a magyarországi szerbek parlamenti szószólója, a magyarországi Szerb Színház, a Krug Művész Egyesület és a Művészet Határok Nélkül Egyesület.

Az ünnepi megnyitón jelen voltak Lukijan budai pravoszláv püspök, Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa, a diplomáciai kar és a magyarországi szerb közösség képviselői.


Megnyitották a Szerb Napok rendezvénysorozatot – A szerb kultúra hónapja Magyarországon – 2023.10.01.

Budapesten a Thökölyanumban 2023. október 1-jén megnyitottát a Szerb Napok elnevezésű rendezvénysorozatot, amellyel hivatalosan megkezdődött a szerb kultúra hónapja Magyarországon.
 
Az ünnepélyes megnyitón Lukijan budai szerb ortodox püpök szólt az egybegyültekhez, és megköszönte Milorad Dodiknak, a boszniai Szerb Köztársaság elnökének és Đorđe Milićevićnek, Szerbia Kormánya diaszpórával foglalkozó tárca nélküli miniszterének mindazt a támogatást, amelyet a Szerb Köztársaság és Szerbia Köztársaság nyújtanak a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyének és a magyarországi szerb közösségnek. Lukijan püspök rámutatott: a most megnyitott rendezvénysorozat célja, hogy a szerb kultúra Magyarországon az őt megillető helyre kerüljön.
 
Szerbia Kormánya nevében Đorđe Milićević mondott beszédet, és arról biztosította a hallgatóságot, hogy Szerbia Kormánya támogatja a Magyarországon élő szerb népet, s közben elégedettségét fejezte ki, hogy olyan program részese lehet, amely összegyűjti a szerbeket és a lehető legjobb módon népszerűsíti a szerb kultúrát. 
 
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke köszönetet mondott Lukijan püspöknek a Szerb Napok rendezvénysorozat elindításáért. A boszniai Szerb Köztársaság helyzetéről és mindazokról az erőfeszítésekről is beszélt, amelyek azt a célt szolgálják, hogy megőrizzék ezt a köztársaságot és a szerb nép nemzeti identitását bárhol a világban, különösen az olyan időkben, mint a mostani is, amely nem kedvez a szerbeknek. Hangsúlyozta a szerbekről szóló igazságnak a kultúra és a hagyományápolás által történő terjesztésének fontosságát Magyarországon, amiért külön köszönet illeti Orbán Viktor miniszterelnököt. 
 
Beszéde végén Milorad Dodik hivatalosan is megnyitotta a rendezvénysorozatot. 
 
A Szerb Napok elnevezésű rendezvénysorozatot, azaz a szerb kultúra hónapját Magyarországon Lukijan budai püspök áldásával szervezi meg Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, mégpedig a boszniai Szerb Köztársaság Elnöki Kabinetjének és Szerbia Köztársaság Művelődési Minisztériumának a védnökségével, a partnerek pedig Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetsége, Biljana Gutić-Bjelica, Bosznia-Hercegovina magyarországi nagykövete, a magyarországi Szerb Önkormányzat, Ljubomir Aleksov, a magyarországi szerbek parlamenti szószólója, a magyarországi Szerb Színház, a Krug művészegyesület és a Művészet Határok Nélkül egyesület. 

 



Magyar állami kitüntetésben részesült Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete - 2023.09.25.

Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság nagykövetének ma Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumában átnyújtották a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje állami kitüntetést, amelyet a magyar államfő ítélt oda a Magyarország és Szerbia Köztársaság közötti politikai, gazdasági és kulturális viszonyok fejlesztésében elért eredményeiért, különös tekintettel a szerb és a magyar kormány stratégiai együttes ülésének előkészítéséhez, és a Szerbia Köztársaság és Magyarország Stratégiai Együttműködési Tanácsa megalakításához való rendkívüli hozzájárulására. 
 
A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjét Ivan Todorovnak Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára nyújtotta át.
 


Ivan Todorovot, Szerbia budapesti nagykövetét kitüntették a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye I. Osztályú Érdemrendjével - 2023.09.21.

A Budai Szerb Ortodox Egyházmegyéért tett szolgálatáért, valamint a Magyarország, Szerbia, és a Szerb Pravoszláv Egyház együttműködésében elért érdemeiért ma a szentendrei Székesegyházban tartott ünnepségen az Egyházmegye I. Osztályú Érdemrendjével tüntették ki Ivan Todorovot, Szerbia magyarországi nagykövetét.
 
Lukijan budai püspök ebből az alkalomból külön rámutatott, hogy Ivan Todorov nagykövet tudásának legjavával hozzájárult Szerbia és Magyarország, valamint a két nép békéjének és barátságának a kiépítéséhez.
 
Ivan Todorov nagykövet köszönetet mondott Lukijan budai püspöknek, az Egyházmegyének és a papságnak, akikkel a budapesti mandátuma alatt kiváló hivatalos és baráti kapcsolatokat ápolt. Hangsúlyozta, hogy továbbra is kötődik az Egyházmegyéhez és Magyarországhoz, s hogy a Szerbia és Magyarország közötti erős barátság folytatódni fog. 
 
Az Érdemrend átadási ünnepségén jelen voltak Biljana Gutić-Bjelica, Bosznia-Hercegovina budapesti nagykövete, Szerbia Budapesti Nagykövetségének a munkatársai és a magyarországi Szerb Önkormányzat képviselői.  
 
 


Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke magyarországi látogatáson – 2023. augusztus 20.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke kétnapos látogatáson Magyarországon tartózkodott, ahol jelen volt a Magyarország államisági ünnepe alkalmából tartott rendezvényeken és a Budapest 2023 Atlétikai Világbajnokság ünnepi megnyitóján. A látogatás során Vučić államfő külön találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Novák Katalin államfővel, továbbá Recep Tayyip Erdogannal, a Török Köztársaság elnökével. 

A látogatás első napján Vučić elnök Szentendrén beszélgetést folytatott Lukijan szerb ortodox püspökkel, ezt követően pedig átvette a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye első osztályú Érdemrendjét.
 
„Lukijan budai püspök úrral Szentendrén tartózkodom, ahol érezhető a különleges szellemiség és a népünk történelméről és a Magyarország e szelid vidékeire való ide településéről szóló hagyaték, és mindaz, ami a 17. századtól napjainkig tartó fennmaradásukról szól. Azóta a történelem sok lapja íródott tele, de azok, amelyeket most alkotunk meg magyar barátainkkal, a jövőbeni viszonyainkhoz, az erős partnerséghez és minden polgárunk jóléte érdekében kiépített bizalomhoz szolgálnak útmutatóul” – emelte ki az államfő, és hozzátette, hogy a Lukijan püspöktől átvett Érdemrendet megtiszteltetésként éli meg, de egyben büszke is arra a tényre, hogy ő az egyedüli államfő, akit a Szerb Pravoszláv Egyház Szent Száva Érdemrendjével tüntetett ki. Hozzátette, hogy Szerbia Kormánya számára mostanság sokkal könnyebb jót tenni a magyarországi szerb közösség érdekében, mert Szerbiának őszinte barátai vannak Budapesten.
 
„Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor minden tisztetet megérdemel ezért. Volt bátorsága, vágya és víziója, hogy a szerbekkel építse a jövőt. Mi a múltban sohasem álltunk ennyire közel egymáshoz. Büszke vagyok a tényre, hogy sokat tettünk ennek érdekében az előző években” – nyilatkozta a szerb államfő, s köszönetet mondott a polgároknak a kitüntetés átadási ünnepségén való részvételért, és azért is, mert – szavai szerint – mindig a szerb állam mellett állnak. 
 
„Ez az első alkalom, hogy Európában és a világban ilyen vagy olyan módon háborúznak, mi pedig arra törekszünk, hogy ne azok legyünk, akik elveszítik a gyermekeiket. Békét akarunk Ukrajnának a lehető legelőbb. Számos problémával szembesülünk Koszovóban és Metóhiában. Bizonyos emberek el akarják üldözni népünket az évszázados szülőföldjükről. Mi megkötött kezekkel sikeresen megvédjük a népünket és szent helyeinket. Félek, hogy még nehezebb idők következnek” – mondta az elnök, és hozzátette, hogy a Bosznia-Hercegovinában és Koszovó-Metóhiában élő szerb nép mindig számíthat Szerbia Kormányának a segítségére. 
 
Vučić elnök részt vett az Atlétikai Világbajnokság ünnepi megnyitóján, s ez alkalommal találkozott II. Albert monacói herceggel és Novák Katalin magyar államfővel. Kijelentette, hogy elégedett a budapesti tárgyalások tartalmával és köszönetet mondott Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a vendéglátásért. 
 
A látogatás második napján Aleksandar Vučić elnök Orbán Viktor magyar kormányfővel tárgyalt, s az azt követően megtartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy számos projektről, a Belgrád-Budapest vasútvonal, továbbá atlétikai stadion és gáztározók kiépítéséről folyt megbeszélés. Hozzátette, hogy a Szerbia és Magyarország közötti új határátkelőről is szó volt, amely különbözni fog minden eddigitől.
 
„Megkísérelünk egy közös ellenőrzést kialakítani Szerbia és Magyarország polgárai számára, hogy ne két ellenőrzés legyen, s valami nagyon nagyot építünk, ami több száz millió eurós beruházást igényel“ – magyarázta az államfő. 
 
Közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel a koszovói és metóhiai helyzetről is beszélgettek, s úgy értékelte, hogy Magyarország jól megérti az ottani helyzetet, majd kiemelte: a szerb és a magyar nép mindenütt, minden lépés során közelséget érez egymás iránt. 
 
„Szerbiának és Magyarországnak a geopolitikai és gazdaság átrendeződések-beli viszonyairól, az elkövetkező időszakban esedékes számos projekttel kapcsolatos közös munkáról és a két ország erős gazdasági fellendülésével kapcsolatos tervekről tárgyaltunk annak érdekében, hogy az új nemzedék számára örökül hagyjuk a közös jövő szilárd alapjait, amelyeket valamikor nagyon régen a mi hős elődeink helyeztek le. Mindenért hálásak vagyunk Magyarország Kormányának. Beszéltünk a két ország energiabiztonságával kapcsolatos lehetséges veszélyekről is, és megállapodtunk a politikai lépésekben, amelyekkel lényegében megvédjük az érdekeinket“ – emelte ki.
 
 
Aleksandar Vučić elnök hozzátette, hogy egyik fontos téma volt az Atlétikai Világbajnokság megrendezése is. 
 
„Magyarország fantasztikus módon építi ki a sportot érintő kapacitásait, nemzetközi szervezeteket fogad be Budapesten a vízi sportoktól kezdve számos más sportágig. Az EXPO kiállításról gondolkodva együttműködést ajánlottunk fel Magyarországnak. A szélesebb master-tervben a nemzeti labdarúgó stadionon kívül szeretnénk kiépíteni olyan atlétikai stadiont is, amelyet itt láttunk tegnap” – hangsúlyozta az elnök a vasárnap megtartott sajtótájékoztatón. 
 
 
Budapesti látogatásának második napján az elnök találkozott az Atlétikai Világbajnokságon részt vevő szerb atlétákkal és sok sikert kívánt a versenyekhez. 
 
Aleksandar Vučić elnök találkozott Tucker Carlson amerikai politikai kommentátorral is, akivel véleményt cserélt a korunk geopolitikai viszonyait terhelő számos téma kapcsán.
 
 
„A beszélgetés során nem volt olyan téma, amely túlságosan nehéznek vagy érzékenynek bizonyult volna és amelyről nem lehetett ütköztetni a véleményeket, és éppen ez, az álláspontok kinyilvánítását kísérő könnyedség választja el beszélgetőtársamat a megszokott sokaságtól. Ezért volt ez a beszélgetés teljesen másmilyen – intrikus, átgondolt, teljesen nyitott és számos szempontból különleges. Tucker Carlsonról azt mondják, hogy ellentmondásos, provokatív, túlságosan konzervatív, sőt hivalkodó, azaz veszélyes és politikailag nem bölcs dolog beszélgetni vele. Én viszont pontosan ezeket a beszélgetéseket szeretem” – mondta az elnök. 
 
A szerb államfő ma találkozott Recep Tayyip Erdogan török államfővel is, akivel az aktuális kétoldalú és regionális kérdésekről beszélgettek.
 
 
„Számunkra fontos, hogy a lehető legjobb viszonyt ápoljunk Törökországgal, s ez a találkozó még egy lépés volt az egyébként már jónak minősülő, a kölcsönös érdekek mentén minden téren kialakított szerb-török együttműködödés erősítése felé. A régióbeli béke és stabilitás megőrzésének fontosságáról beszélgettünk, amelyben számítunk Törökországnak, mint a világ e részében jelen levő egyik legbefolyásosabb nemzetközi tényezőnek a konstruktív lépéseire” – nyilatkozta a szerb államfő a találkozó után.
 
A kétnapos látogatás végén Vučić elnök részt vett a Szent István Napja, a magyar államiság ünnepe alkalmából megtartott ceremónián, és ez alkalommal Novák Katalin államfőnek és Orbán Viktor miniszterelnöknek köszönetet mondott a meghívásért. 
 
 
„Büszke vagyok az államaink és népeink barátságára és együttműködésére, amelyeket az elmúlt években a történelmi csúcs szintjére emeltünk. Meggyőződésem, hogy beszélgetések, a kölcsönös megértés és a konstruktív együttműködés által sok mindent tehetünk államaink és országaink népének jólétéért. Szerbia és Magyarország viszonyai jó példát mutatnak erre vonatkozóan. Drága Barátaink, megismétlem: minden jót kívánok e nagy nap, az Önök függetlenségét és szabad szellemiségét jelképező ünnep alkalmából!”
 
Fotó: Dimitrije Goll


A Szerb-Magyar Stratégiai Együttműködési Tanács első ülése - 2023.06.20.

A Szerbia Köztársaság és Magyarország között létrehozott Szerb-Magyar Stratégiai Tanács a két ország államfőinek, kormányfőinek és minisztereinek jelenlétében ma Palicson megtartotta első ülését. 
 
„Szerbia és Magyarország stratégiai partnersége, a megértés, kölcsönös tisztelet, közelség és barátság ma ismét megerősítést nyert, és azt a polgáraink jóléte érdekében új egyezményekkel és projektekkel konkretizáltuk. Nagy és fontos projektekről beszélünk, amelyek hosszútávon hozzájárulnak Szerbia és Magyarország növekedéséhez és fejlődéséhez, de egyúttal biztonságot is szavatolnak a polgárainknak az előttünk álló időkben. Ezzel ma megnyitjuk az együttműködésünk újabb fejezetét és új lapot írunk tele a két ország kapcsolatáról szóló történelembe“ - mondta Vučić elnök és hozzátette, hogy a Magyarországgal való kapcsolatok a történelmi csúcson vannak. Egyben köszöntetet mondott a magyar barátoknak az energetika terén nyújtott segítségért, továbbá azért is, hogy az európai testületekben a magyar képviselők mindig Szerbia oldalán állnak. 
 
 
Bármi történik is, tudom, hogy a magyarok mindig mellettünk lesznek és tiszteletet tanúsítanak a szerb barátaik iránt, mi pedig lojális, őszinte barátok leszünk - jelentette ki a szerb államfő. Kiemelte, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai is maximális eredményeket mutatnak, s ezt a 3,65 milliárd értékű árucsere-forgalom is szemlélteti, ami csaknem ötszöröse a tíz évvel ezelőtti eredménynek. Szerbia külkereskedelmi partnerei között Magyarország az 5. helyen áll, az EU országai között pedig a 3. a sorban - tette hozzá.
 
Vučić elnök kiemelte, hogy ma aláírták a honvédelem és biztonság terén történő első együttműködési megállapodásokat is.
 
„Magyarország a NATO tagja, Szerbia pedig nem, Magyarország az EU tagja, Szerbia pedig még mindig nem, de a kapcsolatainkban eljutottunk arra a szintre, hogy a fontos és nehéz együttműködési kérdésben is a legközelebb álljunk és szorosan együttműködjünk” - szögezte le az elnök. Közölte, hogy 10 munkacsoportot alakítottak, amelyeknek több téren történő együttműködés a feladata, közöttük például az Újvidék és Magyarország közötti kőolajvezeték kiépítése, a gázkereskedelem és az úthasználati díj egységes megfizettetése. 
 
„Ma olyan fontos projektekről is megállapodtunk, amelyek létfontosságúak Szerbia számára, de szerintem Magyarország számára is - ezek az energetikai együttműködésre, a Budapestig érő gyorsvasútra, a legújabb terminálra és logisztikai központ kiépítésére vonatkoznak, továbbá érintenek számos más projektet, amelyekkel könnyebbé válik az emberek élete mindkét országban.
 
Mindez fontos a számunkra, de a legjelentősebb az a kölcsönös bizalom, amelyet kiépítettünk. Magyarország támogat bennünket az európai úton és én ezért mérhetetlenül hálás vagyok magyar barátainknak” - emelte ki Vučić elnök.
 
 
Novák Katalin magyar köztársasági elnök úgy értékelte, hogy ez most Szerbia és Magyarország együttműködésének aranykora, és a két ország folytatni fogja ezt az irányvonalat.
 
Hozzátette, hogy két olyan szuverén nép együttműködéséről van szó, amely kölcsönösen tiszteli egymást, és megvan az akarat a konkrét tervek megvalósítására. Elmondta, hogy több munkacsoportot alakítottak, amelyektől eredményeket várnak. A magyar államfő megismételte, hogy Szerbiának az EU-ban a helye, és ezen az úton számíthat Magyarország támogatására. 
 
 
Ana Brnabić szerb kormányfő elmondta, hogy az elmúlt időszakban nagyon szorgalmasan dolgoztak, amíg Szerbia és Magyarország eljutott a kapcsolatok ilyen magas szintjéig, ennek csúcsa pedig a Stratégiai Együttműködési Tanács megalakítása. 
 
„Egyetlen más országgal sincs stratégiai tanácsunk, azaz ilyen szoros a mi kapcsolatunk, és Szerbia Kormánya elkötelezetten és szorgalmasan tovább dolgozik, hogy az együttműködést minden téren fejlesszük” - mondta a szerb miniszterelnök. 
 
 
Orbán Viktor magyar kormányfő arra mutatott rá, hogy Szerbia kulcsfontosságú ország a Nyugat-Balkánon és Szerbia erősödése jó Magyarországnak is. 
 
„Ma fontos dolgokat kapcsoltunk össze. Szerbia nem tagja a NATO-nak és az EU-nak, Magyarország igen.A különbségek nem nehezítik az együttműködést, hanem értéket adnak. Amikor összekapcsolják a két országot egy stratégiai együttműködés keretében, hatalmas energiák szabadulnak fel, és ebből a szerbeknek és a magyaroknak is csak előnye származhat” - üzente Magyarország Kormányának elnöke. 
 
Forrás/Fotó: www.predsednik.rs


Szerbia és Magyarország a kapcsolatok erősítése érdekében aláírt több együttműködési megállapodást - 2023.06.20.

Szerbia és Magyarország az államok legfelsőbb vezetőinek jelenlétében ma Palicson több együttműködési megállapodást írt alá, amellyel erősödik a két ország kapcsolata. A dokumentumok többek között a honvédelemre és biztonságra, új kőolajvezeték kiépítésére és közös földgáz-kereskedelmi vállalat megalapítására vonatkoznak.
 
A megállapodásokat a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács első ülése után írták alá Aleksandar Vučić szerb, és Novák Katalin magyar államfő, továbbá a két ország miniszterelnökei, Ana Brnabić és Orbán Viktor jelenlétében. 
 
Aleksandar Vučić és Novák Katalin államfők Közös Nyilatkozatot is aláírtak a Szerb-Magyar Stratégiai Együttműködési Tanács megalapításáról. 
 
A magyar  Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság és a szerb Belügyminisztérium közötti, a menedékjoggal és a migrációval kapcsolatos együttműködési megállapodást Ivica Dačić külügyminiszter, a szerb kormány első alelnöke és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter írták alá. 
 
 
Dačić és Szijjártó még két dokumentumot is aláírt: a két ország kormányai közötti, az országhatárokon történő közúti, vasúti és vízi közlekedésről szóló egyezmény kiegészítéséről szóló megállapodást, valamint a Szerbia Külügyminisztériumának és a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumnak a kongói, kinshasai Szerb Nagykövetség közös használatáról szóló protokollját.
 
Dubravka Đedović szerb bányaipari és energetikai miniszter és Szijjártó Péter látták el kézjegyükkel a Szerbia és Magyarország közötti kőolajvezeték kiépítéséről szóló Szándéknyilatkozatot.
 
Goran Matić, a szerb Nemzetbiztonsági és Adatvédelmi Tanács Irodájának igazgatója és Szijjártó miniszter írta alá a Szerbia és Magyarország közötti, az adatok cseréjéről és a titkos adatok kölcsönös védelméről szóló megállapodást. 
 
A Szerbia Köztársaság Kormánya és a Magyarország Kormánya közötti, a Szerbia uniós csatlakozási folyamatát támogató szakmai segítségnyújtást szabályozó egyezménnyel kapcsolatos, a  2022/23-as időszakra vonatkozó évi munkatervet Maja Popović szerb igazságügyi miniszter és Varga Judit magyar igazságügyi miniszter írták alá. 
 
A szerb és a magyar kormányok közötti, a honvédelem terén történő stratégiai együttműködés fejlesztéséről szóló megállapodás alírói Miloš Vučević, Szerbia védelmi minisztere és Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar honvédelmi miniszter voltak. 
 
A szerbiai Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium és a magyar Mezőgazdasági Minisztérium közötti, a mezőgazdaság terén alkalmazott digitalizáció modernizálásával kapcsolatos szándéknyilatkozatot Jelena Tanasković  szerb mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter és Nagy István magyar mezőgazdasági miniszter írták alá. 
 
A szerb és a magyar kormányok közötti, a közúti infrastruktúra fejlesztése terén történő együttműködési megállapodást Goran Vesić szerb építészeti, közlekedési és infrastruktúra-ügyi miniszer és Lázár János magyar közlekedési miniszter írták alá. 
 
A Szerb Pénzügyminisztérium és a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal közötti elektronikus adatcseréről szóló szándéknyilatkozatot Branko Radujko, a Vámigazgatóság igazgatója és Varga Mihály magyar pénzügyminiszter írták alá. 
 
Aláírták a SERBHUNGAS korlátolt felelősségű újvidéki társaság megalapításáról szóló szerződést is. A dokumentumot Dušan Bajatović, a Srbijagas Közvállalat igazgatója és a magyar MVM CEEnergy Zrt vezérigazgatója, Fritsch László Zoltán írták alá. 
 


Dačić és Szijjártó találkozója - 2023.05.10.

Ivica Dačić, Szerbia Köztársaság Kormányának első alelnöke, külügyminiszer, ma megbeszélésen találkozott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, aki Szerbia és Magyarország Gazdasági Együttműködési Vegyesbizottságának 13. ülése alkalmából Belgrádban tartózkodik. 

A rendkívül baráti és szivélyes légkörben folyó beszélgetésben a miniszterek megállapították, hogy Szerbia Köztársaság és Magyarország minden téren történő kétoldalú kapcsolatai az újabbkori történelem során most érték el a legmagasabb szintet, amire bizonyíték az idei év januárjában életbe lépett, Szerbia Köztársaság Kormánya és Magyarország Kormánya közötti, a baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló stratégiai partnerségi megállapodás.
 
A meglévő stratégiai partnerségi viszonyok szellemében a miniszterek a további, az idén júniusban sorra kerülő legmagasabb szintű kétoldalú tevékenységről folytattak megbeszélést, amely méginkább megerősíti a jószomszédi viszonyokat és a Szerbia Köztársaság és Magyarország közötti sikeres együttműködést.
Ivica Dačić, Szerbia Köztársaság Kormányának első alelnöke, külügyminiszer, Szerbia Köztársaság és a szerb nép nevében köszönetet mondott Magyarországnak azért a viszonyulásért, amit nemrégiben az úgynevezett Koszovónak az Európa Tanácsba való felvételi kérelme kapcsán tanúsított.
 


Értesítés: Részvétkönyv Szerbia budapesti Nagykövetségén - 2023.05.04.

Értesítjük a közvéleményt, hogy a belgrádi Vladislav Ribnikar Általános Iskolában 2023 május 3-án történt lövöldözésben tragikusan elvesztett életek tiszteletére Szerbia Kormánya háromnapos országos gyászt hirdetett a 2023 május 5-e és 7-e közötti időszakra.
 
Szerbia Köztársaság Nagykövetsége köszönetet mond a hozzánk küldött minden támogató üzenetért.
 
A Szerbia Köztársaság Nagykövetségén Budapesten (Dózsa György út. 92/b, 1068) nyitott Részvétkönyv aláírásának időpontjai:
 
-pénteken, május 5-én 12 és 15 óra között,
-szombaton, május 6-án 9 és 12 óra között, és
-vasárnap, május 7-én 9 és 12 óra között.
 
Azoknak, akik nem tudnak személyesen eljönni, a Részvétkönyv aláírására lehetőségük van a Nagykövetség e-mail címén is: budapest@serbiaemb.t-online.hu 
 


Megemlékezés az 1999-es NATO-agresszió áldozatainak Emléknapján – 2023.03.24.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke és Ana Brnabić miniszterelnök ma este Zomborban részt vettek a Szent György téren megtartott állami megemlékezésen, amelyet az 1999-es NATO-agresszió áldozatainak Emléknapja alkalmából tartottak meg. 
 
Vučić államfő a megemlékezésen mondott beszédében kiemelte, hogy 24 évvel ezelőtt megszűnt a nemzetközi jog, s ez nem egy bürokratikus megállapítás, hanem sokkal több annál. 
 
 
Azóta ugyanis, bármi is történik a világban, az nem lehet rosszabb annál, amit akkor egy kis országgal tettek, amelyet bűnösnek minősítettek csak azért, mert nem akart mást, mint maga ura lenni a sajátján, továbbá szabad és szabadelvű akart lenni, ami nem tetszett azoknak, akik 1989-ben és 1990-ben megdöntötték a régi rendszert és egy újat teremtettek, amelyben csakis ők a megmondhatók – mutatott rá az államfő. 
 
Sok országot feldúltak, és Szerbia került sorra - folytatta. - A barbárok elleni harcokról beszéltek, olyan harcokról, amelyeket humanitárius katasztrófa előidézői ellen folytatnak, és hogy ezzel genocídiumot, népirtást akadályoznak meg – mondta az államfő, és megjegyezte: a genocídium lényege a definíció szerint az, amikor etnikai vagy vallási csoportot akarnak kiirtani, de ezt sohasem bizonyították be.
 
 
Azóta 24 év múlt el. Elszakítottátok a területeink részeit, meggyilkoltátok a gyermekeinket, civileket, katonákat, rendőröket. Ki jogosított fel benneteket erre? A letörhetetelen és szabadelvű szellemet le akartátok tiporni, de azt sohasem törtétek meg – üzente Szerbia elnöke, hangsúlyozva: napjainkban mindent megtesz azért, hogy megőrizze a békét.
 
Az én üzenetem Önökhöz az, hogy békét akarunk, nem akarunk semmilyen összetűzést sem a NATO-val, sem senki mással, da ugyanakkor őrizni fogjuk a saját országunkat. És amikor elmondom Önöknek, hogy mi jelenti a vörös vonalat, akkor utána ne gyakoroljanak nyomást, mert a büszke, méltóságteljes és hősies Szerbia választ fog adni arra, a válasz pedig az, hogy nem adjuk Szerbiát és sohasem fogjuk senkinek odaadni – üzente Vučić államfő. 
 
Beszédében megismételte: Szerbia senkinek sem adja oda a gyermekeit és sohasem felejti el azokat, akik a NATO -bombázás áldozatául estek. 
 
 
A NATO-bombázás kezdetének 24. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen jelen volt Porfirije szerb pravoszláv pátriárka is, aki gyászszertartást mutatott be az áldozatok emlékére. Megjelentek továbbá Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, a szerbiai Népképviselőház képviselői, valamint Szerbia Köztársaság és a boszniai Szerb Köztársaság kormányainak miniszterei. 
 
Az országos központi megemlékezés színhelyévé az idén azért választották Zombort, mert ide dobták le az első bombákat és itt halt meg a bombázás első áldozata. 
 
A NATO agresszió 1999. március 24-én kezdődött és 78 napon át tartott. 
 
Aleksandar Vučić beszédét a következő linken láthatják/hallhatják:
 
 
 
 
 


Dačić: Politikai megállapodást a nyílt kérdésekre - 2023.01.10.

Ivica Dačić szerb külügyminiszter kijelentette, hogy Szerbia szilárd elhatározása a béke és stabilitás megőrzése Koszovó-Metóhiában, és minden nyílt kérdéssel kapcsolatban politikai megállapodást akar elérni.
 
A miniszter Budapesten a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel január 10-én közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Szerbia szerint Koszovó-Metóhia problémáját csak kompromisszumokkal lehet megoldani, és hogy Szerbia rendkívül érzékeny, amikor a világ kettős mércével viszonyul a területi integritás kérdéséhez. 
 
„Vagy a területi integritás az elv, vagy pedig nem, de nem lehet, hogy egyik esetben igen, a másik esetben pedig mást mondanak. Amikor mi erről beszélünk, azt gondoljuk, hogy mindenki tudja, de lehet, hogy Európában mégsem tudják vagy nem is érdekli őket, hogy Jugoszlávia föderatív állam volt, hat föderális egységből állt és ez a hat egység kapta meg a jogot saját állama megalakítására“ - mondta Dačić miniszter, s emlékeztetett arra, hogy az egykori JSZSZK-t Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia alkalotta, s hogy Szerbia két provinciával, azaz tartománnyal rendelkezik. 
 
„Önöknek magyaroknak világos, mi a Vajdaság, hát ugyanez Koszovó is. Az alkotmányos jogok értelmében hogyan nyilváníthatták Koszovót függetlenné Belgrád beleegyezése nélkül - hát nem tehették. Ez illegális. Van aki ezt elfogadja, de nem muszáj. Ebben a pillanatban a világ 193 országából 106 nem ismeri el Koszovót. Koszovó az ENSZ Közgyűlésében legfeljebb 84 szavazatra számíthat” - szögezte le a szerb diplomácia vezetője.
 
Ivica Dačić kiemelte, hogy az úgynevezett Koszovó kérdése nem megoldott és a kettős mérce nem fogadható el. 
 
„Amikor azt mondják, hogy Strasbourgban ott van az Európa Tanács Közgyűlése, hozzáteszik, hogy ott az l. napirendi pont Ukrajina, és hogy megsértették Ukrajna területi integritását, és ezért el kell ítéli Oroszországot és szakciókat kell bevezetni ellene. Majd jön a 2. napirendi pont, ami nem más mint Koszovó felvétele az Európa Tanácsba - hát ez nem logikus és nem normális, és ez a mi számunkra elfogadhatatlan” - magyarázta Ivica Dačić. 
 
A miniszter rámutatott, hogy mindaddig, amit nem találják meg a politikai megoldást, Koszovónak az Európa Tanácsba történő felvétele teljes mértékben elfogadhatatlan, mert a testületnek csak államok lehetnek a tagjai. 
 
„A másik kérdés az, hogyan lehet felvenni az EU-ba, amikor öt uniós ország nem ismerte el“ - tette hozzá a miniszter.
Arra emlékeztetve, hogy Szijjártó Péter miniszter egy korábbi beszélgetés alkalmával azt mondta, Magyarország a megállapodás elérése előtt nem szavaz az ET-be való felvételre, és ez az elv vonatkozik az EU-ra is, a szerb miniszter hozzátette, hogy itt státus-beli kérdésről van szó, amihez a megállapodás elérése után lehet eljutni. 
 
Ivica Dačić emlékeztetett arra, hogy 2013-ban ő személyesen írta alá a brüsszeli megállapodást és kilenc év alatt nem valósították meg. 
 
„Meg kellett volna alakítani a Szerb Községek Közösségét, most pedig Kurti azt mondja, esze ágában sincs ezt megtenni. Hogyan lehet akkor a megvalósítandó következő lépésekről beszélni, ha nem akarja betartani azt, amit valaki már aláírt, az EU pedig garantált. Másrészt, akkoriban azt mondták, hogy a ROSU nem mehet oda, ahol csak szerbek élnek - most akkor miért történik, hogy szerbeket tartóztatnak le, Szentestén szerb gyerekeket sebesítenek meg. Ezek azok az okok, amiért Szerbia a katonaság bevezénylését kérte, hogy segítsen a biztonság szavatolásában. De ha erre nincs szükség, akkor a felelősség a KFOR-é“ - mondta a szerb külügyminiszter.
 
Forrás/Foto: Tanjug/MSP
 


Ivica Dačić: Az utóbbi tíz évben Szerbia és Magyarország kapcsolatai a legmagasabb szinten - 2023. 01.10.

Ivica Dačić szerb külügyminiszter ma úgy értékelte, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatai az elmúlt tíz évben a legmagasabb szintet érték el.
 
A szerb diplomácia vezetője a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel Budapesten tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a két ország kapcsolatai a kölcsönös bizalmon, együttműködésen, a közös érdekek keresésén és kölcsönös tiszteleten alapulnak, továbbá a nemzeti kisebbségek tiszteletére épülnek mind a Szerbiában élő magyarok, mind a Magyarországon élő szerbek esetében.
 
„Ami a legfontosabb, ezzel nagyban hozzájárulunk a régió békéjéhez és stabilitásához. Ehhez hozzádom, hogy a stratégiai partnerségről szóló tény nem papírra vetett szöveg csupán, mert bár számos országgal van stratégiai partnerségi szerződésünk, sok esetben az olyan, mintha nem is létezne. Itt azonban arról van szó, hogy valóban számos konkrét kérdést megoldunk mindkét ország polgárainak az érdekében” - üzenete a miniszter.
 
A két ország előtt álló kihívások közül a fő problémának a háborút, a migrációt és az energia-válságot nevezte meg, hangsúlyozva, hogy egyikért sem felelős sem Szerbia, sem Magyarország.
 
„Olyan helyzetben vagyunk, amikor segítenünk kell egymásnak, mert ha nem lenne ez az együttműködés, sokkal nehezebb lenne Szerbia és Magyarország számára egyaránt” - üzente Dačić miniszter. 
 
Értékelése szerint a két ország kiváló kapcsolatai Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar kormányfő közötti, valamint a két ország ezen munkálkodó külügyminisztériuma között fennálló bizalom eredménye.
 
„Megállapodtunk abban, hogy évente legkevesebb egy találkozónk legyen Belgrádban és egy Budapesten. Most már nem az a hír, hogy találkoztunk, hanem az, hogy mennyit haladtak a kapcsolataink” - állapította meg Szerbia külügyminisztere. 
 
Hozzátette: a két ország által aláírt minden egyezmény jelentős a polgáraink számára, mert olyan haszonnal jár, mint például a diplomáciai-konzuli képviseletek közös használata a világban.
 
Ivica Dačić kiemelte: nagyra értékeli azt a támogatást, amelyet Magyarország nyúlt Szerbiának az európai úton.
 
„Tanúja voltam, amikor Szijjártó miniszter a nemzetközi összejöveteleken több alkalommal kedvezően nyilatkozott Szerbia európai útját támogatva. Mindig kiemelte, hogy Szerbia a nemzetek közötti jó viszonyok példája, és külön rámutatott a Szerbiában élő magyarok kiváló helyzetére és azt összehasonlította a régió más országaival” - mondta a miniszter. 
 
 
A sajtótájékoztatón elhangzott az adat, hogy Magyarország ötödik külkereskedelmi partnere Szerbiának, kiváló az árucsere-forgalom és az tovább növekszik.
 
 
„Készen állunk arra, hogy a legtöbbet nyújtsuk és megoldjuk az olyan kérdéseket, mint a határátkelők és az ottani tumultusok, az átkelők rekonstrukciója mindkét oldalon, hogy csökkentsük a várakozást, továbbá a vasút és az utak építése Szerbiaában” - tette hozzá Ivica Dačić külön megemlítve, hogy a két ország az energiával való ellátásban is segíti egymást. 
 
„Szerbia, de hiszem, hogy Magyarország sem elkötelezettje a gáz és a kőolaj eredetének. Csak az a fontos, hogy rendelkezzünk velük. A polgáraink nem élhetnek és nem melegedhetnek az ígéretekből. Mi nem tartozunk a hazai forrásból olajjal és gázzal rendelkező országok közé. Ha nem fejeztük volna be a Török Áramlatot - és ha nem lett volna Magyarország, nem is lettünk volna olyan kitartóak a kiépítésében -, és akkor most nem tudnánk lezárni a probléma e részét” - emelte ki miniszter.
 
Kijelentette, hogy büszkén közli az adatot, miszerint Szerbia a vezeték 403 kilométerét építette ki a bolgár határtól a magyar határig, és hogy a Szerbián áthaladó vezetéken keresztül, amelyen gáz érkezik Magyarországra, az energiahordozót tovább lehet szállítani az EU országaiba. 
 
„Érdekelve vagyunk a kőolajvezeték összekötésében is, mert bennünket nem mentettek fel az orosz kőolajra kivetett szankciók alól. A Horvátországból érkező kőolajvezetékeket nem használhatjuk orosz olaj behozatalára, mert szankciók tiltják” - magyarázta a szerb diplomácia vezetője.
 
Forrás: Tanjug
 
Fotó: MSP / Tanjug
 
 


Aleksandar Vučić szerb államfő munkalátogatása Magyarországon - 2022.12.15.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma munkalátogatáson Magyarországon tartózkodott, ahol a Kelebia-Tompa határátkelőnél Novák Katalin magyar államfővel találkozott.
 
Miután megtekintették az ideiglenes határzárat, Vučić elnök kijelentette, hogy Szerbia az illegális migráció miatt egyelőre négy ország esetében megszüntette a szabad beutazást és vízumkényszert vezetett be. Ezek Tunézia, Burundi, Bissau-Guinea és India.
 
„Hálás vagyok magyar barátainknak, hogy heti szinten kezdtünk beszélgetni és közösen megoldani a problémákat. Szerbiában két féle intézkedést hoztunk. Elfogadtuk a szabad beutazás megszüntetésére irányuló jelzéseket azon országok esetében, ahonnan jelentős számú migráns érkezett. Ezt követően most osztrák és magyar kollégáinkkal együtt hozunk intézkedéseket” -  mondta a szerb államfő, és bejelentette, hogy Szerbia megerősíti a határvételmet Észak-Macedónia és Bulgária irányában is, mert például Észak Macedóniából az idén négyszer annyi migráns érkezett mint tavaly, Bulgáriából pedig 3,6-szor annyian jutottak át illegálisan.
„A magunk részéről mi Észak-Macedónia határánál 45 965 illegális belépést akadályoztunk meg. Újabb intézkedésünkkel még erélyesebben viszonyulunk a fegyveres bűnözői csoportokhoz. Nem messze innen, Szabadka, Palics és Horgos térségében ott vannak a biztonsági erőink, arra több helyen is volt fegyveres leszámolás és több mint 600 személyt letartóztattunk, akik azt hitték magukról, hogy fegyverrel meghatározott törvénytelen cselekményeket és elkövethetnek és részesei lehetnek az illegális migrációnak. Hiszem, hogy újabb intézkedéseket is foganatosítunk a biztonság megőrzése érdekében” - jelentette ki Vučić elnök és köszönetet mondott magyarországi barátainak az együttműködésért.
Novák Katalin magyar köztársasági elnök, miután Szerbia elnökének és Andrej Babiš volt cseh miniszterelnöknek a társaságában megtekintette a magyar-szerb határvonalat, kiemelte, hogy ezen a határon Európát is védik.
 
Ez a határ a mi biztonságunk, védi a területünket, és ez egyúttal az EU határa is. Amikor a magyar-szerb határt együtt védjük, Európát és polgáraink békéjét és biztonságát is megvédjük - üzente a magyar államfő a találkozó alkalmából megtartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy a határt a béke és biztonság megőrzése érdekében védjük, illetve azért, hogy a konfliktusok a határon kívül maradjanak. Magyarázata szerint ezért kell világosan különbséget tenni a migránsok és azok között, akiknek joguk van a menedékre. Rámutatva, hogy az illegális migránsok nyomása egyre erősebb és a számuk is egyre nagyobb, Novák Katalin számadatokat is közölt: a mai napig több mint 271 ezren próbáltak illegálisan bejutni Magyarországra, kétszer annyian, mint tavaly. A másik jelenség pedig, hogy a migránsok egyre agresszívebbek, egyre több az embercsempész és napi szinten történnek támadásokat a határainkat védő emberek ellen. „Ezt nem szabad megengednünk” - üzente, miközben a közös határok védelme érdekében folyó együttműködés erősítését szorgalmazta.
Andrej Babiš volt cseh kormányfő kijelentette, hogy az illegális migráció sikeres megakadályozásának egyik megoldása, hogy Románia, Bulgária, továbbá Szerbia és a Nyugat-Balkán minden országa tagja legyen a schengeni övezetnek. 
„Szükségünk van Romániára, Bulgáriára, Szerbiára, az egész Balkánra. Nem kell, hogy mindannyian az EU tagjai legyenek, de szükségük van rájuk” - mondta a volt cseh miniszterelnök. Hozzátette: az Európai Tanács nem foglalkozik kellő módon ezzel a kérdéssel. Andrej Babiš a Törökországgal és Szíriával való együttműködés szükségességére is rámutatott, mondván, hogy abból az irányból a menekültek millió érkeznek.
 
Fotó: Dimitrije Gol
 
 
 


Szerbia, Magyarország és Ausztria második trilaterális csúcstalálkozója - Belgrád, 2022. november 16.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma Belgrádban Magyarország, Ausztria és Szerbia  második trilaterális csúcstalálkozóján Karl Nehammer osztrák szövetségi kancellárral és Orbán Viktor magyar ministerelnökkel találkozott. Ez alkalommal Memorandumot, egyetértési megállapodást írtak alá az Ausztria, Magyarország és Szerbia Köztársaság közötti, az illegális migráció elleni küzdelem együttes erősítéséről. 
 
„Ma aláírtuk az egyetértésünkről szóló fontos Memorandumot, a munkacsoportjaink pedig folytatni fogják a konkrét tevékenység kidolgozását. Büszkék vagyunk, hogy a szerb, osztrák és magyar rendőrök együtt dolgoznak ezen a feladaton. Azt akarjuk, hogy Magyarország, Ausztria és Szerbia számára a  védelmi vonalat délre helyezzük át, később pedig készen állunk arra, hogy Észak-Macedóniával együtt még délebbre toljuk. Ezzel védjük és őrizzük Európát, de védjük a hazánkat is” - üzente Vučić elnök, és hozzátette, hogy az illegális migránsok száma az idén tavalyhoz képest csaknem megkétszereződött. Kiemelte, hogy néhány lépést már meg is tettek e tekintetben.
 
„Az első lépés a vízumpolitikánknak az Európai Unió politikával való összehangolása. Tunézia polgárai számára már nincs vízummentesség - amely 1962 óta állt fenn -, sem pedig Burundival, és hamarosan még két országgal kell másfajta vízumpolitikát kialakítanunk, pontosan olyant, amilyen az Európai Unióban érvényes” - monda a szerb államfő, s magyarázatként hozzáfűzte, hogy az illegális migránsok Szerbiába a leggyakrabban két ország, Észak-Macedónia és Bulgária felől érkeznek. 
 
„Ma megállapodtunk, hogy közösen, Magyarország és Ausztria támogatásával több rendőrt alkalmazunk az Észak-Macedóniával való szerb határon, és hogy jelentős felszerelést is oda irányítunk, közöttük hőérzékelő kamerákkal ellátott járműveket és, és megpróbáljuk délebbre tolni a védelmi vonalat. Szerbia nem akar az illegális migránsok parkolójává válni” - emelte ki Vučić köztársasági elnök, arra is emlékeztetve, hogy Szerbia a menekültek és a bajban levő emberek iránt mindig megértést és szolidaritást tanúsított, és ez így lesz a jövőben is. 
 
 
„Nagyon fontos, hogy megállapodást kötöttünk a readmisszóval, illetve azok kitoloncolásával kapcsolatban, akiknek nincs esélyük menedékjogot kapni, de minden áron a mi területeinken akarnak maradni. Ez nagyon fontos megállapodás a számunkra, mert repülőgépeket kell biztosítanunk ahhoz, hogy visszaszállítsuk őket az országaikba. Ez nagyon drága. Ezeket a költségeket megosztjuk a magyar és az osztrák partnereinkkel” - emelte ki Aleksandar Vučić, miközben köszönetet mondott Nehammer osztrák szövetségi kancellárnak a Szerbia iránti elkötelezettségéért és Orbán magyar miniszterelnöknek a Szerbiának nyújtott segítségért.
 
Karl Nehammer osztrák szövetségi kancellár megköszönte a szerb elnök meghívását és vendéglátását, továbbá a teljes bizalmon alapuló együttműködést. Elmondta, hogy Szerbia, Ausztria és Magyarország az illegális migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben  partneri kapcsolatot teremtettek.
 
„Eljutottunk addig a pontig, ahol az EU egyes tagországai a partneri kapcsolatok új formáit keresik azon kívül, ami  az EU-ban lehetséges, mert nem elegendő az, ami manapság az EU menedék-jogi rendszerén belül történik. Az utolsó találkozónk óta sok minden történt, Vučić elnök elérte a menedék-turizmus leállítását, és köszönettel tartozom neki azért, hogy komolyan vette Ausztria gondjait és hogy nem hagyott cserben bennünket a bajban” - mondta az orsztrák kancellár, és bejelentette, hogy Ausztria 100 rendőrt küld a határokon szolgáló közös egységekbe, s velük együtt megfelelően felszerelt járműveket és drónokat is. 
 
„Hálás vagyok Szerbiának és Magyarországnak, hogy elsőként indítunk projektumok a nem legálisan Szerbiában tartózkodó migránsok deportálásáról. Jómagam ezt a platformot javasoltam belügyminiszterként is és Szerbia rendelkezésére bocsátom” - mondta az osztrák kancellár hangsúlyozva, hogy Ausztriában már 96 000 menedék-kérelmet nyújtottak be, ez pedig azt jelenti, hogy az EU kérelmezési rendszere nem működik.
 
„Sürgősen határozatokra van szükség és örömmel tölt el, hogy a mi három országunk közösen dolgozik a határainak a védelmén. Ez erős jel az EU minden tagállama számára, hogy Magyarország és Auszria, a valóban erős és megbíztható Szerbiával együtt innen küld üzenetet Brüsszelnek” - hangsúlyozta Karl Nehammer, és rámutatott, hogy Ausztria szinte szenvedélyesen harcol a Nyugat-Balkán országainak az EU-ba történő felvételéért, továbbá azért, hogy „az olyan partnereknek, mint amilyen Szerbia, ne csak távlatot ígérjenek, hanem lehetővé tegyék a konkrét előrelépést is, mivel nagyon nagy kiívások várnak az illegális migráció, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban, de az energia-ellátás tekintetében is. A dolgok jobban működnek, ha azokkal közösen foglalkozunk” - szögezte le az osztrák kancellár.
 
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a hármas találkozó után megtartott közös sajtótájékoztatón kifejtette, hogy Magyarország különleges helyzetben van, mivel Ukrajna - ahol háború zajlik - a közvetlen szomszédja, ahonnan nyomás nehezedik rá, a másik nyomás pedig az, hogy Szerbián keresztük migránsok érkeznek a határaira.
 
 
„Ha veszélyben vagy te magad, az állampolgáraid és a gazdaságod, akkor egyetlen dologra kell törekedni, hogy ezt a veszélyt elhárítsd” - jelentete ki Orbán Viktor hangsúlyozván, hogy Magyarország békét akar, és hogy a magyar és a szerb nemzet sorsközösségben van egymással és kölcsönösen segíti egymást. 
 
Orbán Viktor megemlítette, hogy a november 15-ei bombatámadás következtében megszakadt a kőolaj szállítása a Barátság vezetéken, de a bajt a nap folyamán elhárították. 
A magyar miniszterelnök Belgrádban is rámutatott arra, hogy Magyarország már hosszú ideje folytatja a küzdelmet az illegális migráció ellen, és az idén már 250  ezer illegális határátlépést akadályozott meg, miközben 2015 óta 1,6 milliárd eurót költött el határvédelemre. 
 
Hozzátette: európai biztonsági szempontból Szerbia kulcsfontosságú ország és dicséretet érdemel, ám az illegális migrációtól való védelem még hatékonyabb lenne, ha Szerbia már az Európai Unió tagállama lenne. 
Magyarország arra törekszik, hogy Szerbia számára lehetővé tegyék az uniós tagságot. Amíg ez nem történik meg, a védelmi vonalat kell délebbre helyezni, és ez egy hosszadalmas folyamat - szögezte le Orbán Viktor.  
 
Forrás/Fotó: www.predsednik.rs
 


Nikola Selaković szerb külügyminiszter beszéde az ENSZ BT ülésén az UNMIK munkájáról szóló jelentés kapcsán - 2022.10.18.

A Biztonsági Tanács tisztelt Elnöke,
A Biztonsági Tanács tisztelt Tagjai,
Tisztelt Különmegbízott Asszony,
 
Megtisztelő a számomra, hogy ismét az ENSZ megbecsült testülete előtt szólhatok, és hogy ma a főtitkár új jelentését vitathatjuk meg az ENSZ missziójának a mi déli tartományunk, Koszovó és Metóhia területén végzett tevékenységéről. 
 
A jelentéstétel alkalmából szeretnék köszönetet mondani a főtitkár úrnak és a főtitkári különmegbízott asszonynak, az UNMIK vezetőjének. Felismerjük az erőfeszítéseket, amelyeket Zijade asszony tesz az igen felelősségteljes mukája során, különösen, hogy szem előtt tartja a terepen tapasztalt helyzet összetettségét és átfogó felmérésének a szükségességét. 
 
Ez alkalommal is szeretném hangsúlyozni, hogy Szerbia Köztársaság nagyra értékeli az ENSZ BT 1244-es határozata alapján megalakult UNMIK Koszovóban és Metóhiában történő aktivitását. Szorgalmazzuk a misszió folyamatos tevékenységét, mégpedig változatlan és nem csökkentett létszámban és kapacitásban, külön figyelembe véve, hogy még mindig nem teljesítette megbizatásának alapvető célját - hogy levetővé tegye a mi déli tartományunk  minden polgárának békés és normális életét. 
 
Hölgyeim és Uraim,
 
Sajnálattal állapítom meg, hogy az utóbbi hónapokban Koszovóban és Metóhiában nem erősödött a stabilitás és a tartományban uralkodó helyzet nem éppen olyan, mint ahogy a jelentés bemutatja. Egyoldalú lépésekkel Pristina vezetése folytatja az etnikai különbségek tudatos és szisztematikus elmélyítését, kiváltva ezzel a nem albán lakosság iránti diszkriminációt és lealacsonyítást. Értesüléseink szerint az idei év kezdetétől fogva 105 etnikai indíttatású támadást jegyeztek fel. Pristina, emellett, aktívan tevékenykedik adminisztratív és bürokrata akadályok felállításán, mégpedig olyan lépésekkel, amelyeket nem egyezetettünk a kétoldalú párbeszédben, márpedig a párbeszédet a Belgrád és Pristina közötti megoldások és tárgyalások alapvető mechanizmusának tekintjük. Az ő viszonyulásuk és viselkedésük ilyen értelemben több szempontból is vitatható. Az ideiglenes önkormányzati intézmények a felelőtlen magatartásukkal tudatosan szabotálják nem csak Belgrád, hanem az EU és más, a nemzetközi közösség által bevont felek erőfeszítéseit azzal a szemmel látható két szándékkal, hogy egyrészt elkerüljék a vállalt kötelezettségek teljesítését, másrészt - amely végső és igen riasztó cél -, hogy megfélemlítsék, mellőzzék és elüldözzék a szerbeket. 
 
Továbbá, mint az elmúlt években is, különböző módon megfélemlítik a szerbeket, arra serkentik őket, hogy hagyják el otthonaikat, falvaikat és városaikat, ahol születtek, miközben a területről széttelepült szerbeket eltántorítják a szándéktól, hogy visszatérjenek oda, ahol születtek. Az ideiglenes intézmények tervszerűen azon munkálkodnak, hogy eltüntessék és kitöröljék a még megmaradt kulturális és nemzeti sokféleséget  Ezzel egyidőben Pristina minden hozzáférhető eszközzel  tudatosan  szítja a nemzetek közötti feszültséget. Ez történt Nikola Nedeljković letartóztatásakor is, amikor azt állították, hogy etnikai gyűlöletet és összeférhetetlenséget szított, de lényegében az történt, hogy részt vett a Vid-napi ünnepségen. Nikolát teljes nyolc hónapi börtönre ítélték, egyetlen tárgyi bizonyíték nélkül. Másrészt, emlékeztetek arra is, hogy a mai napig nincs egyetlen jogerős ítélet sem azok ellen, akik 1992 óta több, mint 1000 szerb életéért felelősek. A tervszerű megfélemlítéssel etnikai szempontból teljesen megtisztították a koszovói és metóhiai városokat és falvakat, Pristina képviselői pedig a tevékenységükkel ignorálják a szerbek szenvedéseit, jelképesen mondva, sóval hintik be a szerbek sebeit, akik évszázados otthonaik elhagyására kényszerültek, miközben - s ezt aláhúzom - 200 ezer emberről van szó. Ez a viszonyulás már 23 éve tart, és nem változik, ami teljes mértékben ellentétben áll az ideiglenes intézmények által vallott demokratikus értékkel és elvekkel. A pristinai delegációk e Tisztelt Testület előtt eddig elmondott minden beszédében azt hangsúlyozzák, hogy mi volt, fájdalmasan megkerülve azt, hogy hogyan él ma a nem-albán lakosság Koszovóban és Metóhiában.
 
Ezért fontos hangsúlyoznom, hogy szükség van a nemzetközi közösség résztvevő tényezőinek és Pristinának arra vonatkozó őszinte politikai akaratára, hogy megteremtődjenek a nemzeti megkülönböztetést megszüntető feltételek, és lehetőség legyen a tartományban való együttélésre. 
 
A Biztonsági Tanács tisztelt tagjai, engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket a dialógusban szereplő másik fél rigid, vitatott és teljes mértékben arrogáns fellépésére. A már említett céljai elérése érdekében Pristina a jól átgondolt, rosszindulatú stratégiát, az úgynevezett reciprocitási politikát alkalmazza, amelyet, sajnos, nem önállóan talált ki. A kölcsönös elismerésen, mint a dialógus központi témáján való folyamatosan erősködés, azaz az úgynevezett reciprocitási politika a legjobban szemlélteti Pristina pillanatnyi politikai vezetésének a felkészületlenségét és kompromisszum-készségének a hiányát.  Emlékeztetem Önöket, hogy a Belgrád és Pristina közötti tárgyalások nem az aktuális pristinai vezetés idején kezdődtek, hanem teljes 11 éve, a technikai párbeszéd (2011.03.08.) kezdete óta tartanak. Ennek alapján elfogadhatatlannak tartjuk azokat a próbálkozásokat, hogy a dialógus jelenlegi formátumát és az eddigi megállapodásokat semmissé tegyék csak azért, mert azok nem felelnek meg a politika pillanatnyi tényezőinek. Elfogadhatatlan, hogy a jelen geopolitikai körülményeket kihasználva egyszerűen, egyetlen tollvonással átrajzolják azt, amin évek során odaadóan dolgoztunk. Belgrád, hangsúlyozom, a kezdetektől fogva intézményes keretek között jelen van a dialógusban, miközben a másik fél elkötelezettsége változó volt és változik a hatalmon levő politikai opció függvényében. 
 
Az aktuális pristinai ideiglenes intézmények kiélezett politikai fellépését és narratíváját konkrét destabilizáló lépések kísérik. A jelentés által felölelt időszakban a társadalomba való állítólagos integrációs törekvésnek álcázva kikényszerítették a rendszámtáblákra vonatkozó intézkedéseket. Emlékeztetek és ismétlem, hogy az ilyen intézkedésekről nem volt egyetértés Belgrád és Pristina párbeszédében. Meggyőződésem, Hölgyeim és Uraim, hogy ma a pristinai ideiglenes intézmények képviselőjétől olyan állításokat hallunk, amely szerint az ő oldalukról minden kötelezettség teljesült, miközben éppen a rendszámtáblák átjegyzéséről szóló határozat szolgál - immár ki tudja hányadik alkalommal - bizonyítékul Pristina viselkedésére, miszerint nem csak hogy nem teljesíti a megállapodásokat, hanem megsemmisíti a dialógus eredményeit, s ezzel ismét új válságot teremt. Az ilyen, erőszakkal kikényszerített intézkedések hatásáról beszédesen szól, hogy a határozat meghozatala óta egyszámjegyű volt azon autók száma, amelyek rendszámtábláit szerbről pristinai követelmények szerint átjegyeztek, ebből Koszovó és Metóhia északi részén mindössze két autónak szerb a tulajdonosa. Ez egy újabb mutató, hogy Pristina nem élvezi mindenki támogatását, másrészt  pedig arra is, hogy folyamatosan provokálja a szerb lakosságot, amely nem tudja elviselni a pristinai vezetés folyamatos önkényeskedését. 
 
Biztos vagyok benne, hogy ma is halljuk Pristina megszokott narratíváját, amellyel kísérletet tesznek arra, hogy a Koszovóban és Metóhiában élő szerbek minden reakcióját Belgrád által szervezett, állítólagos destabilizációs tettnek mutassák be. Az ilyen állítások egyszerűen nem felelnek meg az igazságnak. Szerbia a maga részéről semmi képpen sem tudja fékezni a Koszovó és Metóhia nem albán lakossága körében jelen levő felháborodást. Vitathatatlan tény, hogy a polgárok tiltakozásai lázadást jelentenek a hosszúéves intézményesített erőszak és a nem albán lakosság jogfosztása ellen, amellyel, adott esetben, megfosztják őket attól, hogy békésen élvezzék a törvényesen megszerzett vagyonukat. Pristina tehát nem áll meg a vagyon elkobzására irányuló próbálkozásoknál - amelyeknél, mint tudjuk, az egyik célpont a Szerb Pravoszláv Egyház (a Szerb Ortodox Egyház) oly módon, hogy kétségbe vonják a Dečani kolostor vagyonának visszaszármaztatását -, amelyekkel  Pristina paradox módon nem teljesíti a saját, úgynevezett Alkotmánybíróságának a döntéseit is. 
 
Hölgyeim és Uraim, 
 
Sokat gondolkodtam azon, hogyan illusztráljam a Koszovóban és Metóhiában élő nem albán lakosság hétköznapjainak valós képét. Felsorolok csupán néhány tényt. Adataink szerint nem csökken a nem albán lakosság jogfosztásának üteme, és sajnos nem csökkent az etnikai indíttatású incidensek száma sem. A legutóbbi időszakban, amelyről a jelentés készült, számos incidesről, gyűlöletbeszédről, megfélelemlítésről, az igazságszolgáltatásra való jog megsértéséről, a mozgásszabadság és a vallási jogok akadályozásáról, a templomok és a temetők meggyalázásáról számoltak be. Nem fogadhatóak el a Szerb Pravoszláv Egyház objektumai elleni gyakori támadások, s a szerb kulturális és szellemi élet Koszovó és Metóhia területén található emlékeihez való megalázó viszonyulás sem, ide értve az UNESCO világörökségi listáján szereplő 4 emléket is. A papok és szerzetesi közösségek elé számos adminisztratív és technikai akadályt gördítenek, amellyel megnehezítik, sőt megakadályozzák az egyházi birtokokon való megmaradásukat. 
 
Amikor a polgári jogokról beszélünk, próbálják meg elképzelni, hogy elvették Önöktől a szavazásra való alapvető politikai és polgári jogot. A tartományban élő szerbekkel ezt megtették, mégpedig a Rosu elnevezésű különleges erők gyakori megfélemlítő és erőszakos akcióival. Ezek az egységek eszközt jelentenek Pristina számára a céljai elérésében, azt a kifogást hirdetve, hogy az állítólagos bűnözés ellen harcolnak. A tavalyi év decemberében Bratislav Nikolićot, Štrpce község elnökét fogva tartották korrupció és szervezett bűnözés gyanújával, de még nem emeltek vádat ellene, ellenben zárva tartják Podujevóban. Történik ez azzal az egyetlen okkal, hogy további és végső nyomást gyakoroljanak Štrpce szerb közösségére. 
 
Mi módon lehet igazolni a bűnözés elleni harcot, amikor a Rosu különleges erőit a családok védőszentjeit ünneplő falusi összejövetelek, a szlavák megzavarására, az iskolákban történő házkutatásokra, az egészségügyi infúziót és gyógyszereket szállító járművek sofőrjeinek elrablásásra használják? Milyen motiváció és racionalizáció áll e tettek mögött? Próbálják elképzelni magukat Dragica Gašić helyébe, aki egyetlen szerb asszonyként visszatért Đakovicára. Képzeljék el, hogy a származásuk és a nemzetiségük miatt az Önök számára továbbra is tilos kenyeret vásárolni, mert olyan községben élnek, ahol a helyi albánok büszkén tiltják meg a kenyérvásárlást a nem albánok számára. Gondoljanak az adatra, hogy tizenegy albán polgári szervezet követeli az Önök elüldözését, és a tilalom érvényesítését, hogy a jövőben akár egyetlen nem albán is visszatérjen abba a városba. Ha ezt elképzelik, világos lehet, milyen mértékű megfélemlítéssel szembesülnek a szerb visszatérők. Érthetővé válik, hogy a visszatérők száma miért csak 2%, és miért az egyik legkisebb a világon. Engedjék meg feltennem a kérdést, hogy mindez jellemzője lehet-e egy olyan társadalomnak, amely a világ számára demokratikusnak és a régió stabilitási tényezőjének mutatja be magát?
 
Tudatában vagyunk a dialógus szélesebb dimenziójának, hogy kihatással lehet az egész régióban uralkodó helyzetre. Ezt támasztják alá a szerb tisztségviselők kijelentései, beleértve Aleksandar Vučićnak, Szerbia Köztársaság elnökének a kijelentését is. „Jobb száz évig tárgyalni, mint egy napot háborúzni” - mondta az elnökünk, s ezzel a legtalálóbban írta le a béke, a megbékélés, a regionális együttműködés politikájának a lényegét, amelyet a szerb vezetés folytat azzal az elképzeléssel vezérelve, hogy a jólétben élő közös Balkán kiépítésén tevékenykedik.
 
Meggyőződésem szerint a mai vezetők feladata, hogy az elkövetkező nemzedék számára megteremtsék a közös jövő vízióját. Erre mutattak példát Belgrád és Tirana vezetői, amikor létre hozták a Nyitott Balkán kezdeményezést. A „régiók régiókért” mottóval már konkrét eredmények születtek. Anélkül, hogy a másik félnél megértésre talált volna, Szerbia több alkalommal is kezet nyújtott Pristina felé azzal a felhívással, hogy kapcsolódjon ehhez a kezdeményezéshez, mert számított arra, hogy felébred az egész Balkán polgárainak jólétét eredményező  gazdasági összekapcsolódás és fejlődés fontosságának a tudata. 
 
Hölgyeim és Uraim,
 
Határozottan elutasítjuk Pristina azon érvelését, hogy a Szerb Községek Közösségének a megalakítása állítólag alkotmány-ellenes, mert teljesen világos, hogy Pristinának e kötelezettsége iránti viszonyulása egyben a tartományban élő szerb nép iránti viszonyulását jelenti, annak akadályozására utal, hogy a szerb nép etnikai közösségként szerveződjön és ezen az alapon érvényesítse kollektív jogait. Az ő viszonyulásuk célja az általuk elvárt modell elérése, ami nem más, mint a szerbek nélküli település, mint amilyenek Pristina, Đakovica vagy Peć, vagy más hasonló település a tartományban. A mi számunkra elfogadhatatlan, hogy Pristina teljes 3 470 napja nem teljesíti a Szerb Községek Közösségének megalakítására vonatkozó kötelezettségét, és elutasítja, hogy tárgyaljon erről, de meg szeretném győzni Önöket, hogy ettől a ténytől függetlenül Szerbia folytatni fogja a pillanatnyi helyzet kompromisszumos megoldására irányuló erőfeszítéseit.
 
Emlékeztetném Önöket: annak ellenére, hogy Pristina képviselői a felszólalásaikban gyarkan kész tényként mutatják be az úgynevezett „Koszovó” esetét, a 14 év alatt a függetlenséget az ENSZ tagállamok többsége nem ismerte el. Ha „Koszovó” úgynevezett függetlensége realitás, akkor miért van a dialógus? Miért nyakorolnak akkor egyre nagyobb nyomást Belgrádra a kölcsönös elismerés szükségességére hivatkozva? A pillanatnyi pristinai politikai vezetés elutasítja annak elfogadását, hogy Belgrádot nem lehet megkerülni a végső megoldás keresésében. Ezt jelzi azt is, hogy egyre gyakoribbak a bejelentések, miszerint Prisitna tagságot kap a nemzetközi szervezetekben. Vajon az ilyen lépések hozzájárulnak a párbeszéd szükségességét segítő légkör megteremtéséhez? Vagy pedig ez úton jutalmazzuk Pristinának a párbeszédet elutasító destruktív viselkedését? A mi meglátásunk szerint az úgynevezett „Koszovónak” a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozási kísérletei megengedhetetlenek, és Szerbia határozottan fellép Pristina minden ilyen lépése esetében.
 
Ezen tisztelt testület legutóbbi ülésén, ez év áprilisában az ENSZ BT egyes tagjai részéről olyan felszólításokat is hallhattunk, hogy csökkenteni kell az UNMIK létszámát, sőt meg kell szüntetni. Tették ezt azzal a magyarázattal, hogy Pristinának megvannak a saját működő intézményei. Ugyanakkor azok a körülmények, amelyeket felvázoltam Önöknek, és a terepen tapasztalható helyezet is arra utal, hogy a mi déli tartományunkban még mindig szükség van a nemzetközi közösség jelenlétére, és ebből eredően támogaton az UNMIK, KFOR, EULEX és OMIK erőfeszítéseit, amelyeket a megbizatásuk keretében megtesznek. A Koszovóban és Metóhiában élő szerb és más nem albán lakosság a legnagyobb bizalommal van a nemzetközi jelenlét iránt és a biztonság garancijának tekitni, s ez még inkább megerősíti, hogy a nemzetközi misszióknak nem csökkentett létszámmal és kapacitásokkal maradniuk kell, összhangban az ENSZ BT 1244-es határozatával. 
 
Végezetül,
 
Szeretnék rámutatni, hogy az utóbbi időben minden nemzetközi fórumon halljuk az ENSZ alapelveinek tiszteletben tartására vonatkozó felszólításokat. Mi támogatjuk az ENSZ minden tagállamának területi integritását. De akkor mi van Szerbiával? Meg szeretném kérdezni e tisztelt testület tisztelt tagjait, hogy az ENSZ Alapokmányából eredő elvek alkalmazásának szükségessége csak egyes tagjaira, vagy minden tagjára vonatkozik? Mint olyan állam, amely következetesen tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, és amely még mindig elszenvedi annak megsértését, hisszük, hogy mindenki által tiszteletben kell tartani az ENSZ Alapokmányát  és a nemzetközi jogot, beleértve az államok területi integritására és szuverenitására vonatkozó jogot, és azt nem szelektíven kellene alkalmazni az ENSZ tagországai esetében. Emlékeztetem Önöket, hogy éppen ez a testület hozta meg valamivel több, mint két évtizeddel ezelőtt a 1244-es határozatot, amellyel megerősítette Szerbia területi integritását, ám ez nem akadályozta meg az egyes államokat, hogy az úgynevezett „Koszovó” elismerésével belegázoljanak az ENSZ alapeveibe és abba a határozatba, amit ők maguk hoztak meg, s ily módon alakították a nemzetközi jogot a saját érdekeik és céljaik szerint. Éppen ezért, a „Koszovó”-eset mind gyakoribb emlegetése azt bizonyítja, hogy a példátlan eset egy nyitott Pandora-szelence, ugyanis minden elv ereje a teljes és univerzális alkalmazásán és feltétel nélküli tiszteletben tartásán alapul.
 
Észre vették, hogy a bevezetőmben számos kérdést tettem fel. Most reményemet fejezem ki, hogy ma itt Önöktől, az ENSZ BT tisztelt tagjaitól és Pristina képviselőitől  legalább néhányra választ kaphatunk, mert Koszovó és Metóhia lakosai, bármilyen nemzetiségűek is, legyenek ők szerbek vagy albánok, megérdemlik ezt. Koszovó és Metóhia minden lakosa teljes joggal várja, hogy javuljon a normális élet alapfeltételét jelentő közösségi légkör és csituljon az etnikai alapú feszültség. Konstruktív lépésekre van szükség, ami Szerbia részéről nem is marad el, de szükséges a nemzetközi tényezők igazi, teljes támogatása. Kiemelem: Szerbia mindig is elkötelezettje volt, hogy a fentartható megoldást békés úton találjuk meg  a béke, a stabilitás és a közös jövő érdekében.
 
Köszönöm.
 
Forrás/Fotó: www.mfa.gov.rs
 


Szerbia, Ausztria és Magyarország miniszterei a migrációról és az energiabiztonságról - 2022.10.06.

Nikola Selaković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere ma Belgrádban hármas találkozót tartott Ausztria és Magyarország diplomáciai vezetőivel, Alexander Schallenberggel és Szijjártó Péterrel.
 
Az összejövetel egyik témája az irreguláris migráció elleni harcban való együttműködés erősítése volt, ami kapcsán Selaković miniszter rámutatott, hogy az EU-ból Szerbiába folyamatos dicséret érkezik a probléma megoldása érdekében végzett felelős és konstruktív tevékenységéért.
 
A szerb diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Szerbia nyitott a szomszédokkal való partneri együttműködés előtt a migráció és a migrációs politika esetében is, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a közös kihívások megoldásához, mint amilyen az embercsempészés, a legális migrációs utak fejlesztése és a visszatoloncolásról szóló egyezmények hatékony alkalmazása.
 
Szavai szerint Szerbia, mint a tranzit útvonalon fekvő ország, folytatni fogja a migránsok elhelyezését szolgáló megfelelő befogadó központok működtetését, élelmet és egészségvédelmet nyújt a területén tartózkodó minden migránsnak, összhangban a nemzetközi humanitárius jogi előírásokkal. 
 
A miniszterek megvitatták a határvédelem és ellenőrzés terén való intenzív együttműködés konkrét lehetőségeit is. 
Nikola Selaković miniszter szavai szerint az idei év végéig Szerbia jelentős mértékben összehangolja a vízum-politikáját az EU vízum-politikájával azzal a céllal, hogy az illegális migrációban ne használják belépő országnak. E tekinteteben már megbeszélés tárgyát képezik a megelőző indézkedések, illetve az azon harmadik országból származó emberek belépésének a megakadályozása, ahonnan migrációs veszélyek várhatók. 
 
A megbeszélésen a miniszterek nagy figyelmet szenteltek az energiabiztonságnak is, amikoris Selaković miniszter ismertette, milyen erőfeszítéseket tesz Szerbia az energiával való ellátás diverzifikációjáért. A szerb diplomácia vezetője aggasztónak és ellenséges gesztusnak ítélte meg, hogy Horvátország kezdeményezésére egyedül Szerbiát nem kivételezték a Janaf vezetéken érkező orosz kőolajra vonatkozó európai uniós szankciók alól és úgy minősítette, hogy mindezzel politikai célokra használják fel az energiaellátást.
 
A szerb miniszter ez alkalommal is köszönetet mondott magyar és osztrák kollégáinak azért a támogatásért, amelyet Szerbiának nyújtanak az EU teljes jogú tagságáért folytatott útján, ugyanakkor elégedettségét fejezte ki a három ország gazdasági együttműködésének folyamatos erősödése kapcsán. 
 
A miniszterek Belgrádban véleményt cseréltek a nyugat-balkáni régióban tapasztalható helyzetről, a szerb diplomácia vezetője pedig kitért Pristina azon kezdeményezésére is, hogy az úgynevezett „Koszovót” felvegyék az Európa Tanács tagjainak a sorába, amit Szerbia határozottan ellenez, mégpedig azért, mert az olyan entitás tagságának a megvitatása, amelynek a státusa még nem rendezett, valójában újabb politikai megosztottsághoz vezetne az Európa Tanácsban olyan időkben, amikor kulcsfontosságú a szervezet stabilitásának és hitelességének a biztosítása.
 
Forrás/Fotó: www.mfa.gov.rs
 


Vučić államfő Magyarország, Szerbia és Ausztria budapesti hármas csúcstalálkozóján – 2022.10.03.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Karl Nehammer osztrák kancellárral egyetemben Budapesten részt vett Magyarország, Szerbia és Ausztria hármas csúcstalálkozóján.
 
A közös sajtótájékoztatón Vučić elnök elmondta, hogy Orbán kormányfővel és Nehammer kancellárral minden fontos és nehéz kérdésről beszélgettek, így az energetikáról, a három ország pénzügyi helyzetéről és arról is, hogy milyen nehéz lesz áthidalni az őszt, a telet, de a tavaszt is. 
 
„Nagy hálámat szeretném kifejezni Orbán Viktor házigazdánknak a rendkívüli vendégszeretetért, és azért is, hogy a fontos regionális kérdések felvetéséhez mindig van elegendő bátorsága, ereje és akarata. Hálás vagyok, amiért közösen folytatjuk az akciót egy olyan fontos területen, mint a migrációs politika, amelyben Szerbia különleges esetnek számít. Ismételten növekszik nálunk az Afganisztánból, Szíriából és Pakisztánból érkező menekültek száma. Márészt mind nagyobb számban érkeznek hozzánk emberek Oroszországból is. A mai napon Szerbiában összesen 17 ezer, tartózkodási engedéllyel bejegyzett embert tartunk nyilván, akik az Orosz Föderációból és Ukrajnából érkeztek. Ez nem kicsi teher egy viszonylag olyan kis ország számára, mint Szerbia” – jelentette ki a szerb államfő hozzátéve, hogy a hármas találkozón  elért megállapodás értelmében Szerbia az év végéig összehangolja a vízumpolitikáját az EU politikájával és ezzel megakadályozza, hogy az országba lépjenek mindazok, akik Szerbiába nem a saját szükségleteik miatt, hanem a Nyugat felé irányuló illegális migrációs szándékkal érkeznek.
 
Vučić elnök kiemelte, hogy Szerbia felelős és komoly országként magyar és osztrák barátainak megbízható partnere lesz.
 
„Fontos, hogy - más témákat is érintve – jól megértettük egymást. Amikor a gáztartalékokról van szó, mindenki őrizni fogja a sajátját, de ha valakinek hiányzik, akkor kölcsönösen átvesszük egymástól. Ugyanez a helyzet az élelmiszerrel is, mert e tekintetben is lesz válság. Az éhezés határára fog sodródni 48 ország, ahonnan a probléma áttevődik a migrációs folyamatokra, nekünk pedig szavatolnunk kell, hogy támogatjuk egymást bármi módon” – hangsúlyozta a szerb elnök és köszönetet mondott Orbánnak és Nehammernek azért a támogatásét, amelyet Szerbiának nyújtanak az Európába vezető útján. 
 
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a mai budapesti találkozón kijelentette, hogy az orosz-ukrán háború, a mindannyiunkat gyötrő magas energiaárak és a szankciók problémája mellett a migrációra nem irányul elegendő figyelem, pedig ez legalább olyan fontos kérdés, hiszen mindhárom országot súlyosan érinti és ezért van szükség az együttműködés új dimenziójára. 
 
Ez a mostani egyike az illegális migrációval leginkább érintett, a migrációs nyomás miatt szenvedő országok találkozóinak, és sokat kell tenniük a probléma megoldása érdekében, hiszen nem lehetünk megelégedve a Szerbia és Magyarország közötti határon kialakult helyzettel – állapította meg a magyar kormányfő, s kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország a saját határaikat védve védik az osztrák határt is, és megakadályozzák az embercsempészetet.
 
Karl Nehammer osztrák kancellár megállapította, hogy a migrációs probléma mindhárom országot egyformán érinti.
 
„Annak ellenére, hogy Ausztria nem az EU külső határán helyezkedik el, pillanatnyilag mintegy 70 ezer menekült kérelmét kell elbírálnunk, akik Indiából, Pakisztánból, Bangladesből és Afganisztánból érkeztek. Ezen túlmenően, Ausztria védelmet biztosít az Ukrajnából érkezett, mintegy 80 ezer nőnek, férfinak és gyermeknek” – nyilatkozta a sajtónak Nehammer kancellár, miközben a jó együttműködésért köszönetét fejezte ki Szerbia elnökének és a szerb rendőrségnek.
 
Vučić elnök ma találkozott Novák Katalin magyar köztársasági elnök asszonnyal is, akivel ismételten véleményt cserélt a két ország polgárait érintő legfontosabb kérdésekről és megerősítette, hogy Szerbia őszinte elkötelezettje a Magyarország iránti barátságnak.
 
Forrás/Fotó: www.predsednik.rs /Dimitrije Goll
 


Selaković: Sokrétű diplomáciai tevékenység New York-ban, népszerűsítettük a politikánkat – 2022.09.24.

Az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán résztvevő Nikola Selaković szerb külügyminiszter kijelentette, hogy Szerbia delegációja sokrétű diplomáciai tevékenységet folytatott New York-ban és az ülésszak margóján összesen 100 megbeszélést tartott, a tárgyalásokon résztvevő országokkal pedig aláírt 12 megállapodást, jegyzőkönyvet és memorandumot. 
 
Selaković miniszter kiemelte, hogy az ENSZ Közgyűlése alkalom volt a résztvevő országok külügyminisztereivel, továbbá az USA, illetve az amerikai Kongresszus, az Amerikai Zsidó Bizottság, a Civilizációk Szövetsége, és a Világgazdasági Fórum képviselőivel való, az összejövetel margóján történő számos találkozásra.
 
„Ha összegezzük az ENSZ Közgyűlésén és az összejövetel margóján tartott találkozókon elért eredményeket, büszkén mondhatom, hogy összesen 100 találkozót tartottunk, ebből 95-öt külügyminiszterekkel, ötöt pedig az Amerikai Zsidó Bizottság, a Civilizációk Szövetsége és a Világgazdasági Fórum képviselőjével” – jelentette ki a szerb diplomácia vezetője. 
 
A miniszter hangsúlyozta, hogy mindez kiváló alkalom volt Szerbia Köztársaság politikájának a megismertetésére és elismertetésére, miközben azt is kiemelte, hogy az Aleksandar Vučić szerb államfőnek az ENSZ Közgyűlésén mondott beszéde után tartott találkozókon a különböző országok külügyminiszterei mindannyian a beszéd hatása alatt voltak.
 
„Éppen ennek a beszédnek a hatása alatt voltak, amely Szerbia részéről megerősítette a nemzetközi jog következetes betartását, az ENSZ szerepének és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak a tiszteletét. Szerbia földrajzi és népességi szempontból nem nagy ország, viszont szilárdan hisz abban, hogy a kis és közepes államoknak a nemzetközi jog tiszteletben tartása iránti elkötelezettsége egyben a mi legerősebb szövetségesünk a létfontosságú állami és nemzeti érdekeink védelméért folytatott küzdelmünkben” – mondta Selaković miniszter. 
 
Megfogalmazása szerint a Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét elismerő, és a függetlenséget el nem ismerő államok képviselőivel egyaránt kiváló beszélgetéseket folytatott. Utóbbiak ismételten megerősítették, hogy továbbra is támogatják az ENSZ nemzetközileg elismert tagállamai területi integritásának és szuverenitásának a sérthetetlenségére vonatkozó létfontosságú elvet, elkötelezettjei ennek és kiállnak a megvédése mellett.  
 
„Az idei rendkívüli kihívásokkal teli év volt az ENSZ számára. A multilaterális kapcsolatok a válságukat élik, és Szerbia számára létfontosságú, hogy ezek a kapcsolatok visszatérjenek a nemzetközi szintérre, hogy ott az ENSZ megerősödött szerepe is jelen legyen, és hogy a mi állami és nemzeti érdekeink védelméért Koszovóban és Metóhiában folytatott harcunk folytatódjon éppen a nemzetközi jog alkalmazásának, az ENSZ ide vágó határozatainak – mint amilyen a 1244-es határozat is – a tiszteletben tartása alapján. Az ENSZ ilyen szerepének az újbóli életrekeltése az, ami nagyobb sikereket szavatol a mi harcunkban“ – üzente a szerb külügyminiszter. 
 
Nikola Selaković kiemelte, hogy az ENSZ Közgyűlésének margóján tartott találkozók kiváló alkalmat jelentettek megállapodások, jegyzőkönyvek és memorandumok aláírására is azokkal az országokkal, amelyek képviselőivel találkozhatott.
 
„Összesen 12 megállapodást, memorandumot és jegyzőkönyvet írtunk alá, ma pedig a rendkívül sokrétű diplomáciai tevékenységünket is befejeztük a Szenegállal kötött, a hivatalos és diplomata útlevéllel rendelkezők  vízumkötelezettségének a megszüntetéséről szóló megállapodás aláírásával” – jelentette ki Selaković miniszter. 
 
Forrás/Fotó: www.mfa.gov.rs
 


Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök beszéde az ENSZ Közgyűlése 77. ülésszakán – 2022.09.22.

„A Közgyűlés Tisztelt Elnöke,

Tiszelt Főtitkár,

Óexcellenciái,

Hölgyeim és Uraim,

Rendkívüli megtiszteltetés a számomra, hogy Szerbia Köztársaság nevében szólhatok Önökhöz.

Ne vegyék zokon, hogy az idő rövidsége miatt mellőzöm a formaságok terhét, a protokoll-adta üdvözléseket, a jelen- és távol levők személyes megszólítását, és közvetlen módon arról beszélek, ami miatt itt egybegyültünk.

Ki tudja hányadik alkalommal vagyok itt. A jelen pillanat nehézségei arra köteleznek, hogy súlyos, de igaz szavakat osszak meg Önökkel. Mindaz, amit ma itt cselekszünk, finoman szólva impotensnek és halványnak tűnik. A valósággal szemben a szavaink üresen csengenek. A valóság pedig az, hogy itt valójában senki sem figyel a másikra, senki sem törekszik az igazi megállapodásokra és a problémák igaz megoldására, és csaknem mindenki csak a saját érdekeinek a kielégítésére gondol, ebben a folyamatban nem ritkán belegázolva a nemzetközi jog alapvető elveibe, letaposva az ENSZ Alapokmányát és a többi dokumentumot, amelyre ez a szervezet épül. Ennek nem António Guterres, sem pedig az ENSZ más tisztségviselője az okai, hanem azok az erők, amelyek nem törődnek semmivel, a saját politikai, gazdasági – és sajnos – katonai céljaik kielégítésén kívül.

Tanúi vagyunk annak, hogy korunkat a bonyolult globális geopolitikai helyzet jellemzi. A mi mostani általános vitánkat a lerombolt világbéke körülményei között tartjuk, amilyeneket nem tapasztaltunk a II. Világháború és az ENSZ megalapítása óta. A velünk szemben álló globális kihívások azzal fenyegetnek, hogy alapjaiban fogják megváltoztati a nemzetközi biztonsági felépítményt és veszélybe sodorják a kialakult nemzetközi jogrendet. Ilyen összetett idők sok bölcsességet és közös fellépést igényelnek a béke megőrzése érdekében. A béke pedig, teljes mértékben, a legfontosabb vívmány, amely átszövi az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapjait.

Éppen ezért pontosan és világosan szeretném Önök elé tárni a velünk szemben álló öt kulcsfontosságú kihívással kapcsolatos meglátásaimat.

1.Visszatérés a békéhez és a globális stabilitás megőrzéséhez;

2. A nemzetközileg elismert államok - ezen szervezet tagjai - területi integritásának és szuverenitásának, mint a nemzetközi jog és az államok közötti kapcsolatok kulcsfontosságú elvének a megőrzése;

3. Energetikai biztonság a globális válság feltételei között;

4. A szegény és a fejlődő országok pénzügyi biztonsága;

5. Élelmiszerellátás olyan körölmények között, amikor a globális ellátás útvonalán háborús akadályokkal kell megküzdeni;

Az időszerű  globális körülmények mind gyakrabban figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a viszály békés megoldásának nincs alternatívája. Ez az alapelv napjainkban fontosabb, mint bármikor és ezt legjobban az ENSZ Alapokmányának preambulumában írták le, ahol arra szólítanak fel, hogy legyünk toleránsak és jószomszédként békésen éljünk együtt. Az erő alkalmazásáról való lemondás és a vitás kérdések békés rendezése olyan alapok, amelyeken a világ stabilitása nyugszik, de ezeket olyan elveknek kell kísérniük, mint az ENSZ Alapokmányának nem szelektív alkalmazása, az ENSZ Biztonsági Tanácsa kötelező érvényű határozatainak és az érvényes nemzetközi jog alapelveinek a tiszteletben tartása.

2-es pont: A nemzetközileg elismert államok - ezen szervezet tagjai - területi integritásának és szuverenitásának a megőrzése;

Szerbia támogatja az ENSZ minden tagállamának területi integritását, természetesen beleértve Ukrajna területi integritását is. E  tekintetben felelősségteljesen és kellő komolysággal viselkedtünk ebben a Tisztelt Házban is. Számos felszólalótól hallotunk mondatokat az agresszióról és Ukrajna területi integritásának a veszélyeztetéséről. Sokan azt mondják, hogy a II. Világháború óta ez az első összetűzés Európában. Ezzel szemben az igazság az, hogy volt már első alkalom, amikor megsértették egy európai ország integritását, mégpedig Szerbiáét, amely nem támadott meg egyetlen szuverén országot sem. Ezt a tényt következetesen elhallgatják. Világos választ kérünk arra a kérdésre, amelyet már évek óta felteszek a beszélgetőtársaimnak - számos ország vezetőjének -, hogy miben látják a különbséget Ukrajna szuverenitása és területi integritása, és Szerbia szuverenitása és területi integritása között, hiszen az utóbbit durván megsértették, s amit sokan Önök között elismernek és legitimnek tekintenek?  Soha senkitől sem kaptam ésszerű választ erre a kérdésre.

Emlékeztetem Önöket, hogy Szerbia sohasem, egy tapodtat sem lépett idegen területre, sohasem veszélyeztette  egyetlen szuverén állam területi integritását sem, hogy bárki intézkedhetett volna és agressziót követhetett volna ellene, mint ahogy azt 1999-ben tették. Mindez mégsem akadályozta meg a NATO 19 leggazdagabb államát, hogy megtámodjon egy szuverén államot, mégpedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának a határozata nélkül. Az, hogy a fegyveres összetűzés végén aláírtuk az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát – amely megerősítette és garantálta Szerbia részleges szuverenitását és teljes területi integritását -, nem akadályozta meg a Nyugat országait, hogy elismerjék az úgynevezett Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét és újfent belegázoljanak hazánk területi integritásába, az ENSZ Alapokmányába és a 1244-es határozatba.

Éppen az ilyen tapasztalat miatt, amelyen Szerbia keresztülment, és amely most is terheli, az a meggyőződésem, hogy teljes joggal idézhetem a nagy Martin Luther Kinget, aki szerint a bárhol elkövetett igazságtalanság mindenütt veszélyezteti az igazságot. Ezek a szavak egyben emlékeztetnek, de figyelmeztetnek is mindannyiunkat.

Függeltenül attól, hogy még mindig érezzük a nemzetközi jog durva megsértésének a következményeit, nem mondunk le az ENSZ alapvető elveiről. Folytatni fogjuk a törekvésünket, hogy következetesen tartsák tiszteletben a határok sérthetetlenségének az elvét, az ENSZ minden más tagországának a szuverenitását és területi integritását. Dacára az ilyen álláspontuknak, ebben a teremben még ma is sokan küzdenek problémával Szerbia területi integritásának a tiszteletben tartása kapcsán. Kérdezik, hogy miért? Azért, mert ők erővel rendelkeznek, s mi az ő  szemükben kicsik és gyengék vagyunk. Azonban, ahogy hallhatták, nekünk mégis van erőnk, hogy ezen a helyen feltárjuk az igazságot.

Őexcellenciái,

Külön köszönettel tartozom az ENSZ azon tagállamainak – s ők képviselik a többséget ebben a pillanatban ezen a Közgyűlésen – amelyek támogatják Szerbia Köztársaság területi integritását, különös tekintettel Koszovó és Metóhia területére. Fokozott bátorsággal tölt el, hogy a két összejövetel között növekedett azoknak az országoknak a száma, amelyek támogatják Szerbiát. Ezt azirányvételt folytatni kell, mert külön fontosságú abban a vonatkozásban, hogy hűek maradjunk az ENSZ Alapokmányába szőt elvekhez, mint amilyen a határok sérthetetlensége.

Szerbia Köztársaság és én, mint Szerbia köztársasági elnöke, az Európai Unió védnöksége alatt a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd során  rendkívül türelmesen és nagy jószándékkal keressük a Koszovóval és Metóhiával lehetséges kompromisszumot. Ez egy több mint tíz éve tartó nehéz folyamat, de mi nem látunk más alterenatívát. Jobb száz évig tárgyalni, mint egy napot háborúzni. Remélem, hogy eljutunk a kompromisszumon alapuló, kölcsönösen elfogadható megoldásig, mégpedig azért, mert csakis ez az egyetlen mód célba jutnunk, a cél pedig a hosszú távra szóló béke megteremtése, ami egyaránt a haladás előfeltétele a szerbek és albánok, de az egész régió számára is. Minden más változatot már elvetettünk, legalábbis Szerbia részéről, és még álmunkban sem akarunk visszatérni az összetűzések, a konfliktusok és a véronatás ösvényeire. A balkáni régió nem képes elviselni még egy összetűzést. Én remélem, hogy ebben a törekvésben nemzetközi partnereink jószándékkal és megértéssel viszonyulnak hozzánk, mert ők is tudják, hogy a kormányaik korábbi döntései rosszak voltak és nem álltak a régiónk és a világbéke szolgálatában. Belgrád összetett körülmények között folytatja ezt a folyamatot, a hibrid háború, és a nemzetközi közösség egy részének az országunk elleni, több területre kiterjedő piszkos kampányának közepette. Elég, ha emlékeztetem Önöket a külföldi sajtó állításaira, hogy Szerbia megtámadja a szomszédait és veszélyt jelent a régió stabilitására. Természetesen ez sohasem történt meg, és ez csak a Szerbia Köztársaság számlájára kimondott hazugságok egyike volt. Szerbiát a régió destabilizálásának tényezőjeként jellemezték, mégpedig csak azért, mert igazat beszélt – hogy a határok sérthetetlenségének az elve mindenkire egyaránt érvényes. Szerbia az egész régióban a béke tényezője volt és az is marad. A számos hazugság és hamisítvány ellenére Szerbia támogatja a daytoni megállapodást, Bosznia és Hercegovina területi integritását és a boszniai Szerb Köztársaságnak Bosznia és Hercegovinán belüli integritását.

Másrészt, meg vagyunk győződve arról, hogy a Balkánon élő népek kellő erővel rendelkeznek az együttélés folytatásához és barátként és partnerként megvan a közös víziójuk az egyesült Európában való tagságuk tekintetében. Jól tudom ezt, mert már túlléptünk számos akadályon, amelyek évekig szétválasztották a népeinket, feláldozva emberéletek ezreit és az eltékozolt jövőt. Szerbia és Albánia például napjainkra a legközelebbi és legbarátibb viszonyokat alakította ki  a balkáni félsziget területén jegyzett több évszázados közös történelem során.

Ehhez csak arra volt szükség, hogy józanul és pragmatikusan beszélgessünk a jövőnkről, s nem a múltunkról. Arról kellett beszélgetnünk, hogy miként odjuk meg a népünket, a vállalatokat, a munkásokat, az egyetemistákat és a vállalkozókat kínzó kérdéseket. Sokat vitatkoztunk és mi magunk jutottunk el számos megoldáshoz, amelyek lebontották a közöttünk minden racionális okot nélkülöző akadályokat. Mindenek előtt a gazdaságban, a kereskedelemben, az emberek és a tőke szabad áramlásában. Szerbia, Albánia és Észak Macedónia már három éve implementálja a Nyitott Balkán elnevezésű projektumot, amelyben világosak a víziók – nyitottá tenni a régiót az emberek, az áru, a szolgálatatások, a tőke és a vállalatok előtt, hogy olyan régiót teremtsünk, amely tartósan mentes lesz nyomás-gyakorlástól, feszültségektől és konfliktusoktól. A kezdeményezésből eredő megkérdőjelezhetetlen közös gazdasági haszon mellett ez a projektum szélesebb dimenziókat hordoz magában, mindenek előtt az eltérő kultúrájú emberek közeledését és a sokféleség elfogadását, ami mindenképpen hozzájárul Európa e részének általános fejlődéséhez. Szerbia valójában ily módon továbbra is hozzájárul a régió békéjéhez, stabilitásához és megbékélési folyamatához, s ezzel a globális biztonsághoz is.

Minderre inspirálóan hatott a nagyrabecsült diplomata, az ENSZ történetének egyik leginkább nagyrabecsült diplomatája, az ENSZ egykori főtitkára, Dag Hammarskjöld, aki azt vallotta: Ez a szervezet nem azért jött létre, hogy az emberi fajt a menyországba vezesse, hanem hogy az emberiséget megmentse a pokoltól.

Hölgyeim és Uraim,

Épp hogy leküzdöttük a világjárványt, máris új kihívással találtuk szemben magunkat, olyannal, amire ebben az évszázadban nem számítottunk. Miközben az emberiség részeként a tehnológia terén lépésről lépésre gyorsan haladunk, egzisztenciális problémák jelentek meg előttünk, mint amilyen az energetikai biztonság, az államok pénzügyi biztonsága és fejlődése, az alapvető élelmiszerekkel való ellátás akadozása.A világjárvány idején tapasztalt szolidaritásra most még inkább szükségünk van, hiszen most az emberek alapvető élelmiszerekkel és energiával való ellátása került veszélybe.
 
Szerbia Köztársaság a saját energiabiztonságára a nemzetbiztonság szerves részeként, a gazdasági fejlődés és az ország haladása kulcsfontosságú előfeltételeként tekint. Arra törekszünk, hogy szavatoljuk az energiaellátás folyamatosságát, de osztozunk a világ és Európa energiai stabilitását veszélyeztető időszerű geopolitikai kihívások miatti aggodalmakban is.  Elkötelezettjei maradunk az olyan megoldáskereséseknek, amelyek transzformáló erővel bírnak a regionális és európai energiabiztonság elérésére irányuló próbálkozásokban. Szeretném hangsúlyozni, hogy az aktuális válság során Szerbia Köztársaságnak sikerült megőriznie az energiaellátás folyamatosságát. Mégis, érdekeltek vagyunk az ellátás diverzifikálásában, az energetikai infrastruktúrába való újabb beruházásokban, továbbá az ellátás megújúló forrásain alapuló kapacitások gyorsabb és hatékonyabb fejlesztésében is.

Mi éppen az Egyesült Nemzetek Szervezetében neveztük el a folyó évtizedet a fentarthatóbb, ellenállóbb jövő, a tettek és az átalakulás évtizedének. Annak is kell maradnia, de egy kicsivel gyorsabb tempóban! A fejlődő országok aránytalan fejlődése, de a pénzügyi veszélyeztettsége is további társadalmi rétegeződésekhez vezetnek és óhatatlanul újabb ellentéteket szítanak. A folyamatos fejlődést nem szabad korlátozni, sem pedig földrajzi vagy politikai szempontok alapján feltételekhez kötni, hanem hozzáférhetővé kell tenni minden ember számára, függetlenül az etnikai, faji, kulturális vagy vallási hovatartozásától.

Van előttünk még egy nagyon fontos kihívás, amit együttes erővel kell leküzdenünk, ez pedig annak a leghatásosabb mószernek a megtalálása, amellyel elkerülhetjük az aktuális nemzetközi válságnak az élelmiszerellátás globális biztonságára való negatív hatását. A riadalomra okot adó helyzetre való tekintettel sürgős megoldás kell, a realitás pedig az, hogy a probléma mindannyiunkat érint, kivétel nélkül. A növekvő élelmiszerárak és a hozzáférhetőség újabb probléma. Mindannyiunk feladata, hogy operatív és hatékony megoldásokat találjunk, amelyekből senkit sem hagyunk ki. Rajtunk, az államokon, a legjelentősebb nemzetközi tényezőkön áll, hogy egyenként bekapcsolódjunk a koordinált intézkedésekbe, nemzeti szinten hozzájárulva e nemes feladat teljesítéséhez, hogy megőrizhessük azt, ami a legdrágább – az emberi életeket és az emberi méltóságot.

Az idei általános vita témája arra figyelmeztet bennünket, hogy mennyire értékes a pillanat és hogy a nemzetközi szintéren mennyire összefonódnak a kihívások. Az előttünk álló válságok a nyílt kommunikáció fontosságára is emlékeztetnek. Nem kell sok bölcsesség leszögezni, hogy a kihívásokat sikeresen csak akkor küzdhetjük le, ha helyesen azonosítjuk az okokat. Szerbia véleménye szerint nagyon fontos, hogy az aktuális kihívások semmilyen módon se vezessenek a világban tapasztalható ellentétek további elmélyítéséhez, hanem a globális szinten szemmel látható, tendenciózus polarizációt mindenképpen felváltsák a multilateralizmus elvei.

Szeretném kiemelni, hogy Szerbia Köztársásg részt vesz a fenntartható fejlődés elérésére irányuló kollektív erőfeszítésekben és az Agenda 2030 megvalósításában. Szerbia osztja a főtitkár úrnak a jövőbeni globális együttműködésről szóló vízióját azon a módon, ahogy azt lefektettük a közös akcióprogramban, támogatva az inklúzív, átszőtt és hatékony multilaterális együttműködést, amire úgy tekintünk, mint az emberiség legsürgősebb kihívásaira való válaszadás eszközére.

Hölgyeim és Uraim,

A multilaterális együttműködés, a kollektív akciók és a közös felelősség elengedhetetlen elemeit képezik az eddigi vitának, de engedjék meg, hogy rámutassak: ennek a konstruktív hozzállásdnak az alapja a szolidaritás.

Végül szeretném megerősíteni, hogy Szerbia Köztársaság továbbra is megbizható partner marad az ENSZ keretein belül megfogalmazott közös célok megvalósításában, és erősen hisz abban, hogy ez a legjobb útja a jobb világ kiépítésének a jelen és a jövő nemzedékei számára. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az ENSZ olyan erős, amilyen erősen tiszteljük a közös, egyeztetett határozatainkat és a szervezet okmányait.

Idéznék valamit, amit eddig 23 alkalommal hallottunk, ez pedig a következő: az ENSZ Alapokmánya az egyetlen standard, amit tiszteletben kell tartani. Ezt hallottuk mindenkitől. Szerbia Köztársaság esetében az ENSZ Alapokmányáról és az ENSZ határozatairól beszélő 23 felszólaló közül 17 sértette meg a nemzetközi jogot és nem tisztelte az ENSZ szabályait. Remélem, hogy leküzdünk minden nehézséget és elérjük, hogy a szabályok és eljárások a világban mindenki számára egyformák legyenek. Ellenkező esetben nem látom az alagút végét. Köszönöm a figyelmet. Éljen Szerbia”.

Forrás/Fotó:  www.predsednik.rs
 



Aleksandar Vučić államfő találkozója Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel – Belgrád, 2022.09.16.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma Belgrádban fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, és ez alkalommal a két ország együttműködésében, a kapcsolatok erősítésében és a baráti viszonyok kialakításában nyújtott szolgálataiért Szerbia Köztársaság Érdemrendjével tüntette ki.
 
„Mérhetetlenül nagy megtiszteltetés, és külön öröm a számomra, hogy ma Orbán Viktort, a Magyar Kormány elnökét kitüntethettem Szerbia Köztársaság legrangosabb érdemrendjével, amelynek odaítélése a szerb köztársasági elnök hatásköre. Nagy büszkeséggel állapítom meg, hogy ezt az érdemrendet Szerbia és a szerb nép nagy és őszinte barátjának ítélem oda. Köszönetet mondok a Magyar Kormány elnökének a Szerbia és Magyarország közötti, minden területre vonatkozó, folyamatosan bővülő, a modernkori történelemben elért eddig példátlan szintű kétoldalú kapcsolatokhoz való hozzájárulásáért. Nagyon hálásak vagyunk magyar barátainknak - Orbán úr, Önnek személyesen is - mindazért a támogatásért, amelyet teljesen nyíltan, egyértelműen és minden alkalommal nyújtanak Szerbia Köztársaságnak. Teszik ezt mind Szerbia európai útját segítve és Szerbia mielőbbi teljes jogú tagságáért küzdve,  mind pedig minden fontos regionális kérdésben, de a kétoldalú kapcsolatok során is. Higgyék el, hogy hazánknak, Szerbia Köztársaságnak a polgárai őszintén megbecsülik az ilyen barátot és az ilyen szomszédot. Az igazi barátokra az a jellemző, hogy támogatják egymást, különösen a nehéz időkben. Önökben volt erő, hogy Szerbia Köztársaság mellé álljanak azokban a pillanatokban is, amikor azt könnyebb lett volna nem megtenni. Azért legyenek biztosak abban, hogy Magyarország mindig számíthat Szerbia Köztársaság őszinte  barátságára és támogatására. Köszönöm, tisztelt Orbán úr, hogy mindig szem előtt tartja Szerbia Köztársaság és országunk polgárainak jólétét és hogy kész a személyes erőfeszítésekre, amikor Szerbia Köztársaság és Magyarország kapcsolatairól van szó. Az eddigi közös erőfeszítések eredményei lenyűgözőek, de egyúttal arra is köteleznek, hogy a jövőben is ápoljuk azokat, őrizzük a szerb-magyar barátságot, és hogy, mint eddig is, teljes erőfeszítéssel odaadóan dolgozzunk a stratégiai viszonyok fejlesztésén és a két ország sokoldalú együttműködésén“ – mondta a szerb államfő, és reményét fejezte ki, hogy ez a kitüntetés mindig emlékeztetőül szolgál arra, hogyan építjük a jövőt barátsággal és békével. 
 
Orbán Viktor magyar kormányfő kijelentette, megtisztelő a számára, hogy átvehette Szerbia Köztársaság Érdemrendjét, Szerbia legrangosabb elismerését. 
 
Az érdemrend átvétele után Orbán Viktor megjegyezte, hogy szolgálatban levő embereket ritkán tüntetnek ki.
 
„Úgy érzem, hogy nem azért kaptam a kitüntetést, amit eddig tettem, hanem azért, amit ezután fogok tenni a szerb-magyar barátság érdekében“ – mondta  a magyar miniszterelnök, s felidézte, hogy a magyarok körében van egy titulus, a „legnagyobb magyar“, amivel Széchenyi Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítóját, a korabeli magyar nemzeti liberális reformprogramok megalkotóját,  az 1825-1848 közötti reform-mozgalom egyik vezető személyiségét illetik. Széchenyi István levelet írt Miloš Obrenović hercegnek, szerb fejedelemnek, amelyben megállapította, hogy Szerbia és Magyarország érdeke olyan szorosan összefonódik, hogy ha akarják, ha nem, barátokká kell lenniük - emlékeztetett Orbán Viktor, s így folytatta: amikor tehát a mostani magyar kormány a szerb-magyar barátságért dolgozik, egy nagyon régi magyar felismerést teljesít. 
 
A magyar miniszterelnök rámutatott, hogy Magyarországnak és Szerbiának van egy közös ügyük, amit időnként elfelejtenek, de a történelem folyamatosan emlékeztet erre a misszióra, ez pedig Európa déli kapujának a védelme. „Ez a közös ügy, hogy nekünk együtt kell megvédenünk Európa déli kapuját. Ez egyszerre küldetése, felelőssége Szerbiának és Magyarországnak is. Az nem véletlen, hogy az önök katonanemzetének a fiai és a magyar vitézek az egyik legnagyobb közös sikerüket éppen itt Belgrádnál aratták, közösen védve meg Európa déli kapuját” – emlékeztetett Orbán Viktor és köszönetet mondott Szerbia elnökének és a szerb népnek, hogy érdemesnek találták rá, és odaítélték számára Szerbia Köztársaság Érdemrendjét. 
 
Forrás/Fotó: www.predsednik.rs
 
 


Magyarország nagykövetének búcsúlátogatása a szerb államfőnél – Belgrád, 2022.09.16.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma búcsúlátogatáson fogadta Pintér Attilát, Magyarország nagykövetét és köszönetet mondott neki a két ország kapcsolatához és a két nép barátságához való sokévi odaadó hozzájárulásáért.
 
Vučić elnök kiemelte, hogy a kölcsönös megértésnek hála, Szerbia és Magyarország kapcsolatai a közös történelem során most érték el a legmagasabb szintet. Elégedettségét fejezte ki, hogy a két ország partneri kapcsolataiban nyújtott szolgálatainak az elismeréséül ma Szerbia legrangosabb érdemrendjével tüntethette ki a magyar miniszterelnököt. 
 
Pintér Attila nagykövet kijelentette: elégedettséggel töltötte el, hogy Szerbiában képviselhette a hazáját, és hogy hozzájárulhatott a barátság és az együttműködés erősítéséhez, továbbá, hogy tanúja lehetett Szerbia gyors előrehaladásának. Nagy megtiszteltetés, hogy a hazánkban nagyköveti minőségben eltöltött utolsó munkanapján jelen lehetett, amikor Orbán Viktor átvette Szerbia Köztársaság Érdemrendjét – jelentette ki a szerb államfővel beszélgetve.
 
Vučić elnök és Pintér nagykövet a kétoldalú kapcsolatokról, a két ország sokrétű együttműködéséről és a közös infrastrukturális projektek megvalósításáról is véleményt cseréltek. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy Szerbia és Magyarország mindig segíti egymást, amikor arra szükség mutatkozik.
 
A szerb államfő ez alkalommal is köszönetét fejezte ki azért az aktív támogatásért, amelyet Magyarország nyújt a Szerbiának az európai integrációs folyamatban. Vučić elnök sok sikert kívánt Pintér nagykövetnek a további pályafutásához. 
 
Forrás/Fotó: www.predsednik.rs
 

 



Szerbia és Magyarország együttműködése elérte a történelmi legmagasabb szintet – Belgrád, 2022.09.09.

Ana Brnabić, Szerbia Köztársaság Kormányának elnöke a szerbiai hivatalos látogatáson Belgrádban tartózkodó Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésén kiemelte, hogy a két ország együttműködése elérte a történelmi legmagasabb szintet, és Szerbia teljes mértékben elkötelezett a kapcsolatok továbbfejlesztése iránt. 
 
Novák Katalin a találkozón azt hangsúlyozta, hogy mindkét országnak továbbra is törekednie kell az együttműködés erősítésére, mert a jelenlegi kiváló kapcsolatok valójában az állami vezetők által az előző évtizedben kialakított jó együttműködés és odaadás eredményei. 
 
A szerb miniszterelnök asszony köszönetét fejezte ki azért a folyamatos támogatásért és segítségért, amit Magyarország tanúsít a Szerbia számára igen fontos európai integrációs folyamatban. 
A magyar köztársasági elnök asszony rámutatott, hogy az Európai Uniónak szüksége van Szerbiára ugyanúgy, mint Szerbiának az EU-tagságra, s ez Magyarország álláspontja is, amiről az európai partnereit is tájékoztatta.
 
Brnabić kormányfő hozzátette, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezés nemrégi belgrádi csúcstalálkozóján való részvétele rendkívül nagy jelentőségű nem csak Szerbia, hanem az egész régió számára. 
 
Novák elnök asszony elismerését fejezte ki a Nyitott Balkán ötletének megvalósításával kapcsolatban és rámutatott, hogy Magyarország figyelemmel kíséri a kezdeményezés fejlődését és eredményeit.  
 
A magyar köztársasági elnök asszony véleménye szerint Szerbiának a hazánkban élő magyar nemzeti kisebbség iránti viszonyulása példa kell, hogy legyen más európai országok számára is. Novák Katalin mindezért köszönetet mondott Brnabić kormányfőnek. 
 
Forrás/Fotó: www.srbija.gov.rs
 
 


A magyar államfő hivatalos látogatása Szerbiában – 2022.09.09.

Aleksandar Vučić Szerbia Köztársaság elnöke ma Belgrádban hivatalos látogatáson vendégül látta Novák Katalint, Magyarország köztársasági elnökét, akivel a két ország politikai és gazdasági együttműködéséről, infrastrukturális kapcsolódásairól és az európai integrációról folytatott megbeszélést. 
 
A tárgyalások utáni közös sajtótájékoztatón Vučić államfő úgy értékelte, hogy Szerbia Köztársaság és Magyarország kapcsolatai az élet minden területén elérték a lehető legmagasabb szintet, s külön megemlítette, hogy az idei év első hét hónapjában a két ország közötti kereskedelem értéke meghaladta a 2,2 milliárd eurót.
 
„Minden országot számba véve a kereskedelem növekedésében a legnagyobb értéket éppen Magyarországgal jegyezzük, amely most Szerbia számára a sorban a negyedik kereskedelmi partner, és nagyon hamar már a harmadik lesz, rögtön Németország és a Kínai Népköztársaság mögött“ – mondta a szerb államfő. Vučić elnök rámutatott arra is, hogy Magyarország lehetővé tette Szerbia számára a gáztározók használatát, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy Szerbia nyugodtabban várja az előttünk álló telet. Ami pedig az infrastruktúra terén történő beruházásokat illeti, Aleksandar Vučić reményét fejezte ki, hogy 2025 végén a két ország fővárosai között már kevesebb mint három óra alatt tehetjük meg az utat a Belgrád-Budapest vasútvonalon.
 
A szerb államfő különösen fontosnak nevezte, hogy Magyarország megértést tanúsít Szerbia iránt, amikor a kompromisszumot keresi a Pristinával való párbeszéd során. „Szeretnék köszönetet mondani Novák köztársasági elnök asszonynak, hogy mindig és mindenütt támogatja Szerbia európai integrációját, de köszönöm azt is, hogy Közép-Európa jelentős részét közösen képviselhetjük racionális, pragmatikus és normális politikai álláspontjainkkal” - mondta a szerb elnök.
 
Novák Katalin magyar államfő ugyanakkor köszönetet mondott Szerbia elnökének mindazért az erőfeszítésért, amellyel hozzájárult, hogy Szerbia és Magyarország között olyan szintet érjenek el a kapcsolatok, mint korábban még soha. 
 
A magyar köztársasági elnök Belgrágban újságírók előtt beszélt arról is, hogy nem magától értetődő, hogy a Szerbiában élő magyarok ilyen békében élhetnek ugyanúgy, mint Magyarországon a szerb kisebbség, és hogy a két ország vezetői ilyen jó egyetértésben működnek együtt. Novák Katalin köszönetet mondott Aleksandar Vučić elnöknek, amiért mindent megtett a Szerbia és Magyarország közötti ilyen magas szintű kapcsolatok eléréséért, amilyet korábban nem tapasztalhattunk. 
 
Novák Katalin hangsúlyozta: Magyarország támogatni fogja Szerbiának és a többi nyugat-balkáni országnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását, s úgy értékelte, hogy az EU-nak szüksége van Szerbiára. 
 
Forrás/Fotó: www.predsednik.rs
 


Porfirije szerb ortodox pátriárka magyarországi látogatása – 2022.09.06.

Őszentsége Porfirije szerb ortodox pátriárka ez év szeptember 3-a és 5-e között Magyarországon tartózkodott abból az alkalomból, hogy a Szerb Egyházmegye 100 évvel ezelőtt alakult meg Magyarországon, és hogy Lukijan püspök 20 éve szolgál a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye élén. 
 
A látogatás során Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén ünnepi fogadást rendeztek, ahol Ivan Todorov, Szerbia budapesti nagykövete üdvözlő beszédében kiemelte, hogy Szerbia Köztársaság és Magyarország napjainkban érték el a történelem során jegyzett legmagasabb szintet, és hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke és Orbán Viktor, Magyarország Kormányának elnöke járultak hozzá a legnagyobb mértékben, mégpedig a kölcsönös megértésre és támogatásra alapozva. A jelenlevőkhöz Porfirije pátriárka is szólt azt üzenve, hogy a szerb és a magyar nép nem csak hogy a lehető legnagyobb megértéssel viszonyul egymáshoz, hanem őszinte és igazi együttműködést folytat az élet minden területén. A fogadáson jelen voltak a magyar kormány, a diplomáciai kar és a magyarországi szerb intézmények képviselői, sportolók és más közéleti személyiségek. 
A látogatás második napján Porfirije pátriárka ünnepi liturgiát mutatott be Szentendrén a Szűzanya Mennybevétele székesegyházban. A liturgián jelen voltak Semjén Zsolt, a magyar miniszterelnök helyettese, Vitályos Eszter művelődési miniszter-helyettes, Soltész Miklós, az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár, több magyar közéleti személyiség, továbbá a szerb intézmények képviselői és számos hívő. Porfirije pátriárka beszédében többek között rámutatott, hogy a szerbek  a veszély elől Szentendrére, az akkor még kietlen térségbe menekültek, és szerény házakat építettek, de a nincstelenség körülményei között ezen a kis területen is képesek voltak arra, hogy nyolc csodálatos templomot emeljenek, amelyek megmaradtak az utókor számára. Mindezért Szentendre, az itteni szerbek és az ortodox egyház a legjobb példát szolgáltatják az ortodox szerbeknek szerte a világban és Szerbiában. „Amikor a szellemi identitás erős és egészséges, s amikor a szellemi gyökerek mélyek, akkor mindaz, ami biológiai, s ami nemzeti, elnyeri az igazi helyét és tartós értékét” – mutatott rá a pátriárka, aki beszédében köszönetét fejezte ki a magyar államnak mindazért, amit a népért, az egyházért és az ortodox hívők támogatásáért tesz, és megdicsérte a magyar kormányt a keresztény értékek európai érvényesítéséért. 
 
Az ünnepi beszéd után a templom udvarában Porfirije pátriárka megemlékező szertartást mutatott be III. Arsenije Čarnojević és Lukijan Bogdanović pátriárkák tiszteletére, és köszönetet mondott az adományozóknak, akik lehetővé tették az őket megörökítő mellszobrok felállítását.
A látogatás utolsó napján Porfirije pátriárka Magyarország vezetőivel találkozott. Orbán Viktor miniszterelnököt a Szent Száva érdemrend arany fokozatával tüntette ki a hagyományos keresztény értékek terjesztésében, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye támogatásában és a Szerbia és Magyarország közötti barátság erősítésében elért érdemeiért. 
 
A magyar kormányfővel való találkozója után Porfirije pátriárka ellátogatott a Szent István Bazilikába, majd  az Országházban találkozott Kövér László házelnökkel. 
A pátriárkát fogadta Novák Katalin magyar köztársasági elnök is. A találkozón a résztvevők megerősítették, hogy a két ország viszonyai az utóbbi évszázadok tekintetében feltehetően most a legjobbak. 
 
Magyarországi látogatása során Porfirije  szerb ortodox egyházfő ellátogatott a magyarországi szerb közösség esernyőszervezetének, a szerb önkormányzatnak a székházába, továbbá a budapesti Nikola Tesla szerb iskolaközpontba is.
 
 


Vučić államfő elnökölt a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezés belgrádi csúcstalálkozóján – 2022. 09.02.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság államfője a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezés belgrádi csúcstalálkozóján együtt elnökölt Edi Ramával, az Albán Köztársaság kormányfőjével és Dimitri Kovacsevszkivel, Észak-Macedónia kormányának elnökével. Az összejövetel munkájában részt vett Dritan Abazović montenegrói miniszterelnök, Zoran Tegetlija, Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsának elnöklője, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Mevlüt Cavosoglu török külügyminiszter.
 
A Nyitott Balkán kezdeményezésben részt vevő országok vezetőinek csúcstalálkozóján mondott megnyitóbeszédében Vučić államfő azt üzente, hogy a kezdetektől számítva soha annyi figyelmet és energiát nem fektettek ennek a projektumnak a megvalósításába, mint most, ám a Nyitott  Balkán igazi sikere a tagországok jó gazdasági eredményeitől, és a régió békéjét és stabilitását szolgáló tetteitől függ. 
 
„Reméljük, hogy a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezés fokozottan hozzájárul a gazdaság megerősödéséhez és a kapcsolatok kiépítéséhez, de ajtót nyit a számunkra rendkívüli fontosságú lehetőségre, arra, hogy az országainkat és az egész térséget érintő kulcskérdésekben egy hangon beszéljünk a régióban. Az eddigi haladás nem kicsi, de hazudnék, ha azt mondanánk, hogy elégedettek vagyunk az haladás ütemével. Úgy tűnik, hogy mindig lehet gyorsabban, erőteljesebben és jobban. Az élelmiszerek szállításában a Nyitott Balkán kezdeményezés keretében létrehozott zöld korridor a kereskedelmi kapcsolatok 17 százalékos növelését eredményezték. A határátkelőkön a célirányos áthaladást biztosító sávok megnyitása a néhány órás várakozást 10-15 percre csökkentette, ami mérhetetlen könnyítés Szerbia, Albánia és Észak Macedónia vállalatai számára” – hangsúlyozta a szerb államfő, kiemelve, hogy a nap folyamán aláírt dokumentumok a Nyitott Balkán tagországainak arra irányuló elkötelezettségét és elhivatottságát tükrözik, hogy az együttműködés még magasabb szintű legyen.
Vučić államfő szavai szerint, az aláírt dokumentumok között van a Nyitott Balkán régión belüli, az alapvető élelmiszerekkel való akadálytalan ellátás biztosítását szolgáló mechanizmusokról szóló Egyezmény aláírása, amely előirányozza a meghatározott élelmiszerekkel való akadálymentes kereskedelmet a kezdeményezés tagországain belül akkor is, ha az országok valamelyike egyébként határozatot hoz az adott élelmiszerek kivitelének a tilalmáról.  
 
„A civil védelemmel kapcsolatos operatív terv a polgárokat érintő rendkívüli helyzetekre vonatkozó korábbi, 2021 júliusában megkötött egyezmény folytatása” – folytatta az államfő, s rámutatott, hogy Edi Rama albán kormányfő különösen bölcs elképzelésének eredményeként aláírták a kinematográfiát és audiovizuális tevékenységeket érintő Szándéknyilatkozatot, s ennek alapján létrehozzák a Nyitott Balkán közös koprodukciós alapját a professzionális filmgyártás céljaira. 
 
Vučić elnök úgy értékelte, hogy az első munkaengedélyek és bejegyzési számok kiadása olyan fordulatot jelent, amely a három ország gazdaságát a fejlődés irányába tereli. Ugyanakkor kiemelte a válságos helyzetek megelőzését szolgáló munkacsoport jelentőségét, arra való tekintettel, hogy nehéz tél elébe nézünk.
 
Az államfő kitért a Nyitott Balkán Borvíziója elnevezésű nemzetközi borkiállításra is, kiemelve, hogy a három tagállam világszínvonalú rendezvényt szervezett, Belgrádba vonzva a legjobb bortermelőket, világszerte ismert borgazdaságokat, népszerűsítve országaikat és fővárosaikat.
 
Aleksandar Vučić külön köszönetet mondott Montenegró miniszterelnökének, Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsa elnöklőjének, Magyaroszág és Törökország diplomáciai vezetőinek, hogy jelenlétükkel megtisztelték a csúcstalálkozót.
 
„Önök a mi vendékeink, mi mindannyian kötődünk egymáshoz és szükségünk van egymásra, amit a találkozóink gyakorisága is bizonyít. Hisszük, hogy fejleszteni tudjuk a lehetséges együttműködést azokkal is, akik formálisan nem tagjai a Nyitott Balkánnak, és nem is lesznek” – mondta Szerbia elnöke, hangsúlyozván, hogy a kezdeményezésen belüli viszonyok a történelmi maximumot érték el.  
 
A csúcstalálkozót lezárva a szerb államfő azt üzente, hogy a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezés minden résztvevője számára a béke és a stabilitás a kulcsfontosságú, függetlenül attól, hogy nem ugyanazt gondolják minden politikai eseményről és kérdésről. Kiemelte, hogy minden résztvevő ország elkötelezetten halad az európai úton. Ennek tudatában arra kérte az európai partnereket, hogy tanúsítsanak nagyobb tiszteletet és megértést a balkáni régió iránt, s köszönetet mondott az EU képviselőinek, amiért tiszteletben tartják Szerbia, Albánia és Észak Macedónia akaratát, hogy létrehozzák a Nyitott Balkán projektet. 
 
Forrás/Fotó: www.predsednik.rs
 


Selaković: Kölcsönös támogatás és őszinte barátság Szerbia és Magyarország kapcsolatában – Belgrád, 2022.09.02.

Nikola Selaković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere ma Belgrádban fogadta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert.
 
Selaković miniszter, miután elégedettségét fejezte ki a két ország legfőbb vezetőinek gyakori és rendszeres találkozóival, ismételten megállapította, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatai a történelemben jegyzett legmagasabb szintet érték el a stratégiai partnerségre, egymás őszinte támogatására és a barátságra alapozva.
 
Szerbia nagy örömmel tekint Novák Katalin magyar köztársasági elnök asszony közelgő látogatására, amely újabb bizonyítéka lesz, hogy Magyarország külpolitikai prioritásaiban hazánkat magasra értékelik – tette hozzá a szerb miniszter.
 
Nikola Selaković és Szijjártó Péter belgrádi találkozóján külön figyelmet szenteltek a Szerbia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatoknak, az energetika terén tapasztalható mind erőteljesebb együttműködésnek és a közös infrastrukturális projektek általi közös munkának. 
 
Szó volt a regionális együttműködés erősítésének a fontosságáról, mint amilyen a Nyitott Balkán kezdeményezés is, s megállapították, hogy a régió általános fejlődése tekintetében a gazdasági együttműködés a megfelelő út. Selaković miniszter megköszönte Szijjártó Péternek a Nyitott Balkán kezdeményezés mai belgrádi csúcstalálkozóján való részvételét és a kezdeményezéshez nyújtott támogatását.
 
A szerb diplomácia vezetője ismételten köszönetet mondott Magyarországnak azért az őszinte és erős támogatásért, amelyet a legmagasabb politikai szinten nyújt Szerbiának az európai integrációs folyamatban és a nemzetközi szervezetekben. 
 
Selaković részletesen ismertette vendégével, hogyan látja a Koszovóban és Metóhiában tapasztalható viszonyokat, és a tartományban élő szerb nép helyzetét. Tájékoztatást adott azokról az erőfeszítésekről is, amelyeket Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke folytat a régió békéjéért és stabilitásáért.  
 
A két ország külügyminisztereinek belgrádi találkozóján véleményt cseréltek a világban és a régióban tapasztalható folyamatokról is. A beszélgetésben érintették az illegális migráció témáját és rámutattak a nemzetközi együttműködés fontosságára a migráció okozta kihívásokkal szembeni fellépésben. 
 


Szerbia és Magyarország viszonyai újabbkori történelmünk során most a legjobbak – 2022. augusztus 10.

Ana Brnabić, Szerbia Köztársaság Kormányának elnöke ma a mandátumának végeztével távozóban levő Pintér Attilával, Magyarország szerbiai nagykövetével folytatott beszélgetése során kiemelte, hogy a két ország kapcsolatai az újabbkori történelmünk során a legmagasabb szintre emelkedtek, ami mindenek előtt a kölcsönös megértés, bizalom és partnerség erősítése iránti elkötelezettség eredménye. 
 
Ana Brnabić köszönetet mondott Pintér Attilának a kétoldalú kapcsolatokhoz való személyes hozzájárulásáért, és emlékeztett arra, hogy a két ország tavaly a stratégiai partnerség szintjére emelte az együttműködést, és hogy Szerbia és Magyarország 2021-ben rekord-értékeket ért el a bilaterális kereskedelmi kapcsolatokban. 
 
A szerb kormányfő köszönetet mondott azért a folyamatos támogatásért is, amelyet Magyarország a legmagasabb politikai szinten naponta nyújt Szerbiának az európai integrációs folyamatban, és azért az álláspontjáért is, amely szerint az Európai Unió bővítése feltétlenül szükséges. 
 
A miniszterelnök asszony ugyancsak kiemelte, hogy Szerbia rendkívül nagyra értékeli Magyarország erőfeszítéseit és szándékát, hogy Koszovó és Metóhia térségében megőrizzék a békét és stabilitást, különösen figyelembe véve a július 31-én és az azt megelőző napokban történt eseményeket. 
 
Pintér Attila elmondta, hogy Magyarország Szerbiára úgy tekint, mint a legfontosabb gazdasági partnerére a Nyugat Balkánon, s eközben a magyar kormány a beruházóknak a szerbiai piacon történő befektetései támogatására törekszik.
 
A szerb miniszterelnök asszony köszönetet mondott Magyarországnak és személyesen Orbán Viktor magyar kormányfőnek a Szerbia számára szükséges földgáz tárolásáért.
 
Mint kiemelte, ez rendkívül nagy jelentőségű azokban az időkben, amikor mindannyian komoly globális kihívásokkal nézünk szembe és arra törekszünk, hogy ennek hatásait a polgáraink a legkevésbé érezzék meg.
 
A találkozón a közös projektekről is szó volt, mint például a Međuvršje tó megtisztitása a Magyarország Kormányával való egy’ttmžk0dčs keretčben. Kiemelték a két kormány együttes ülései megtartásának a fontosságát is, amelyek eredménye a gazdasági kapcsolatok fejleszétse, az együttműködési megállapodások és memorandumok aláírása és a közös projektumok megvalósítása.
 
Forrás/Fotó: www.srbija.gov.rs
 


Telefonbeszélgetés a magyar kormányfővel – Belgrád, 2022. július 26.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma telefonon beszélgetést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

A két államférfi ismételten megerősítette, hogy őszinte elkötelezettjei Szerbia és Magyarország kétoldalú kapcsolatainak, és készen állnak a két ország baráti viszonyának különböző területeken történő továbbfejlesztésére.

Vučić államfő és Orbán kormányfő kiemelték, hogy a két ország támasza lesz egymásnak, és együttesen vészeli át az elkövetkező időszakban ránk váró minden nehézséget. A beszélgetés során egyet értettek abban, hogy folytatni fogják mindenek előtt a baráti, de a partneri kapcsolatokat is, és hogy a két ország teljes mértékben számíthat egymásra a nehéz időkben. 
 
A bilaterális kapcsolatokon kívül Vučić elnök és Orbán kormányfő tárgyalt a regionális helyzetről, a migrációs válságról és az Európai Unióban felmerülő különböző kérdésekről, továbbá az égető globális témákról is. 
 
Vučić elnök köszönetét fejezte ki Magyarország Kormányának a gáztározók kapcsán nyújtott segítségéért és országunk energiabiztonságához való hozzájárulásáért, továbbá annak megerősítéséért is, hogy rendben halad az energetika terén létrejött együttműködés. 
 
A szerb államfő egyben bejelentette, hogy hamarosan személyesen is találkozni fog Magyarország miniszterelnökével. Kiemelte, hogy ez a találkozó újabb bizonyítéka lesz a két testvéri nép baráti együttműködésének, és egyben alkalom is az átfogó együttműködés továbbfejlesztésére. 
 
Forrás/Fotó: www.predsednik.rs
 


Aláírták a Szerbia számára szükséges gáz magyarországi tározókban történő tárolásáról szóló szerződést – 2022. június 10.

Siniša Mali, Szerbia Köztársaság pénzügyminisztere és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter ma Belgrádban Memorandumot írtak alá az energetika terén törtőnő együttműködés bővítéséről.
 
Ehhez kapcsolódóan Dušan Bajatović, a Srbijagas Közvállalat vezérigazgatója és a magyar MVM CEEnergy vállalat képviselői szerződést írtak alá, amely alapján Szerbia számára lehetővé válik, hogy gázt tároljon a magyarországi tározókban a tél folyamán.
 
Az esemény alkalmából Siniša Mali miniszter elmondta, hogy hazánk Magyarország két tározójában októberig 500 millió köbméter gázt szándékozik feltölteni, s az így tárolt gáz október 1-e és jövő év április 1-je között áll majd rendelkezésére.
 
A szerződés értelmében Szerbia októberben három millió köbméter gázt használhat fel naponta, azt követően novembertől februárig napi hat millió köbmétert, majd márciusban ismét három millió köbméterrt, ami Siniša Mali értékelése szerint elegendő lesz a szerbiai polgárok és az ipar szükségletei számára. 
 
A szerb pénzügyminiszter közölte, hogy az ehhez szükséges pénzt részben Szerbia Köztársaság költségvetéséből teremtik elő, a másik részét pedig az OTP bank és a magyarországi Eximbank hiteleiből finanszírozzák, viszont a pénzelés arányairól később döntenek. 
A miniszter nem pontosította, hogy mekkora összegről van szó, viszont elmondta, hogy Szerbia hétfőn befizet Magyarországnak 65,7 millió eurót, és ezzel leköti a tározók kapacitásait a maga számára. 
 
Mali miniszter nyilatkozott az energetika terén történő együttműködés bővítéséről szóló memorandum tartalmáról is, amely egyaránt vonatkozik a gázzal, villanyárammal és nyersolajjal történő ellátásra. Rámutatott a megújuló forrásokból történő energiatermelés és a disztribúciós hálózat továbbfejlesztésének a jelentőségére, valamint az egész energetikai rendszer biztonságának és stabilitásának a fontosságára, amelyet ezekben a bizonytalan időkben szavatolni kell Magyarország és Szerbia számára egyaránt.
 
Szijjártó Péter magyar miniszter megállapította, hogy az aláírt dokumentumokkal biztosították Szerbia zavartalan gázellátását és energetikai szempontból az egész régióban erősítik Magyarország helyzetét.
 
Szijjártó miniszter megerősítette, hogy a Memorandum egyben a két ország átfogó energetikai egyűttműködését is magában foglalja, beleértve a gáz tározását is. Elmondta, hogy július 1-jétől a Szerbián keresztül érkező gázt Magyarországon tárolják, amit aztán október 1-jétől kezdődően visszaszállítanak Szerbiába a lakosság és az ipar szükségleteire. 
 
Hozzátette, hogy az államközi megállapodással a két ország villamosenergiai piacainak az összekötésében is megállapodtak és ennek értelmében 2028-ig új távvezetéket építenek Szabadka és a magyarországi Sándorfalva között.
A magyar miniszter szavai szerint a beruházással a Szerbia és Magyarország közötti vezeték kapacitását az eddigi 1 000 megawatt áramról 1 500 megawattra növelik. 
 
Szijjártó Péter elmondta, hogy ezzel Magyarország lényegében ahhoz a regionális megállapodáshoz csatlakozik, amelyet Szerbia kötött Szlovéniával, úgyhogy mindez még inkább növeli a villamosenergiával való ellátás biztonságát az egész régióban.
 
Forrás/Fotó: www.srbija.gov.rs
 
 
 


Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter belgrádi találkozója – 2022. június 10.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma Belgrádban fogadta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert, akivel beszélgetést folytatott a kétoldalú kapcsolatok további erősítéséről, a regionális együttműködésről és az energetikai megoldásokról, valamint a két országnak számos más területen folyó stratégiai együttműködéséről.

Vučić államfő Magyarország magas rangú képviselőjével való találkozója során rámutatott annak fontosságára, hogy a két ország még szorosabbra fűzze az energetika és a közös infrastruktúrális projektumok terén való együttműködését, és hogy konkrét lépéseket is tegyen a tervek megvalósításáért.

„Külön megvitattuk a szállítási kapacitások és a gázellátás kérdését, és megállapítottuk, hogy az országaink közötti akadálymentes energia-szállítás még egy bizonyítéka Szerbia és Magyarország kiváló, felelős és baráti együttműködésének” – jelentette ki a szerb államfő.

Vučić elnök ismételten kiemelte, hogy Szerbia őszinte elkötelezettje a Magyarországgal való tartós viszonyok fejlesztésének, amelyek, mint mondotta, történelmi távlatokban most érték el a legmagasabb szintet, Orbán Viktor miniszterelnök kormányának a kétoldalú együttműködés iránti elköteleződésének és nyitottságának köszönhetően.

“Köszönetet mondtam Szijjártó miniszternek és Orbán kormányfőnek, amiért Magyarország következetesen és erősen támogatja Szerbia európai integrációját, amit mindig és mindenütt ki is emelnek” – mondta Aleksandar Vučić.

Forrás/Fotó: www.predsednik.rs



Selaković szerb külügyminiszter gratulált Szijjártó Péternek újbóli megválasztása alkalmbából – 2022. május 25.

Nikola Selaković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere levélben gratulált Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek abból az alkalomból, hogy ismét megválasztották erre a tisztségre.

A szerb diplomácia vezetője meggyőződését fejezte ki, hogy Szijjártó miniszter odaadó és elkötelezett munkájával hozzájárul Magyarország további fejlődéséhez.

“Büszkeséggel tölt el, hogy országaink a kétoldalú kapcsolataik során a modernkori történelemben a legmagasabb szintet érték el, és ez alkalommal is hangsúlyozni szeretném Szerbia Köztársaság elkötelezettségét” – írta a miniszter, s külön rámutatott a Szerbia Köztársaság és Magyarország közötti, infrastrukturális projektekben való gyümölcsöző együttműködés fontosságára.

A szerb külügyminiszter emlékeztetett a magyar kollégájával való, baráti és konstrutív légkörben folyó találkozóik gyakoriságára, amelyek megerősítik a kölcsönös készséget, hogy továbbfejlesszék a két ország külügyminisztériumainak rendkívül sikeres együtműködését,.

“Élek az alkalommal és kiemelem, hogy nagyra értékelem azt a támogatást, amelyet Magyarország folyamatosan nyújt a számunkra az európai integrációs folyamatban, s meg vagyok győződve, hogy az előttünk álló időszakban is számíthatunk azoknak a reformoknak a megfelelő értékelésére, amelyeket az Európai Unióban való teljesjogú tagság felé vezető út során végzünk” – írta a szerb diplomácia vezetője, és a mielőbbi találkozás reményében sok sikert kívánt Szijjártó Péternek.



Vučić államfő jelen volt a 89. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár ünnepélyes megnyitóján – 2022. május 21.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma Orbán Viktorral, Magyarország Kormánya elnökével együtt részt vett a 89. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár ünnepélyes megnyitóján, s ez alkalommal kijelentette, hogy Szerbia és Magyarország látható, eredményekkel és tettekkel kifejezhető partneri kapcsolatokat ápol, és kölcsönösen támogatni fogja egymást ezekben a kihívásokkal teli időkben.

Vučić államfő bejelentette, hogy a Magyarország miniszterelnökével folytatott mai megbeszélés alapján Szerbia az energia tartalékainak egy részét Magyarországon tárolja, ami azért fontos, mert nem rendelkezünk elegendő tározóval. Az erről szóló elvi megállapodás alapján a következő héten hivatalosan is megegyezés születik e kérdésben.

„Ma este nyugodtabban alszom el, mert Magyarországnak és Orbán Viktornak hála, sikerült megoldanunk a 30 problémánk egyikét. Hálás köszönet érte. Megállapodtunk, hogy ha Magyarország bármiben is hiányt szenved, Szerbia a rendelkezésére áll. Arra törekszünk, hogy az ilyen jellegű partneri viszonyt a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezés országaival is kiépítsük“ – jelentette ki a szerb államfő.

Arra emlékeztetve, hogy csak mintegy hét évvel ezelőtt Magyarország az európai uniós országok között a hetedik volt a Szerbiával folytatott kereskedelmi kapcsolatok tekintetében, ma viszont már a második a sorban, Szerbia Köztársaság elnöke köszönetet mondott az ország őszinte barátjának, Orbán Viktornak.

„Országaink együttműködésének eredményei jelentősek. Összességében az idén Magyarország a kereskedelmi kapcsolatokban a harmadik helyen áll. A mezőgazdasági termékek és élelmiszer árucseréjében több mint 200 millió euró forgalmat értünk el. Ez már a kölcsönösen kiépített barátság, bizalom, és a kölcsönös érdekek szintjéről is tanubizonyságot tesz. Ez a kölcsönös tiszteleten alapuló viszonyulás  Orbánnak köszönhetően alakult ki, hála az ő bátor húzásainak és annak a szándékának, hogy hallathassa a hangját egy balkáni nép és ennek a népnek a képviselői, ő pedig harcolt is értünk“ – mondta Vučić államfő, miközben rámutatott arra is, hogy a diplomáciai vezetők Brüsszelben megtartott megbeszélésén csak Magyorország külügyminisztere – Orbán kormányfő elvárásai szerint – állt ki teljes mértékben Szerbia mellett.

A jelenlegi helyzetet értékelve a szerb államfő elmondta, hogy magyar kollégájával az előttünk, és az egész világ előtt álló nehéz télről is beszélgetést folytatott, s ennek kapcsán rámutatott az egymástól való tanulásnak és problémamegoldási tapasztalatok átvételének a fontosságára. Emlékeztetett a Belgrád-Újvidék közötti gyorsvasút nemrégi átadására is, ami után már folytatódtak a vasútépítési munkálatok az Újvidék-Szabadka szakaszon is, ami – együtt sok mindan mással - azt bizonyítja, hogy a két ország kapcsolata még magasabb szintre emelhető.

A szerb államfő kiemelte, hogy a mezőgazdaság  és annak minden összetevője kulcsfontosságú nemcsak Szerbia és Magyarország fennmaradása szempontjából, hanem kihatással van a régió nagyobb részére is, s ezen a téren az együttműködést tovább kell fejleszteni.

Szerbia államfője megállapította, hogy az újvidéki mezőgazdasági vásár látogatói megtekinthetik a legújabb mezőgazdasági vívmányokat, a genetikai lehetőségek tárházát bemutató kiállítást, a földrajzi eredetet is jelző árucikkeket és a szerbiai minőségi védjegyekkel ellátott termékeket. Mindebben pedig Magyarország a partnerország.

“Sok mindenen tudunk még javítani a szokásaink és mezőgazdasági termelésünk, mindenek előtt a feldolgozás tekintetében, és ezt meg is kell tennünk. Ezért is hálás vagyok Magyarországnak, és azért is, hogy nem csak Szerbia északi részén ruház be, hanem Szerbia központi részén is. Biztos vagyok benne, hogy amikor együtt dolgozunk, az emberek könnyebbséget éreznek és látják, hogy mindenkinek jobb lesz” – tette hozzá Vučić elnök, s egyben a vásár résztvevőinek sikeres termékbemutatókat kívánt.

Forrás/Fotó: www.predsednik.rs / Dimitrije Gol
 



A KOLO szerb néptánc együttes fellépése Budapesten - 2022. május 21.

A KOLO szerb néptánc együttes csütörtökön, május 26-án Budapesten lép fel a Nemzeti Táncszínházban, ahol bemutatja a Sólyomének című táncelőadást Mihályi Gábor rendezőkoreográfusnak, a Magyar Állami Népi Együttes (MANE) igazgatójának a rendezésében. Ez lesz a Sólyomének első nemzetközi bemutatója.

Bővebben a következő linken: http://www.tancszinhaz.hu/musor/budapesti-bemutato-solyomenek-sokolova-pesma/2046

A KOLO együttes szombaton, május 28-án is Budapesten vendégszerepel, a Magyar Állami Népi Együttes székházában szerb hagyományos táncokat és népdalokat mutat be.



Aleksandar Vučić gratulált Magyarország Kormánya elnökének újbóli megválasztása alkalmából – 2022. május 16.
 
Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma levélben gratulált Orbán Viktornak a Magyar Kormány elnökévé való újbóli meg választása alkalmából. A levél szövege a következő:
 
„Drága Barátom,
 
Szivélyes gratulációmat küldöm a baráti Magyarország kormányfőjévé való ismételt megválasztásod alkalmából. A polgárok bizalma mindig a legnagyobb tisztelet és a legnagyobb felelősség jele, a nehéz időkben pedig megköveteli azt az elhivatottságot, határozottságot és államfői bölcsességet, amelyről Te eddig is tanúbizonyságot tettél, és amelyre sokkal inkább szükségünk van mindannyiunknak, mint korábban bármikor. 
 
Meggyőződésem, hogy az előttünk álló sok kihívás ellenére Magyarország továbbra is haladni fog a fejlődés biztos útján. Ezen az úton Szerbia, mint eddig is, megbízható, hűséges és őszinte partnere lesz az Országodnak és Népednek.
 
Folytatni fogjuk a Szerbia és Magyarország, valamint a népeink közös értékeiért és érdekeiért való küzdelmünket, és közösen munkálkodunk a még jobb és szorosabb kapcsolataink kiépítésén. Mint eddig is, külön figyelmet szentelünk a kisebbségeinknek, mert bár a határ elválaszt bennünket, éppen a határ két oldalán élő emberek jelentik az országaink közötti legszilárdabb hidat. 
 
Meggyőződésem szerint a kétoldalú kapcsolatainkkal párhuzamosan folytatni fogjuk a legnehezebb pillanatokban edződött személyes barátságunkat is. Ismételten élek az alkalommal, hogy köszönetet mondjak Neked személyesen, és a Kormányodnak is az európai úton Szerbiának nyújtott nyílt támogatásért az olyan időkben, amelyekben erre sokan nem merészkedtek, vagy nem merték kinyilvánítani a véleményüket. 
 
Előre is örülök a következő találkozásunknak, amelyen - mély meggyőződésem szerint – együtt fogjuk elhelyezni a polgáraink jólétét szavatoló számos eljövendő projektum alapjait.
 
Ismételten kifejezem jókívánságaimat az újbóli megválasztásod alkalmából és jó egészséget, és sok személyes és államfői szerencsét kívánok – áll Vučić elnöknek Orbán miniszterelnökhöz küldött gratulációjában.
 
Forrás/Fotó:  www.predsednik.rs


Selaković: Magyarország Szerbia egyik kulcsfontosságú partnere – 2022. május 16.

Nikola Selaković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere ma Brüsszelben Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel is találkozott.

A beszélgetés során a szerb külügyminiszter kiemelte, hogy Szerbia számára stratégiai cél az Európai Unióban való teljesjogú tagság, és a célhoz vezető úton nagy jelentőségű Magyarországnak, mint Szerbia kulcsfontosságú partnerei egyikének az egyértelmű támogatása.

A két külügyminiszter a mai brüsszeli beszélgetése során megvitatta az időszerű regionális és geopolitikai témákat, s külön figyelmet szentelt az Ukrajnában folyó háború és konfliktus Szerbiában és Magyarországon érezhető következményeinek.

A szerb diplomácia vezetője megköszönte Magyarországnak, hogy megértést tanúsít Szerbia külpolitikai helyzete és állami érdekei iránt.

Selaković miniszter magyar kollégájával ismertette a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd menetét, kiemelve, hogy Belgrád következetesen a párbeszéd útján történő megoldást keresi, miközben ez a szándék nem tapasztalható a másik fél részéről, amit az is bizonyít, hogy Pristina felvételét kéri az Európa Tanácsban.

 



Igaz barátság, konkrét eredmények Szerbia és Magyarország együttműködésében – 2022. április 6.

Nikola Selaković, Szerbia külügyminisztere ma Szegeden találkozott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel. 
 
A közös sajtótájékoztatón Selaković miniszter kijelentette, hogy Szerbia és Magyarország folytatni fogják a kölcsönös megértésen és támogatáson alapuló együttműködést, amelyhez nagyban hozzájárul Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar kormányfő kiváló egymásközti viszonya. 
 
„A mostani bizonytalan és egyáltalán nem könnyű körülmények közepette az egymás megsegítésére irányuló készség és támogatás nyílt kifejezése kulcsfontosságú, és ezért külön öröm a számomra, hogy Szijjártó miniszterrel való találkozásommal hozzájárulhatok az együttműködésünk folytatásához” – emelte ki Selaković miniszter, hangsúlyozva, hogy a két ország őszinte barátságát a minden téren történő szoros együttműködés és a konkrét eredmények is tanúsítják. 
 
A szerb külügyminiszter emlékeztetett Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar kormányfő március 19-ei találkozójára, amikor részt vettek a Belgrád-Budapest gyorsvasút Belgrád és Újvidék közötti szakaszának ünnepélyes átadásán, kifejezvén a meggyőződést, hogy belátható időn belül ott lehetünk az újabb szakasz átadásán, amely összeköti a vasútvonal szerbiai és magyarországi részét, s ezzel a két főváros még közelebb kerül egymáshoz.
 
Selaković miniszter rámutatott a Szabadka-Szeged vasútvonal építésénak a fontosságára is, amely még inkább összeköti a szerbeket és a magyarokat csakúgy, mint az országhatár két oldalán élő magyarokat. 
 
A szerb diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy a Balkáni áramlat elnevezésű gázvezeték is a két állam komoly együttműködésének fontos vívmánya, amely a mostani bizonytalanságokkal teli időszakban az energiaellátás egyik fő forrásává vált. 
 
Selaković miniszter kiemelte a kiváló gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok jelentőségét is, rámutatva, hogy a forgalom tavaly elérte a 2 milliárd 290 millió eurót, az idei év első két hónapjában pedig a 839,7 millió eurót, amellyel Magyarország Szerbia második külkereskedelmi partnerévé vált. 
 
Tovább kell munkálkodni annak érdekében, hogy még több szerb vállalat legyen jelen Magyarországon, és hogy eredmények szülessenek a harmadik piacokon való közös fellépések során is – mutatott rá. 
 
A szerb diplomácia vezetője köszönetet mondott Orbán Viktor kormányfőnek és Szijjártó Péter miniszternek a Szerbia európai integrációs folyamatában nyújtott következetes, aktív és igen erős támogatásért.
 
„Jelen voltam az európai fórumok számos színhelyén, ahol a Szerbiának szóló, az európai integrációt támogató legerősebb hang Péter barátom, azaz Magyarország hangja volt“ – jelentette ki a szerb diplomácia vezetője kiemelve, hogy az ilyen erős támogatás csakis az őszinte és igazi barátoktól érkezhet. 
 
„Köszönetet mondanék Magyarország komoly álláspontjaiért és viszonyulásáért azokban az esetekben, amelyek a mi fő nemzeti problémánkat, Koszovó és Metóhia problémáját érintik, és megköszönöm a minden eddigi esetben tanúsított konstruktív hozzáállását“ – mondta a miniszter.
 
Nikola Selaković rámutatott: Szerbia és Magyarország polgárai az április 3-ai választásokon kinyilvánították, hogy békét, biztonságot és stabilitást akarnak és ezzel megmutatták az utat is, amelyen az államaiknak haladniuk kell. 
 
Régiónkban Szerbia és Magyarország olyan államok, amelyek erősítik a stabilitást, és politikai vezetőik felelősségteljes magatartásával pozitívan tudnak hatni mindenki másra – szögezte le a szerb diplomácia vezetője. 
 
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter elégedettségét fejezte ki, hogy Nikola Selaković szerb kollégájával mindössze három nappal a sorsdöntő választások után találkozhatott, amelyeket ugyanazon a napon tartottak meg Magyarországon és Szerbiában is. 
 
Ezekben a sorsdöntő pillanatokban történelmi eredményeket értünk el Szerbiában és Magyarországon is – mondta a magyar miniszter, emlékeztetve, hogy a magyar kormánypártok rekordszámú szavazatot kaptak és kétharmados többséggel rendelkeznek az Országgyűlésben. Hozzátette: Szerbia elnökének a győzelme is rekord-eredmény. „Gratulálok Vučić elnöknek, aki Szerbia államfőjeként megkezdheti második mandátumát” – üzente Szijjártó Péter.
 
„Ez a két nagy történelmi győzelem világosan bizonyítja, hogy helyes döntés a nemzeti érdek képviselete a határ mindkét oldalán” – mondta Szijjártó miniszter rámutatva, hogy ezt a polgárok, a választók teljesen világosan tudtunkra adták. A kormánypártok számára is világos volt, hogy a béke és a biztonság a legfontosabb feladat és a választóktól kapott felhatalmazás arra kötelez bennünket, hogy még erőteljesebben és világosabban képviseljük eddigi álláspontjainkat – fogalmazott, és hozzátette: ez pedig azt jelenti, hogy folytatni fogjuk a magyarok és a szerbek, és a Magyarország és Szerbia közötti történelmi barátság további építését.
 
A magyar külügyminiszter kiemelte, hogy az utóbbi években sokat tettünk azért, hogy a történelmi ellenségeskedés történelmi barátságá alakuljon a két nép és a két ország között, és hogy Szerbia és Magyarország profitáljon is ebből a barátságból. 
 
Szerbia és Magyarország közös infrastruktúrális projektjeit felsorolva Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy mindezek az együttműködés azon fejezetét képezik, amely része lesz a Szerbia EU-ba való integrációját véglegesítő történelemkönyvnek. Kijelentette: Szerbiát már tegnap fel kellett volna venni az Európai Unióba. 
 
„Teljesen világos, hogy a régiónak békére és stabilitásra van szüksége. Ezt nem lehetséges másként, minthogy Szerbiát felveszik az EU-ba” – szögezte le Szijjártó Péter.
 
Forrás/Fotó: www.mfa.gov.rs
 


Nikola Selaković részvéttávirata a Mindszentnél történt közlekedési szerencsétlenség alkalmából – 2022. április 5.

Nikola Selaković szerb külügyminiszter Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek küldött táviratában részvétét fejezte ki a Mindszentnél ma történt halálos közlekedési szerencsétlenség alkalmából. 
 
„Szerbia Köztársaság Külügyminisztériumának és a magam nevében a legőszintébb részvétem fejezem ki Önnek és kérem, hogy az áldozatok családttagjainak továbbítsa együttérzésem, a sérülteknek pedig a mielőbbi felgyógyulásukra vonatkozó jókívánságunkat” – áll a táviratban.
 
Selaković hangsúlyozta, hogy Szerbia Köztársaság ezekben a szomorú pillanatokban is gondolatban és teljes szívvel Magyország baráti népe mellett áll. 
 
Forrás/Fotó: www.mfa.gov.rs
 

 



Selaković külügyminiszter beszélgetést folytatott a magyar diplomácia vezetőjével – 2022.04.04.

Nikola Selaković,  Szerbia Köztársaság külügyminisztere ma telefonbeszélgetést folytatott Szijjártó Péterrel, a magyar diplomácia vezetőjével.
 
A miniszterek kölcsönösen gratuláltak egymásnak a Szerbiában és Magyarországon tegnap megtartott választásokon elért eredmények alkalmából, és kifejezték elégedettségüket, hogy a két ország polgárai – egyebek mellett – támogatták a folytonosságot a szerb-magyar barátság építésének és megerősítésének a politikájában. 
 
Ez alkalommal is megállapították, hogy az Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar kormányfő közötti barátság és bizalom erős garancia a jelen pillanatban történelmi csúcsot elért kiváló államközi kapcsolatok folytatására.
Selaković és Szijjártó miniszerek, megbeszélésük értelmében,  szerdán Szegeden találkoznak, hogy személyesen is megtárgyalják Szerbia és Magyarország politikai és gazdasági együttműködésének folytatási lehetőségeit. 
 


Vučić államfő részt vett a Belgrád-Budapest vasútvonal Belgrád-Újvidék közötti szakaszának ünnepélyes átadásán - 2022. március 19.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök részt vettek a Belgrád-Budapest nemzetközi vasútvonal Belgrád és Újvidék közötti szakaszának ünnepélyes átadásán. 
Vučić elnök a vasúti szakasz ünnepélyes forgalomba helyezése alkalmából megállapította, hogy éppen ez a vasútvonal jelképezi a fejlődést és azt mutatja, mi módon halad Szerbia a jövő felé, és ha ilyen ütemben haladunk, Szerbiát a legmodernebb vasútvonalak szövik át. 
„Útunk legelején, óriási akadályként, az a Szerbiáról alkotott nézet gátolt bennünket, hogy folytonosan késünk. Hálás vagyok a polgárainknak, hogy volt bátorságunk nem csak a jövő felé venni az irányt, hanem azért is, hogy leküzdöttük ezeket a nézeteket és megalkottuk a modern Szerbiáról, mint az itteni európai térség gazdasági fejlődésének a motorjáról szóló képet” – mondta az államfő beszéde elején az Újvidéken megrendezett ünnepségen, amelyen nagy számú polgár is jelen volt, hogy bevárja a Belgrádból mindössze 33 perc alatt megérkező Sólyom (Soko) elnevezésű gyorsvonatot.  
 
 
A 4 kocsiból álló szerelvény a szerb fővárosból 11 órakor indult 270 utassal a fedélzetén, akik között ott voltak Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is. Zoran Đurđević mozdonyvezetőt érte a megtiszteltetés, hogy ő irányítsa a gyorsvonatot, amely alig valamivel több, mint fél óra elteltével megérkezett az 1964-es megépítése  óta most először felújított újvidéki vasútállomásra. 
A szerb államfő kijelentette, hogy ez a vasútvonal még inkább közelebb hozza egymáshoz a szerbeket és a magyarokat, miközben Orbán miniszterelnök azt üzente, hogy Vučić elnökkel együtt közös erőfeszítésekkel építették a két nép közötti barátságot.
Vučić elnök elmondta: az utazás alatt megállapodtak Orbán Viktorral abban, hogy függetlenül a mostani súlyos válsághelyzetre, szükség esetén elsőként fogják segíteni egymást. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Orbán Viktor járult hozzá a legnagyobb mértékben a szerbek és magyarok közötti őszinte barátság létrejöttéhez, és külön kiemelte Pásztor Istvánnak a szerepét és a két nép testvéri viszonyainak kialakításában tett erőfeszítéseit. 
 
 
„A szerbek és magyarok között mindig jelen volt a kölcsönös tisztelet, de volt egy kis fenntartás is, ami viszont ma már nincsen. Ma már a szerbek Magyarországnak szurkolnak a meccseken. Amikor pedig nehéz, és amikor számos barátunk, Brüsszelben is és máshol is, lehajtja a fejét, akkor a mi magyar barátaink felemelik a szavukat Szerbia és polgáraink védelmében. És ezt meg kell becsülnünk. Így épülnek a barátságok, s én büszke vagyok erre” mondta Vučić elnök és rámutatott, hogy éppen az utazások alkalmával gazdagítjuk az életünket új tapasztalatokkal és megtanuljuk az új kultúrák megbecsülését, barátságokat kötünk és hozzájárulunk a nemzetközi együttműködéshez és a világ békéjéhez. 
Az államfő ünnepi újvidéki beszédében kifejtette, hogy a gyorsvasútnak hála, Szerbia továbbra is vonzani fogja a beruházókat, a munkásokat és az olyan barátokat, mint Orbán Viktor.
 
 
„Szerbiában most az Európában fellelhető legmodernebb és a legjobb felszereléssel és rendszerekkel ellátott vasúti szakaszt adtuk át a forgalomnak. A mi gyorsvasútjainkat az orosz és a kínai barátaink építették, s kifejezzük az irántuk való mérhetetlen hálánkat, amiért velünk együtt építették Szerbia jövőjét. A felügyeletet a németek végezték, a vonatok Svájcból érkeztek, s mindezt a stabil és erős Szerbia tisztességgel ki is fizette” – hangsúlyozta Szerbia elnöke, miközben rámutatott, hogy a gyorsvonat nem csak Belgrád és Újvidék között közlekedik majd, hanem a későbbiekben Niš városáig és Szabadkáig is. 
Az államfő rámutatott, hogy most, amikor a világ az egész gazdaságot megbénító geopolitikai viszályokkal és energia-válsággal szembesül, a vasútnak különösen nagy szerepe van minden ország gazdasági erejének megtartásában. 
„A vasút a legbiztonságosabb, legkedvezőbb és legjobb módja az emberek és az áru szárazföldi szállításának. Ha ilyen erőteljes tempóban folytatjuk, az elkövetkező években egész Szerbiát átszövik a legmodernebb vasútvonalak. Szerbia tartósan elkötelezett a béke, az együttműködés és a haladás iránt, és remélem, hogy ez a vasútvonal is hozzájárul ezekhez a tartós emberi értékekhez. Éljen a szerb-magyar barátság“ – mondta beszéde végén a szerb köztársasági elnök, miután köszönetet mondott a szerb kormány minisztereinek és Ana Brnabić kormányfőnek az elért eredményekért. 
 
Forrás/Fotó: www.predsednik.rs/Dimitrije Goll
 


A magyar Országgyűlés köztársasági elnökké választotta Novák Katalint – 2022. 03.10.

Az Országgyűlés 2022. március 10-án Magyarország új köztársasági elnökévé választotta Novák Katalint, akit a Fidesz jelölt erre a tisztségre múlt év december 21-én. Áder János jelenlegi köztársasági elnök mandátuma május 10-én jár le, amikor a rendszerváltás óta eltelt időszak 6. köztársasági elnökeként Novák Katalin lép a helyébe.

A volt családokért felelős tárca nélküli miniszter 137 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson, amelynek eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség a 199 fős parlamentben. A 188 érvényes voks közül Novák Katalin 137-et kapott. Az ellenzéki frakciók jelöltjére, Róna Péter közgazdászra 51 szavazat érkezett.

A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után a nemzeti zászló és a történelmi zászlók előtt a megválasztott köztársasági elnök letette államfői esküjét.

Az ünnepélyes eskütételen jelen voltak Orbán Viktor, a magyar kormány és a Fidesz elnöke, a magyar kormány tagjai, a diplomáciai kar tagjai és a magyar állami és közintézmények képviselői.

Novák Katalin 1977-ben született Szegeden. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen 2001-ben szerzett közgazdász diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem és az Université Paris X közösségi és francia jogi képzését is elvégezte. 2001-től 2003-ig a Külügyminisztériumban referens, gyermekei születése után 2010-tól a Martonyi János vezette minisztériumban miniszteri tanácsadó. 2012-től már az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) dolgozik, Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke, 2014-től 2020-ig az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, 2020-tól ezt a területet tárca nélküli miniszterként irányította 2021 végéig. 2017-től négy éven át a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 21-én jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli államfőnek, miután Áder Jánosnak lejár második köztársasági elnöki mandátuma.

Novák Katalin idén januárban jelentette be, hogy felfüggeszti párttagságát Fideszben.

Az új államfő férje, Veres István Attila közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank Pénz- és devizapiac igazgatóságának vezetője; két fiuk és egy lányuk van.

Novák Katalin az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is élt, dolgozott. Anyanyelvén kívül angolul, franciául és németül folyékonyan, spanyolul társalgási szinten beszél.

Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

Az új magyar államfő megválasztásának ceremóniáján jelen volt Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság magyarországi nagykövete is.



Selaković és Szijjártó: a szerb-magyar kapcsolatok történelmében a legfényesebb időszaknak vagyunk tanúi – 2022. február 7.

Nikola Selaković szerb külügyminiszter ma Belgrádban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel találkozott, akivel a megbeszélést követően közös sajtótájékoztatót tartott.

Szerbia és Magyarország a kétoldalú kapcsolatok történelmében a legszebb és legfényesebb időszakot élik, s ezt a két ország a stratégiai együttműködésről szóló megállapodással hivatalosan is megerősítette, amikor Orbán Viktor magyar és Ana Brnabić szerb miniszterelnök tavaly aláírta a dokumentumot – hangsúlyozta újságírók előtt Selaković miniszter.

„Párbeszédünk tartalma és gyakorisága Szerbia és Magyarország jó kapcsolatáról tesz tanúbizonyságot, de ez csak kíséri azt az utat, amelyet Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke és Orbán Viktor magyar kormányfő alapoztak meg” – mondta a szerb miniszter, hozzátéve: mindebből az is látszik, hogy két vezető személyes kapcsolata hogyan teremt kiváló kapcsolatokat két nép és két állam között.

Nikola Selaković kiemelte, hogy magyar kollégájával a két ország teljeskörű együttműködéséről folytatott megbeszélést, mindenek előtt a gazdasági, infrastruktúrális és energetikai kapcsolatokról.

Ami a gazdaságot illeti, a szerb diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy a két ország kereskedelmi forgalma 2021-ben elérte a maximumot, azaz a 2 milliárd eurót, amivel Magyarország Németország és Olaszország mellett Szerbia uniós partnerei között az élre került.

„Nagyon fontos az infrastruktúrális projektekben való együttműködés, a két fővárosunk közötti gyorsvasút megépítése, valamint a Balkáni Áramlat kiépítése általi energetikai összekötettés“ – mondta Nikola Selaković, hozzátéve, hogy Szijjártó miniszterrel a nemzeti kisebbségekhez tartozók státusáról és a határmenti térségekben való együttműködésről is egyeztettek.

A miniszter a két külügyminisztérium együttműködését is felfelé ívelőnek minősítette és kiemelte a diplomáciai kolokációról szóló egyezmény aláírásának fontosságát.

„Néhány hét óta a máltai Vallettában Szerbiának első ízben van állandó diplomáciai jelenléte Magyaroszág diplomáciai és konzuli képviseletén. Ismerve a Máltán tartózkodó szerb közösség nagy számát, ezzel lehetővé válik, hogy minőségi szempontból jobban és gyorsabban ellássuk az ő szükségleteiket“ – fogalmazott a miniszter, majd pedig köszönetet mondott Szijjártó Péternek a személyes erőfeszítéseiért, amelyet annak érdekében tesz, hogy Szerbia mielőbb az EU tagja lehessen.

Szijjártó Péter Belgrádban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Szerbia és Magyarország közötti stratégiai partnerség hasznos mindkét fél számára. A magyar miniszter újságírók előtt ki is emelte a szerb-magyar együttműködés néhány legjelentősebb eredményét a gazdaság, az energetika, az illegális migráció elleni harc és a nemzeti kisebbségi közösségek vonatkozásában.

Az energiaügyi együttműködéssel kapcsolatban megállapította, hogy ha Szerbia és Magyarország nem működött volna együtt ezen a területen is, ma a két ország is áldozata lenne annak az energetikai válságnak, amelynek Európa nyugati fele most issza meg a levét.

„Ha engedtünk volna a szankciós fenyegetéseknek, hogyha nem tartottunk volna ki a nemzeti érdekeink mellett, és ha nem építettük volna meg ezt a vezetéket, akkor súlyos ellátási kihívásokkal kellene szembe néznünk“ – mondta a magyar miniszter, s elégedettségét fejezte ki az illegális migráció megakadályozása terén kialakított együttműködéssel is.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az összes határon túl élő magyar nemzeti közösség közül a legtöbb jogot, s az állam részéről való legkorrektebb hozzáállást a vajdasági magyar nemzeti közöttség élvezi.

Hozzátette, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek azok, amelyek mindkét országot összekötik és erősítik. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy április 3-án egyaránt választásokat tartanak Szerbiában és Magyarországon is, amelyeken a két ország jövőjéről, de a szerbiai magyarok és a magyarországi szerbek jövőjéről is döntenek a választópolgárok.

A közelgő választások alkalmából sok sikert kívánt Szerbia elnökének és kormányának, és reményét fejezte ki, hogy a szerb-magyar határ mindkét oldalán olyan eredmény születik, amely alapján az együttműködés még sokáig a két nép javát szolgálja.

Forrás/Fotó: www.mfa.gov.rs



Nikola Selaković: Szerbia és Magyarország két testvéri állam - 2021. november 25.

Nikola Selaković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere a magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel ma Budapesten folytatott megbeszélései után kijelentette, hogy a mai napon ismételten megerősítették a két baráti és testvéri állam magas szintű együttműködését, amelyről elmondható, hogy most a legfejlettebb a történelem során valaha is elért eredményekhez viszonyítva.

A magyar kollégájával megtartott közös sajtótájékoztatón Szerbia külügyminisztere kiemelte, hogy a Szerbia és Magyarország közötti stratégiai partnerség a gyorsan fejlődő, jószomszédi együttműködést és a jövő felé való fordulást is magába foglaló jó viszonyok koronáját jelenti.

A szerb diplomácia vezetője megállapította, hogy a két ország közötti párbeszéd tartalmát áthatja az Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar kormányfő egymás közötti személyes bizalma és kapcsolata.

Selaković külügyminiszter kiemelte, hogy a Szijjártó Péter magyar kollégájával való mai találkozó nem egész egy év alatt a hatodik a sorban, és hogy még gyakrabban kellene találkozniuk, mert ez jó hatással van a két állam viszonyára.

Ez alkalommal az infrastruktúrával kapcsolatos számos vasúti és energetikai projektumra emlékeztetett, amelyeket közösen indított Szerbia és Magyarország az elmúlt időszakban.

„Egyrészt a gazdasági együttműködés elmélyítéséről beszélgettünk és erről még beszélgetni is fogunk. Arra számítunk, hogy az idén az árucsere-forgalmunk első ízben eléri a 2 milliárd eurót. Magyarország, amikor az EU tagországairól beszélünk, Németország és Olaszország után a harmadik partnerünk, folyamatosan növekvő tendenciával“ – állapította meg Nikola Selaković.

Szavai szerint Szerbia számára fontos, hogy a Magyarországra irányuló exportja az idei év első 9 hónapjában 41% százalékkal növekedett. Hozzátette, hogy folyamatosan nő a Szerbiában jelen levő magyar cégek száma, ami egyaránt szemlélteti a gazdasági kapcsolatok erősödését és azt, hogy a jó politikai kapcsolatok intenzívebb gazdasági kapcsolatokat eredményeznek.

A miniszter kiemelte, hogy a megbeszélésen arról a támogatásról is szó volt, amelyet Magyarország nyújt Szerbiának az európai úton.

„Kedves barátomnak ismét megköszönöm a szilárd és minden kétséget kizáró támogatást, amit Magyarország és ő személyesen, és Orbán miniszterelnök is nyújt Szerbiának az európai útján. Tény, hogy Magyarország mindenütt népszerűsíti Szerbiát, mint a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú országát a politikai stabilitással, a gazdasági fejlődéssel és az egész régió békéjével és stabilitásával összefüggésben, és ez az, ami számunkra rendkívüli fontosságú“ – mondta a szerb külügyminiszter.

Szijjártó Péter megállapította, hogy Magyország és Szerbia kapcsolatát barátinak minősíthetjük, amiből mindkét nemzet profitál.

A magyar miniszter rámutatott a két országnak az illegális migráció leküzdésében betöltött szerepére is, kiemelve, hogy magyar rendőrök is részt vesznek Szerbia déli határának a védelmében.

A magyar miniszter külön figyelmet fordított a két ország vasúti összeköttetésének, és pontosította, hogy a Budapest-Belgrád gyorsvasút magyar szakaszának építése 2025-ig befejeződik, a Szeged-Szabadka vasútvonal pedig 2022. végéig kiépül.

Szijjártó Péter elégedettségét fejezte ki a Szerbiával való gazdasági viszonyok erősödése kapcsán és rámutatott, hogy a két ország közötti árucsere az idén ezidáig 39%-al emelkedett, miközben egyre nő a magyar beruházások értéke is Szerbiában.

A magyar külügyminiszter rámutatott a diplomáciai kolokációs együttműködés fontosságára is, mondván, hogy ennek hála a magyar diplomaták már megkezdték a munkájukat Zambia szerbiai nagykövetségén, s hamarosan Kongóban is, miközben a szerb diplomaták a magyar nagykövetségről végzik a munkájukat Máltán és Csilében. Mindez mindkét ország érdekében áll és világosan megmutatja a két ország közötti bizalom mértékét, mivel közös diplomáciai képviseletet csak azokkal az országokkal lehet működtetni, amelyek iránt bizalmunk van – magyarázta Szijjártó miniszter és hozzátette, hogy ez az együttműködés a két ország nemzetközi sikereihez is hozzájárul.



Aleksandar Vučić államfő részt vett a Belgrád-Budapest gyorsvasút Újvidék-Kelebia közötti szakaszának alapkőletételén – 2021. 11.22.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma részt vett a Belgrád-Budapest gyorsvasút Újvidék-Kelebia közötti szakaszának alapkőletételén. Az eseményen jelen volt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és a Kínai Népköztársaság belgrádi nagykövete Csen Bo is.

A szerb államfő a munkálatok megkezdése alkalmából rendezett ünnepségen kiemelte, hogy ezzel a beruházással mindannyian sokat nyerünk.

Aleksandar Vučić hozzátette, hogy ha nem gondolkodnánk a jövőről, nem is lenne jövőnk, Szerbia pedig fejlődik és van jövője, és pontosan három év múlva, 2024 vége előtt kiépül a Belgrád-Újvidék-Verbász-Szabadka-Kelebia vasútvonal.

„Évtizedekre előre vetítve mi felkészülten várjuk a jövőt és jól tudjuk, mi mindent kell megtennünk, hogy készen álljunk a jövő kihívásai előtt. Ez itt most egyike az előttünk álló nagy és fontos felatainknak“ – mondta Aleksandar Vučić és rámutatott, hogy ez a beruházás rendkívül fontos Szerbia jövője szempontjából, különösen, hogy már három évtizede nem tudjuk, mi is a méltó vonatközlekedés.

„Ezt a vasútvonalat élvezni fogjuk, és mindezt átérezzük az építés folyamán és mindaz által, amit a beruházással kapunk, ezek pedig a nagyobb fizetések és nyugdíjak, a magasabb életszinvonal és a gyerekeink jobb jövője“ – mondta Szerbia elnök, hangsúlyozva, hogy mindez gyakorlatilag mindent megváltoztat az országban.

Hozzátette, hogy Szerbián keresztül 183 km hosszú új gyorsvasútat kapunk, Magyarországon keresztül pedig 167 km-t, ami összesen 330 km, és hála ennek gyorsabban jutunk el Belgrádból Budapestre.

Mindez azt is jelzi, hogy képesek vagyunk a tettekre, amikor hiszünk önmagunkban – állapította meg az államfő, és azt üzente, szavatolni fogja a további sikereket, és mindenki büszke lesz a hazájára és arra, hogy jövőt biztosít a gyermekeinek.

Forrás/Fotó: Predsedništvo/Dimitrije Gol



Aleksandar Vučić megbeszélése a magyar nagykövettel – Belgrád, 2021.11.17.

Aleksandar Vučić Szerbia Köztársaság elnöke ma Belgrádban beszélgetést folytatott Pintér Attilával, Magyarország belgrádi nagykövetével a kétoldalú kapcsolatokról, az együttműködés sokszínűségéről és a közös beruházások megvalósításáról.

Az államfő rámutatott arra, hogy a két ország kapcsolata a kölcsönös megértésnek és bizalomnak köszönhetően a közös történelemben eddig nem tapasztalt legmagasabb szinten áll, és külön hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a partnerség megerősítése melletti elkötelezettségét.

Aleksandar Vučić ez alkalommal is köszönetét fejezte ki azért az aktív támogatásért, amelyet Magyarország nyújt Szerbiának az európai integráció folyamatában.

A beszélgetőpartnerek kiemelt figyelmet fordítottak az Újvidék és Kelebia közötti vasúti szakasz alapkövének közelgő letételére, hangsúlyozva, hogy ez a projekt az egységes európai vasúthálózat és a 10-es folyosó részeként nem csak Szerbia és Magyarország, hanem egész Európa számára stratégiai jelentőségű.

Pintér Attila nagykövet a szerb elnököt tájékoztatta a magyarországi szerb iskolák újjáépítésének üteméről is, amelyre a budapesti kormány jelentős eszközöket szánt, hogy hozzájáruljon a szerb kisebbség helyzetének javításához.

Megköszönve a magyar kormánynak a szerb kisebbségről való gondoskodást, Vučić elnök Pintér nagykövettel megvitatta annak a belgrádi kezdeményezésnek a tervét is, amellyel a közös történelem fontos alakjainak állítanának emléket.

A további közös projektekről is tárgyaltak, és kiemelték: mindkét ország érdeke, hogy a politikai kapcsolatok magas szintje még nagyobb gazdasági együttműködést eredményezzen.

Forrás/Fotó: www.predsednik.rs



Memorandum szerb és magyar gazdasági kamarák együttműködéséről – Budapest, 2021. november 12.

Goran Jović, a Szerb Gazdasági Kamara Leskovac városban székelő Körzeti Gazdasági Kamarájának (PKS-RPK Leskovac) igazgatója Ivan Bogdanovićnak, Lebane községi önkormányzata elnökének a kíséretében november 10-én és 11-én Budapesten tett látogatást, ahol Memorandumot írtak alá az általa vezett kamarának és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nyugat-balkáni Tagozatának az együttműködéséről. Az eseményen jelent volt dr. Ivan Todorov, Szerbia budapesti nagykövete és Aleksandar Lončarević követ-tanácsos.

A delegáció Budapesten megtekintette az Európában is a legnagyobbak közé sorolt egyik szennyvíztisztító telephelyet, ahol az igazgatóság tagjaival beszélgetést folytatott arról a szakmai segítségről, amit Szerbiának nyújthatnak hasonló stratégiai fontosságú projektumok megvalósításában.

A két ország közötti kiváló politikai és gazdasági viszonyok, amelyeket Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar kormányfő alapozott meg a kettejük közötti jó kapcsolattal, a két ország közötti további konkrét együttműködést szolgálják. Ennek jegyében Budapesten megállapodás született arról is, hogy a magyar kamara Nyugat-balkáni Tagozata képviseletet nyit Leskovacon a PKS-RPK Leskovac székházában. Mindez hozzájárul a magyar és a Dél-szerbiai gazdasági szakemberek üzleti kapcsolatainak az erősítéséhez.



Szoros és baráti kapcsolatok Szerbia és Magyarország között – 2021. szeptember 23.

Nikola Selalković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere ma New York-ban találkozott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, akivel a két ország kormányainak nemrégiben megtartott 6. együttes ülésén hozott határozatok megvalósításáról, és a két minisztérium feladatairól tárgyaltak.

Selaković miniszter ez alkalommal megállapította, hogy Szerbia és Magyarország diplomáciai vezetőinek gyakori találkozói bizonyítékul szolgálnak a két ország közötti szoros és baráti kapcsolatokra, amelyek az újabbkori történelem során jelenleg vannak a legmagasabb szinten.

Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök baráti kapcsolatai és a magas- és legmagasabb szintű gyakori kölcsönös látogatások a szerb diplomácia vezetőije szerint stabil politikai alapul szolgálnak a Szerbia és Magyarország közötti együttműködés minden vonatkozásának a fejlesztéséhez.

Nikola Selalković ez alkalommal is köszönetet mondott Magyarországnak azért a következetes és kifejezett támogatásért, amelyet Szerbiának nyújt az európai integrációs folyamat során, és azért az álláspontért is, hogy Szerbiának, mint a régió gazdasági és politikai központjának az EU-ban van a helye.

Selaković miniszter beszélgetőtársával ismertette Pristina legújabb provokációs lépéseit és a Koszovóban és Metóhiában kialakult legújabb helyzetet.

Szerbia, Selaković miniszter szavai szerint, továbbra is a régió stabilitásának oszlopa és az ellentétek békés és politikai megoldásainak a támogatója lesz, de kitart azon álláspontja mellett, hogy a nemzetközi közösségnek erőfeszítéseket kell tennie Pristina veszélyes és destabilizáló tevékenységének a megakadályozására.



Ivan Todorov és dr. Ballester-Bólya Boglárka megbeszélése a magyar Igazságügyi Minisztériumban – Budapest, 2021.09.03.

Dr. Ballester-Bólya Boglárka, a magyar Igazságügyi Minisztérium európai uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a következő bejegyzést jelentette meg közösségi oldalán a Szerbia Köztársaság budapesti nagykövetével való szeptember 3-ai találkozójáról:

Ma délután fogadtam Ivan Todorov szerb nagykövetet. A szerb-magyar kapcsolatok régóta nem látott csúcson vannak. Ennek kitűnő példája a szeptember 7-8-ra tervezett közös magyar-szerb kormányülés. Magyarország számára az Európai Unió bővítéspolitikája, valamint Szerbia csatlakozása abszolút prioritás. Álláspontunk szerint a Nyugat-Balkán európai integrációjában Szerbia uniós csatlakozása kulcsfontossággal bír. Az EU jövőjéről szóló konferenciasorozat kapcsán pedig fontosnak tartjuk, hogy a régió országait is bevonjuk, együtt alakítva ezzel Európa jövőjét.

Nagykövet úr, köszönöm a látogatást!



Magyarország szorgalmazza Szerbia felvételét az Európai Unióba, együtt védjük meg Európát - Aláírták a két ország stratégiai partnerségéről szóló megállapodást – Budapest, 2021. 09.08.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök ma kijelentette, hogy Magyarország teljes mértékben támogatja Szerbia európai integrációját, mert amíg Szerbia nem lesz része az EU biztonsági struktúrájának és felépítésénak, addig nem lehet garantálni az teljes kontinens biztonságát.

A Szerbia és Magyarország kormányainak mai budapesti együttes ülése utáni, Ana Brnabić szerb kormányfővel együtt megtartott sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök rámutatott, hogy az afganistáni helyzet eseményei újabb nagy migránshullámost sejtetnek, ami miatt Szerbia és Magyarország egyaránt nehéz helyzetbe kerülhet.

Orbán Viktor szerint Szerbia és Magyarország kormányainak mai együttes ülésének eredményeit azzal a mondattal lehet összegezni, hogy a két ország egyetértett Közép-Európa megújításában, a térség megvédésének és Közép-Európa biztonságának a szavatolásában. A várható afganisztáni menekülthullámról szólva Orbán Viktor kiemelte, hogy mindkét országban működnek olyan civil szervezetek, amelyek a migrációt támogatják, ami teljes mértékben ellentétes a két ország biztonsági érdekeivel.

A magyar miniszterelnök rámutatott, hogy Magyarország teljes mértékben támogatja Szerbia európai integrációját, mert véleménye szerint Szerbia, mint az EU biztonsági struktúrájának és felépítésének szerves része nélkül nem lehet garantálni az egész kontinens biztonságát.

„Mindannyian tudjuk, hogy ezek a mingránsok nem Szerbiában és nem Magyarországon akarnak élni, ezek Németországba igyekeznek, ezért amikor most megvédjük magunkat, mint olyan sokszor a történelem során, egyben Európát, elsősorban Németországot is védjük“ – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ezt a védelmet Szerbia és Magyarország együtt biztosítani tudja.

Brnabić: Magyarország nyújtja a legnagyobb támogatást Szerbiának

Ana Brnabić, Szerbia Kormányának elnöke a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy Szerbia európai integrációs törekvéseiben Magyarországtól kapja a legnagyobb támogatást, és Magyarország lett Szerbia harmadik legnagyobb kereskedelmi és gazdasági partnere, és a várakozások szerint a két ország közötti kereskedelmi forgalom 2021-ben eléri a 2 milliárd eurót.

Brnabić szerb kormányfő köszönetet mondott a vendéglátásért, hangsúlyozván, hogy Szerbia egyetlen más országgal sem tartott együttes kormányülést hat alkalommal, mint ahogy most Magyarországgal.

Kiemelve, hogy a 2014-ben megtartott első együttes ülés után – amikor még Aleksandar Vučić mostani államfő állt a kormány élén - sok minden történt, s ez vezetett el odáig, hogy a mai napon aláírhatták a Stratégiai partnerségről szóló megállapodást.

„A közös sikerek egész sorát értük el, de mindenek előtt az európai integrációban nyújtott segítséget szeretném megköszönni“ – hangsúlyozta Ana Brnabić, ismételten rámutatva, hogy Magyarország nyíltan és őszintén szorgalmazza az EU bővítését és az európai úton a legnagyobb támogatást nyújtja Szerbiának.

A jó viszonyokról beszédesen szól a tény, hogy a két ország korábban egyezményt kötött a nagykövetségek és konzulátusi képviseletek közös használatáról.

Az afganisztáni helyzet kapcsán a szerb kormányfő rámutatott, hogy e tekintetben a legfontosabb a közös európai politika meghatározása, s hogy a bajba jutott embereknek a saját hazájukban nyújtson segítséget a nemzetközi közösség.

Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette, hogy a Szerbián és Magyországon áthaladó migránsok tekintetében Szerbia specifikus helyzetben van, mert nem tagja az EU-na, a tranzit útvonalon fekszik és Szerbiába a migránsok az EU tagországaiból érkeznek és EU tagországok irányába tartanak. Szerbia már 2015 óta szorgalmazza, hogy közös európai politikát kell kialakítani. Nem lehet fenntartható politikát folytatni, ha nem vesszük figyelembe az egész európai kontinest – tette hozzá, s megismételte: Szerbia közös európai politikára számít.

Megállapodás Szerbia és Magyarország stratégiai partnerségéről

Magyarország és Szerbia kormányfői, Orbán Viktor és Ana Brnabić ma Budapesten aláírták a két ország közötti szivélyes kapcsolatokról és stratégiai partnerségéről szóló Megállapodást.

A két ország miniszterei a megállapodáshoz kapcsolódó nyilatkozatokat is aláírták, mégpedig a gazdasági, mezőgazdasági, diplomáciai, közbiztonsági (közös határellenőrzési) együttműködésre vonatkozóakat, továbbá az európai integrációban nyújtandó szakmai segítséggel és a Belgrád-Budapest gyorsvasúttal kapcsolatosakat.

A dokumentumokat Szerbia Kormánya nevében, együtt a magyar kollégákkal, Nikola Selaković külügyminiszter, Anđelka Atanacković gazdasági miniszter, Aleksandar Vulin belügyminiszter, Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter és Tomislav Momirović építészeti, közlekedési és infrastruktúra-ügy miniszter írta alá.

A budai Karmelita Kolostorban, Magyarország Kormányának a székhelyén a két kormány együttes ülését és a megállapodások aláírását megelőzően bilaterális megbeszéléseket folytattak a két ország kormányfői és szakminiszterei.

A két ország közötti szivélyes kapcsolatokról és stratégiai partnerségről szóló Megállapodás intézményes keretet szavatol Szerbia és Magyarország viszonyainak további fejlesztéséhez, és a közös projektumok valóra váltásához az élet számos területén.

A tervek szerint hamarosan aláírják a magyar Innovációs és technológiai minisztérium és Szerbia gazdasági minisztériuma közötti együttműködési memorandumot. A kölcsönös megértésről szóló nyilatkozat lehetővé teszi a két ország fiatal mezőgazdászainak együttműködését.

Várhatóan hamarosan aláírják a magyar Külgazdasági és külügyminisztérium és a szerb Külügyminisztérium közötti, a diplomataképzésre vonatkozó együttműködési nyilatkozatot is.

Forrás: Tanjug



Sonja Šarić szerb operaénekes a budapesti IV. Marton Éva Nemzetközi énekverseny első díjasa és övé a közönség díja is – Budapest, 2021. szeptember 5.

A 31 éves szerb szoprán, Sonja Šarić kapta a 30 ezer eurós első díjat és a közönségdíjat is a budapesti Zeneakadémia által szervezett IV. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny szeptember 5-i díjkiosztó gálaestjén – közölte a magyar média.

A 20 ezer euróval járó második helyen Azat Malik kazah bariton végzett, a 10 ezer eurós harmadik díjat Jihoon Son dél-koreai tenor kapta, a szintén 10 ezer eurós, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával létrejött Marton Éva Különdíjat pedig Deniz Uzun török-német mezzoszoprán/alt vehette át.

A szeptember 4-én a Zeneakadémia Nagytermében megtartott döntőn a versenyzők két fordulóban adtak elő egy-egy áriát a Magyar Állami Operaház Zenekara kíséretével, Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényletével, emellett minden énekes kisfilmen is bemutatkozott a nézőknek, akik a kiosztott szavazólapon voksolhattak kedvencükre. A zsűri ezután határozott a díjakról, majd azokat a szeptember 5-ei, vasárnap esti gálakoncerten hirdették ki és adták át.

A IV. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny döntője 66 versenyző részvételével zajlott. Az elődöntőn 47 ország 255 énekese versenyzett egymással.



Vučić elnök a Bledi Stratégiai Fórumon, 2021.09.01.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma Szlovéniába látogatott, ahol jelen volt a Bledi Stratégiai Fórumon, azaz a régió és az EU tagországai vezetőinek, valamint az EU intézményei képviselőinek a hagyományos találkozóján.

Vučić elnök részt vett az Európa jövője – ellenállni és kitartani címmel szervezett csúcsszintű kerekasztal-beszélgetésen, hangsúlyozván, hogy hisz az egyesült Európában.

“A politika vízió, a mi feladatunk pedig, hogy a népet, az országot és a nemzetet szolgáljuk a megvalósítás során” – üzente az államfő, és hozzátette, hogy csak az egyesült Európai Unió képes megküzdeni a gazdasági válsággal.

“Megbeszélést folytattam Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével Szerbia európai távlatairól és a feladatainkról” – közölte, és hozzátette, hogy a találkozó során szó volt a dél-kelet-európai térségben kialakult politikai helyzetről és Szerbiának Európában betöltött szerepéről.

Szerbia törekvéseiről szólva Vučić elnök aláhúzta, hogy célja a nemzeti és az állami érdekek érvényesítése. Mivel a megbeszélésen a Pristinával való bárbeszédről, a régió-beli helyzetről, a jog uralmának Szerbiában történő érvényesítéséről és mindazokról az erőfeszítésekről is szó volt, amelyeket Szerbiának meg kell tennie az európai útján, az államfő kiemelte:

„Azt kell néznünk, hogy közeledjünk egymáshoz, elkerüljük az összetűzéseket és meg kell nyitnunk a határokat”.

Hozzátette: büszke a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezésre.

A szerb államfő a bledi összejövetel kapcsán adott nyilatkozatában megemlítette, hogy beszélgetést folytatott Borut Pahorral, Szlovénia elnökével is, akivel méltatták a két ország jó viszonyát és a Szerbia és Szlovénia közötti kereskedelmi forgalomban elért évről-évre javuló eredményeket. Köszönetét fejezte ki a házigazdáknak, amiért lehetővé tették, hogy a fórumon elmondhassa az pillanatnyi fontos kérdésekkel kapcsolatos elképzeléseit.

Nyilatkozatában kiemelte, hogy a Miroslav Lajčakkal, a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben és más regionális kérdésekben illetékes európai uniós biztossal folytatott tárgyalásai során aggodalmát fejezte ki, hogy az albánok megkezdik a különböző nemzetközi intézményekbe való bekapcsolódásukra irányuló kampányukat.

„Az EU fontos a számunkra és szükségünk van rá, de időközben élnünk is kell, túl kell élnünk, s közben előbbre kell mozdítanunk a gazdaságunkat és jobbá kell tennünk az emberek életét” – mondta az államfő, kiemelve, hogy ezek kulcsfontosságú dolgok Szerbia számára.

Forrás/Fotó: Államelnökség/Dimitrije Gol



Jadranka Joksimović: Fontos látogatás volt, Magyarország őszinte barátunk, Budapest, 2021.08.25.

Jadranka Joksimović, Szerbia Köztársaság európai integrációért felelős minisztere jelentősnek értékelte mai magyarországi látogatását, és a magyar nagyköveti értekezleten való részvételét együtt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, mert alkalma volt megismertetni őket a Szerbia európai útján történő reformokkal, a régióban uralkodó helyzettel, az új módszertannal és a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezéssel.

Joksimović asszony a Tanjug hírügynökségnek kijelentette, hogy Szijjártó Péter a nagyköveti értekezletre való meghívással tiszteletét fejezte ki az ő személye és Szerbia iránt, ahol nemrégiben Szerbia európai integrációjáért tett érdemeiért és a jószomszédi viszonyokhoz való hozzájárulásáért átvette Aleksandar Vučić államfő kitüntetését.

„Alkalmam volt arra, hogy a magyar nagykövetekkel ismertessem nézeteinket a bővítési politikával, Szerbiának az európai integrációban történő haladásával és az új módszertannal kapcsolatban. Nagy érdeklődést tanúsítottak az iránt, hogy mint a bővítés őszinte hivei és különösen mint Szerbia támogatói miképpen segíthetnek, és a baráti országokkal együtt milyen erőfeszítéseket tehetnek a folyamat felgyorsításáért” – nyilatkozta a szerb miniszter asszony.

Hozzátette: néhány nappal ezelőtt a szerb médiában megjelent a tézis, miszerint Orbán Viktor magyar kormányfő kijelentette, hogy itt az ideje Magyarországnak az EU-ból való távozásának, de a Szijjártó Péterrel való beszélgetés alapján meggyőződött ennek az állításnak a valótlanságáról, mert Magyarország rendkívül érdekelt abban, hogy az EU erős és működőképes legyen.

„Vannak problémák az EU működésében, Magyarország érdekelt a párbeszédben és itt kezdődnek a viták Brüsszel és Budapest között azon témák mellett, amelyek már egy ideje Magyarország vonatkozásában napirenden szerepelnek. Számunkra nagyon jelentős az üzenet, hogy az EU fontos Magyarország számára is, és ők azt akarják, hogy az EU minél működőképessebb és erősebb legyen mindenki javára, és hogy jobban működjön” – jelentette ki.

Szavai szerint ez fontos üzenet Szerbia számára is, és hogy Magyarországnak Szerbia európai integrációs útján történő támogatása minden kétséget kizárólag megmarad és olyan erős lesz a továbbiakban is, mint most, együtt a Visegrádi Négyek tagországainak a támogatásával, amelyekkel Szerbia ugyancsak nagyon jó együttműködést folytat.

Jadranka Joksimović a magyar diplomácia képviselőinek a nagyköveti értekezleten a Nyitott Balkán kezdeményezésről is beszédet tartott. Mint a Tanjug hírügynökségnek elmondta, a nagykövetek nagy érdeklődést tanúsítottak a téma iránt, különösen, hogy hogyan alakult ki a Nyitott Balkán ötlete és mit várnak tőle.

„Elmondtam, hogy a Nyitott Balkán egy hiteles kezdeményezés, amely a régióban született és nyitott mindenki előtt, és bár sokan kételkednek benne, ez valóban az elért politikai bizalmon és mindazon alapul, ami fontos a polgárok számára, ez pedig a gazdasági együttműködés és a régió polgárai számára biztosított számos előny” – magyarázta Jadranka Joksimović.

A miniszter asszony elmondta, hogy a magyar nagykövetek éves értekezletén a vendégek között jelen volt Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter, akivel véleményt cserélt egyes kérdésekről, a bővítési politikára és az EU-ra fókuszálva.

„Szerbia és Horvátország között számos nyílt kérdés van, de azon a véleményen voltam, hogy jó ötlet megmutatni, mi a párbeszéd és a folyamatos kommunikáció abban az esetben is, amikor egyes kérdésekben nem értünk egyet, és hogy ez a leghatásosabb módja az EU-ban való tagság gyakorlásának. Úgy gondolom, hogy mindig jó ötlet beszélgetni“ – hangsúlyozta a miniszter aszony.

A Szijjártó Péterrel való találkozóról elmondta, hogy tárgyaltak a Szerbia és Magyarország kormányainak elkövetkező együttes üléséről is, amelyet Budapesten tartanak meg szeptember 7-én és 8-án, és amelyen több területre vonatkozóan stratégiailag fontos megállapodást írnak alá.

„Szijjártó miniszter és én aláírjuk az európai integrációra vonatkozó éves együttműködési tervet, ami alapján meghatározott területeken Magyarország technikai és szakértői segítséget nyújt nekünk, éppen ezért gondolom, hogy fontos látogatás volt ez, amely megmutatta, milyen fejlettek a viszonyaink és hogy ez nem csak egy szépen zengő szép történet, hanem konkrét együttműködés a gazdaságban és számos más területen“ – jelentette ki Jadranka Joksimović.

Forrás: Tanjug



Jadranka Joksimović a magyar igazságügyi miniszter asszonnyal, Budapest, 2021.08.25.

Jadranka Joksimović, Szerbia Köztársaság európai integrációért felelős minisztere az európai uniós csatlakozás új módszertanáról és Szerbia integrációs felkészülésének a módjáról ma Budapesten beszélgetést folytatott Varga Judittal, Magyarország igazságügyi miniszterével.

A találkozón Joksimović miniszter asszony elmondta, hogy Szerbia teljes mértékben készen áll a két új klaszternek való megfelelésre – a 3-as számúra, amely az inklúziv növekedésre és versenyképességre, és a 4-es számúra, amely a környezetvédelmi követelményekre, a digitalizációra és a hálózatokra vonatkozik.

„A két klaszter összesen 12 fejezetet tartalmaz, amelyeknek teljesítésére Szerbia teljes mértékben készen áll. Már nem az egyes fejezetekről beszélünk, ennek kapcsán komoly munka van mögöttünk és előttünk is. Azt tervezzük, hogy az év végéig befejezzük az igazságügyi reformokat, illetve az alkotmánymódosítást, amellyel a bíróságok függetlenségének erősítése céljával megváltoztatjuk az igazságügyi tisztségviselők megválasztásának a módját” jelentette ki a szerb miniszter asszony azzal a meggyőződéssel, hogy Szerbia mindezt az év végéig meg is valósítja, ami világos jel lesz minden EU tagállam számára, hogy nem csak jelképes reformokat hajt végre, hanem komoly elkötelezettje a kulcsfontosságú reformoknak, különösen az igazságügy reformja, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc tekintetében.

Jadranka Joksimović kiemelte, hogy mindez nagyon fontos teljesítmény, amit előrelépésnek kellene követnie Szerbia európai útján.

„Mi valóban lobbizunk, minden munkánkat bemutatjuk, és fontos számunkra minden támogatás és jótanács is, és mindenki, aki jó szót tud mondani Szerbiáról, mint amilyen minden kétséget kizáróan Magyarország“ – üzente a szerb miniszter asszony.

Forrás: Tanjug



Jadranka Joksimović: Magyarország erős EU-t akar, Szijjártó: Nincs erős EU Szerbia nélkül, Budapest, 2021. 08.25.

Jadranka Joksimović, európai integrációért felelős miniszter ma Budapesten kijelentette, hogy Magyarország erős EU-t akar, és ez nagyon fontos üzenet, mert Magyarország fontos partnere és őszinte barátja Szerbiának. A miniszter asszony mindezt a Szijjártó Péterrel tartott közös sajtótájékoztatón emelte ki, amelyet a magyar nagyköveti értekezleten való részvétele és a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott négyszemközti beszélgetése után tartottak.

A miniszter asszony emlékeztetett, hogy a bővítési politika valójában az európai integrációról szóló projektum befejezésének a politikája, mint ahogy az a Párizsi Szerződésben áll, hiszen az EU projektuma nem is lenne teljes az összes állam integrációja nélkül.

„Ez a folyamat a lelassulás nem éppen népszerű időszakát éli a tagjelölt országokban. Szerbia teljes lendülettel áll készen az EU-ba vezető úton, nem mellőzve a reformokat és a komoly reformok végrehajtását, összhangban az új metodológiával és az újabban vállalt kötelezettségekkel” – mondta Joksimović asszony. Kiemelte, hogy Szerbia a csatlakozási folyamatban pillanatnyilat 12 fejezet megnyitására áll készen, amelyeket két klaszterre osztottak. Az egyikben 8 fejezet található, a másikban négy.

„A haladás előfeltétele a jog uralmában történő előrehaladás. Ennek is eleget teszünk az év végéig. Mi valóban dolgozunk. Van probléma az EU-ban is” – állapította meg, hozzátéve, hogy a bővitési politikának hitelesnek kell lennie és mindenkinek az érdekében kell állnia.

„Számos tagállam úgy gondolja, hogy az EU ebben az összetételben is működik és minden új állam problémát jelent. Én nem úgy látom, hogy Szerbia minden olyan vonatkozásban probléma lehetne, amelyekhez mi inkább hozzá kívánunk adni valamit. Nem az az érdekünk, hogy másodrangú tagállam legyünk, hanem egyenrangú tagállam akarunk lenni, és hogy képesek vagyunk erre, a migrációs válság és a covid-válság ideje alatt be is bizonyítottuk, amikor védőoltásokat osztottunk azokban a pillanatokban, amikor az EU semmit sem tudott felajánlani a régió országainak“ – fogalmazott Jadranka Joksimović.

Szavai szerint Szerbia nem zárkózik el a reformok végrehajtásáról, de az EU-nak is egyhangúan kellene beszélnie a bővítési politiákáról. A miniszter asszony reményét fejezte ki, hogy az év végéig megnyitják legalább az egyik klaszterről szóló tárgyalásokat, mert ellenkező esetben pozitív jel nélkül maradna a régió.

A budapesti találkozóról a miniszter asszony elmondta, hogy ez volt a második megtisztelő alkalom, amikor a magyar nagykövetek előtt beszélhetett, és lehetősége volt elmondania a Szerbia európai integrációjával és a regionális együttműködéssel kapcsolatos álláspontokat.

„Itt volt a kolléga Horvátországból, abból az országból, amellyel nyitott kérdéseink vannak, de jó az, hogy megmutassuk, milyen fontos számunkra a dialógus akkor is, ha nem ideálisak a viszonyok, de szeretnénk azokat előre mozdítani. Ez a mi számunkra is hasznos volt“ – mondta Jadranka Joksimović.

A Magyarországgal való gazdasági együttműködésről szólva kiemelte, hogy az állandóan fejlődik, és a nyugat-balkáni államok közül Szerbia volt a legvonzóbb a beruházók számára. Szerbia megmutatja, hogy méltó a politikai és minden más bizalomra és Magyarország támogatja ezt, miközben folytatjuk a kapcsolataink alapját képező politikánkat, azaz a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását – mondta a miniszer asszony, kiemelve, hogy ezen a téren őszinte és becsületes viszonyokat sikerült kiépíteni, amelyek például szolgálhatnak mindenki számára Európában. „A korábbi nézeteltéréseket megoldottuk, hála Orbán Viktor miniszterelnöknek és Aleksandar Vučić szerb államfőnek“ – szögezte le a miniszter asszony.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta, jónak tartja, hogy ismét elindult a vita az EU bővítéséről és megerősítéséről, mert Magyarország számára fontos, hogy az EU erős legyen, de nem lehet erős, amennyiben belátható időn belül nem fejezi be a bővítés folyamatát.

Szavai szerint amikor az EU-ban a bővítésről beszélnek, akkor a Nyugat-Balkán országaira gondolnak, amelyben Szerbia kulcsfontosságú ország, tehát nincs erős Európai Unió bővítés néélkül, és nincs bővítés Szerbia nélkül.

Magyarország éppen ezért kéri partnereit, hogy ne blokkolják ezt a folyamatot – hangoztatta Szijjártó Péter, és rámutatott, hogy egyes tagországok szavak szintjén támogatják a bővítést, de arról hivatalosan nem hoznak döntést. Hozzátette, hogy itt elsősorban a skandináv országokra és a Benelux államokra gondol.

„Egy olyan büszke néppel, mint amilyen Szerbia, ilyesmit nem lenne szabad tenni, hogy a szavak szintjén egyet tesznek, a tettek mezején valahogy elmaradnak a pozitiv döntések. Ez a tisztelet hiánya egy nép irányába“ – mondta a miniszter, kiemelve, hogy Magyarország támogatja minden tárgyalási fejezet megnyitását Szerbiával és kéri az EU tagállamait, hogy helyezkedjenek ugyanerre az álláspontra.

Az Afganisztánban kialakult helyzet kapcsán rámutatott, hogy a Nyugat-Balkán szerepe megnőtt, mert ha az emberek elindulnak Afganisztánból, nem fognak megállni, és Törökország után csak egy lépés a Nyugat-Balkán, ahol meg lehet állítani a migrációt.

A két miniszter bejelentette, hogy Szerbia és Magyarország kormányai szeptember 7-én és 8-án együttes ülést tartanak Budapesten.

Forrás: Tanjug



Megemlékezés Budapesten a nándorfehérvári győzelem évfordulóján – 2021. július 22.



Az 1456-os nándorfehérvári győzelem alkalmából, amikor Hunyadi János seregei megvédték a török hódítóktól a mai Belgrádot, július 22-én Budapesten hagyományos megemlékezést tartottak a diplomáciai kar és a magyar hagyományőrző szervezetek képviselőinek a jelenlétében.

Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetsége nevében Aleksandar Lončarević követ-tanácsos volt jelen az ünnepségen.

Az alkalmi műsor után a nándorfehérvári hősök emlékére koszorúkat engedtek a Dunába.



A magyar miniszterelnök szerbiai munkalátogatáson – 2021. július 8.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma fogadta Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét, aki egynapos munkalátogatáson Belgrádban tartózkodott.

Vučić államfő a magasrangú vendégnek köszönetet mondott a Szerbia és Magyarország közötti kiváló kapcsolatokhoz fűződő személyes hozzájárulásáért és a régió stabilitásában betöltött szerepéért.

A találkozó után nyilatkozva Vučić elnök rámutatott, hogy a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök igazi barátai Szerbiának, nyíltan támogatják Szerbia európai útját akkor is, amikor emiatt bírálják őket. A szerb államfő azt is kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatai korunk történelme során most a legjobbak.

„Arra törekszünk, hogy a jövőben ne csak fenntatsuk a két ország és a két nép ilyen kiváló kapcsolatait, hanem hozzájáruljunk azok még magasabb szintre történő emeléséhez” – mondta Szerbia elnöke és hozzátette: Magyarországnak Szerbia őszinte barátja és megbízható szövetségese.

Az államfő hangsúlyozta, hogy Szerbia gazdasági partnerei között Magyarország a 13. helyen állt, s rövid idő alatt az 5. helyre került, és az együttműködés továbbra is gyorsan fejlődik mind politikai, mind gazdasági téren. Vučić elnök értékelése szerint éppen Orbán miniszterelnök nagy érdeme a kétoldalú kapcsolatok ilyen mérvű fejlődése, ami által ehetővé vált nem csak a jószomszédi partnerség fejlesztése, hanem a gazdasági előrehaladás is.

„2020-ban csaknem 2 milliárd euró értékű volt a két ország közötti árucsereforgalom, az idei év első öt hónapjában pedig 23 százalékos növekedést értünk el. Egyre több cég foglalkozik árucserével. Külön köszönet Orbánnak, amiért magyar cégek 16 nagy értékű beruházást hajtottak végre a múlt évben. Ezekből három Észak-Szerbiában, azaz Vajdaságban van, 13 pedig a Szávától és a Dunától délre. Ez jelzi a Szerbia egészével ápolt barátságot, bár magától értetődő, hogy Magyarország mindig segíteni fogja a Szerbiában élő magyarokat” – mondta a szerb államfő, és hozzátette, hogy a szerbek ma a kölcsönös tisztteleten és bizalmon alapuló, rendkívül jó viszonyokat ápolnak a vajdasági magyarokkal.

Vučić elnök emlékeztetett a Belgrád-Budapest vasútvonal modernizálását szolgáló projektre és a Szabadka és Szeged közötti vasútvonal felújítására, ami különösen fontos azoknak az embereknek a számára, akik az egyik országban élnek, és a másikban dolgoznak vagy járnak iskolába.

„Összekötöttük a gázvezetékeket és büszkék vagyunk erre. Ez a két ország igazi sikere... Minden témát érintettünk. Hiszünk az európai jövőben és az európai úton Magyarország támogatásában csakúgy, mint a Visegrádi Négyek segítségében, hiszen a V4-együttműködés nagyon fontos országaink regionális együttműködése szempontjából” – jelentette ki a szerb államfő.

Orbán Viktor miniszerelnök a közvéleményhez szólva azt üzente, hogy egyértelműen támogatja Szerbiát és Szerbia európai uniós tagságát, mert az egész Nyugat-Balkán Szerbia mögött áll. Amíg Szerbia nem csatlakozik, a Nyugat-Balkán sem fog, tehát Szerbia kulcsfontosságú ország, és az Európai uniónak ezt meg kell értenie – üzente Orbán miniszterelnök és hozzátette, hogy a régió stabilitásának kulcsa éppen Szerbia.

Orbán Viktor belgrádi látogatása során Vučić elnök Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek átnyújtotta a Szerb Zászló Rendjének Első Fokozata kitüntetést.

A szerb államfő Szijjártó Pétert a legmagasabb rangú szerb állami kitüntetésel a Magyarország és Szerbia közötti kiváló kapcsolatok kiépítésében végzett kiemelkedő szerepéért tüntette ki hangsúlyozván, hogy a magyar külügyminiszter az EU és Szerbia közötti minden kormányközi értekezleten Szerbia mielőbbi felvételét szorgalmazta.

„Az igazságért harcolt és nem szégyellte a Szerbia iránti barátságát. Végtelenül hálásak vagyunk neki ezért. De köszönjük Orbán Viktornak is, hogy ilyen politikát folytatott. Biztos vagyok benne, hogy ez a kitüntetés még egy kapocs a barátság láncában” – mondta Aleksandar Vučić államfő.

Forrás: www.predsednik.rs

Fotó:Dimitrije Goll



Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke találkozott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel – Belgrád, 2021. 06.04.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztrásaság elnöke ma Belgrádban fogadta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert.



Magyarország érdekelt a Szerbiával történő stratégiai partnerség kiépítésében – Belgrád, 2021. 06. 03.

Ana Brnabić, Szerbia Kormányának elnöke és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belgrádban megállapították, hogy a két ország kétoldalú kapcsolatait a kölcsönös bizalom és együttműködés jellemzi minden szinten.

A talákozón szó volt a két ország kormányának jövő héten esedékes együttes üléséről,  a baráti kapcsolatokról és stratégiai partnerségről szóló szerződés aláírásáról.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a magyarországi beruházók érdekeltek a Szerbiával történő gazdasági kapcsolatok elmélyítésében, Magyország Kormánya pedig készen áll arra, hogy a gazdasági projektek által stratégiai partnerséget építsen Szerbiával.



Selaković külügyminiszter bemutatta az "eKonzulat" elnevezésű új szolgáltatást, 2021. május 20.

Belgrádban ma bemutatták a Külügyminisztérium új szolgáltatatását, az „eKonzulat”-ot, amelyet azon külföldi állampolgároknak a vízum-ügyintézésére szánnak, akik Szerbiában szeretnének dolgozni.

A bemutatón Nikola Selaković szerb külügyminiszter kijelentette, hogy ez a szolgáltatás is bizonyíték államunk fejlődésére, amellyel egyre több komoly, külföldi munkásokat Szerbiában alkalmazó cégeket vonz az országba.

„Hogy ne legyek elbizakodott, hanem teljesen reális, ez a szolgáltatás fordulópontot jelent a rendszerünk működésében. Az e-Konzulátus és a munkavízumok kiadási eljárásának a digitalizációja azon külföldi munkások számára, akik Szerbiában szeretnének dolgozni, valójában a Külügyminisztérium első elektronikus szolgáltatása külföldi állampolgárok számára, és megígérhetem, hogy nem az utolsó” – hangúlyozta a miniszter. A szerb diplomácia vezetője rámutatott, hogy az „eKonzulat” Szerbia diplomáciai és konzuli képviseleteinek tevékenységében a modernizáció egyik fontos eleme és lényegi fontosságú az állam további fejlődése szempontjából is.

Nikola Selaković emlékeztetett arra, hogy amikor Aleksandar Vučić szerb államfő a Morava-korridor autópálya építési munkálatait tekintette meg, az építőhelyen azt mondták neki, hogy bizonyos munkálatokkal azért késnek, mert a Behtel  vállalat munkásai nem kapták meg idejében a munkavízumot.

„Abban apillanatban, amikor ezt meghallottam az államfőtől, azonnal szóltam a minisztériumi szolgálatoknak. Valójában elcsodálkoztunk, mert tudjuk, hogy Törökországban jó ütemben halad a vízumok kézbesítése, és akkor rájöttünk, hogy lényegében bangladesi munkásokról van szó, akik a vízumot az indiai nagykövetségünk által kérték, ott viszont kevés munkatársunk van” – magyarázta a külügyminiszter hozzátéve, hogy rendkívül körültekintő munkáról volt szó, mert a papír-alapú dokumentumokat át kellett venni, le kellett ellenőrizni, kiegészíteni, és csak utána továbbítani ügyintézés céljával.

„Mára tökéletesítettük ezt a folyamatot és a konzuli munkatársunk most elektronikus úton kapja meg a dokumentumokat. Korábban két fokozatú dokumentum-ellenőrzés alapján dolgoztunk, most gyakorlatilag három szűrőnk van. Eközben a munka sokkal hatékonyabb” – szögezte le a miniszter.

A szerb diplomácia vezetője kiemelte, hogy a szolgáltatás folyamata négy hónapnál kevesebb ideig tart és hétfőtől elérhető lesz Szerbia 95 diplomáciai-konzuli képviseletén, illetve Szerbia minden nagykövetségén és főkonzulátusán. Ez a projektum nem egy állami szerv, hanem a Külügyminisztérium, az IT és eUprava Iroda, a Kormány Főtitkársága, a Belügyminisztérium, a Munkaügyi, foglalkoztatási, harcos- és szociális kérdésekkel foglalkozó Minisztérium, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közös eredménye.

Az „eKonzulat” portálon Nikola Tesla karikatúrája látható, mögötte Belgrád régi vasútállomásának a kontúrjával és egy emelődaru rajzával, amely valójában azt a történelmi tényt szimbolizálja, amikor Tesla Belgrádban tartózkodott.

„Az a hely most az a terület, ahol a jövő Belgrádja épül, és amit ezen a téren közösen elértünk, egyben előre is mutat Szerbia jövőjét illetően, ez pedig a mesterséges intelligencia, az IT, továbbá az olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy minél több ember éljen itt és minél többen jöjjenek ide élni és dolgozni” – szögezte le a miniszter.

Az IT és az eUprava Iroda igazgatója, Mihailo Jovanović kiemelte, hogy ez az első alkalom, amikor Szerbia internetes szolgáltatást tesz lehetővé külföldi állampolgárok számára.

2019. január 1-je és idén május 17-e között legtöbb szerbiai vízumkérelmet Pekingben adtak át, szám szerint 6 766-ot. Következik Új-Delhi 2 973, majd Sanghaj 2.115, Tokió 1 798 és Kairó 1 756 kérelemmel.

A jelzett időszakban Algériábanj 1 270 kérelmet nyújtottak át, Jakartában 1 095-öt, Bejrútban 1 077-et.

Állampolgárság tekintetében a D-tipusú, munkaengedéllyel járó szerb vízumot legtöbb kínai állampolgár kérte (9 516). Következik India (1 955), majd Ukrajna (673).



Dr. Ivan Todorov nagykövet látogatása dr. Kásler Miklósnál, az emberi erőforrások miniszterénél – 2021. április 29.

Dr. Ivan Todorov, Szerbia budapesti nagykövete Aleksandar Lončarević másodtitkár társaságában április 29-én látogatást tett dr. Kásler Miklós úrnál, az Emberi Erőforrások Minisztériuma tárcavezetőjénél, akivel megvitatták a koronavírus-járvány kapcsán eddig meghozott intézkedéseket, továbbá az egészségügyi és kulturális területen történő együttműködési lehetőségeket.

Szerbia és Magyarország hasonló módon szálltak szembe a járvánnyal: ideológiai szempontok helyett a lakosság egészségének védelme érdekét tartják elsődlegesnek. Ennek jegyében hazáinkban elérhetőek a keleti és nyugati fejlesztésű vakcinák is.

A magyar-szerb kapcsolatok történelmi távlatban is kiemelkedően jók, ez pedig azért is fontos, mert a régió sorsa összekapcsolódik az azt alkotó országok sorsával – hangzott el a találkozón.



TÁJÉKOZTATÓ A KORONA VÍRUS ELLENI VÉDŐOLTÁSOK BEADÁSÁNAK MENETÉRŐL – 2021. 04.23.

A legfrissebb adatok szerint Szerbiában eddig 3.163.499 védőoltást adtak be, ebből 1.282.971-et második dózisként.

A számítások szerint két hét múlva a kétszer oltottak száma eléri az 1,8 milliót, és a felnőtt lakosság 40% addigra megkapja valamely vakcina első adagját.

Eddig már 950 ezer szerbiai polgár esetében teljes az immunizáció, ugyanis három hét már elmúlt a második adag felvételétől, az AstraZeneca esetében pedig öt hét is elmúlt.

A 65 és 74 év közöttiek csoportjában a lakosság 51%-a vette fel az oltást, a 75 év felettiek közül 42%.

Az e-Uprava portálon keresztül eddig 53 ezer olyan külföldi jelentkezett védőoltásra Szerbiában, aki nem rendelkezik állandó lakhellyel az országban.

Szerbiában jelenleg csak a szerb állampolgárok oltása folyik, és amikor már mindenkit beoltottak, az illetékes testületek megfontolják a bejelentkező külföldiek oltásának a lehetőségét.

A védőoltás Szerbiában ingyenes, ez vonatkozik a külföldi állampolgárokra is. A közösségi portálokon és az interneten hirdetések jelentek meg ügynökségek általi, Szerbiában történő vakcinációról, de egyelőre nincs lehetőség, hogy külföldi vagy hazai idegenforgalmi ügynökségen keresztül jelentkezni lehessen a védőoltás felvételére Szerbiában, ezek a hirdetések internetes csalások.



Vučić államfő video-linken az IMF delegációjának a képviselőivel tárgyalt – 2021. április 21.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke video-linken ma tárgyalásokat folytatott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának a képviselőivel, élükön Jan Kees Martijn misszióvezetővel. A beszélgetés résztvevői megállapították: Szerbia alapvető célja továbbra is a fiskálisan stabil országra vonatkozó, nehezen megszerzett reputáció fenntartása, továbbá hogy olyan felelős fiskális politikát érvényesítsen, amelynek eredményeként a közadósság nem lépi át a GDP 60%-át, lehetővé téve, hogy Szerbia határozottan folytassa a gazdasági növekedés politikáját.

A beszélgetés során Vučić elnök és Jan Kees Martijn külön rámutattak a serkentő intézkedésekre, továbbá a gazdaságnak és a polgároknak szánt három intézkedési csomagra, amelyekkel sikerült megőrizni a makroökonómiai stabilitást, sőt a nagyobb mértékű foglalkoztatást is.

Martijn üdvözölte Szerbia felelős gazdaságpolitikáját és a pandémia ideje alatti sikeres irányítást.

„Szerbia a pandémia kihívásai ellenére tavaly az egyik legjobb eredményt érte el“ – jelentette ki Martijn, s külön kiemelte, hogy Szerbia egyike volt azon ritka országoknak, ahol az IMF bem korrigálta az 5%-os gazdasági növekedésre vonatkozó tavalyi prognózisát.

Vučić elnök hozzáfűzte, hogy Szerbia jó úton haladt már a 2021-es első negyedévben is, hogy elérje a 6%-os tervezett növekedést, figyelembe véve, hogy Szerbia Kormányának egyik fő irányvétele a nagy infrastrutúrális projektekbe való beruházás és az arra irányuló ütemesebb munka, hogy minél több közvetlen külföldi beruházás érkezzen az országba.

„Szerbia 2020-ban a gazdasági növekedés tekintetében élen járt Európában és meggyőződésem szerint az idén is bekerülünk a három vagy négy legjobban teljesítő ország közé“ – jelentette ki Vučić elnök, és kifejezte elégedettségét, amiért Szerbia a pandémiához köthető nehézségek ellenére is vonzó a beruházók számára.

Vučić elnök és Jan Kees Martijn egy újabb, tanácsadói jellegű együttműködésről is tárgyaltak, amely a szerbiai általános beruházási légkör javítását célozná a beruházók bizalmának növelése érdekében.

„Figyelembe véve Szerbiának az utóbbi nyolc évben elért óriási haladását, ennek az együttműködésnek az elsődleges célja az elért eredmények megőrzése, de az is, hogy támaszt biztosítson a struktúrális reformok további végrehajtására, amelyek a gyorsabb, erősebb és fenntarthatóbb növekedés elérésére irányulnak“, mondta a szerb államfő és köszönetet mondott az IMF-nak és személyesen Jan Kees Martijnnek a professzionális és szakértői támogatásért, amelyre Szerbia továbbra is számít.

Vučić elnök kiemelte, hogy Szerbia kimagasló figyelmet szentel a közvállalatokban történő reformoknak, elsődleges céljai maradnak továbbra is az infrastrutúrális beruházások, továbbá a még jobb beruházási légkör megteremtése, ezen felül a környezetvédelembe, tudományba és kapitális projektekbe való több befektetés, hogy mindezek eredményei az elkövetkező években még inkább hozzájáruljanak a stabil pénzügyi növekedéshez.

Forrás: www.predsednik.rs



A WHO megdicsérte a szerbiai immunizációs folyamatot – 2021. 04. 19.

Ana Brnabić, Szerbia Köztársaság miniszterelnöke hétfőn, április 19-én a szerbiai járványhelyzetről és az immunizációs folyamatról folytatott megbeszélést dr. Hans Krugeval, a WHO Európai Regionális Irodájának igazgatójával.

A szerb miniszterelnök megköszönte az együttműködést, a járványhelyzetben nyújtott műszaki és szakértői segítséget és kiemelte, hogy Szerbia számára rendkívül fontos a WHO támogatása.

Ana Brnabić tájékoztatta a WHO igazgatóját a szerbiai járványhelyzetről és reményét fejezte ki, hogy a nagyszámú beoltottságnak köszönhetően sikerül megteremteni a kollektív védettséget és annak feltételeit, hogy az élet visszatérjen a szokásos medrébe.

Dr. Hans Kluge impresszívnek nevezte a szerbiai immunizációs folyamatot és hozzátette: Szerbia jól döntött, hogy felajánlja oltakozásra polgárainak az összes rendelkezésre álló korona vírus elleni vakcinát.

Kluge aggodalmát fejezte ki az új mutánsok megjelenése miatt, és kiemelte annak szükségességét, hogy felgyorsuljon az immunizáció és hogy a vírus elleni harcban érvényesüljön a kölcsönös szolidaritás.

A WHO Európai Regionális Irodájának igazgatója megdicsérte Szerbia humánus cselekedetét amikor a régió más országainak oltóanyagot adományozott és lehetővé tette az oltakozást azoknak az országoknak is, akik nem rendelkeznek elegendő vakcinával.

A szerb miniszterelnök megerősítette, hogy Szerbia a továbbiakban is együttmüködik a régió országaival és lehetőségei szerint továbbra is segíteni fogja őket.

Az egészség útjának Nyugat Balkán-i térképe 2021 – 2015 elnevezésű projekttel kapcsolatban elhangzott, hogy ha a járványhelyzet lehetővé teszi, abban az esetben az év végén Belgrádban sor kerül egy regionális értkezletre, melynek célja, hogy tovább fejlessze a térség országainak az együttműködését az egészségügyi kihívások területén.



Selaković: Pristina folytatja a szerb nép elleni gyűlöletkampányát – 2021. április 13.

Pristina kitartóan folytatja a szerb nép elleni gyűlöletkampányát, ami a legdrasztikusabb módon a a tömeges nemi erőkszakokra és a genocídiumra vonatkozó vádakkal jut kifejezésre – állapította meg Nikola Selaković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere ma este az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ülésén, amelyen az ENSZ főtitkárának az UNMIK munkájára vonatkozó jelentését vitatták meg.

Selaković miniszter kiemelte: szemmel láthatóak Koszovó és Metóhia ideiglenes szerveinek az erőfeszítései, hogy megteremtsék az albán asszonyokon elkövetett nemi erőszak narratíváját és ebből a célból a propaganda módszerek alkalmazásától és a hazugságoktól sem riadnak vissza.

„Világos, hogy az összetűzésben részt vevő mindkét oldalon voltak áldozatok, és hogy a mi oldalunk is rendelkezik a számos szerb áldozatról szóló bizonyítékokkal. Minden egyes áldozat jogai védelmének előfeltétele a racionális és érvekre alapuló hozzáállás“ – mondta Selaković Pristina képviselőjének a rágalmaira válaszolva.

Selaković kiemelte, hogy a pristinai politikusoknak a 20 ezer megerőszakolt albán nőre vonatkozó állításaival ellentétben a Koszovó és Metóhia területén elkövetett nemi erőszak áldozatainak státusát megállapító Verifikációs Bizottság szerint ezen a területen 912 áldozat esetét jegyezték fel, és ide nem számították bele azon szerb nőket, akik nemi erőszak áldozatai lettek.

„Engedjék meg kiemelnem, hogy Szerbia elítéli a konfliktusok soráni nemi erőszakot és szorgalmazza minden áldozat jogának az érvényesítését. Az áldozatok száma semmi képpen sem csökkenti az ilyen jellegű erőszaknak az egyes áldozatnál előidézett szörnyű következményeket, de ugyanakkor az áldozatok számával történő spekuláció nem járul hozzá az áldozatok jogainak az érvényesítéséhez, elpolitizálja az eseteket és lassítja a megbékélés folyamatát“ – fogalmazott a miniszter.

Ami a genocídiumra vonatkozó váadakat illeti, Selaković miniszter megállapította, hogy azok csupán azt bizonyítják, hogy Pristina kitartóan folytatja a szerb nép elleni gyűlöletkampányát, propagandáját és nyílt ellenségeskedését.

„A naponta ismétlődő nyilatkozatokkal azt akarják bemutatni, hogy Szerbia a hibás mindenért és hogy az albánok ellen genocídiumot követett el, s teszik ezt azért, hogy leplezzék a bűncselekmények miatti saját felelősségüket“ – jelentette ki a szerb diplomácia vezetője.

A miniszer kifejtette, hogy mindenki, aki ismeri a genocídium, azaz a népirtás fogalmát, az megérti, hogy nem Szerbia az, aki elkövetett valamit, hanem éppen a szerb nép az áldozata a koszovói albánok „államalkotói“ projektumának, amelyet az etnikailag tiszta területek veszélyes elméletére alapoztak, s amelyről a Koszovó és Metóhia területéről elüldözött több mint 200.000 szerb tanúskodik.

„Meggyőződésünk szerint a civilizált világ nem lesz kész arra, hogy részt vállaljon az ő bűncselekményeik leplezésében és elhallgatásában, és határozott üzenetet küld a számukra, hogy vállalniuk kell a tetteik miatti felelősséget“ – hangsúlyozta Selaković.

A miniszter emlékezetett arra, hogy 1999-ig Pristinában mintegy 40 ezer szerb élt, és ma csak alig húsz szerbet tartanak nyilván a városban, továbbá hogy Peć városában, ahol mintegy 17 ezer szerb élt, ma már csak а szerb ortodox patriarchátusban élő szerb szerzetesnők azok, akik a szerb nemzethet tartoznak, de Prizrenben sem jobb a helyzet, ahol a háború előtt 12 ezer szerb élt, mára pedig csak 17 szerb család maradt, s hasonló adatok vonatkoznak Uroševacra is, ahol a háború előtt 10 ezer szerbet tartottak nyilván, ma pedig a szerbek közül csak a szerb pap családja él a városban.



Megemlékezés a NATO agresszió áldozatainak tiszteletére - 2021. március 24.

A NATO agresszió áldozatainak tiszteletére megtartott megemlékezésen Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke a következő szavakkal fordult az egybegyültekhez:

„Tisztelt egyházi főméltóságok, Bosznia és Hercegovina Elnökségének tisztelt elnöklője, Szerbia Köztársaság és a Boszniai Szerb Köztársaság képviselőházainak elnökei, Szerbia Köztársaság és a Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökei, mindkét kormány tisztelt miniszterei, kedves vendégek, barátaim, a szerb nép képviselői Montenegróból, Észak Macedóniából, Horvátországból, köszönöm, hogy ma este együtt vagyunk mindannyian, ami azt bizonyítja, hogy a szerb nép szellemisége törhetetlen és legyőzhetetlen.

Naponta egy gyermek áldozat és ennél több is. Ez az 1999-ben bekövetkezett NATO-agresszió legnehezebb, legfájdalmasabb, legfájóbb adata. Megölték őket, pedig semmit nem vétettek, nem is védekezhettek, elvették jogukat az igazságosságtól és az élettől is.

Soha senki nem felelt ezért a bűntettért, ami súlyosabb minden bűncselekménynél. Senkit sem vontak felelősségre a 2 500 civil áldozatért, az elesett katonákért, rendőrökért, akiknek csak annyi volt a „bűnük“, hogy önmagukat és hazájukat igyekeztek megvédeni. Soha senki sem felelt a több mint 6 000 sebesültért.

Ezt egyszerűen lehetetlen megmagyarázni, ma, 22 évvel az agresszió után, nincs magyarázat minden igyekezet ellenére, sem oka, sem értelme. Csak a nevek emlékeztetnek erre az el nem múló bűnre.

Miljana Milić, tizenöt éves,

Vladimir Milić, tizenkét éves,

Miomir Mladenović, tizennégy éves,

Dragan Dimić, három éves,

Julijana Brudar, tízéves,

Olivera Maksimović, tizenkét éves,

Miroslav Knežević, tizenhárom éves,

Dajana Pavlović, ötéves,

Stevan Pavlović, nyolcéves,

Marko Simić, kétéves,

Milica Rakić, három éves,

Ivan Ivančić, hét éves,

Marko Ivanović, három éves...

Következik még 89 név. És nem csak szerb nevek.

A puszta gyilkolás értelmetlensége nem válogatott. Az Ahmetaj és a Hasani családok tizenhat 2 – 17 év közötti gyermekét ölték meg, amikor hazafelé, Prizrenbe tartottak egy menetben.

Mindezt Nyugaton egy egyszerű címmel magyarázták: „tragikus tévedés“. Marko Roglić, Milan Ignjatović, Gordana Nikolić, Irena Mitić, Milica Stojanović, Bojan Tošović, Branimir Stanijanović, Sanja Milenković halála még egy milyen magyarázatot sem érdemelt meg.

Az ő haláluk azok számára, akik az életüket kioltották, nem volt sem tragikus sem tévedés. Csak magyarázkodás, hitvány magyarázkodás.

Mindez szándék, világos döntés volt, ez egy rögtönítélő bíróság ítélete volt egy ország, a lakosai és gyermekei felett.

Ezért ma nem keressük az 1999 tavaszán történtek megfelelő minősítését. Bűncselekmény, súlyos és szörnyű bűncselekmény történt. Agresszió. Nem bombázás, beavatkozás, kampány, hadművelet. Agresszió történt. Egy szuverén ország elleni támadás, az ENSZ határozata nélkül, hiszen erre nem volt ok, mert az akkori Jugoszlávia nem támadott meg szomszéd országot vagy NATO tagországot.

Szerbia, illetve a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság senkit sem támadott meg akkor. Minket ért támadás, egyetlen céllal. Hogy győzedelmeskedjenek, hogy öldököljenek és a végén, hogy elvegyék országunk területének egy részét.

És bármennyire is elemezzük ma a történteket, bármennyire is keményen és önbírálóan vizsgáljuk az akkori politikát, az akkori vezetőséget, világos, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, Szerbiát kész tények elé állították, gyakorlatilag nem volt választási lehetősége. Kegyetlen választás: vagy elveszítjük területünk egy részét, az ottani lakossággal együtt, vagy bekövetkezik a szerb állam, a szerb szellemiség és identitás, erkölcsének, tisztességének a teljes megsemmisülése. A vereség elkerülhetetlen volt. Tizenkilenc hatalmas ország megtámadott egy kis országot, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot. Szerbiát és Montenegrót. Noha a két független ország egyikében erről nem tesznek ma említést, ezek tények. A kis ország, a kis országnak a népe bemutatta a tizenkilenc hatalmasnak mit jelent az, ami a legfontosabb: a tisztesség, az erkölcs, a szabadság iránti szeretet, az, amivel egy nép rendelkezhet.

És ne felejtsük el az igazságosságot. A tizenkilenc hatalmas ma katonai sikerről regél, kerüli a válaszadást a kérdésekre, miközben a kis nép, amelyik csak számbelileg kicsi, de méltóságteljes, szomorúan és könnyezve emlékezik az ellenállására, a tizenkilenc könyörtelen és dölyfös elleni harcra.

Sokat veszítettünk, apáinkat, testvéreinket, házastársainkat, gyermekeinket, de tisztességünket, szerb szívünket megőriztük, ami az örök és letiporhatatlan Szerbiát oltalmazza.

Elveszítettük gyermekeinket, embereket veszítettünk, elveszítettük a területünk egy része feletti ellenőrzést, a tönkretett infrastruktúrán és a gazdaságban okozott károk milliárdnyi nagyságrendűek.

Egy meggyötört és megsemmisített ország teste maradt meg, egy széthulló, kiszipolyozott, kifosztott, megviselt, kietlen és bűnös országé, amelyet megbüntettek nem csak azért, ami a kilencvenes években, hanem az egész történelme során történt.

Egy olyan országé, amelynek tíz évvel az agresszió után sem volt ereje felállni, felegyenesedni, amely a hallgatásán kivül mást nem tudott tenni, vagy csak annyit, hogy leszegett fejjel alázatosan bocsánatért esedezett mindenért, még a saját halottaiért, halott gyermekeiért is.

Ma Szerbia nem az a tönkretett, meggyötört, elpusztított, kiszipolyozott ország.

A mai Szerbia visszanyerte erejét és méltóságát.

A mai Szerbia nevén nevezi a történteket.

Egy olyan Szerbia, amely hátat fordított a háborúnak, a vereségeknek és cselekedni kíván.

Amely felállt, a saját lábán jár és saját hangján szólal meg.

Egy olyan Szerbia, amelyet meghallgatnak, ha nem is hisznek neki. Amely fejlődőképes és nem egy probléma része. Szerbia a megoldás - és mindent megteszünk, hogy az is maradjon - , amely országként a békés életet és a megértést kívánja lehetővé tenni az egész régió számára.

Ez Szerbia ma, az ország, amely akkor, amikor a világon több a bomba, mint az oltóanyag, nem bombákat, hanem vakcinát küld a régióba. Készen áll gyártani az oltóanyagot, ez néhány hónapon belül be is fog következni, nem csak a mi szükségleteinkre, hanem másokéra is, az egész Balkán térségében.

Készek vagyunk segíteni és segíteni akarunk.

Arra viszont nem vagyunk készek, hogy hallgassunk, hogy ismét megalázzanak bennünket. Erre nem csak az áldozataink emléke hatalmaz fel bennünket, hanem az a tény is, hogy már régóta nem másokat figyelünk és nem másokban keressük a hibát, nem másokat okoluk, hanem magunk felé is fordulunk.

Beismertünk minden vereséget, minden bűncselekményt, amit valaki a nevünkben elkövetett, elismertünk minden tévedést és téves politikát.

Többé semmi olyant nem teszünk, ami másokat fenyetne.

Dolgozunk, dolgozunk, dolgozunk és növekedünk, erősödünk azzal a meghatározott céllal, hogy a legjobbakká váljunk a gazdaságban, az oktatásban, az egészségügyben, a kultúrában, a tudomány és a sport területén …

Biztonságban kívánjuk érezni magunkat országunkban. Arra törekszünk, hogy a katonaságunk erősebb legyen, mint amilyen abban a bizonyos kilencvenkilencben volt.

Hogy ne kerüljünk soha többé olyan helyzetbe hogy valaki a gyermekeinket gyilkolja, rombolja országunkat és elűzi népünket.

Szabadok kívánunk maradni, saját magunk akarunk rendelkezni sorsunkról, nem történhet meg soha többé, hogy valaki mindent elvesz tőlünk a semmiért cserébe. Semminek nevezem azt az ötletet, és ameddig csak szükséges lesz, ezt ismételni fogom, hogy egy nagy semminek nevezhető bizonyos hatalmasok, tehetősek és kiszolgálóik ötlete, amely szerint „Koszovó“ ismerjen el bennünket és mi is „Koszovót“.

Nincs szükségünk erre az elismerésre. És nem kapják meg Szerbiától azt, hogy eltiporják áldozatainkat, történelmünket, múltunkat és jövőnket.Értelmes, jóindulatú és felelős emberek válaszát fogják megkapni. Szükségünk van a kompromisszumra. Szükség van arra, hogy teljesüljenek mindazok a kötelezettségek, amelyeket mi is és Pristina is vállaltunk, de csak mi teljesítettük.

Ez nem a mi szeszélyünk. Nem ábrándozás valamilyen eljövendő szerb világról, amit majd létrehozunk.

A mai körülmények között is, amikor Nagy Albánia létrehozásával fenyegetőznek, amikor kijelentik, hogy nem fog megvalósulni a Szerb Községek Közössége, meg kell hogy őrizzük nyugalmunkat, gondoskodnunk kell a Koszovón és Metohijában élő szerb népünkről, de a hatalmasoknak világosan a tudtára kell adnunk, hogy immár nem vagyunk gyengék, meg tudjunk őrizni, ami a miénk és másét nem bántjuk. Szerbia soha sem lesz egy marék zab egy nagyvilági varjú számára sem, amelyik szívesen felcsipegetné. Azok pedig ne fenyegetőzzenek, akik kihasználták a tizenkilenc dölyfös és kegyetlen erejét és hatalmát. Kérem őket, hogy ne fenyegetőzzenek! Nehogy azt gondolják, hogy Szerbia összeroppant és nincs ereje a válaszra. Kérjük önöket, albán szomszédainkat, hogy ne fenyegetőzzenek. És azokat is, akik már bemutatták kegyetlenségüket Szerbiával szemben, hogy ne segítkezzenek ezekben a fenyegetésekben. Csak ennyit kérünk, semmi mást.

A békefelhívásokra, a kompromisszumokra való felszólításokra viszont válaszolni fogunk, mindig jóindulattal, mert nem szeretnénk ismét legyilkolt gyermekeket látni. Nem szeretnénk azt sem, hogy mások gyermekei váljanak áldozattá. De ne becsüljétek le Szerbiát, ne nézzetek ránk olyan szemmel, mint 1999-ben!

Szerbia ma sokkal erősebb. Szerbia ma már nem megosztott, ma már egységes, egyesült ország. Szerbia ma mindenben jobb és erősebb, mint 1999-ben volt, kezdve a gazdaságtól a katonaságáig. Mi soha senkit sem fogunk fenyegetni, csak annyit kérünk, hogy legyetek tisztelettel irántunk, semmi többet.

Mi ma utakat építünk, amelyek összekötnek bennünket egymással is, a régióval és a világgal is. Az év végégig nyolc autópálya építésén dolgozunk tovább, valójában az egész Balkán, és nem csak Szerbia nyolc gyűjtőerén, a béke és az együttműködés nyolc útján.

Csak bolond ember cserélné fel mindezt háborúért, halott gyerekekért, rombolásért, új veszteségekért. És igenis, a lehető legközelebbi kapcsolatokat akarjuk azokkal, akik e szép Szerbia elleni agresszióban részt vettek, már régen megbocsátottuk ezt, de nem fogjuk, soha nem fogjuk elfelejteni, ami történt. Ezt ne is várják el tőlünk. Ezen az egy napon minden évben emlékeztetni fogjuk magunkat és önöket is. Önöket, a tizenkilenc leghatalmasabbat, legerősebbat, hatalom és erő tekintetében a legnagyobbat, becsület és erkölcs tekintetében nem éppen a legnagyobbat. Emlékeztetni fogjuk önöket és magunkat is, éppen azért, hogy mindez soha többé ne ismétlődjön meg. Nem esetünkben, hanem a világ egyetlen szabadságszerető népének az esetében sem.

S ha felajánlást tudunk tenni, akkor az így hangzik: készen állunk arra, hogy az egész Balkánt győztessé tegyük, hogy itt mindenki győztes legyen, készen állunk erre mindaddig, amíg senki sem próbálja meg csak a szerbeket vesztessé tenni.

Az ehhez vezető út egyáltalán nem nehéz.

Csak az kell, hogy tiszteljük és megértsük egymást, és ne kíséreljük meg megalázni egymást.

Hogy ne bántsuk azt, amit mindenki nehezen, véráldozatok árán fizetett meg. A szabadságot. Mi szerbek tudjuk, mi a szabadság ára.

Jogunk van a szabadságra, hogy őrizzük és hogy emlékezzünk a benne rejlő áldozatokra is.

A mi szabadságunkban benne van az összes veszteségünk, benne van az életünk, benne vannak a gyerekeink. És benne vannak a hős pilótáink életei is, Košara és Paštrik óriásainak az élete, az ártatlan, teljesen ártatlan gyerekeink élete is, akiknek csak az volt a bűne, hogy Szerbiában éltek.

Túlságosan nagy ár ez, hogy hallgatnánk róla.

Ez azt jelentené, hogy készek vagyunk még egy vereségre, még egy megalázásra.

De nem.

És amikor majd mindenki hallgat, mi ismét beszélni fogunk erről.

Egy gyerek egy nap, kicsit több is. Ennyi gyerekünket öltek meg. Az agresszió alatt, amit önök sem értettek, hogy miért teszik.

És ismét beszélni fogunk erről, épp ezért, hogy ne történjen meg velünk ismét.

Különleges alázattal teljesítjük a kötelességünket, hogy tisztelettel adózzunk minden ártatlan szerb áldozat emléke előtt, akik a haza oltárán áldozták fel életüket, mind a civilek, mind a hős katonák és hős rendőrök, Košara, Prizren, Mitrovica hősei előtt.

Nekünk szerbeknek Koszovóban és Metóhiában az élet a Keresztútra, a Via Dolorosára hasonlít, mintha utolsó erőnkkel kapaszkodnánk felfelé a Golgotára vezető úton, de nem lennénk szerbek, ha nem lennénk képesek arra – mint ahogy a szerb népi eposz is üzeni - hogy szörnyű helyen is létezzünk, helyt álljunk.

És most itt ma, ma este egy fontos mondattal zárnám. Európa talaján létezett egy Szerbia, amely ma erősebb, mint bármikor, itt létezik most egy megtörhetetlen, meginhathatatlan, le nem igázható és soha le nem igázott Szerbia.

Örök dicsőség a NATO agresszió minden áldozatának, kiáltsuk együtt, hogy éljen a szabad és büszke Szerbia! – mondta beszédében Vučić államfő.

Forrás: www.predsednik.rs

Fotó: www.predsednik.rs



Megemlékezés a Koszovó és Metóhiában 2004. március 17-én történt Márciusi pogrom emléknapján

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke részt vett a Koszovó és Metóhiában 2004. március 17-én történt Márciusi pogrom emléknapján.Pontosan tizenhét évvel ezelőtt pogromot követtek el Koszovó és Metóhiában, ez az esemény fölülmúlja az összes többi bűncselekményt – mondta az állammfő.

„Lehet, hogy létezik olyan időszak, amikor képtelenek vagyunk megakadályozni az igazságtalanságot, de nem jöhet el olyan idő, amikor az ország ne lázadna fel az igazságtalanság ellen. Elie Wiesel, holokaszttúlélő, Nobel békedíjas író szavai arra köteleznek, hogy a bűncselekményt ne hallgassuk el, bárki is követte el és bármilyen céllal” – mondta Vučić államfő, és hozzátette: emlékezetünkbe véstük és megtanultunk minden leckét amikor vesztesek voltunk, amikor némák maradtunk saját áldozataink előtt, amikor készen álltunk a feledésre.

„Szerbia ma nem gyenge, nem vesztes, nem fenyeget, de nem is felejt, kész a párbeszédre, de elutasítja a megalázást. Szerbiának, mint minden más országnak joga van gondoskodnia népéről, biztonságáról és jólétéről. Az élethez való jog az ember alapvető joga és mi mindig ki fogunk állni ezért a jogunkért” – jelentette ki Aleksandar Vučić.

A pogrom fölülmúl minden bűncselekményt, mert nem csak egy tett, hanem szándék, politika, egy előre megfontolt, arra irányuló szándék, hogy valamelyik országban, valamelyik országrészben erőszakos tisztogatást hajtsanak végre másik nemzethez, másik valláshoz tartozóakkal szemben.

„Ezt nem hallgathatjuk el!” – üzente Szerbia elnöke és kiemelte: az a feladatunk, hogy vérontás és háború nélkül váljunk győztesekké, legjobbakká a gazdaságban, az egészségügyben, a sportban, az oktatásban, s mindenben ami a fejlődést és az előrehaladást jelenti.

„Ezt kívánjuk másoknak is, foglalkozzanak magukkal, legyenek sikeresek, a bűncselekmény a vesztesek eszköze, a győzteseknek erre nincs szükségük, a győztesek emlékeznek, de megbocsájtanak és haladnak tovább, miközben a vesztesek ugyanabban az elvarázsolt körben forognak. Mi szerbek többé nem kívánjuk ezt, jövőt akarunk, ahol emlékezni fogunk és ahonnan nem fogunk visszalépni. Tudjuk mi történt, és ezt a nevén nevezzük” – szögezte le Aleksandar Vučić államelnök.

Fotó: Dimitrije Gol



Nikola Selaković: Történelmi csúcson Szerbia és Magyarország kapcsolatai – 2021. március 16.

A Szerbia és Magyarország közötti kapcsolatok a lehető legmagasabb történelmi szinten vannak a két ország vezetői közötti folyamatos együttműködés, valamint Aleksandar Vučić elnök és Orbán Viktor miniszterelnök közötti jó kapcsolatainak eredményeként – jelentette ki Nikola Selaković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere Belgrádban Szijjártó Péter magyar kollégájával való találkozása után.

A két külügyminiszter három Kollokációs végrehajtási jegyzőkönyvet írt alá, amelyek részletezik a két ország közötti Kollokációs memorandum végrehajtását. A jegyzőkönyvek szerint azokban az országokban, ahol az egyik vagy a másik országnak nincs diplomáciai képviselete, használják a másik ország nagykövetségének épületeit. A jegyzőkönyv aláírásával Magyarország igénybe veszi majd Szerbia külképviseletének helységeit Lusakában, Zambia fővárosában, míg Szerbia Magyarország külképviseletét Máltán és Santiagoban, Chile fővárosában.

“A két ország között valóban barátiak a kapcsolatok és ez a legfontosabb. A három jegyzőkönyv, amit ma aláírtunk gyakorlatilag stratégiai partneri viszonyok kiépítését jelenti az erre vonatkozó egyezmény megkötése előtt. Mert ha valakivel megosztod a nagykövetség, a konzulátus épületét, abban maradéktalanul megbízol. Magyaroszág és Szerbia között mély baráti, bizalmi és jószomszédi kapcsolat épült ki, hozzátenném, ez két, mindinkább testvéri nép közötti kapcsolat” – jelentette ki a szerb diplomácia vezetője.

Kiemelve, hogy Szerbia és Magyarország együtt harcol a Covid-19 vírus okozta járvány ellen, Selaković gratulált Magyarországnak az utóbbi időkben e harcban elért eredményeiért és megköszönte Magyarország önzetlen segítségét, amit Szerbiának nyújtott nevezetesen azzal, hogy egészségügyi felszerelést, lélegeztető gépeket küldött a Vajdasági Klinikai Központnak és a Zentai Központnak. Köszönetet mondott a Magyarországról Banja Lukába érkező segítségért is.

Selaković kiemelete, hogy rendkívül magas szintű a két ország közötti gazdasági kapcsolat, s rámutatott, hogy a két ország közötti kereskedelmi árucsere forgalom a tavalyi, járványtól sújtott évben is növekedni tudott, így elérte az 1 milliárd 940 millió euro értéket.

Hozzátette, hogy Magyarország az EU országok között a harmadik legfontosabb kereskedelmi partner és mind kifejezettebb a magyar befektetők éreklődése Szerbia iránt. Szerbia külügyminisztere megköszönte Magyarországnak az európai integrációs folyamat során tanusított támogatását, rámutatott, hogy Magyarorság támogatja mindazoknak a tárgyalási fejezeteknek a megnyitását, amelyekre Szerbia készen áll, a 2., 3., 14., 21. és 27. fejezetek mellett a 10. és a 22. fejezet megnyitását is.

A nemzeti kisebbségek iránti viszonyulásról szólva Nikola Selaković kiemelte a magyar állam gondoskodását a magyarországi szerb kisebbség és a Szerb pravoszláv egyház képviseletei iránt.

“Számunkra rendkívül fontos tény, hogy májustól Magyarország veszi át az Európa Tanács miniszteri bizottságának elnökségét. Számunkra ez annál is inkább fontos, mert Pristinában olyan bejelentéseket tesznek, miszerint felvételüket kérik az Európa Tanácsba” – mutatott rá Selaković.

A szerb külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy tovább folytatódnak az infrastrukturális, közlekedési és gazdasági közös projektek. Elmondta, hogy gyorsított ütemben épül a Belgrád – Budapest vasút első szakasza, jövőre megépül a Belgrád és Újvidék közötti vasút, majd folytatódik az építkezés Szabadka irányába. Március 29-én a Szeged-Szabadka-Baja-vasútvonal felújítására nyílt pályázat fog megjelenni.

A szerb külügyminiszter bejelentette, a járványhelyzet függvényében kerül sor a két kormány együttes, sorrendben hatodik ülésére, ennek napirendjén fog szerepelni a két ország közötti stratégiai partnerségre vonatkozó egyezmény is.

Szijjártó: megmutattuk, milyen is a jószomszédi viszony

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az utóbbi években a két ország megmutatta, milyen is a jószomszédi viszony, és ebből mindkét fél profitálni tudott.

A magyar diplomácia vezetője a két országi közötti kapcsolatok következő négy pontját emelte ki: gazdasági együttműkö, a nemzeti kisebbségek iránti viszonyulás, az infrastruktúra és a koronavírus okozta járvány elleni közös harc.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország ösztönzi a magyar vállalatok külföldi befektetéseit, amiben Szerbia rendkívül fontos szerepet kap. Rámutatott, hogy Magyarország 7,5 milliárd forintnyi támogatást nyújtott három vezető magyar cégnek egy összesen 13 milliárd forint értékű szerbiai beruházáshoz. Ezek között szerepel a MOL, amely a szerbiai piac 20 százalékát tudhatja magáénak, továbbá egy takarmánygyár és az OTP Bank, amely jelenleg a második legerősebb Szerbiában a banki szektor területén.

Szijjártó Péter kiemelte azt a példaszerű hozzáállást, amelyet Szerbia tanúsít az ott élő magyar közösség iránt és hozzáfűzte, hogy ez kölcsönös érdeke mind a két országnak.

„Eddig mintegy 120 milliárd forintot fektettünk be Vajdaságban a gazdasági fejlesztési projekt keretében” – mutatott rá.

A két ország közötti gázvezeték összekötését rendkívüli jelentőségűnek minősítetve kiemelte, hogy az idén októbertől Magyarország energiaellátása tekintetében új fejezet kezdődik: "valós diverzifikáció történik, hiszen elkészül a magyar-szerb határ, valamint a magyar nemzeti gázvezeték-hálózat közötti 15 kilométeres összeköttetés, amelynek nyomán 6 milliárd köbméteres gázmennyiséget tudunk évente déli irányból Magyarországra szállítani" - mondta.

A járványhelyzettel kapcsolatban Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy átoltottság tekintetében Szerbia és Magyarország is Európa élvonalában jár, Szerbia az egyik a legjobb a világon, Magyarország pedig jelenleg a második az EU-ban, majd hozzátette: mindkét ország vásárolt keleti vakcinát is, és nem csinált ideológiai vagy politikai kérdést a vakcinák beszerzéséből.

„Nem fogadtuk el, hogy valaki más, távolról, aki nem ismeri a mi feltételeinket, döntsön a szakértőink helyett. A magyar és a szerb kormány is a saját eszére hallgatott és megtett mindent annak érdekében, hogy megvédje lakosságát. Ha nem vásároltunk volna keletről is, Kínában és Oroszországban, a lakosság jóval kevesebb részét sikerült volna csak beoltani ilyen rövid idő alatt. Magyarországon kínai vakcina nélkül május végéig 3,5 millió emberrel kevesebb kapna oltást” – mutatott rá Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. (Tanjug)



Selaković: a mindennemű bűnözés elleni harc a Szerb Kormány prioritása – 2021. március 8.

A mindennemű bűnözés elleni harc a Szerb Kormány prioritásainak homlokterében áll és egyben az európai integrációs folyamat elengedthetetlen részét képezi – jelentette ki ma, március 8-án Nikola Selaković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere.

„Ez a harc az erkölcsi kötelességünk is, azzal a céllal, hogy a jövő nemzedékre egy jobb világot hagyjunk“ – fűzte hozzá a külügyminiszter, aki video-üzenetével vett részt az ENSZ Kyotoban folyó 14. Értekezletén, amelynek témája a bűnözés meggátolása és a bűnüldözés.

Nikola Selaković kiemelete, hogy Szerbia a 2019-ben elkészített, A súlyos és szervezett bűnözés okozta fenyegetésre vonatkozó második nemzeti felmérés című munkában célként jelölte meg a high-tech bűnözés, az emberkereskedelem, a terrorizmus és az illegális migráció elleni küzdelmet.

A szerb diplomácia vezetője rámutatott, hogy Szerbia idejekorán felállította azt a normatív és intézményes keretet melynek célja a visszaélések meggátolása ezen a területen, s létrehozták A High-tech Bűnözés Elleni Különleges Ügyészséget, a bíróságon egy külön osztályt, a rendőrségen belül pedig erre szakosodott egységet állítottak fel.

A korrupció elleni harcban Szerbiának az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménye és a Korrupció elleni Egyezménye az irányadó – mutatott rá Nikola Selaković és kiemelte a Korrupció ellenes ügynökségnek, mint független állami szervezetnek a közérdekek megóvása, a személyes és intézményes integritás kiépítése, valamint a közigazgatás átláthatóságának és felelősségének fokozása terén tett erőfeszítéseit.

„Határozottan elítéljük a terrorizmus minden megnyílvánulását, ideértve a szélsőségeket, a radikalizmust, síkra szállunk ezekenek a jelenségeknek a gyökeres felszámolásáért az ENSZ erre vonatkozó egyezményei valamint a világszervezet globális terrorista ellenes stratégiájával összhangban“ – jelentette ki a szerb diplomáciai vezetője.

Abban, hogy hatékonyan és sikeresen fel tudjuk venni a harcot ezen összetett jelenségek ellen a regionális és globális szintű tapasztalatcsere mellett rendkívül fontos szerep hárul társadalmunk és államunk megfelelő kapacitásainak kiépítésére is – jelentette ki a szerb külügyminiszter.

Selaković köszönetet mondott Hikihara japán nagykövetnek a kyotói nyilatkozat egyeztetése és elfogadása érdekében tett sikeres erőfeszítéseiért, s kiemelte: a nyilatkozat megmutatja, hogy az intézményes keret megalkotása és megőrzése mennyire fontos szerepet tölt be a bűnözés megelőzése területén, egyben egyik fontos előfeltétele is a fenntartható fejlődés céljai bemutatásának.

„1970-ben, amikor Japán első ízben vállalta ennek az értekezletnek a házigazda szerepét határozott politikai akarattal ráirányítottuk a figyelmet a problémára. Ezt az akaratot és elhatározást kell ma újból érvényesítenünk konkrét, kézzelfogható lépésekkel“ – jelentette ki a szerb diplomácia vezetője.



Korona vírus elleni oltás Szerbiában – (Frissítve:2021. március 19.)

A Covid-19 elleni küzdelem során Szerbia már több, mint egy hónapja oltja a lakosságot.

A tömeges vakcináció január 19-én kezdődött.

A polgárok az eUprava honlapon vagy telefonon jelentkezhetnek, ami után csakhamar üzenetet kapnak a védőoltás felvételének az időpontjáról.

A polgárok maguk választhatják meg, hogy mely vakcinával oltatják be magukat, rendelkezésre pedig a következő vakcinák állnak: a PfizerBiontech, a kínai Sinopharm, az orosz Szputnyik V és az AstraZeneca.

Szerbia az Egyesült Arab Emirátusok mellett a harmadik ország a világban, amely négy vakcinával rendelkezik.

Az egy millió lakoshoz mért kimutatás szerint oltás tekintetében Nagy Britannia után Szerbia a második Európában, a második adag beoltása tekintetében pedig az első Európában.

*Szerbiában 2.112.074 lakos kapott védőoltást, közölük 826.851 megkapta a második dózist is. 

Szerbia az 5. ország a világba az egy millió lakosra számolt beoltott polgárok tekintetében. A rangsorban Szerbia Izrael, a Seychelle-szigetek, az Egyesült Arab Emirátusok és Nagy Britannia után következik. Ebben a rangsorban Szerbia február 25-én előzte meg az Amerikai Egyesült Államokat.

A vakcina második adagjának beadása tekintetében Szerbia az első Európában és negyedik a világban. Abszolút számokban kifejezve Szerbiában több ember kapta meg a második adagot, mint Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban, Bulgáriában, Montenegróban, Észak Macedóniában és Albániában együttvéve.

A régióban Szerbia meggyőzően vezet  a második adag vakcina beadásának tekintetében egész Európában, a világban pedig a hatodik helyen áll. A régióban a beadott vakcinák tekintetében a második a sorban Romániát követően.

i* A PfizerBiontech vakcina első szállítmánya december 22-én érkezett Szerbiába.

* Január 16-án Kínából megérkezett 1 millió dózis Sinopharm-vakcina.

* Január 29-én Oroszországból 40 000 dózis Szputnyik V vakcina érkezett. A várakozások szerint február végével-március elejével bezárólag összesen 2 millió dózis orosz vakcina érkezik az országba.

* Február 9-én Oroszországból újabb 50 ezer dózis Szputnyik V érkezett.

* Február 11-én megérkeztek Szerbiába azok az orosz szakértők, akik a szerbiai szakemberekkel az orosz vakcinák mielőbbi szerbiai gyártásáról folytattak megbeszéléseket. Meglátogatták a belgrádi Torlak intézetet, hogy felmérjék az intézetnek a Szputnyik V vakcina szerbiai gyártásához szükséges technológiai és káderbeli kapacitásait.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke nemrégiben kijelentette, hogy hazánk minden szabványnak megfelelő új üzemekbe és új felszerelésekbe ruház be azzal a céllal, hogy itthon gyártsunk oltóanyagot. A Szputnyik V vakcinát hazánkból szállítanák a régióba és az európai országokba is.

*Február 10-én újabb 500 000 adag kínai Sinopharm vakcina érkezett Szerbiába.

Aleksandar Vučić államfő kiemelte, hogy a megbeszéltek értelmében február 15-én és 22-én újabb 88 000 PfizerBiontech gyártmányű dózis érkezik.

*Február 15-én a PfizerBiontech gyártója le is szállított 40 950 dózist Szerbiának.

*Február 22-én megérkezett a további 46 800 dózis PfizerBiontech vakcina.

*Február 22-én újabb 50 000 Szputnyik V is érkezett.

* Febuiár 22-én Aleksandar Vučić szerb államfő és Hszí Csin-ping kínai elnök megállapodtak, hogy március 5-ig újabb 500 000 adag Sinopharm vakcina érkezik Szerbiába.

Szerbia összesen 12 millió 332 ezer 200 vakcina vásárlására kötött szerződést és ebből február végéig KÉT MILLIÓ vakcina meg is érkezett, 10 millió adagot pedig ezután szállítanak le a gyártók.

Az oltási rend szerint először az egészségügyi személyzet kapta meg az oltást, utána az idősotthonok lakói következtek, majd a Belügyminisztérium, Szerbia Katonasága és a többi biztonsági szolgálat alkalmazottai, továbbá a médiában dolgozók stb. következtek.

* Március 11-én Aleksandar Vučić államfő az Egyesület Arab Emirátusokban tett látogatásakor bejelentette, hogy az Emirátusokkal és Kínával együttműködve Szerbia gyártani fogja a kínai Sinopharm vakcinát. Megállapodás született, hogy a belgrádi Torlak intézet keretében az új gyár építését októberig befejezik és a Sinopharm szerbiai gyártása már október 15-én elkezdődik. 

Szerbia összesen 14.832.200 védőoltást rendelt, március 5-ig 2,62 adag érkezett.

A diplomáciai kar tagjai is megkapják a védőoltást Szerbiában:

Szerbia Kormánya a világon az elsők között tette lehetővé a diplomáciai kar immunizálását is.

A belgrádi Batut intézet és a Külügyminisztérium szervezésében az intézet helyiségeiben február 13-án, 18-án és 19-én Sinopharm vakcinával a diplomáciai kar 114 tagját oltották be (közöttük Bosznia és Hercegovina, Törökország, Palesztina, Montenegró, Angola stb. nagykövetségének, továbbá több nemzetközi szervezetnek a tagjait).

A diplomáciai karnak a megfelelő diplomáciai, konzuli és hivatali okmányokkal rendelkező tagjai közül 1 300-an jelentkeztek védőoltásra.

A Sinopharm második dózisának a beadását március 11-én és 12-én bonyolították le.

Február 23-án kezdődött meg a Pfizer vakcinájával történő oltás is a diplomáciai kar számára.

A terv szerint naponta 100 személyt oltanak be (megközelítőleg ezren igényelték ezt a védőoltást). Ebben a csoportban van az USA, Kanada, India, Brazília, Ausztrália stb. belgrádi nagykövetségének több tagja, továbbá a nemzetközi szervezetek, az ENSZ, az EBESZ, a NATO és más nemzetközi szervezetek dolgozói.

Mindezek után a Batut intézettel történt megállapodás alapján az igények szerint a Szputnyik V és az AstraZeneca is elérhető lesz.

Március 20-án kerül sor a vakcinák második dózisának a beadására és azok védőoltására, akik valamilyen okból eddig nem vették fel a védőoltást. 

Ajándék vakcinák a régió országainak:

*Február 14-én Aleksandar Vučić államfő személyesen adta át Zoran Zaevnek, Észak Macedónia elnökének az első, 4 680 Pfizer vakcinát tartalmazó kontingenst, február 24-én pedig Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter adott át 3 510 dózist macedón kollégájának.

*Feburár 17-én Szerbia 2 ezer darab Szputnyik V vakcinát adományozott Montenegrónak.

*Szerbiában eddig megközelítőleg 5 000 egészségügyi dolgozó kapott védőoltást a boszniai Szerb Köztársaságból. Hazánk a boszniai Szerb Köztársaság rendelkezésére bocsátja az oltást szolgáló információs rendszerét arra az esetre, amikor már ott is megkezdődik az immunizáció.

*Február 25-én Bosznia és Hercegovina föderációjának a kormánya elfogadta Szerbia 5 000 dózis vakcinából álló adományát.

*Március 2-án Aleksandar Vučić szerb államfő átadta az ország 5 ezer AstraZeneca vakcinából álló ajándékát Bosznia és Hercegovina Elnöksége elnöklőjének, március 12-én pedig újabb 5 ezer adagot ajándékozott ebből a vakcinából a szomszédos országnak. 



Porfirij zágráb-ljubljanai érseket választották a Szerb Pravoszláv Egyház új pátriárkájává – 2021. február 19.

A Szerb Pravoszláv Egyház (Magyarországon a Szerb Orthodox Egyház a hivatalos elnevezés) Püspöki Zsinata Porfirij zágráb-ljubljanai érskeket választotta meg új pátriárkává 2021. február 18-án a belgrádi Szent Száva székesegyházban.

A pátriárka-választást hálaadás követte. A székesegyház harangjai valamennyivel 16 óra előtt jelezték, hogy megválasztották a 46. Szerb Pátriárkát.

Porfirij (Perić) pátriárka 1961 július 22-én született Óbecsén, Radivoje apja és Radojka anyja Prvoslav névre keresztelték. Az általános iskolát Csúrogon fejezte be, majd az újvidéki Zmaj Jovan Gimnáziumban érettségizett. A Visoki Dečani kolostorban Irinej (Bulović) hieromonk szentelte szerzetessé 1985-ben.

A Belgrádi Teológiai Egyetemen 1986-ban végezte el tanulmányait. A mušutištei Szent Háromság kolostorban raška-prizreni Pál püspök, későbbi szerb pátriárka, 1986-ban szentelte szerzetesdiakónussá.

1986 – 1990 között az Athéni Egyetemen posztgraduális képzésen tanult, majd Irinej bácskai püspök rendeletére a kovilji kolostorba érkezett, ahol szerzetespappá szentelték és a monostor apátjává nevezték ki.

A monostorba számos szerzetes érkezik és ezekben az években a kovilji monostor a fiatalok szellemi központjává válik, belgrádi és újvidéki értelmiségiek, művészek, színészek, rockzenészek keresik fel mind gyakrabban a monostort. Porfirij apát függőségben szenvedő betegek gyógyításában igyekezett segíteni. Ezzel a céllal 2005-ben megalapította az Élők Földje elnevezésű terápiás közösséget, amelyet a kábítószer függőség gyógyításának terén az egyik legsikeresebb projectként ismertek el, jelenleg is a Szerbia különböző részein létesült trápiás táborokban Porfirij püspök több száz pártfogoltja gyógyul a betegségéből.

A Szerb Pravoszláv Egyház Püspöki Zsinata 1999. május 14-én Belgrádban Bácskai püspökké nevezte ki.

2004-ben az Athéni Egyetem Teológiai Karán sikeresen megvédte doktori disszertációját.

A Belgrádi Teológiai Egyetemen dr. Vladeta Jerotić, elismert pszichiáter és akademikustól vette át a Lelkipászori pszichológia tanszéket. Előadásait szívesen látogatták nem csak a Teológiai Egyetem, hanem más belgrádi egyetemi karok hallgatói is.

Számos elismert szakemberrel, pszichológussal, orvossal, kriminológussal, szociológussal együtt Porfirij püspök egy polgári egyesületet alapított, amely a destruktív vallási szekták és kultuszok áldozatainak a társadalomba való reintegrációját segítette.

Porfirij püspök A vállalkozó elnevezésű jótékonysági alapítványnak több mint egy évtizeden át nem csak az Igazgató Bizottság elnöke, hanem igazi lelki vezetője „spiritus movens”-e. Az alapítvány vallástól és nemzeti hovatartozástól függetlenül ösztöndíjat biztosít szegénysorsú, tehetséges gyermekek, tanulók, egyetemisták taníttatására.

Szerbia Köztársaság Képviselőháza 2005-ben, a szerbiai egyházak és vallási közösségek képviselőjeként megválasztotta a szerbiai Műsorszolgáltató Ügynökség Köztársasági Tanácsába, a Tanács pedig 2008-ban az elnökévé választotta. Ebben a tisztségében Porfirij püspök a társadalom és a polgárok politikai ráhatástól mentes érdekeit képviselte. A tanács elnökeként segített abban, hogy Szerbiában vallási tartalmú rádióadók is létesüljenek és abban, hogy a rádió és a televízió műsoraiban a vallási műsorok és témák nagyobb teret kapjanak.

A Szerb Pravoszláv Egyház Püspöki Zsinata 2010-ben azzal a feladattal bízta meg Porfirij püspököt, hogy alakítsa meg a lelkészeti szolgálatot a hadseregben, Szerbia Katonaságában. Ebbe a feladatkörbe tartozott nem csak a törvényes előírások előkészítése, hanem a katonai káplánok kiválasztása, munkájuk megszervezése, a laktanánykban lévő szentélyek felszerelése és az istentisztelet megszervezése.

Teológiai szakcikkeit, tanulmányait számos szerbiai és külföldi folyóiratban jelentette meg, részt vett több tudományos értekezleten és szimpóziumon a világ különböző országaiban.

Porfirij püspök a kortárs szerb szellemi és intellektuális élet egyik legtekintélyesebb képviselőjének számít, széles baráti kapcsolatot ápol nem csak az anyaországban, hanem külföldön is, nem csak a pravoszláv egyház, hanem más egyházak és vallási közösségek képviselőivel is.

Görögül, angolul és németül beszél, használja az orosz nyelvet is, kommunikációs stílusát a beszélgetőtársakhoz való alkalmazkodás jellemzi.

Zágráb-ljubljanai érsekké 2014 július 13-án szentelték a zágrábi Székesegyházban, az ünnepi szent liturgiát Irinej szerb pátriárka celebrálta a Szerb Pravoszláv Egyház és más egyházak nagyszámú magasrangú képviselőjének jelenléte mellett.



Új segélycsomag a gazdaságnak és a lakosságnak – 2021.02.17.

Szerbia Köztársaság Kormánya 2021 februárjában új segélycsomagot fogadott el, ez a sorrendben harmadik gazdasági csomag 249 milliárd dinár értékű. A tavaly bevezetett két csomagot is beleszámítva a három csomag értéke eléri a 8 milliárd eurót, vagyis a 953 milliárd dinárt.

A korábbi intézkedésekhez viszonyítva újdonságnak számít, hogy az új csomag a nagyvállaltokat is segíti, amelyek szintén megsínylik a járványhelyzet következményeit.

Mint ahogy Ana Brnabić, Szerbia Köztársaság miniszterelnöke rámutatott, a csomag enyhíteni fogja a korona vírus járvány által okozott következményeket, és segíteni fog abban, hogy az emberek megőrizzék a munkahelyüket, a gazdaság „oxigénhez jusson” a lakosság pedig átvészelje ezeket a nehéz időket.

A járványhelyzet enyhítésére tett erőfeszítésekért és az alkalmazott gazdasági intézkedésekért Szerbiát dícséretben részesítette a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és más intézmények is. Szerbia ezzel megmutatta, hogy erős és stabil ország és hogy a lakosság és a gazdaság számíthat az államra a legsúlyosabb időkben is.

Ana Brnabić miniszterelnök és Siniša Mali pénzügyminiszter a legújabb segélycsomag ismertetésekor kiemelték, hogy az állam két fronton, egészségügyi és gazdasági fronton vívott ütközetet és mindkettőben eredményesnek bizonyult.

Szerbia Köztársaságban a 2020-as évben mindössze egy százalékkal csökkent a GDP, ez pedig Európában a legjobb gazdasági eredménynek számít. A bérek és a nyugdíjak, hasonlóan mint a foglalkoztatás, tovább növekedtek, az átlagbér tavaly novemberben 518 eurót tett ki, az 1,6 százalékos infláció pedig azt jelenti, hogy ez a mutató stabil keretek között maradt.

A tavalyi évben 50 500-al többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, és a közadósság szinte valamennyi európai országhoz képest alacsonyabb mértékben növekedett, és továbbra is 60 százalék alatt maradt, egészen pontosan a bruttó hazai termék 56,8 százalékát teszi ki.

A 2021. évi költségvetésről szólva elmondták, hogy a januári adatok a vártnál is kedvezőbbek, a költségvetésben tervezett 13,4 milliárd dináros hiány helyett 13,3 milliárdos többlet valósult meg. A tavalyi évben, amit az egész világgazdaság megsínylett, a szerbiai ipari termelés 0,4 százalékos növekedést ért el a 2019-es évhez viszonyítva. Növekedett a kivitel is, 17,5 milliár eurót tesz ki, a 2019-es évben ez az összeg 17,1 milliárd euró volt.

A harmadik gazdasági segélycsomag érinti a nagyvállalatokban dolgozó mintegy 300 ezer munkavállalót is, ami azt jelenti, hogy a kis-, és középvállalkozások 1 050 000 alkalmazottjával együtt a segélyt a magánszektorban dolgozó mintegy 1,4 millió foglalkoztatott veszi igénybe. A mikro-, kis- és középvállalkozások 1 millió 505 ezer 93 foglalkoztatottja három hónapon keresztül fél-fél minimálbér összegű közvetlen segélyt fog kapni az államtól és segélyben részesül a lakosság is.

A segély összegének kifizetésére vonatkozó rendelet március 1-jén lép életbe, az első kifizetésre április elején, a másodikra május 1-jén, a harmadikra pedig június 1-jén kerül sor.

Ez a rendelet nem vonatkozik a bankok és a pénzügyi intézetek alkalmazottaira.

A háromszor fél minimálbéren kívül a a vendéglátók, az idegenforgalmi ügynökségek, hivatásos idegenvezetők, szállodák és autókölcsönzők üzemeltetői júliusban még egy egész minimálbérben részesülnek. A városi szállodák üzemeltetői külön segélyt kapnak: a szobákban elhelyezett egy-egy fekhely után 350 euróval, egy-egy apartman után 150 euróval segíti őket az állam, hasonlóan mint a tavalyi év végén. Úgyszintén szektortámogatásban részesülnek az utasszállító és az autóbusz pályaudvarokat üzemeletető cégek, amelyek hat hónapon keresztül 600 eurót kapnak minden autóbuszra.

A magánvállalkozások fizetőképességének megőrzése érdekében az állam úgy döntött, hogy meghosszabítja a már sikeresnek bizonyult garanciaprogramot, és a legveszélyeztetettebb helyzetben lévők részére pedig új garanciaprogramot dolgoznak ki.

A január nyugdíjakat 5,9 százalékban emelték az úgynevezett svájci képlet szerint, 1,7 millió nyugdíjas egyszeri 50 euró, majd 60 euró értékű segélyben részesül, hasonlóan, mint minden nagykorú állampolgár.

Szerbia Köztársaság 6 118 911 nagykorú állampolgára részére májusban 30 euró, majd novemberben szintén 30 euró segélyt utal az állam.

Foto Tanjug: Ana Brnabić miniszterelnök és Siniša Mali pénzügyminiszter



Vakcináció Szerbiában – (Frissítve: 2021.03.19.)

Szerbia Köztársaságban immár több mint egy hónapja tart a vakcináció, a Covid-19 elleni tömeges védőoltást január 19-én kezdték meg.

A lakosság online és telefonon tud jelentkezni az oltásra a kapcsolati központokban, amelyek üzenetben értesítik a jelentkezőket az oltás időpontjáról.

Szerbiában 2.112.074 oltást adtak be, 826.851 ember megkapta a második dózist. 

Szerbiában jelenleg négy oltóanyag közül választhatnak a polgárok: a Pfizer és az AstraZeneca mellett a kínai Sinopharm és az orosz Sputnyik V vakcina áll rendelkezésre. A beoltott lakosság egy millió lakosra jutó számaránya alapján Szerbia a második Európában, Szerbia előtt csak Nagy Britanniában kedvezőbb ez az arány. Az össz beoltottak száma szerint Szerbia a világon az ötödik.

A Pfizer vakcina első szállítmánya tavaly december 22-én érkezett meg Szerbiába, február 22-ig két szállítmányban még 88 ezer adag várható. Január 16-án Kína egymillió adag Sinopharm oltóanyagot küldött, majd február 10-én még 500 ezer adag érkezett. Február hónap végéig 120 – 150 ezer adag Astra-Zeneca tipusú oltóanyag érkezésére lehet számítani, a szerződés már aláírásra került. Az orosz Szputnyik V vakcína első szállítmánya - 40 ezer adag - január 29-én érkezett meg, majd február 9-én még 50 ezer. Szerbia 2 millió dózist rendelt ebből az orosz vakcínából, ezek leszállítására február és március folyamán kerül sor.

Szerbia összesen 14.832.200 vakcinát rendelt, március 7-ig 2,62 millió vakcina érkezett.

Februárban orosz szakemberek érkeztek Szerbiába, akik szerbiai partnerekkel arról folytatnak tárgyalást, hogy mielőbb elkezdődjön az orosz vakcina előállítása az országban. Ebből a célból megtekintették a Torlak Intézetet, ahol felmérték a technológiai és szakemberi kapacitásokat a Szputnyik V oltóanyag gyártásához.

Aleksandar Vučić elnök bejelentette, hogy az ország új, korszerű, minden szabványnak eleget tévő felszerelést vásárol és újabb üzemeket fog létesíteni, ahol oltóanyagot gyártanak. A Szerbiában előállított vakcinát ezután a térség és Európa más országaiban is tudnák terjeszteni.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke március 11-én bejelentette, hogy a belgrádi Torlak intézetben március 20-án megkezdik az orosz Szputnyik V vakcina gyártását, továbbá hogy a Kinával és az Egyesült Arab Emirátusokkal kötött egyezmény értelmében Szerbiában Sinpharm vakcinát is gyártani fognak, s a termelést ez év október 15-én kezdik meg.

 



Gyertyaszentelő - Szerbia Köztársaság államiságának napja



Bank account for Consular and visa payments

Please be advised that you can make a bank transfer for E-visa and Consular payment to the following bank account:

Embassy of the Republic of Serbia
1068 Budapest
Dózsa György út 92/b


MKB  Bank Zrt,
1056 Budapest, Vaci u.38
Currency: EUR
IBAN HU15 1030 0002 5011 8441 4882 0024
SWIFT (BIC) code: MHB HU HB

Communication regarding the E-visa and consular fee:

Last name, first name, passport number



Részvétköny Őszentsége Irinej pátriárka, a Szerb Pravoszláv Egyház feje, peći érsek, belgrádi-karlováci metropolita halála alkalmából

Őszentsége Irinej pátriárka, a Szerb Pravoszláv Egyház feje, peći érsek, belgrádi-karlováci metropolita halála alkalmából Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén részvétkönyvet nyitottunk. Az aktuális járványhelyzet miatt kérjük, hogy a részvétnyilvánításokat elektromos úton, e-mailben küldjék el a Nagykövetség címére: budapest@serbiaemb.t-online-hu



FONTOS ÉRTESÍTÉS, 17.03.2020.

Értesítjük a polgárokat, hogy Szerbia Köztársaság Kormánya 2020. március 15-én megtartott ülésén Határozatot fogadott el a COVID-19-es, SARS-CoV-2 jelzésű vírusos megbetegedésről szóló Határozat módosításáról, amelynek értelmében megváltozik a Határozat 4. pontja, és így szól: A fertőző betegségnek Szerbia Köztársaság területére történő behurcolásától való védekezés érdekében az illetékes szervek a külföldi állampolgárok számára ideiglenesen megtiltják a belépést Szerbia Köztársaságba.

Az intézkedés a következőkre nem vonatkozik:

1) a teherszállító motoros járművek legénységére, akik a nemzetközi teherszállítást közúti forgalomban végzik. A közutakon történő nemzetközi tranzit teherforgalom esetében az áthaladást a Szerbia Köztársaságba való belépéstől számítva 12 óránál kevesebb időszakra korlátozzák;

2) a teherszállító hajók legénységére, akik a hazai kikötőkből szállítanak árut. A Szerbia Köztársaságon átvezető vízi útvonalon történő áthaladás a vontató hajók esetében a Szerbia Köztársaság területére való megérkezéstől számítva a vízfolyással szembeni hajózáskor nem tarthat 90 óránál tovább, a magánjáró úszótestek esetében pedig 60 óránál, miközben a folyással azonos irányba történő haladás esetében a vontató hajókra kirótt időkorlát 72 óra, a magánjáró teherszállítók esetében 54 óra;

3) a vasúti kocsik kísérő személyzetének a határállomásokra történő beutazására, az államközi megállapodásokkal összhangban;

4) a légi közlekedés legénységére és kísérő személyzetére, akiknek úticélja Szerbia Köztáraságban van, vagy pedig átutaznak Szerbia Köztársaság nemzetközi repülőterein;

5) azokra a személyekre, akik Szerbia Kormányának az Egészségügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és az Építészeti, Közlekedési és Infrastruktúra-ügyi Minisztérium képviselőiből álló Munkatestületéről engedélyt kaptak;

6) a diplomáciai megállapodások értelmében kíséret alatt haladó humanitárius konvojokra;

7) a külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek, továbbá a külföldi szervezetek irodái személyzetének akkreditált tagjaira, valamint ezen személyek családtagjaira, amennyiben a Külügyminisztérium és a Kormány Főtitkársága által kiadott külön identifikációs igazolványokkal rendelkeznek;

8) a külföldi állampolgárokra, akik érvényes tartózkodási engedéllyel vagy állandó lakhellyel rendelkeznek Szerbia Köztársaság területén.

 

Szerbia Közársaság állampolgárai, akik azon államokból, vagy azon vidékekről érkeznek, ahol intenzív a COVID-19-es jelzésű betegség terjedése, illetve a járvány gócpontjaból utaznak haza – mégpedig a Svájci Konföderációból, az Olasz Köztársaságból, az Iráni Iszlám Köztársaságból, Romániából, a Spanyol Királyságból, a Német Szövetségi Köztársaságból, a Francia Köztársaságból, az Osztrák Köztársaságból, a Szlovén Köztársaságból és a Görög Köztársaságból – kötelezően 28 napos izolációba kerülnek, a más országokból érkező szerb állampolgárok számára elrendelt, egészségügyi felügyelet alatti otthoni izoláció pedig 14 napos.

Az említett intézkedések alkalmazását szigorúan ellenőrizni fogják, az intézkedések megszegőit szigorúan megbüntetik, összhangban a törvénnyel.

A Határozat 2020.03.15-én lépett életbe és a továbbiakig érvényben marad.



SZERBIA KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK AJÁNLÁSA A KÜLFÖLDÖN TARTÓZKODÓ HAZAI ÁLLAMPOLGÁROK RÉSZÉRE, 2020.03.17.

Felhívjuk a figyelmet Szerbia Köztársaság Kormányának ajánlására, hogy a külföldön tartózkodó hazai állampolgárok minden, Szerbia Köztársaságba történő hazautazásukat meghatározatlan időre halasszák el, és csak halaszthatatlan esetekben utazzanak haza, különösen ha olyan országból vagy vidékekről érkeznének, ahol a COVID-19 intenzív terjedését tapasztalták.

A Szerbia Köztársaság Kormánya által hozott határozat értelmében elrendelték, hogy a Szerbia Köztársaság állampolgárai, akik azon államokból, vagy azon vidékekről érkeznek, ahol intenzív a COVID-19-es jelzésű betegség terjedése, illetve a járvány gócpontjaból utaznak haza – mégpedig a Svájci Konföderációból, az Olasz Köztársaságból, az Iráni Iszlám Köztársaságból, Romániából, a Spanyol Királyságból, a Német Szövetségi Köztársaságból, a Francia Köztársaságból, az Osztrák Köztársaságból, a Szlovén Köztársaságból és a Görög Köztársaságból – kötelezően 28 napos izolációba kerülnek.

A fentebb felsoroltakon kívüli más országokból érkező szerb állampolgárok számára elrendelt, egészségügyi felügyelet alatti kötelező otthoni izoláció 14 napos.

Az országba történő belépéskor a polgároknak azonnal kézbesítik az intézkedésről szóló végzést.

Az említett intézkedések alkalmazását szigorúan ellenőrizni fogják, az intézkedések megszegőit szigorúan megbüntetik, összhangban a törvénnyel.



TÁJÉKOZTATÓ SZERBIA KÖZTÁRSASÁG BUDAPESTI KONZULÁTUSÁNAK A MUNKAIDEJÉRŐL, 2020. 03.16.

A COVID-19 vírus terjedése miatti veszélhelyzetet figyelembe véve, a fertőzés terjedésének megállítása és leküzdése érdekében Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségének Konzuli Osztálya 2020. március 16-tól kezdődően csak sürgős és halaszthatatlan ügyek miatt fogadja az ügyfeleket.

Az ügyfélfogadási munkaidő változatlanul 10 és 13 óra között tart.

A polgárok bármely kérdéssel telefonon érdeklődhetnek a 0036 1 322 9838 számon, vagy pedig a következő e-mail címen: budapest-consulat@serbiaemb.t-online.hu.

Ez az intézkedés a fertőzés miatti veszélyhelyzet alatt érvényben marad.  



Értesítés a külföldön élő választópolgárok számára a szerbiai parlamenti képviselők megválasztására vonatkozó választói joguk érvényesítéséről, 2020. 03. 05.

A Szerbia Köztársaság parlamenti képviselőinek 2020. április 26-ára meghirdetett megválasztására vonatkozóan értesítjük az érintett szerbiai választópolgárokat, hogy a külföldön történő szavazás részleteiről a következő internetes oldalon értesülhetnek:

http://mduls.gov.rs/obavestenja/obavestenje-za-birace-sa-boravistem-u-inostranstvu-o-ostvarivanju-birackog-prava-na-izborima-za-narodne-poslnike-narodne-skupstine/



Ünnepi fogadás Szerbia Köztársaság államiságának napja alkalmából Szerbia Budapesti Nagykövetségében 2020.02.17.

Február 15-e, Szerbia Köztársaság államiságának alkalmából 2020. február 17-én Szerbia Budapesti Nagykövetsége ünnepi fogadást rendezett.

Őexcellenciája Ivan Todorov nagykövet a fogadáson résztvevők előtt mondott beszédében a vendégek köszöntését követően Magyarország és Szerbia kapcsolatáról szólva kiemelte, hogy az együttműködés a történelmi legmagasabb szintre jutott, ami nagyon fontos mindkét ország számára.

Ivan Todorov nagykövet külön rámutatott, hogy Szerbia Köztársaság erőteljesen támogatja a regionális kezdeményezéseket és a szomszédaival való kapcsolatok erősítését, és köszönetet mondott a magyar államnak az európai integráció során Szerbiának nyújtott hathatós támogatásért.

A fogadáson több mint 150 vendég vett részt, közöttük a diplomáciai kar és a véderő-attaséi kar számos tagja, a magyar állami és kulturális intézmények, a magyarországi szerb közösség és a Szerb Pravoszláv Egyház képviselői.

Szerbia államiságának a napja alkalmából a nagykövetség 2020. február 15-én a magyarországi szerb diaszpóra tagjai számára Jovan Dučić – az utolsó vers címmel színielődást szervezett Budapesten a Szerb Pravoszláv Egyház Thökölyánum alapítványi épületében.

Ivan Todorov nagykövet ez alkalommal az egybegyűltek előtt a szerb államiság történetéről beszélve a török uralom elleni felkelés részleteiről is megemlékezett, s kiemelte, hogy 1804-ben Karađorđe felkelőinek harca nem csak a szerb nép történelmére, hanem az egész Balkán történelmének alakulására is hatással volt.

A nagykövet ez alkalommal is emlékeztetett a szerteágazó szerb-magyar kapcsolatokra és azok további elmélyítésének a fontosságára.



Szerbia Kormánya segítséget nyújt a magyarországi szerbek számára fontos projektumok megvalósításához, 2020.02.12.

Ana Brnabić, Szerbia miniszterelnöke februrár 12-én Belgrádban fogadta a magyaországi szerb önkormányzat képviselőit és beszélgetést folytatott velük a magyarországi szerb kisebbség helyzetéről.

A kormányfő asszony kiemelte, hogy Szerbia Köztársaság Kormánya segítséget nyújt a prioritást élvező projektumok megvalósításában és az adminisztratív akadályok leküzdésében egyaránt, hogy a Magyarország Kormánya által jóváhagyott, a szerb nép számára fontos pénzeszközöket megfelelően ki is használják.

A küldöttség tagjai kiemelték, hogy a magyarországi szerbek politikai státus tekintetében a jelenben elérték a történelemben jegyzett legmagasabb szintet, ugyanakkor azonban a Kormányközi Vegyes Bizottság munkája által további fejlesztésekre is van lehetőség.

Rámutattak arra is, milyen fontos a diákok számára, hogy hozzájussanak a szerb nyelvű, cirill betűs tankönyvekhez, földrajzi és történelmi atlaszokhoz, és hogy e tekintetben sokat jelentene az anyaország segítsége.

A budapesti Nikola Tesla szerb nyelvű oktatási központ számára szükséges segítségről is szó volt annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szomszédos épület megvásárlása az iskolai kollégium céljaira. A találkozón tárgyaltak a szegedi szerb iskola kiépítéséről és státusáról is.

Ana Brnabić kormányfő beszélgetőtársai tudtára adta, hogy Szerbia megadja a konkrét segítséget a fontos projektumok realizálásához.

A beszélgetésben a magyarországi szerbek képviseletében részt vett Vera Pejić Sutor, a szerb önkormányzat elnöke, Ljubomir Aleksov, a szerb nemzetiség küldöttje és szóvivője a Magyar Országgyűlésben, Jovanka Lastić, a Nikola Tesla iskolaközpont igazgatója és Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete.



A szerb Nemzeti Oktatási Tanács tagjai Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségében, 2020.02.05.

Szerbia Nemzeti Oktatási Tanácsának tagjai február elején Budapestre látogattak, ahol közvetlenül megismerkedtek a magyarországi szerb nemzeti közösség életével és tevékenységével.

A delegáció tagjait február 5-én fogadta Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete és tájékoztatta őket a nagykövetség munkájáról.

A beszélgetés során kiemelték, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatai a legmagasabb történelmi szinten vannak, és az oktatás területén egyaránt adottak a feltételek a Magyarországon élő szerb nemzeti közösség, és a Szerbiában élő magyar közösség nemzeti identitásának a megőrzéséhez.

A delegációt dr. Aleksandar Pajić, a szerbiai oktatási, tudomány-ügyi és technológiai fejlesztési miniszternek a középiskolai és felnőtt oktatásért felelős különleges tanácsosa és Radivoje Stojković, a Nemzeti Oktatási Tanács elnöke, az újvidéki Jovan Jovanović Zmaj Gimnázium igazgatója vezették.

A Nemzeti Oktatási Tanács Szerbia Köztársaság oktatási, tudomány-ügyi és technológiai fejlesztési miniszterének a tanácsadó testülete.



Megérkeztek Aleksandar Vučić szerb államfő ajándék könyvcsomagjai a budapesti Nikola Tesla szerb oktatási központba, 2020.01.24.

Szent Száva ünnepe alkalmából január 24-én Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete, Őexcellenciája Ivan Todorov átadta az ajándék könyvcsomagokat, amelyeket Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke küldött a budapesti Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Könyvtár diákjainak és tanárainak.

Aleksandar Vučić szerb államfő ajándékát, az általa mellékelt, személyes hangú levéllel együtt Jovanka Lastić, az intézmény igazgatója vette át.

Lastić igazgató asszony felolvasta az államfő levelét, megköszönte az ajándékot, és egyúttal kijelentette: a tanintézmény növendékei számára sokat jelent, hogy Aleksandar Vučić államfő a személyes gyűjteményéből küldött könyveket az intézménynek.

Ivan Todorov nagykövet emlékeztetettt arra, hogy Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke a Nikola Tesla oktatási központban 2019. szeptemberében tett látogatása alkalmából ígérte meg a tanulóknak, hogy a személyes könyvtárából közül küld a számukra könyvgyűjteményt -  amely ezúttal meg is érkezett az intézménybe.

Szerbia Budapesti Nagykövetségének a részéről az eseményen jelen volt Aleksandar Lončarević, a követség másodtitkára is.



Fogadás Szerbia női és férfi vízilabda válogatottjának a tiszteletére Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségében, 2020.01.20.

Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségében január 20-án fogadást rendeztek a Budapesten folyó vízilabda Európa-bajnokságon részt vevői szerbiai női és férfi vízilabda válogatott  tiszteletére.

A bajnokság keretében január 20-án szabadnapos sportolókat Őexcellenciája Ivan Todorov nagykövet fogadta, akinek Filip Filipović, a férfi válogatott tagja egy trikót adott át a válogatott összes tagjának aláírásával.



Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségének munkaideje a katolikus karácsonyi ünnepek ideje alatt, 2019.12.18.

Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén a magyar állami ünnepek, 2019. december 25-e és 26-a munkaszüneti napok. E két nap alatt a polgárok rendelkezésére áll a Nagykövetség 0036-1-322-9838-as telefonszáma. 2019. december 24-én és 27-én 10.00 és 13.00 óra között a Nagykövetség konzuli osztálya fogadni fogja az ügyfeleket. Ezen a két napon a polgárok a fenti telefonszámon is segítséget kérhetnek. Mint eddig is, a polgárok e-mail útján is feltehetik kérdéseiket a következő címen: budapest-consulat@serbiaemb.t-online.hu



A nagykövetségi helyiségek festésére vonatkozó szerződés odaítéléséről szóló határozat, 2019.11.18.

http://www.budapest.mfa.gov.rs/odrzavanje/uploads/Obrazac_br.05-prevod_na_madj-odluka.pdf



Pályázati dokumentáció, 2019.11.13

http://www.budapest.mfa.gov.rs/odrzavanje/uploads/2019._Tender-dok-Madj.doc



Felhívás ajánlattevésre a nagykövetség helyiségeinek és a konzulátusi házmesteri lakásnak a festésére, 2019. 11. 13.

A Szerbia Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseleteire vonatkozó közbeszerzési rendelet (716/GS, 2013.05.20) és a külképviseleteken történő közbeszerzésre vonatkozó utasítás (716-2/GS, 2013.07.03.) alapján Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetsége felhívást tesz közzé a nagykövetségi épület helyiségeinek és a konzulátus házmesteri lakásának a kifestésére vonatkozóan.

A közbeszerzés sorszáma: 2.

A közbeszerzési eljárást a nagykövetségi épület helyiségeinek festése és a konzulátus épületében levő házmesteri lakás festése céljával indítottuk el, az ajánlatok átadásának határideje: 2019.11.18.

Az ajánlatok értékelésének kritériuma a legjobb ár és a munka minősége.

Az ajánlatokat 2019. november 18-án 12 óráig kell eljuttatni a nagykövetséghez személyesen, vagy pedig a nagykövetség e-mail címére. A zárt borítékban átadott ajánlatokat az arra illetékes bizottság értékeli. A borítékok felnyitása 2019.11.18-án 12 órakor lesz. A legjobb ajánlat kiválasztásának határideje: 2019.11.19.

A kapcsolattartó személy: Deana Đukić, munkanapokon 8 és 16 óra között, telefonszáma: +361-322 9838.

Cím: Budapest, Dózsa György út 92/b, e-mail cím: budapest@serbiaemb.t-online.hu



Szerbia Katonaságának vezérkari főnöke Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségében, 2019. 11.07.

Milan Mojsilović tábornok, Szerbia Katonaságának vezérkari főnöke a katonaság küldöttségének kíséretében november 6-án és 7-én kétnapos látogatást tett Magyarországon a Magyar Honvédség parancsnokának, Korom Ferenc altábornagynak a meghívására.

A legmagasabb katonai tiszteletadás mellett Budapesten a Hősök terén Mojsilović tábornokot Korom Ferenc altábornagy fogadta, amit az ismeretlen katona sírjának megkoszorúzása követett, ezután pedig a Magyar Honvédség Parancsnokságában sor került a két küldöttség hivatalos tárgyalásaira.

A hivatalos tárgyalásokon szó volt a régió aktuális biztonsági helyzetéről, az eddigi védelmi együttműködésről és a kétoldalú együttműködés fejlesztéséről, összhangban a két fél érdekeivel.

A beszélgetés során Mojsilović tábornok kiemelte, hogy a nemzetközi jog és a nemzetközi megállapodások következetes alkalmazása elsődleges és megkerülhetetlen feltétele a régió-beli béke és stabilitás megőrzésére tett erőfeszítéseknek. Megköszönte a Kfor kötelékében szolgáló magyar katonák professzionális hozzáállását, továbbá a közös védelmi tevékenységhez nyújtott konstruktív támogatást.

A látogatás folytatásában a vezérkari főnök találkozott dr. Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszterrel, és részt vett a magyar folyami flottilla és a Magyar Honvédség aknamentesítéssel foglalkozó egységeinek a bemutatóján.

A Szerb Katonaság küldöttsége Mojsilović tábornokkal az élen és Korom Ferenc altábornagy, munkatársainak a kíséretében látogatást tett Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén, ahol a magas rangú vendégeket Őexcellenciája Ivan Todorov nagykövet, Raša Lazović ezredes, Szerbia Köztársaság Honvédelmi Misztériumának védeerő-attaséja, Barbara Avdalović követ-tanácsos, Aleksandar Lončarević másodtitkár, Deana Đukić, konzuli kérdésekkel foglalkozó első titkár, Miroslav Jevtić attasé és a nagykövetség munkatárai fogadták.



Az Örmény Köztársaság állampolgárai vízum nélkül utazhatnak Szerbiába, 2019.11.02.

Szerbia Köztársaság Kormánya 2019.10.24-én Határozatot hozott a vízumkényszer megszüntetéséről az Örmény Köztársaság rendes útlevéllel rendelkező állampolgárai számára.

A Határozat értelmében az Örmény Köztársaság rendes útlevéllel rendelkező állampogárai beutazhatnak Szerbia Köztársaság területére, átutazhatnak rajta, és a belépéstől számítva 90 napig a területén tartózkodhatnak 180 napos intervallumon belül.

A Határozat 2019 november 2-án lépett életbe.



A Mindent Szerbia Sportjáért elnevezésű társulás küldöttsége Őexcellenciája Ivan Todorov nagykövetnél, 2019. október 17.

Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete október 17-én fogadta a Mindent Szerbia Sportjáért elnevezésű társulás küldöttségét. A fogadáson jelen volt Aleksandar Lončarević másodtitkár úr is.

A küldöttség - melynek tagjai Branko Vujović elnök, prof. dr. Dušan Mitić alelnök, mr. Dejan Marsenić igazgató bizottsági tag, Marko Adamović, a nemzetközi együttműködési bizottság tagja, dr. Goran Prebeg, a szakbizottság tagja, Marina Vukotić nemzetközi együttműködésben és projektumokban illetékes szakmunkatrás és Filip Vešović szakmunkatárs – a „Change the game: it’s your move“ témára megszervezett 9. MOVE-kongresszus alkalmából tartózkodik Budapesten, amelynek keretében megtartják az ISCA nemzetközi sport és művelődési asszociáció választási közgyűlését is.

Ivan Todorov nagykövet a fogadáson nagy érdeklődést tanúsított a Mindent Szerbia Sportjáért elnevezésű társulás munkája iránt és kifejezte készségét a társulás jövőbeni projektumai és kezdeményezései támogatására. Todorov nagykövet - aki maga is elismert élsportoló és kiemelkedő sportmunkás Szerbiában, és aki már képviselte Szerbiát az olimpiai játékokon - nagy jelentőséget tulajdonít a sporttevékenységnek, azon belül is a körülmények megteremtésének, hogy egészsége érdekében minden polgárnak lehetősége legyen sporttevékenységre és rekreációra.

Beszédében Ivan Todorov nagykövet rámutatott Magyarország és Szerbia Köztársaság baráti kapcsolataira, amelyek egy megállapodást is eredményeztek a sportprogramok és a sportot szolgáló infrastruktúra fejlesztésének jövőbeni támogatásáról.

A fogadás alkalmával a küldöttség megtekintette a nagykövetség impozáns épületét és érdekes történelmi tényeket ismert meg, amelyek szorosabbá fűzték Magyarország és Szerbia Köztársaság együttműködését.

A küldöttség tagjai megköszönték a fogadást és a lehetőséget, hogy Ivan Todorov nagykövetet munkájuk részleteiről is tájékoztathatták, majd a sporttal kapcsolatos alkalmi ajándékokkal kedveskedtek egymásnak.



Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke Budapesten 2019. szeptember 4-én és 5-én

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke Magyarországra látogatott, ahol szeptember 4-ei és 5-ei kétnapos budapesti tartózkodása során beszélgetést folytatott Orbán Viktorral, Magyarország Kormánya elnökével, és részt vett a III. Budapesti Demográfiai Csúcson. Az államfő ellátogatott a Nikola Tesla nevét viselő, a szerb óvodát, általános iskolát, diákotthont, gimnáziumot és könyvtárat magába foglaló intézménybe.

Aleksandar Vučićot, Szerbia Köztársaság elnökét budai rezidenciájában, a Kármelita kolostorban fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akivel kétoldalú beszélgetést folytatott. Ezt követően Orbán Viktor munkavacsorát adott, amelyen jelen volt Andrej Babiš cseh és Peter Pelegrini szlovák miniszterelnök is.

A III. Budapesti Demográfiai Csúcson szeptember 5-én mondott beszédében Aleksandar Vučić államfő emlékeztetett arra, hogy Szerbia évente egy Kikinda nagyságú város lakosságát elveszíti, ami azt jelzi, hogy ugyanazokkal a demográfiai problémákkal szembesül, mint az egész Európa, s ezért alkalmazni szeretné a népszaporulatot serkentő jó tapasztalatokat, többek között Magyarországét is. Az államfő emlékeztetett arra, hogy Szerbia az utóbbi 75 évben átélt felemelkedést és bukást, békés időszakokat és háborúkat, de a népszaporulat mindig a lakosság megújulási szintje alatt alakult.

A kisgyermekes anyukák és a több gyermeket nevelő családok megsegítésére irányuló intézkedéseket bejelentve Szerbia Köztársaság elnöke hangsúlyozta, hogy ezek a népességpolitikai intézkedések várhatóan azt eredményezik, hogy házaspáronként az eddigi 1,48 helyett 1,60 gyermek szülessen, de ez is messze lesz az elvárt 2,1-es statisztikai átlagtól. Szerbia távlatairól szólva az államfő a demográfiai csúcsról azt üzente, hogy reményei szerint Szerbia gyors ütemben közeledik az Európai Unióhoz és minden összetűzést és az Európát minden irányba széthúzó erőt más országokkal összefogva sikerül leközdenie, hiszen „egyedül nem lehet“. A jelenlevőkhöz szólva kifejtette, hogy a saját és Európa jövője miatt minden országnak együtt kell működnie a problémák megoldásában.

Magyarország szerepéről szólva kiemelte, hogy Orbán Viktor kormányfő érdeme Szerbia és Magyarország jó viszonya, amely történelmi szempontból a csúcsponton van. Hozzátette: sokat tanult budapesti beszélgetőtársaitól és reményét fejezte ki, hogy Szerbia Orbán Viktor, Peter Pelegrini és Andrej Babiš, vagyis az egész Visegrádi Négyek támogatását fogja élvezni.

A demográfiai csúcson való részvétele után szeptember 5-én Aleksandar Vučić államfő Őexcellenciája Ivan Todorovnak, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövetének, Barbara Avdalović miniszternek, a Nagykövetség tanácsosának és Aleksandar Lončarević követségi másodtitkárnak a kíséretében látogatást tett a Nikola Tesla nevét viselő, a szerb óvodát, általános iskolát, diákotthont, gimnáziumot és könyvtárat magába foglaló intézménye, ahol a tanulók előtti beszédében jó tanulásra buzdította a fiatalokat, hangsúlyozva, hogy „a tudás az egyedüli, amit soha senki nem vehet el”. Az államfő bejelentette, hogy Szerbia Köztársaság sokkal többet fog beruházni az oktatási rendszerbe és segíteni fogja a magyarországi szerb közösséget is problémái megoldásában. Ez alkalommal köszönetet mondott Magyarországnak az eddig nyújtott támogatásért, hangsúlyozva, hogy szeretné megköszönni „barátunknak, Szerbia barátjának, Orbán Viktornak, a magyar kormányfőnek mindazt, amit azért tett, hogy jobbak legyenek a körülmények itt”.

„Mi, Szerbia készek vagyunk arra, hogy sokkal több pénzt ruházzunk be, mint amennyi részünkről az elmúlt húsz- harminc évben érkezett” – jelentette ki az államfő.



Kezdeményezés Szerbia Köztársaságnak az UNESCO Végrehajtó Tanácsában történő újraválasztására

 

 

 

 

 

 

 

 

http://ojdinfo.msp.rs/wp-content/uploads/2019/07/REPUBLIC-OF-SERBIA-CANDIDATE-FOR-THE-UNESCO-EXECUTIVE-BOARD-2019-2023.pdf



Művészek Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségében, 2019.07.05.

Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete a nagykövetség épületében fogadta július 5-én a sorrendben 11-ik, 360 fok elnevezésű nemzetközi művésztelep résztvevőit. A művésztelepet a képzőművészek és irodalmárok számára minden évben a budapesti Krug (Kör) Művészegyesület szervezi.

Őexcellenciája Ivan Todorov üdvözölte a nagykövetségre látogató művészeket és tájékoztatta őket a követség egyes tevékenységéről. Készségét fejezte ki, hogy segítséget nyújtson a művésztelep munkájához és azt javasolta, hogy a projektum jövő évi megvalósításában a nagykövetség is részt vegyen, ily módon segítve a magyarországi szerb művészeket, hozzájárulva ugyanakkor Szerbia és Magyarország, s ezzel együtt egész Európa szélesebb kulturális együttműködéséhez.

A találkozón részt vett Aleksandar Lončarević első titkár is.

A jelenlévőkhöz szólva Milan Đurić, a budapesti Szerb Művelődési Központ igazgatója Todorov nagykövet úrnak megköszönte a művészeknek nyújtott segítséget és ismertette a szerb származású művészeket – írókat, költőket, esztétákat, festőket, grafikusokat, szobrászokat, művész-fotósokat és formatervezőket – felölelő Krug Művészegyesület tevékenységét.

Az idei, több napig tartó művésztelepen több európai országból – közöttük Szerbiából és Magyarországról – érkezett művészek alkottak együtt a budapesti Szent György szerb ortodox templom udvarában. A találkozót az itt készült alkotásokat bemutató kiállítás koronázta meg, amelyet a Krug egyesületnek a Thökölyánum épületében található új termeiben rendeztek meg a Veres Pálné 19. szám alatt. Az ünnepi eseményen a résztvevőkön és vendégeiken kívül részt vettek Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségének a képviselői is, Aleksandar Lončarević első titkár vezetésével.



Aleksandar Antić bányászati és energitikai miniszter Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségében, 2019. 06. 14.

Aleksandar Antić szerb bányászati és energetikai miniszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kormányközi megállapodást írt alá a magyar-szerb határt keresztező földgázszállító vezeték építésével, illetve üzemeltetésével kapcsolatos együttműködésről.

A megállapodás aláírását követően a miniszterek sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Aleksandar Antić miniszter kijelentette, hogy magyar kollégájával a két ország gáztározóinak a kapacitásairól is tárgyaltak. Bejelentése szerint lehetőség van arra, hogy a két ország villamosenergiai börzéi egyesüljenek és ez által egy erős börzét hozzanak létre az egész régió érdekében.

Szijjártó Péter Magyarország azon szándékáról beszélt, hogy hosszútávra szavatolja az ország gázellátását, és hogy e tekintetben nagyon fontos a déli irányú vezeték is.

Kiemelve, hogy a két ország politikai kapcsolatai magas szintűek – barátiak, partneri viszonyokon és kölcsönös tiszteleten alapulnak - Aleksandar Antić hangsúlyozta, hogy mindkét állam, Magyarország és Szerbia is szuverén politikát folytat és kész harcolni a saját nemzeti érdekeiért, és eljött az idő, hogy „erősítsük a politikai és gazdasági viszonyokat és az energia terén történő együttműködést“.

A Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumában folytatott hivatalos megbeszélések után Szerbia küldöttsége látogatást tett Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén. Aleksandar Antić bányászati és energetikai miniszter és Dušan Bajatović, a Srbijagas vezérigazgatója hosszabb beszélgetést folytatott Őexcellenciája Ivan Todorovval, Szerbia budapesti nagykövetével.

(A képen: Aleksandar Antić miniszter, Ivan Todorov nagykövet és Dušan Bajatović, a Srbijagas vezérigazgatója)



A Katonai Akadémia növendékei és a Kozara hadihajó legénysége Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségében, 2019.06.05.

Magyarországi tanulmányi utazásuk során a belgrádi Katonai Akadémia növendékei és a Kozara hadihajó legénysége Andrija Andrićnak,a folyami flotta parancsnokának, a hajó kapitányának és dr. Dragan Trifković ezredesnek, a Katonai Akadémia dékánjának a vezetésével június 5-én látogatást tettek Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségében.

A vendégeket Őexcellenciája Ivan Todorov nagykövet és Duško Đekić alezredes, katonai attasé fogadta.

Ivan Todorov nagykövet köszöntő beszédében Szerbia és Magyarország viszonyáról szólva elmondta, hogy a két ország történelme során a kétoldali kapcsolatok a legmagasabb szintet érték el és a védelmi minisztériumok együttműködése is ennek megfelelően alakul.

 

A Katonai Akadémia növendékei tanulmányi útjukon a hazai és a külföldi vizeken történő hajózással kapcsolatos szakmai tapasztalatokra tesznek szert.

A Kozara hajóval Budapestre érkezve a növendégek és a hajó legénysége a Margit hídnál áthaladva díszegyenruhában tisztelegtek a május 29-én történt dunai hajószerencsétlenség áldozatainak emléke előtt. A gesztus rendkívül pozitív visszhangra talált a magyar közvéleményben.



Őszentsége Irinej, a Szerb Pravoszláv Egyház pátriárkája látogatást tett Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén, 2019.05.25.

A május 24-e és 27-e közötti négynapos budapesti látogatása során Őszentsége Irinej, a Szerb Pravoszláv Egyház pátriárkája Lukijan budai szerb ortodox pöspöknek és az egyházi küldöttség tagjainak a társaságában május 25-én látogatást tett Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén, ahol Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete, Barbara Avdalović követ-tanácsos és Duško Đekić alezredes, katonai attasé fogadta őket.

A beszélgetés során Ivan Todorov nagykövet ismertette vendégeit a Szerbia Köztársság és Magyország közötti kétoldalú kapcsolatokkal, amelyek értékelése szerint a történelem során most érték el a legmagasabb szintet és stratégiai partnerséggé alakulnak. A beszélgetésben érintették a magyarországi szerb közösség helyzetét is, amelyet ugyancsak rendkívül pozitívnak minősítettek.

A nagykövetségen látogatást tett Nikola Selaković, Szerbia elnökének főtitkára, Jovan Koprivica, a Vajdasági RTV vezérigazgatója és helyettese Klemm József, továbbá Jovan Radić, a médiaház igazgatóbizottságának elnöke és Anđelko Vučić.

A beszélgetés után Irinej pátriárka az egyházi küldöttség tagjainak és a nagykövetség munkatársainak a társaságában sétát tett a Hősök Terén.



Dejan Tomašević, a FIBA Európa elnökjelöltje Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségében, 2019. 04. 16.

Elnöki programjának bemutató körútja során Dejan Tomašević, Szerbia Kosárlabda Szövetségének a főtitkára, az európai kosárlabda föderáció, a FIBA Európa elnökjelöltje április 16-án Budapesten a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségében (MKOSZ) tett látogatást. A program bemutatóján jelen volt Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete is.

A MKOSZ-ban folytatott beszélgetés után Dejan Tomašević ellátogatott Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségébe egy rövid szivélyes beszélgetés erejéig.

Dejan Tomašević főtitkárt Szerbia Kosárlabda Szövetsége ez év márciusában jelölte hivatalosan a FIBA Európa elnöki posztjára, arra való tekintettel, hogy sokévi sikeres munkájának köszönhetően Szerbia válogatottjai számos érmet szereztek a legnagyobb európai és világversenyeken, és pályafutása során minden más területen is kimagasló eredményeket ért el. A FIBA Európa elnöki posztjára való jelölésére pozitív visszajelzés érkezett számos régió-beli és európai kosárlabda szövetségtől.

A FIBA Európa első emberét a szervezet közgyűlésén választják meg május 24-én Münchenben.

(A képen: Dejan Tomašević és Őexcellenciája Ivan Todorov)



Megemlékezés a Jugoszlávia elleni NATO bombázás 20. évfordulójáról, 2019.03.26.

Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén a Védelmi Minisztérium képviseletének a szervezésében március 26-án megemlékeztek a Jugoszlávia elleni NATO bombázás 20. évfordulójáról.

Több állam Budapesten akkreditált katonai attaséjának, a magyarországi szerb intézmények és szervezetek, valamint az Szerb Pravoszláv Egyház képviselőinek a jelenlétében bemutatták Szerbia Köztársaság Védelmi Minisztériumának a Jugoszlávia elleni 1999-es NATO bombázásról és a Szerb Katonaság mai geopolitikai szerepéről készült dokumentumfilmet.

A filmvetítés előtt Duško Đekić alezredes, Szerbia Védelmi Minisztériumának budapesti véderő attaséja szólt az egybegyültekhez, emlékeztetve arra, hogy március 24-én Szerbia minden évben tisztelettel adózik a NATO bombázás áldozatainak emléke előtt, megemlékezik ennek, és minden más, Szerbiát érintő háborúnak az áldozatairól.

„A NATO bombázás óta húsz év telt el, de az emlékek élnek, és tudatában vagyunk a nem kívánt összetűzés következményeinek is. Akkoriban a nemzetközi közösség egy része a saját politikai, gazdasági és katonai céljait szem előtt tartva katonai intervencióval beavatkozott a volt JSZSZK területén folyt polgárháború befejező szakaszába. A katonák, általában véve, nem támogatják a háborút, mert tudják, milyen közvetkezményekkel jár, de ők a határozatokat a háborúban hozzák és nem döntenek a háborúról. Ezért álltak 1999-ben a fegyveres erők az akkori jugoszláv állam védelmének az élére, teljesítve így alkotmányos szerepüket, azt cselekedve, amire a katonai eskütétellel és a becsületükkel kötelezték magukat” – mondta alkalmi beszédében Duško Đekić alezredes.

(A fotókon: Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia budapesti nagykövete és Duško Đekić alezredes, véderő attasé és a vendégek)



Pályázat a régió-beli és a diaszpórában élő szerbek projekjeinek társfinanszírozására, 2019.03.21.

Szerbia Köztársaság Külügyminisztériumának a Szerb Diaszpórával és a Régió-beli Szerbekkel Együttműködő Igazgatósága pályázatot hirdet olyan projektek társfinanszírozására, amelyek minőségüknél fogva hozzájárulnak az anyaország és a régió-beli szerbek, valamint az anyaország és a diaszpóra kapcsolatainak megőrzéséhez és erősítéséhez.

A pályazatokra 2019 március 13-a és április 1-je között jelentkezhetnek az érdeklődők.

A pályázatokról és a pályázási eljárásról bővebbet a következő web-címen olvashatnak:

http://www.dijaspora.gov.rs/uprava-za-dijasporu-konkursi/



Mórahalom küldöttsége Szerbia Nagykövetségében Budapesten, 2019.02.28.

A mórahalmi Kolo Szerb Kulturális Központ ünnepi megnyitásának előkészületei során Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete február 28-án fogadta Mórahalom küldöttségét. Nógrádi Zoltán, a város polgármesetere tájékoztatta vendéglátóját, hogy az egyedülálló szerb kulturális központ készen áll az ünnepélyes átadásra, amely a tervek szerint áprilisban lesz, a legmagasabb állami szinten.

A Kolo Szerb Kulturális Központ felépítése a határon átívelő együttműködés keretében, IPA-projektum által valósul meg 4 millió eurós támogatással, amelyet a magyar-szerb határ magyar oldalán a mórahalmi szerb kulturközpont kiépítésére, szerbiai oldalán pedig Palicson egy magyar kulturális központ kiépítésére irányoztak elő. A mórahalmi szerb kulturális központnak hármas jellege lesz: művelődési, gasztronómiai és vallási, és így együtt egyedüálló intézmény lesz a szerb kultúra magyarországi népszerűsítésében, valamint a szerbek és magyarok együttműködésének a kiszélesítésében.

Tekintettel arra, hogy Mórahalom népszerű gyógyfürdő- és idegenforgalmi célpont, amelyet évente 260 000—270 000 szerbiai turista látogat meg, az új művelődési központtal lényegesen bővül a város idegenforgalmi kínálata. A központban egy turisztikai iroda is helyet kap, amelynek feladatai közé tartozik Vajdaságba és Szerbia más vidékeire történő kirándulások szervezése azon turisták számára, akik Magyarország távolabbi vidékeiről és külföldről érkeznek a városba.

Ivan Todorov nagykövet a találkozón kiemelte, hogy Magyarország és Szerbia jó kapcsolatainak, és a magyar és a szerb nép barátságának köszönhetően folyamatosan valósulnak meg olyan projektumok, amelyek fontosak a magyarországi szerbek, és a szerbiai magyarok számára, egyben pedig mindkét országban az idegenforgalom fejlesztését is szolgálják. Magyarországon két fontos projektumot fejeznek be az idén: áprilisban várható Mórahalmon a Kolo Szerb Kulturális Központ átadása, májusban pedig Szentendrén adják át a szerb kultúra felújított épületegyüttesét, benne a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye új múzeumépületét. Mintkét létesítményt a legmagasabb állami szinten adják át. (A képen: Ivan Todorov nagykövet és Nógrádi Zoltán polgármester.)



Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségébe látogatott Jadranka Joksimović, 2019. február 26.

Jadranka Joksimović, Szerbia európai integrációs minisztere február 26-án Budapesten tartózkodott, ahol részt vett a 145 nagykövet jelenlétével megtartott magyar nagyköveti éves értekezleten és kétoldalú tárgyalásokat is folytatott.

A nagyköveti értekezlen elmondott beszédében megköszönte Magyarországnak az Európai Unió bővítése érdekében folytatott kitartó és következetes politikáját és mindazt a segítséget, amelyet Szerbiának nyújt az Európai Unióba vezető úton.

Jadranka Joksimović miniszter asszonyt fogadta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Takács Szabolcs, a miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára. Jadranka Joksimović és Szijjártó Péter közös sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy Magyarország számára az Európai Unió bővítése kulcskérdés, és Magyarország továbbra is minden támogatást megad Szerbiának ebben a folyamatban csakúgy, mint a határvédelemben. A gazdasági kapcsolatokról a magyar miniszter kijelentette, hogy a magyar gazdaság növekedésének következtében magyar cégek váltak képessé szerbiai befektetésekre, és a magyar kormány folytatja a vajdasági gazdaságfejlesztési programját, amelynek során az idén 7,5 milliárd forintot szán Vajdaságnak.

Jadranka Joksimović megköszönte mindazt a segítséget, amit Magyarország az EU bővítése érdekében tesz és kiemelte, hogy Szerbia a jövőben továbbra is számít Magyarország támogatására ebben a folyamatban. „Magyarország fontos szomszéd Szerbia számára, a nagyszámú szerbiai magyar közösség tagjai felelős és lojális polgárai Szerbiának, mint ahogy a magyarországi szerbek is jó és felelős polgárai Magyarországnak” – jelentette ki a miniszter asszony, és hozzátette, hogy Szerbia támogatja a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programját és azt Szerbia fejlesztése tekintetében közös programnak tekinti.

A Magyarország fővárosában tett látogatás hivatalos része után Jadranka Joksimović miniszter asszony ellátogatott Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségébe, ahol hosszabb beszélgetést folytatott Őexcellenciája Ivan Todorov nagykövettel és az itt dolgozó diplomatákkal. (A fotón: Jadranka Joksimović miniszter asszony és Ivan Todorov nagykövet.)



Vajdasági Est Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén, 2019. február 22.

Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén február 22-én Vajdasági Estet tartottunk abból az alkalomból, hogy az Utazás 2019 elnevezésű, február 21-e és 24-e között megtartott, sorrendben 42. nemzetközi idegenforgalmi kiállításon Budapesten a 30 országból érkezett mintegy 300 kiállító között Vajdaság idegenforgalmi kínálatát is bemutatták. A Vajdasági Tartományi Kormánnyal, a Tartományi Gazdasági és Idegenforgalmi Titkársággal és a Vajdasági Turisztikai Szervezettel együttműködve a Vajdasági Gazdasági Kamara szervezésében a kiállításon 20 vajdasági idegenforgalmi és vendéglátóipari szervezet kínálatát mutatták be.

A Nagykövetségen megtartott Vajdasági Esten számos vendég között idegenforgalommal foglalkozó magyar újságírók is jelen voltak, akik szívesen népszerűsítik Szerbia turisztikai kínálatát.

A jelenlévőkhöz szólva Ivan Đoković, a Vajdasági Tartományi Kormány alelnöke, tartományi gazdasági és idegenforgalmi titkár elégedetten nyugtázta, hogy Szerbia és Magyarország jó viszonyt ápol az élet minden területén, és külön rámutatott, hogy ez egyaránt köszönhető Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar kormányfő személyes barátságának, és a szerb és a magyar nép elmúlt évtized soráni közeledésének. A közös érdekekről és törekvésekről szólva Ivan Đoković kiemelte: együttes szándék és cél, hogy a mai és az eljövendő nemzedékek érdekében a szerbek és magyarok közösen építsék a békét és közösen teremtsenek értékeket. Ehhez a gondolathoz kapcsolódva Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia budapesti nagykövete arra szólította fel a jelenlevőket, szerbeket és magyarokat, hogy kössenek barátságot és folytassák a barátság-hidak építését az emberek között, mert ez jelenti a legjobb alapot a két állam jó viszonyának.

Az Utazás 2019 elnevezésű kiállításon Vajdaság standján február 22-én sajtótájékoztatót tartottak, amelyen dr. Nataša Pavlović, a Vajdasági Turisztikai Szervezet igazgatója emlékeztette a közvéleményt, hogy Újvidék az idén az európai fiatalok fővárosa, 2021-ben pedig Európa Kulturális Fővárosa lesz, érdemes tehát ide látogatni. Boško Vučurević, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke ugyanitt megerőstette, hogy a kamara segítséget nyújt a vajdasági és a magyarországi idegenforgalmi szervezetek közötti kapcsolatok bővítéséhez és kiszélesítéséhez, továbbá a potenciális partnerek kapcsolatteremtéséhez.



Ünnepi fogadás Szerbia Nagykövetségében Budapesten Szerbia Köztársaság államiságának és katonaságának napja alkalmából, 2019.02.18.

Február 15-e, Szerbia Köztársaság államiságának és katonaságának napja alkalmából 2019. február 18-án Szerbia Budapesti Nagykövetsége ünnepi fogadást rendezett, amelyen a diplomáciai kar és a véderő-attaséi kar számos tagja, a magyar állami és kulturális intézmények, a magyarországi szerb közösség és a Szerb Pravoszláv Egyház képviselői és több más vendég is tiszteletét tette.

A szerb és a magyar állami himnusz elhangzása után Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete üdvözölte a vendégeket, és Szerbia minden polgárának gratulált az állami ünnep alkalmából. Ünnepi beszédében elégedettségét fejezte ki, hogy a Szerbia Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatot a közös történelem soráni legmagasabb szintűnek értékelhetjük, hála a több éves őszinte elkötelezettséggel épített kölcsönös megértésnek és bizalomnak, a bilaterális kapcsolatoknak, továbbá az egész régió számára fontos kérdésekben történő együttműködésnek, ami a migránsválság idején is megmutatkozott.

„Rendkívül nagyra értékeljük és tiszteljük, egyben pedig meg is köszönjük, amit Magyarország nyújt Szerbia számára az európai integrációs folyamatokban” – emelte ki Ivan Todorov nagykövet.

Dr. Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára ugyancsak nagyra értékelte Szerbia és Magyarország jelen kapcsolatait, rámutatva, hogy Szerbia modern állam, amellyel Magyarország más államok számára is példaértékű stratégiai kapcsolatokat ápol. A szerbiai nemzeti kisebbségi jogokat magas szintűeknek értékelte, és rámutatott, hogy a szerbiai magyar közösségnek az oktatás, a nyelvhasználat, a kultúra és a médiumok területén szavatolt autonómia olyan elemeket tartalmaz, amelyeket más államoknak is követniük kellene az őshonos kisebbségek jogainak szavatolása során.



Szerbia Köztársaság megszüntette a vízumkötelezettséget a Saint Kitts és Nevis Föderáció és a Palaui Köztársaság állampolgárai számára, 2019.02.07.

Szerbia Köztársaság Kormánya 2019 januárjában megtartott ülésén Határozatot hozott a vízumkötelezettség megszüntetéséről a Saint Kitts és Nevis Föderáció és a Palaui Köztársaság állampolgárai számára. A vízumkötelezettség megszüntetése bármely fajta útlevél tulajdonosára vonatkozik, ami alapján az érintett személy a belépéstől számítva kilencven (90) napot tartózkodhat, illetve átutazhat Szerbia Köztársaság területén száznyolcvan (180) napon belül. A határozat 2019.01.25-én lépett életbe.



Értesítés a munkaszüneti napokról, 2018.12.28.

Az újévi ünnepek és a pravoszláv karácsony alkalmából Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén a következő munkaszüneti napok lesznek: 2018. december 31., 2019. január 1. és 2., valamint 2019. január 7.



Őexcellenciája Ivan Todorov átadta megbízólevelét Őexcellenciája Áder János köztársasági elnöknek (2018.12.17.)

Szerbia Köztársaság újonnan kinevezett magyarországi nagykövete, Őexcellenciája Ivan Todorov 2018.12.17-én átadta megbízólevelét Őexcellenciája Áder János magyar köztársasági elnöknek.

Szerbia Köztársaság budapesti diplomáciai képviselőinek a küldöttségét Budán a Sándor-palotában fogadták, ahol Áder János államfő üdvözölte az újonnan kinevezett szerbiai nagykövetet, aki a megbízólevél átadásakor örömmel nyugtázta, hogy szomszédos és baráti országba érkezett, és kijelentette, hogy megbizatásának ideje alatt elkötelezetten munkálkodik Szerbia Köztársaság és Magyarország együttműködésének további erősítésén, és a szerb és a magyar nép kapcsolatainak elmélyítésén.

 

 

Az udvariassági beszélgetés során mindkét fél úgy értékelte, hogy Szerbia Köztársaság és Magyarország bilaterális kapcsolatai kiválóak, és a két nép történelme során a legmagasabb szintet érték el. Áder János köztársaság elnök kiemelte, hogy Magyarország Szerbiára mint őszinte barátra, és kiváló együttműködő partnerre tekint az élet minden területén. Elégedettségét fejezte ki a kétoldalú kapcsolatok magas szintjével, amely mindenek előtt a két nép történelmi megbékésének az eredménye.

A megbízólevél átadása után Ivan Todorov nagykövet, Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetsége munkatársainak a jelenlétében, állami tiszteletadás mellett megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját a Hősök terén.



Határozat a szerződés odaítéléséről

http://www.budapest.mfa.gov.rs/odrzavanje/uploads/Obrazac05,_dodela_ugovora,_Madjarski,_12.2018.pdf



Felújítási munkálatok a Nagykövetségen - Pályázati felhívás

http://www.budapest.mfa.gov.rs/odrzavanje/uploads/2018.Poziv_za_ponude_za_konz._i_amb._M.pdf



Felújítási munkálatok a Nagykövetségen - Pályázati dokumentáció

http://www.budapest.mfa.gov.rs/odrzavanje/uploads/2018._Tender-dok-Madj.pdf



Szerbia Nagykövetsége a budapesti Diplomata Vásáron, 2018.12.05.

Budapesten az InterContinental szállodában nyolcadik alkalommal rendezték meg december 2-án a hagyományos jótékonysági Diplomata Vásárt, amelyet a Budapesten szolgáló diplomaták házastársait tömörítő Diplomatic Spourses of Budapest közösség szervez minden évben a szállodával együttműködve.

A rendezvényen, amelynek fővédnöke Herczegh Anita, Áder János magyar köztársasági elnök felesége volt, Szerbia is sikeresen bemutatkozott.

Szerbia Köztársaság Nagykövetsége minőségi szerbiai termékeket, édességeket, borokat, mezőgazdasági termékeket és kézműves tárgyakat állított ki. Igen nagy érdeklődés mellett a standon ismertettük Szerbia turisztikai kínálatát is, s külön felhívtuk a figyelmet a kiváló szerbiai borászokra és a borászatban rejlő turisztikai lehetőségekre.

A Diplomata Vásáron bemutatott kulturális programban Szerbiát a budapesti Tabán művelődési egyesület képviselte nagy sikerrel.

A kiállított szerbiai termékek értékesítése is sikeres volt, a bevételt jótékonysági célra át is adtuk a szervezőknek, akik azt a speciális igényű magyarországi gyerekek megsegítésére továbbítják az illetékesekhez.



Emlékeztető azon szerb állampolgárok számára, akik a JSZSZK volt tagköztársaságaiban kiadott anyakönyvi kivonatokkal rendelkeznek: jegyeztessék be magukat Szerbia Köztársaság születési anyakönyveibe!, 2018.11.19.

Emlékeztetjük Szerbia Köztársaság azon állampolgárait, akik a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) volt tagköztársaságai valamelyikében születtek és Szerbia Köztársaságban eddig nem indították el az eljárást a születési anyakönyvbe való bejegyzésükre vonatkozóan, hogy az eljárás elindításával tegyenek eleget a Szerbia Köztársaság születési anyakönyveibe való bejegyzési kötelezettségüknek. Szerbia Köztársaság Belügyminisztériumának illetékes rendőrségi igazgatóságai, amikor a jövőben a diplomáciai-konzuli külképviseleteken átadott, az úti okmányok kiadására vonatkozó kérelmeket elbírálják, követelni fogják a kérelmeknek a Szerbia Köztársaság születési anyakönyveiben található aktuális bejegyzésekkel történő kiegészítését, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek nem juthatnak új úti okmányokhoz, ha a kérelmük mellé a JSZSZK volt tagköztársaságainak valamely szerve által kiadott születési anyakönyvi kivonatot csatolják.



Értesítés: Szerbia budapesti nagykövetségén november 12-e munkaszüneti nap, 2018.11.7.
Szerbia állami ünnepe, november 11-e, az Első világháború végét jelentő fegyverletétel napja alkalmából Szerbia Köztársaság Nagykövetségén november 12-e munkaszüneti nap.


Megszünt a vízummentesség az Iráni Iszlám Köztársaság magánútlevéllel rendelkező állapolgárai számára a Szerbia Köztársaságba való belépéskor, 2018.10.11.

Szerbia Köztársaság Kormánya 2018. október 8-án hozott határozatával megszüntette azt a korábbi határozatát, amely lehetővé tette a Szerbia Köztársaságba való vízummentes belépést az Iráni Iszlám Köztársaság magánútlevéllel rendelkező állampolgárai számára. A határozat 2018. október 17-én lép életbe. Ettől a dátumtól kezdve az Iráni Iszlám Állam magánútlevéllel rendelkező polgárainak a Szerbiába történő belépéshez, átutazához és tartózkodáshoz vízummal kell rendelkezniük.



Szerbia Köztársaság budapesti nagykövetségén ünnepélyesen befejeződött a Szerb Kultúra Hónapja, 2018.10.05.

Szerbia Köztársaság budapesti nagykövetsége október 5-én ünnepi fogadást szervezett a Szerb Kultúra Hónapja elnevezésű, szeptember 7-e és október 5-e között megtartott magyarországi rendezvénysorozat befejezése alkalmából. A számos magasrangú vendég jelenlétében megtartott ünnepélyt a vendégek örömére egész idő alatt muzsikáló Tamburica mohácsi tamburazenekar fellépése tette teljesebbé.
A Szerb Kultúra Hete rendezvénysorozat alkalom volt arra, hogy a közönség Magyarország több helységében betekintést nyerjen a szerb kultúra gazdagságába – jelentette ki az ünnepi fogadáson őexcellenciája Rade Drobac, Szerbia budapesti nagykövete a vendégeket üdvözölve, közöttük Maja Gojkovićot, a szerbiai parlament elnökét és Semjén Zsoltot, Magyarország miniszterelnök-helyettesét, a budapesti diplomáciai kar tagjait, továbbá a Magyarországon élő szerbek szervezeteinek és a Szerb Pravoszláv Egyháznak a képviselőit.
Szerbia és Magyarország között már hosszabb ideje jók a kapcsolatok, amelyek az egész régió becsületére válnak, s e jó viszonyok fontos vonatkozása minden bizonnyal a nemzeti kisebbségekről való gondoskodás – emlékeztetett Drobac nagykövet, s hozzátette: Szerbia büszke magyar barátai azon állítására, hogy Szerbiában a magyar kisebbségnek minden lehetősége megvan a fejlődésre. A jó viszonyok megnyilvánulása egyben a Magyarországon élő szerbek iránti figyelem és az a segítség is, amelyet Magyarország Kormánya nyújt az itteni szerb közösségnek – hangsúlyozta a nagykövet.
A jelenlévőkhöz szólva Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a Szerb Kultúra Hónapja rendezvénysoroszat szervezéséért köszönetet mondott a Szerb Kulturális és Dokumentációs Központnak, és büszkén állapította meg, hogy az idei már a 9. volt a sorban, és akárcsak a korábbi években, Budapesttől kezdve Deszken, Pomázon, Hercegszántón és Battonyán át Szegedig ezúttal is felhívta a magyar közvélemény figyelmét a szerb kultúra sokszínűségére és gazdagságára. A magyar miniszerelnök-helyettes megállapította, hogy a nemzetközi szintéren Szerbia és Magyarország az egymásközti kapcsolat alapján barátként jelenik meg arra alapozva, hogy a viszonyaik sohasem voltak ilyen jók, mint napjainkban. Erről tanúskodnak a két ország kormányainak együttes ülései, de jelképesen az is, hogy amikor Budapesten befejeződik a Szerb Kultúra Hónapja, azon a napon Belgrádban megkezdődik a Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozat. A jövőről szólva Semjén Zsolt kiemelte Magyarország azon meggyőződését, hogy Szerbia megbízható partner egész Európa számára. Magyarország elkötelezetten támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását – üzente a Semjén Zsolt.
A Szerb Kultúra Hónapjának befejezése alkalmából mondott alkalmi beszédében a szervező, a Szerb Kulturális és Dokumentációs központ ügyvezető igazgatója, Milan Đurić rámutatott, hogy a rendezvények méltó betekintést adtak a Magyarországon élő szerbek kultúrájába, és a közös cél érdekében összefogtak minden jó embert, a magyarországi és szerbiai partnereket és a számos támogatót. Milan Đurić külön köszönetet mondott Rade Drobac nagykövet úrnak, aki az elmúlt öt évben odaadóan támogatta a rendezvénysorozat megszervezését.



Nemzeti Vágta, 2018.09.16.

A 11. Nemzeti Vágta alatt szeptember 15-én és 16-án Budapesten az Andrássy úton megrendezett Vágta Korzón - Szerbia Köztársaság budapesti Nagykövetségének a közelében - a Vágtán résztvevő országok képviselői, közöttük Szerbia is bemutatkozott. Szerbia standján az ország idegenforgalmi, kultúrális és gasztronómiai kínálatát népszerűsítették. Szerbia Nagykövetségének a meghívására az országot Szerbia idegenforgalmi szervezetének és a kruševáci RPK Kruševac körzeti gazdasági kamarának a képviselői mutatták be. A gazdag idegenforgalmi kínálatot alkalmi művelődési műsorral és a kézműves műhelyek kiállításával egészítették ki. Szerbia standját több tízezer magyar polgár és a világból ideérkezett turista tekintette meg.



Szerb-magyar idegenforgalmi fórum Szerbia budapesti Nagykövetségén, 2018.09.14.

Szerbia budapesti Nagykövetségén szeptember 14-én szerb-magyar idegenforgalmi fórumot tartottak Szerbia Köztársaság idegenforgalmi kínálatának, különösen a téli turizmusnak a népszerűsítése céljával. A rendezvényen szerbiai kézműves műhelyek állították ki munkáikat, a belgrádi Sveti Djordje (Szent György) népi együttes pedig alkalmi műsort mutatott be. A fórumot Szerbia Nagykövetsége szervezte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, az Alpha Travel SEE turistairodával, a szerbiai idegenforgalmi szervezettel és a kruseváci székhelyű Regionális Gazdasági Kamarával (RPK Kruševac) együttműködve.

Szerbia idegenforgalma iránt nagy érdeklődést tanúsítottak a magyarországi kereskedelmi és iparkamarák képviselői, a Magyar-Szerb Üzleti Tanács tagjai, idegenforgalmi szakemberek, utazási irodák tulajdonosai, továbbá a budapesti főiskolák azon tanárai és hallgatói, amelyeken idegenforgalmi tanszék is működik. Az eseményről a magyar nyomtatott és elektronikus média is beszámolt.

A fórum megnyitóján Rade Drobac, Szerbia magyarországi nagykövete kiemelte, hogy a Nagykövetség támogatja a Szerbia idegenforgalmi kínálatát népszerűsítő ilyen és hasonló rendezvényeket, figyelembe véve, hogy a magyar polgárok keveset tudnak Szerbia turizmusáról és azokról a széleskörű lehetőségekről, amelyekkel Szerbia rendelkezik. Ez is az oka annak, hogy az idegenforgalom lemarad a Magyarország és Szerbia közötti politikai és gazdasági együttműködés mögött. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a fórum is alkalom az idegenforgalom gyakorlati bővítésére, hiszen ez az a hely, ahol az üzletemberek találkozhatnak és megvalósíthatják azt, amit megbeszéltek.

A rendezvény sikeréhez sokban hozzájárultak a magyar idegenforgalom és kamarák képviselőivel való közvetlen beszélgetések, amelyekből leszűrhető, hogy magyar részről nagy az érdeklődés Szerbia idegenforgalmi kínálata iránt. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselője tárgyalásokat kezdeményezett az RPK Kruševac elnökével egy együttműködési megállapodás megkötése céljával.



Budapesten ünnepélyesen megnyitották a Szerb Kultúra Hónapját, 2018.09.07.

A budapesti Tökölyanum dísztermében 2018.09.07-én a belgrádi Altro Senso kvintett koncertjével megnyílt a 9. alkalommal megrendezett Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon. Az elfeledett Petar Stojanović reneszánsza című concert keretében a Magyarországon született szerb zeneszerző műveit mutatták be, aki korában a legtanultabb szerb zeneszerzőnek számított, és aki élete és munkássága leggyümölcsözőbb időszakát Szerbiában töltötte.
Akárcsak az előző években, e jelentős művelődési rendezvény szervezője a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (KDC), és jelentős segítséget nyújtottak a szerbiai intézmények, a Szerb Országos Önkormányzat, Magyarország kormánya és Szerbia Köztársaság Nagykövetsége.
A rendezvényt Vajdaság kormánya nevében Vajdaság AT művelődési titkára, Dragana Milošević nyitotta meg, kiemelve a belgrádi Altro Senso kvintett kvalitásait és jelentőségét, valamint az “elfeledett zeneszerző” Petar Stojanović művészi munkásságának kvalitásait.
A Szerb Kultúra Hónapjának rendezvénysorozatát Rade Drobac nagykövet is megnyitotta, aki kiemelte a rendezvény jelentőségét a magyarországi szerbek identitásának megőrzésében, és méltatta a KDC-t, amely kitartóan és hagyományosan szervezi ezt a nagy eseményt, remélve, hogy a következő, 10. Szerb Kultúra Hónapja külön jelentőségű lesz. Hangsúlyozta az anyaország és a diaszpóra, illetve a régióbeli szerbek egységének jelentőségét, és kiemelte, hogy a Szerbia és Magyarország közötti jó kapcsolatok milyen fontosak a magyarországi szerb közösség szempontjából, amely az elmúlt időszakban jelentősen javított helyzetén, státuszán és anyagi feltételein. Kiemelte, hogy a Tökölyanum díszterme a legjobb példa a diaszpórában és a régióban élő szerbek szeretetére és egységére, mert Sava Popović Tekelija ezt az impozáns épületet, a világon második legnagyobb és legjelentősebb szerb hagyatékot, a szerb gyerekekre hagyományozta, hogy idegenben az anyanyelvüket tanulják, Vajdaság kormánya pedig önzetlenül segített a díszterem felújításában, és visszaadta régi fényét.
A jelenlevőkhöz utolsóként Milan Đurić, a KDC igazgatója szólt, aki a rendezvény tartalmáról és szervezési problémáiról beszélt, és köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vesznek a műsorokban, és segítik a rendezvénysorozat megtartását.
Az ünnepségen David kruševáci és Lukijan budai szerb ortodox püspökök, Vera Pejić-Sutor, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke, Borislav Rus, a Budapesti Szerb Önkormányzat elnöke, valamint a magyarországi szerb intézmények más képviselői és népes publikum vett részt.



Szerb-magyar üzleti fórum Szerbia Köztársaság Nagykövetségén, 2018.06.07

Szerbia Köztársaság Nagykövetségén 2018. június 7-én bemutatták az észak-bánáti körzet gazdasági potenciálját, külön tekintettel az ökológiai együttműködésre. A promóciót az Észak-bánáti Közigazgatási Körzet és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szervezte Szerbia Köztársaság Nagykövetségével együttműködve és annak logisztikai támogatásával.
Az üzleti találkozó előtt Rade Drobac nagykövet külön találkozott Csoltó Gáborral, a BKIK újonnan megválasztott elnökével. Azután Rade Drobac nagykövet megnyitotta az üzleti fórumot. Kiemelte, hogy a találkozó célja a két ország közötti együttműködés fejlesztése, amihez ez a találkozó jelentősen hozzájárulhat. Hangsúlyozta, hogy Szerbia Köztársaság Nagykövetsége nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy nemcsak a Szerbia és Magyarország közötti jó politikai és általános kapcsolatok fejlesztéséhez járuljon hozzá, hanem különösen a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez, ami prioritás a két ország kormányainak kapcsolatában.
Csoltó Gábor kiemelte, hogy ilyen találkozókkal kellene fejleszteni az üzleti kapcsolatokat és ezáltal a gazdaságot. Fontos tényezőként emelte ki, hogy Szerbia az EU-ba való belépés útján halad, és hogy Magyarország határozottan és barátilag támogatja a csatlakozási folyamatban.
A továbiakban az Észak-bánáti Közigazgatási Körzet községeinek (Ada, Zenta, Magyarkanizsa, Törökkanizsa, Csóka és Kikinda) képviselői videoprezentációkkal bemutatták önkormányzataik beruházási és turisztikai potenciáljait. A találkozó második részében munkajelegű megbeszélésre került sor Kismárton Ottó követ-tanácsos vezetésével. Az új kapcsolatteremtések mellett szó volt az önkormányzatok és a BKIK tagságába tartozó magyar vállalkozók közötti meglévő kapcsolatok folytatásáról és újak kialakításáról, külön tekintettel a környzetvédelemre.
Az üzleti fórum sikeréhez külön hozzájárultak a B2B beszélgetések, amelyekre a fórum második részében került sor, észak-bánáti gasztoronómiai specialitások felszolgálása mellett.



A nyugat-szerbiai idegenforgalmi régió bemutatkozása a nagykövetségen, 2018.04.18.

Szerbia Köztársaság Nagykövetségén Budapesten április 18-án szerb-magyar turisztikai fórumot tartottak a nagykövetség, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az Alpha Travel SEE turisztikai iroda szervezésében. A rendezvényen tíz nyugat-szerbiai turisztikai célpont került bemutatásra.
A fórumot Rade Drobac nagykövet nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a nagykövetség hosszabb ideje törekszik arra, hogy összekapcsolja a szerbiai és magyarországi vállalkozókat és idegenforgalmi szakembereket. „A nagykövetség azt szeretné, ha az ilyen rendezvényeken találkoznának az együttműködési témákkal rendelkező vállalkozók, tekintettel arra, hogy az utóbbi években a Szerbia és Magyarország közötti politikai kapcsolatok kiválóak. A gazdasági együttműködés folyamatosan fejlődik, de a turizmus területén való együttműködés még a kezdeteknél tart. Magyarországi tartózkodásom alatt megfigyeltem hogy a lehetséges magyar turisták keveset tudnak Szerbiáról, és ritkán töltik nálunk a szabadságukat. Azok pedig, akik eljönnek, elsősorban a vajdasági rokonaikat látogatják meg“, mutatott rá a nagykövet, aki kifejezte reményét, hogy a turizmus területén sikerül olyan együttműködést kialakítani, ami mindkét fél számára hasznos lesz.
Rade Drobac nagykövet mellett a rendezvényen beszélt Török György, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki úgy értékelte, hogy az ilyen és hasonló üzleti-turisztikai fórumok igen fontosak és hasznosak Szerbia bemutatására. Bornemissza Miklós, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselője kiemelte, hogy dolgozni kell a két ország közötti turisztikai együttműködés fejlesztésén, és úgy értékelte, hogy a magyar piacról hiányzik a szerb idegenforgalmi marketing. Miroslav Rađen, a Nyugat-Szerbia Idegenforgalmi Régió igazgatója pedig rámutatott, hogy Belgrád után a nyugat-szerbiai a leglátogatottabb régió a hazai és a külföldi turisták körében is.



Fogadás Szerbia Államiságának napja és a Hadsereg napja alkalmából, 2018.02.14

Szerbia Köztársaság Nagykövetségén 2018. február 14-én fogadást tartottak Szerbia Államiságának napja és a Szerb Hadsereg napja alkalmából. Az ünnepségen nagy számban vettek részt a diplomáciai kar és a véderő-attaséi kar tagjai, a magyarországi állami és kulturális intézmények képviselői, a magyarországi szerb közösség és Szerb Pravoszláv Egyház képviselői, az önkormányzati elöljárók és sokan mások.
Szerbia Külügyminisztériumának államtikára, Nemanja Stevanović kiemelte, hogy a Szerbia és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok még soha nem voltak ilyen jók. Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának államtitkára, Íjgyártó István pedig megerősítette, hogy mindkét ország kész a jelenleg is kiváló kapcsolatok további fejlesztésére minden területen.
Rade Drobac, Szerbia nagykövete a nemzeti ünnep alkalmából köszöntötte a magyarországi szerb közösséget, hangsúlyozva elégedettségét a Szerbia és Magyarország közötti kapcsolatokkal, és megköszönte a vendégeknek a részvételt a Szerbia és polgárai számára jelentős ünnepnapon.
A budapesti "Nikola Tesla" szerb tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium női kórusa szerbiai zeneszámokkal járult hozzá a fogadás kellemes hangulatához, ahol szerbiai ételeket és italokat szolgáltak fel.



Budapesten tartották Szerbia és Magyarország kormányzati csúcstalálkozóját 2018.02.08-09.

Budapesten tartották meg 2018. február 8-án és 9-én Szerbia Köztársaság és Magyarország kormányainak negyedik együttes ülését, Ana Brnabić és Orbán Viktor kormányfők vezetésével.
A kormányzati csúcstalálkozó előtt a szakminiszterek számos kétoldalú találkozójára került sor, amelyeken olyan konkrét támákat vitattak meg, amelyek mindkét fél számára fontosak, a két kormányfő, Ana Brnabić és Orbán Viktor pedig külön megbeszélést folytatott.
A kormányzati csúcstalálkozó, amelyen mindkét oldalról szinte valamennyi miniszter részt vett, megerősítette a két kormány közötti kifejezetten jó és baráti kapcsolatokat, mindkét fél készségét a kapcsolatok további bővítésére és fejlesztésére, Magyarország aktív támogatásának folytatását Szerbia EU-csatlakozási folyamatában, valamint a gazdasági együttműködés fejlesztésére való elszántságot, amellyel kapcsolatban külön jelentős, hogy mindkét fél kifejezte készségét, hogy Magyarország és Szerbia gazdasági együttműködése kiterjedjen Szerbia területének egészére. Külön hangsúlyt kapott Szerbia és Magyarország infrastrukturális és kommunikációs, továbbá közlekedési összeköttetéseinek megteremtése. A csúcstalálkozó keretében 10 megállapodás aláírására került sor, amelyek különböző területekre vonatkoztak, az infrastruktúrától, mezőgazdaságtól és katonai együttműködéstől kezdve a kulturális és oktatási együttműködés programjainak folytatásáig.
Mindkét fél úgy értékelte, hogy a két ország a területén élő kölcsönös kisebbségeinek érdekében rendkívül sokat tesz, és ez jelentős előrelépés ezen kisebbségek jogainak biztosításában és a kulturális jellegzetességeik és érdekeik akadálytalan kifejeződésének biztosításában.
A kormányzati csúcstalálkozó keretében egy üzleti fórumot is tartottak, azon belül pedig egy energetikai fórumot, amelyen Ana Brnabić és Orbán Viktor kormányfők is beszédet mondtak.
A látogatás végén Ana Brnabićot, Szerbia Köztársaság kormányfőjét udvariassági látogatáson fogadta Magyarország elnöke, Áder János is.



A Vajdasági Gazdasági Kamara és a Pécs-Baranyai Kerekedelmi és Iparkamara együttműködési megállapodást írt alá, 2018.01.31.

A Vajdasági Gazdasági Kamara és a Pécs-Baranyai Kerekedelmi és Iparkamara együttműködési megállapodást írtak alá 2018. január 31-én Pécsett, melynek célja az üzleti kapcsolatok és az együttműködés fejlesztése. A megállapodást a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke, Boško Vučurević és a Pécs-Baranyai Kerekedelmi és Iparkamara elnöke, Síkfői Tamás írták alá.
Az együttműködési megállapodás aláírása után Rade Drobac nagykövet és a Vajdasági GK elnöke, Boško Vučurević megnyitották a villányi régió borászatának és szőlőművelésének szentelt konferenciát. A rendezvényre a vajdasági borászok és idegenforgalmi szakemberek kétnapos villányi látogatása keretében került sor, amelyen a Vajdasági GK szervezésében mintegy negyven borász és borászattal foglalkozó idegenforgalmi szakember vett részt. A vajdasági küldöttség tagjai voltak az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Karának és a Mezőgazdasági Karhoz tartozó Szőlőtermesztő Intézet tanárai is.
Az együttműködési megállapodás aláírását és a konferenciát követően a Vajdasági GK küldöttsége és Szerbia Köztársaság Nagykövetségének képviselői ellátogattak a pécsi Oszlopos Szent Szimeon templomba, ahol Milan Erić parókus és Predrag Mandić, a Pécs-Baranyai Szerb Egyesület elnöke fogadta őket.



Véget ért a Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon, 2017.10.06.

A nyolcadik alkalommal megrendezett „Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon” hagyományos rendezvénysorozat október 6-án ünnepélyesen véget ért a nagykövetség épületében.
A magyar állami közigazgatás, a diplomáciai kar és a Szerb Országos Önkormányzat képviselőinek jelenlétében a részvevőkhöz Nemanja Stevanović, Szerbia Köztársaság Külügyminisztériumának államtitkára szólt, aki elmondta, hogy a két ország kapcsolatai történelmük során a legmagasabb szintűek, és rámutatott, hogy ebben legnagyobb érdeme az Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke között fennálló személyes kapcsolatnak van. Kiemelte, hogy a két nép kulturális gyökerei azonosak, valamint azt is, hogy Magyarországon még 1826-ban megalapítottak számos szerb művelődési és oktatási intézményt. Nemanja Stevanović köszönetet mondott a magyar kormánynak a magyarországi szerb intézmények működéséhez nyújtott segítségért.
Fülöp Attila, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára a világhírű zeneszerzőt, Kodály Zoltánt idézte, aki azt mondta „A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi azt magának.“
Rade Drobac nagykövet kiemelte, hogy a két nép kultúra terén végzett tevékenysége a feltétele annak, hogy megőrizzék nemzeti identitásukat, továbbá hogy az élő kulturális aktivitás annak eredménye, hogy a kétoldalú kapcsolatok minden téren a legjobbak a két ország történetében.
Milan Đurić, a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ igazgatója úgy értékelte, hogy az idei rendezvény egy lépés előre, tekintettel arra, hogy egy hónapos időtartama alatt a magyarországi szerb közösség nagyszámú részvevőjét gyűjtötte össze.



A nagykövetség a Vágta Korzón, 2017.09.16-17.

A budapesti Hősök terén idén szeptember 16-án és 17-én rendezték meg a 10., jubiláris Nemzeti Vágtát. A sport- és turisztikai rendezvény keretében megrendezett lovasversenyen szerbiai részvevők is vannak, de emelett Vágta Korzó néven, a Hősök tere és a nagykövetség épületének közelében, az Andrássy úton kulturális-idegenforgalmi kiállításra is sor került.
Szerbia standján, amelyet a nagykövetség állított fel, idén először sor került a Vajdasági Napok Magyarországon rendezvényre is, amelyet Vajdaság Idegenforgalmi Szervezete, a Vajdasági Gazdasági Kamara és Szerbia budapesti nagykövetsége szerveztek. A Vágta Korzónak többezer magyarországi és külföldi látogatója volt, akiknek így alkalmuk nyílt megismerkedni Vajdaság gazdag idegenforgalmi és gasztronómiai kínálatával és minőségi borfajtáival is, a futaki tamburások alkalmi zenéjének kíséretében.



Konferencia a hajós turizmusról, 2017.09.15.

A szerb-magyar üzleti és idegenforgalmi fórum keretében Szerbia Köztársaság Nagykövetségén szeptember 15-én a hajós turizmusról is tartottak egy konferenciát, amelynek célja a Szerbia, Magyarország és Szlovákia közötti együttműködés fejlesztése volt, külön tekintettel a dunai hajós turizmusra, a folyami hajóutakra. A konferenciát a Vajdasági Gazdasági Kamara, a Budapesti Kerekedelmi és Iparkamara és Szerbia Köztársaság Nagykövetsége szervezték.
A rendezvényen kiemelték, hogy a Dunamente hatalmas kapacitásával és értékeivel nagy lehetőségeket ad a régió turizmusának fejlesztésére. Tekintettel arra, hogy a Duna nagy lehetőségeket kínál a vízi közlekedésre, hajós és partmenti turizmusra, a konferencia nagy érdeklődést váltott ki, és több mint 30 szerbiai, magyarországi és szlovákiai szakember vett rajta részt. A találkozón elfogadott megállapítások jó alapot képeznek a további együttműködésre úgy a hajós turizmus, mint általában a turizmus terén.



Szerb-magyar üzleti és idegenforgalmi fórum Szerbia nagykövetségén, 2017.09.15.

Szerbia Köztársaság Nagykövetségén szeptember 15-én Budapesten szerb-magyar üzleti és idegenforgalmi fórumot tartottak, amelyen több mint száz üzletember vett részt. A rendezvény szervezői a Vajdasági Gazdasági Kamara és a Magyar-Szerb Üzleti Tanács voltak, a nagykövetség logisztikai támogatásával. A fórum célja Vajdaság AT gazdasági és idegenforgalmi lehetőségeinek bemutatása volt, továbbá a szerb-magyar gazdasági együttműködés élénkítése.
A fórumot Igor Mirović, Vajdaság AT kormányának elnöke nyitota meg, aki kiemelte, a találkozó jó alkalom arra, hogy gyakorlati értelemben is fejlesszék Szerbia és Magyarország jó kapcsolatait, hogy az üzletemberek találkozzanak és közös beruházásokat valósítanak meg Magyarországon és Szerbiában.
Rade Drobac nagykövet, a rendezvény házigazdája, rámutatott, hogy a két ország együtműködése az elmúlt időszakban felívelő pályán van, de még mindig nincs kihasználva minden lehetőség.
A jelenlevőkhöz szóltak Boško Vučurević, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke, Wolf László, a Magyar-Szerb Üzleti Tanács elnöke, Nataša Pavlović, Vajdaság Idegenforgalmi Szervezetének igazgatója, Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja és Jójárt Miklós, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója.
Az üzleti fórum sikeréhez külön hozzájárultak az előadásokat követő B2B beszélgetések. A magyar üzletembereket elsősorban a mezőgazdaság és élelmiszeripar, építőipar, energetika és informatikai technológiák, a vendéglátóipar, folyami turizmus, fémipar, szállodaipar és banki szolgátatások ágazatai érdekelték.



Aleksandar Vučić, Szerbia és Áder János, Magyarország elnökének találkozója, 2017.01.09.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke a Zentai csata 320. évfordulója alkalmából szeptember 11-én Zentán találkozott Áder Jánossal, Magyarország elnökével.
A két küldöttség találkozója során Vučić elnök köszönetet mondott Magyarországnak Szerbia európai integrációs útjának támogatásért, és elégedettségének adott hangot Szerbia és Magyarország kapcsolatainak eredményes fejlődéséért, kiemelve a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak magas szintjét. „Szerbia és Magyarország kapcsolatainak stabilitása és eredményes fejlődése mindkét ország számára prioritás. Idén januártól júliusig az árucsere-forgalom elérte a 818,7 millió eurót, ami arra utal, hogy mindkét országban erősödött az üzleti bizalom”, mutatott rá Vučić elnök. Kiemelte, hogy Szerbiában kedvező és ösztönző a befektetői környezet, valamint hogy várják a magyar befektetéseket és a magyar cégeket a közös projektekben. Hozzátette, hogy szorosabb együttműködés lehetséges az infrastruktúra, közlekedés, energetika, mezőgazdaság, vízgazdálkodás, telekommunikáció, turizmus és határmenti együttműködés terén.
Áder János kiemelte, hogy a kétoldalú kapcsolatok a legmagasabb szinten vannak, továbbá hogy a politikai párbeszéd és a két ország vezetőinek személyes kapcsolatai folyamatosan fejlődnek, hangsúlyozva,hogy a kapcsolatok fejlesztése nagymértékben Aleksandar Vučić elnök érdeme. „Magyarország támogatja Szerbia belépését az EU-ba és készen áll arra, hogy a csatlakozási tárgyalásokban szerzett tapasztalatait átadja Szerbiának”, emelte ki Magyarország elnöke.
A találkozó után Aleksandar Vučić és Áder János koszorút helyeztek el a Zentai csata emlékhelyén.



Megkezdődött a Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon, 2017.09.08.

Nagyszámú vendég jelenlétében szeptember 8-án Budapesten, a Művészetek palotájában megnyitották a Szerb Kultúra Hónapját Magyarországon. Szerbia kormánya nevében az ünnepségen részt vett Vladan Vukosavljević, művelődési és tájékoztatási miniszter, aki kiemelte, hogy a Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon nagy és jelentős rendezvény, amely során a magyar közönség megismerheti a szerb kultúra legszebb elemeit. Kiemelte, hogy a szerb kulturális tér meghaladja az államhatárokat, amint a magyar is kívül terjed a saját országhatárain, ahol is összefonódnak és mély nyomokat hagynak. A rendezvényen a magyar kormány képviseletében Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár elégedettségének adott hangot a jelentős rendezvény megnyitóján való részvételért, kiemelve, hogy az elmúlt években “a szerb-magyar kapcsolatok legpozitívabb időszakát éljük”. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek mindkét államban kulcsfontosságú tényezői a jó kétoldalú kapcsolatoknak. Értékelése szerint a Szerb Kultúra Hónapja hozzájárul a két nép barátságának erősítéséhez és azt tanúsítja, hogy békében és barátságban élhetnek egymás mellett. A Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ igazgatója, Milan Đurić, aki egyben a Szerb Kultúra Hónapjának szervezője is, röviden kiemelte a rendezvény jelentőségét a szerb nemzeti identitás megőrzésében.
A Szerb Kultúra Hónapját a Kolo néptánc- és népzenei együttes nyitotta meg, A hagyomány energiája című előadással. A rendezvényen részt vettek Rade Drobac, Szerbia budapesti nagykövete, a Szerb Országos Önkormányzat magas rangú tisztségviselői, külföldi diplomaták és nagyszámú közönség.
A Szerb Kultúra Hónapjának rendezvényei 2017. október 10-ig tartanak.



Magyar-szerb turisztikai üzleti fórumot tartottak Szegeden, 2017.09.01.

Magyar-szerb turisztikai üzleti találkozót tartottak Szgeden szeptember 1-én a Vajdasági Gazdasági Kamara és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövetségének támogatásával. A találkozó célja a vajdasági turisztikai kínálat bemutatása volt, továbbá Csongrád megyei vállalkozókkal való kapcsolatteremtés.
Rade Drobac, Szerbia magyarországi nagykövete kiemelte, hogy bár a két ország közötti politikai kapcsolatok nagyon jók és a kereskedelmi forgalom is bővül évről évre, a két ország közötti turisztikai együttműködés nem kielégítő, mert e téren nincsenek kihasználva az objektív fejlődési lehetőségek. Éppen ezért a szerbiai turizmus promóciójára rendkívül jelentősek az idegenforgalmi találkozók, emelte ki Drobac nagykövet.
A rendezvényen felszólalt Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Solymos László, szegedi alpolgármester, és Bojana Miljuš, a Vajdasági Gazdasági Kamara főtitkár-helyettese is.



Szerb-magyar üzleti fórum a nagykövetségen, 2017.03.04.

Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén március 4-én a nagykövetség és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szervezésében szerb-magyar üzleti fórumot szerveztek. A cél Szerbia turisztikai kínálatának bemutatása, a kapcsolatteremtés,a jövőbeni gazdasági és turisztikai együttműködés kiépítése mellett magyarországi partnerek felkutatása volt szerbiai turisztikai utazásokhoz.
Bevezetőt Rade Drobac nagykövet és dr. Kiss Zoltán, a BKIK elnöke mondtak.
Rade Drobac nagykövet elmondta, hogy az üzleti fórumot a jó politikai viszonyok közepette megvalósuló gazdasági és turisztikai együttműködésnek szentelik. Hangsúlyozta, Szerbia nagykövetsége maximális erőfeszítéseket tesz a Szerbia és Magyarország közötti jó kapcsolatok fejlesztésére, és külön a gazdasági kapcsolatok mélyítésére. Kiemelte, hogy a nagykövetség részt vesz minden gazdasággal kapcsolatos találkozón, ösztönzi a magyar vállalkozók érdeklődését szerbiai vállalkozókkal való együttműködésre, és ennek érdekében szervez hasonló találkozókat a nagykövetségen.
A turisztikai együttműködési lehetőségekről és a szerbiai idegenforgalmi kínálatról Bornemisza Miklós, a BKIK turizmus és vendéglátás osztályelnöke, Pavle Počuč, vajdasági gazdasági és turisztikai titkárhelyettes, Kismárton Ottó követ-tanácsos, Nataša Pavlović, Vajdaság Idegenforgalmi Szervezetének igazgatója, valamint a vajdasági turisztikai szervezetek és ügynökségek képviselői beszéltek.
A kellemes hangulathoz a kikindai Gusle Akadémiai Néphagyományőrző Társaság rövid koncertje járult hozzá.
A szerb-magyar üzleti fórumon a szerbiai kulturális, társadalmi és gazdasági, de különösképpen turisztikai lehetőségek bemutatására került sor.



Nagykövetségi fogadás Szerbia Államiságának napja és a Hadsereg napja alkalmából, 2017.02.14

Szerbia Államiságának napja és a Szerb Hadsereg napja alkalmából 2017.02.14-én Szerbia Köztársaság Nagykövetségén Budapesten hagyományos fogadást tartottak, melyen nagy számban vettek részt a magyarországi állami intézmények képviselői, a diplomáciai kar és a véderő-attaséi kar tagjai, a magyarországi szerb közösség és Szerb Pravoszláv Egyház tagjai.
A vendégeket Rade Drobac nagykövet köszöntötte, hangsúlyozva a Szerbia által tavaly elért legfontosabb eredményeket, amelyek közül kiemelte az ország gazdasági stabilizálását és a Magyarországgal való bilaterális együttműködés fejlesztését, amihez hozzájárultak a két ország magas rangú tisztségviselőinek kiváló személyes kapcsolatai, amit a legjobban tanúsítanak a két kormány rendszeres közös ülései, amelyet sorrendben immár három éve megtartanak. Kiemelte, a jó bilaterális kapcsolatokat a kereskedelmi együttműködés folyamatos növekedése kíséri, továbbá a mind fejlettebb együttműködés az infrastrukturális projektumok terén. Elégedettségének adott hangot, amiért mindkét oldalon sokat tettek a kisebbségi közösségeket terhelő kérdések megoldásáért, és külön kiemelte annak jelentőségét, hogy az elmúlt egy évben a magyar fél konkrét döntéseket hozott a magyarországi szerb közösség számára fontos kérdések megoldása érdekében.
Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma nevében Szabó László miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár köszöntötte a vendégeket. Rámutatott a két nemzet közelségére, kiemelve a közös ünnepeket. A bilaterális együttműködés pozitiv alakulásáról szólva hangsúlyozta a gazdaság terén való együttműködés fejlesztésének jelentőségét és rámutatott a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítésének jelentőségére. A migrációs politika kapcsán úgy értékelte, hogy a magyar-szerb együttműködés elengedhetetlen, és pozitivan méltatta a magyaroszági szerb nemzeti kisebbség jelentőségét és helyzetét, akárcsak a szerbiai magyarságét is.
A fogadás folytatásában a budapesti  "Nikola Tesla" szerb tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium kórusa előadta az  "Ez Szerbia" című dalt.



Megállapodás vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetéséről a magánútlevéllel rendelkezők számára Szerbia Köztársaság és a Kínai Népköztarsaság kormányai között, 2016.12.30.

A Szerbia Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztárasaság Kormánya között Rigában 2016. november 5-én aláírt, a magánútlevéllel rendelkezők számára való vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetésére vonatkozó megállapodás 2017. január 15-én lép életbe.
Attól a naptól kezdve Szerbia Köztársaság és a Kínai Népköztársaság magánútlevéllel rendelkező állampolgárainak joguk van a másik ország területére vízum nélkül belépni, átutazni rajta, vagy ott tartózkodni, a belépéstől számított legtöbb 30 (harminc) napon keresztül.



Közös szerb-magyar kormányülés Nišben, 2016.11.20-21.

Szerbia és Magyarország kormányainak harmadik együttes ülését Nišben tartották november 20-án és 21-én, amikor is mindkét fél úgy értékelte, hogy a bilaterális kapcsolatok soha nem voltak jobbak, és kifejezték szándékukat a kapcsolatok további fejlesztésére.
A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vučić, Szerbia kormányfője kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatai őszinték és barátiak, politikai értelemben a lehető legjobbak, és a cél, hogy a kapcsolatok gazdasági téren is bővüljenek. Vučić kormányfő elmondta, hogy magyar kollégájával a magyar befektetők bevonzásáról is beszéltek, és pedig nemcsak Vajdaságba, hanem Szerbia más részeibe is, emellett Magyarország is érdekelt a Szerbiából érkező befektetők iránt.
Vučić kormányfő köszönetet mondott Magyarországnak Szerbia európai integrációjának támogatásáért. Úgy értékelte, hogy Szerbia kapcsolata a szerbiai magyarsággal nagyon jó, és hogy Magyarország viszonya az ottani szerb közösséghez ugyanilyen jó.
Orbán Viktor, Magyarország kormányfője elmondta, hogy országa kész beruházni Szerbiában, mégpedig olyan területeken, amelyek mindkét fél érdekeit szolgálják. Hozzátette, hogy elemzéseik szerint Szerbia nagy fellendülés előtt áll, és a külföldi befektetőknek jelentős lehetőségeket kínál. Kiemelte, hogy Szerbia stabilitása kulcsfontosságú az egész Közép-Európa, így Magyarország stabilitása szempontjából is, ezért támogatják Szerbia minden olyan lépését, amely a terrorizmus ellen irányul és Szerbia biztonságának megőrzését szolgálja. A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban Orbán Viktor megállapította, hogy Szerbia kisebbségpolitikája meghaladja az európai normákat.
A szerb-magyar kormányzati csúcs alkalmából Nišben a Szerb Gazdasági Kamara és a Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezésében magyar-szerb üzleti fórumot is tartottak, amelyen mintegy 250 vállalkozó vett részt 170 cég képviseletében.



A Szerb Kultúra Hónapjának zárórendezvénye a Nagykövetségen, 2016.10.10.

A Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon elnevezésű hagyományos rendezvénysorozat, melyet idén hetedik alkalommal rendezett meg a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (KDC) a Szerb Országos Önkormányzat védnökségével, október 10-én ünnepélyesen véget ért Szerbia Köztársaság Nagykövetségén. A jelenlevőket házigazdaként Rade Drobac nagykövet, majd Aleksandar Vulin, Szerbia munkaügyi, foglalkoztatási, harcos- és szociálisügyi minisztere és Szabó László, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterének helyettese köszöntötte, akik jelenlétükkel külön emelték az esemény fényét. Végül Milan Đurić, a KDC igazgatója és a Szerb Kultúra Hónapjának szervezője szólt a jelenlevőkhöz. A vendégek között volt Nenad Ivanišević, Szerbia munkaügyi, foglalkoztatási, harcos- és szociálisügyi minisztériumának államtitkára, a magyar államigazgatás magas rangú képviselői, a diplomáciai kar, a Szerb Országos Önkormányzat és a szerb közösség képviselői.
Az ünnepélyes záróesten a Nagykövetségen tartott alkalmi műsor keretében a Vujicsics Együttes adott elő válogatást, majd alkalmi fogadás következett a magyarországi szerb tamburazenekar kíséretében.



Ivica Dačić, Szerbia első miniszterelnök-helyettesének és külügyminiszterének hivatalos magyarországi látogatása, 2016.10.02-03.

Ivica Dačić, Szerbia első miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere október 2-án és 3-án Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott Magyarországon. A Szijjártó Péter házigazdával való találkozón kiemelte a bilaterális kapcsolatok stabil és folyamatos fejlesztésének jelentőségét. Megállapodás született arról, hogy a két kormány együttes ülését 2016. november 20-21. tartják meg Nišben. A magyar fél ismételten kinyilvánította határozott támogatását Szerbia EU-tagságához, továbbá újabb tárgyalási fejezetek, elsősorban az 5., 20., 25. és 26. tárgyalási fejezet megnyitásához. Szijjártó Péter miniszter kiemelte, hogy Magyarország húsz rendőrrel támogatja Szerbia déli határainak, a szerb-macedón és szerb-bolgár határnak a védelmét. Ivica Dačić megköszönte, hogy szerbiai fiatal diplomatáknak lehetőségük van Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumában EU-integrációs képzésen részt venniük, és felajánlotta hogy Szerbia Külügyminisztériumában egy magyar diplomatát fogadnak továbbképzésre.
Ivica Dačić külügyminiszter találkozott Orbán Viktor magyar kormányfővel is, akivel a kétoldalú kapcsolatokról és a regionális stabilitásról beszélgettek, minek során a magyar kormányfő kiemelte, hogy országa teljes mértékben támogatja Szerbiát az EU-csatlakozási folyamatban.
Ivica Dačić Szerbia budapesti nagykövetségén találkozott a magyarországi szerb közösség képviselőivel is, akik elégedettségüknek adtak hangot a legutóbbi közös kormányülés óta bekövetkezett fejlemények kapcsán, és kiemelték a magyarországi szerb kisebbség helyzetével kapcsolatos, egyeztetett, konkrét projektumok megvalósításának szükségességét.



A Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon: Verica Rakočević divatbemutatója a Nagykövetségen, 2016.09.30.

Szerbia Köztársaság Nagykövetségén tartották szeptember 30-án Verica Rakočević ismert szerb divattervező kollekciójának bemutatóját, amelyre a Szerb Kultúra Hónapja rendezvénysorozat keretében került sor, és amely a jelenlevők körében nagy érdeklődést váltott ki. A meghívottak között volt a magyarországi szerb közösség számos tagja, a diplomáciai kar képviselői (elsősorban a nagykövetek feleségei), a magyarországi divatvilág legtekintélyesebb stílusszakértői és divattervezői, valamint a magyarországi szerb média képviselői.
A jelenlevőket a Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ képviseletében Dijana Đurić köszöntötte, aki a szerb divat magyarországi bemutatásáért köszönetet mondott a divattervezőnek és Szerbia Nagykövetségének, és kiemelte, hogy a vezető szerb divattervező legújabb, „No limit” elnevezésű kollekciója a Szerb Kultúra Hónapja magyarországi rendezvénysorozatának egyik legkiemelkedőbb eseménye. A divatbemutató után alkalmi fogadásra került sor.



Megkezdődött a Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon, 2016.09.10.

A Szerb Kultúra Hónapja elnevezésű hagyományos rendezvénysorozatot, melyet a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ szervez, idén szeptember 10-én Deszken nyitották meg. Szerbia kormányát Nenad Ivanišević, Szerbia munka-, foglalkoztatás-, harcosügyi és szociálisvédelmi minisztériumának államtitkára képviselte, és a megnyitón részt vettek Rade Drobac, Szerbia magyarországi nagykövete és Király László, Deszk polgármestere is.
A nagyszámű részvevő és közönség jelenlétében a Szerb Kultúra Hónapja ajvárbemutatóval, továbbá a Magyarországról és a régióból érkező folklórcsoportok bemutatójával kezdődött. A zenei kíséretet a svilajnaci Mladenović zenekar szolgáltatta.
A Szerb Kultúra Hónapjának rendezvénysorozata idén október 10-ig tart, és felöleli a szerb kultúra, hagyományok és kortárs alkotóművészet minden szegmensét.
További információk és a Szerb Kultúra Hónapjának programja a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ honlapján olvashatók.



Magyarország kormányfője belgrádi látogatáson, 2016.09.05.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság kormányfője szeptember 5-én Belgrádban találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A találkozó után Szerbia kormányfője kiemelte, hogy a két ország közötti bilaterális együttműködés mind jobb, és tájékoztatott, hogy megegyeztek arról, hogy az év végéig ismét megrendezik a két kormány együttes ülését, valószínűleg valahol Szerbia központi részén. Kiemelte, hogy megállapodtak arról is, hogy az együttműködést minden téren fokozzák, és ennek érdekében külön munkacsoportot alakítanak. Rámutatott, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekszik, és az előző évhez képest a növekedés 12,7 százalékos. Vučić kormányfő kiemelte, hogy beszélgetőtársával megegyeztek arról is, hogy a két ország közös stratégiát készít a jövőre vonatkozóan.
Orbán Viktor elmondta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Szerbia uniós integrációját, és nem fogadja el, hogy bárki bármilyen okból blokkolja Szerbia csatlakozását az EU-hoz. Kiemelte, hogy ebben csak az számít, hogy egy ország milyen teljesítményt ért el a csatlakozási folyamatban. Elégedettségének adott hangot amiatt, hogy a Szerbiában élő magyaroknak lehetőségük van rendezett körülmények között, és a szerbekkel jó viszonyban élni. Hozzátette, hogy Magyarország is arra törekszik, hogy a Magyarországon élő szerbeknek azonos körülményeket biztosítson, és úgy értékelte, hogy a két ország együttműködése igazi példája a rendezett viszonyoknak Európában.



Jadranka Joksimović hivatalos magyarországi látogatáson, 2016.08.31.

Jadranka Joksimović, EU-integrációért felelős, tárca nélküli miniszter Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter meghívására augusztus 31-én hivatalos látogatáson tartózkodott Budapesten. Ennek során külön találkozott Szijjártó Péter miniszterrel, és Takács Szabolccsal, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárával.
Jadranka Joksimović a beszélgetések során megköszönte Magyarországnak a Szerbia EU-integrációs útján nyújtott őszinte támogatást, és kifejezte meggyőződését, hogy az év végéig még néhány tárgyalási fejezet megnyitására sor kerül. Rámutatott annak szükségességére is, hogy a két ország együtt pályázzon a határmenti együttműködésre szánt EU-forrásokra. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a magyar nemzeti kisebbség bekapcsolódjon Szerbia politikai életébe, és úgy ítélte meg, hogy helyzetük a jövőben is javulni fog. A két kormány következő együttes ülését az együttműködés fejlesztése iránti készségként értékelte. A regionális helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy Szerbia nem fog hozzájárulni a feszültség növeléséhez, és tartózkodni fog a nyilatkozatoktól, ám az EU-tagállamoknak jóval nagyobb a felelősségük a regionális feszültségek csillapításában.
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter bejelentette,hogy hamarosan újabb határákelőhely nyílik a két ország között, majd még egy 2020-ig. A szerbiai magyar nemzeti kisebbségről szólva kifejezte Magyarország köszönetét, amiért Aleksandar Vučić kormányfő úgy döntött, hogy a VMSZ köztársasági és tartományi szinten is a hatalom része legyen.



Szabadkán tartották Szerbia és Magyarország kormányközi kisebbségi vegyes bizottságának 5. ülését, 2016.04.04.

Szerbia és Magyarország kormányközi kisebbségi vegyes bizottsága öt év szünet után, újra megkezdte munkáját 2016. április 4-én, Szabadkán. A bizottság ötödik ülését a testület társelnökei, Nenad Ivanišević, Szerbia munka-, foglalkoztatás-, harcosügyi és szociálisvédelmi minisztériumának államtitkára és Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztosa nyitotta meg. A bizottság munkáját üdvözölte Aleksandar Vulin, Szerbia munka-, foglalkoztatás-, harcosügyi és szociálisvédelmi minisztere és Pásztor István, Vajdaság AT Képviselőháza és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, akik kiemelték, hogy a kétoldalú kapcsolatok rendkívül jól fejlődtek, továbbá a magyarországi szerb és a szerbiai magyar kisebbség érdekében eredményes munkát kívántak a bizottságnak.
A két ország kisebbségjogi kérdéseinek sokoldalú elemzése után a bizottság társelnökei, Nenad Ivanišević és Kalmár Ferenc aláírták a közös jegyzőkönyvet, amely a további munka alapját képezi majd a szerbiai és magyarországi nemzeti kisebbségek élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében.
Az ülésen megegyezés született arról, hogy a munkát szűkebb körben folytatják majd annak érdekében, hogy összehangolják azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan nem volt teljes egyetértés, és amelyek a jegyzőkönyvbe mellékletként kerülnek majd be.
A bizottság munkája baráti hangulatban folyt, egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásával.



Aleksandar Vulin miniszter budapesti látogatása, 2016.03.19.

Aleksandar Vulin, Szerbia munka-, foglalkoztatás-, harcos-ügyi és szociálisvédelmi minisztere és Nenad Ivanišević államtitkár március 19-én munkajellegű látogatást tett Magyarországon. Tartózkodásuk alatt több találkozójuk volt Budapesten és Szentendrén az Országos Szerb Önkormányzat, a Szerb Pravoszláv Egyház és az ELTE Bölcsészettudományi Kara Szerb Nyelvi Tanszékének képviselőivel.
A találkozókra a Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság ülésének előkészületei keretében került sor, amelynek tervezett időpontja és helyszíne április 4., Szabadka. A magyarországi szerbek képviselőinek most alkalmuk nyílt a miniszterrel megismertetni a magyarországi szerb nemzeti kisebbség megoldatlan kérdéseit.
A találkozók után Vulin miniszter és Ivanišević államtitkár részt vettek egy jótékonysági előadáson, amelyet a budapesti Nikola Tesla szerb óvoda, általános iskola, gimnázium és diákotthon diákjai és tanárai készítettek, ahol csatlakozott hozzájuk Pásztor István, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke is.



Budapesten tartották a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság ülését, 2016.03.17-18.

A magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság 8. ülését március 17-én és 18-án tartották Budapesten. Az ülésen megállapodtak a két ország kereskedelmi és gazdasági együttműködésének fejlesztését szolgáló közös tevékenységről, valamint arról is, hogy a bizottság következő ülését 2017-ben tartják meg Belgrádban. Mindkét fél kifejezte készségét, hogy folytassa az intenzív munkát a kétoldali gazdasági kapcsolatok bővítése és mélyítése érdekében.
A plenáris ülést követően Snežana Bogosavljević-Bošković, szerbiai mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter, aki egyben a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság szerbiai társelnöke, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, a bizottság magyarországi társelnökével aláírta a bizottsági ülés jegyzőkönyvét. Szándéknyilatkozatot írtak alá az egészségügyi és gyógyszeripari együttműködés fejlesztésére a 2015-2020 közötti időszakra vonatkozóan, valamint szándéknyilatkozatot a turizmus fejlesztésére is.
Budapesti tartózkodása alatt Bogosavljević-Bošković miniszter találkozott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel is, akivel a mezőgazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak. A program keretében ellátogatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarába is, ahol megbeszélést folytatott Györffy Balázs kamarai elnökkel.
A gazdasági vegyes bizottság ülése mellett sikeresen megrendezésre került a szerb és magyar vállalkozók üzleti fóruma is, amelyet a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorra fókuszálva a Szerbiai Gazdasági Kamara és a Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezett.



Nagykövetségi fogadás Szerbia Államiságának napja és a Hadsereg napja alkalmából, 2016.02.18.

Szerbia Államiságának napja és a Szerb Hadsereg napja alkalmából 2016.02.18-án Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén hagyományos fogadást tartottak, melyen nagy számban vettek részt a magyarországi állami intézmények képviselői, a diplomáciai kar és a véderő-attaséi kar tagjai, a magyarországi szerb közösség és Szerb Pravoszláv Egyház tagjai.
A vendégeket Rade Drobac nagykövet köszöntötte, hangsúlyozva a Szerbia által tavaly elért legfontosabb eredményeket is, külön kiemelve az EU-val való csatlakozási tárgyalások első fejezeteinek decemberi megnyitását. Kiemelte, hogy a regionális együttműködés és a szomszédokkal való együttműködés prioritás Szerbia külpolitikájában, a Magyarországal való kétoldali kapcsolatok pedig tavaly tovább fejlődtek. Ezt tanúsítják a két ország vezetőinek magas rangú találkozói, továbbá a különböző témákról való nyílt, barátságos párbeszéd, beleértve a kisebbségeket is. Kiemelte, hogy a jó kétoldali kapcsolatokat a kereskedelmi forgalom növekedése kíséri, a gazdasági együttműködés mellett pedig, Kínával együtt, a régió egyik legnagyobb infrastrukturális projektjében is együttműködnek, a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításában. Kifejezte elégedettségét, amiért az utóbbi években kölcsönösen sokat tettek a kisebbségi közösségek problémáinak megoldásáért, külön hangsúlyozva annak jelentőségét, hogy a magyar fél konkrét lépéseket tett a magyarországi szerb kisebbség számára fontos kérdések megoldása érdekében.
A fogadáson részt vett Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere is, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nevében pedig Csutora Zsolt, a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a vendégeket. Úgy értékelte, hogy a két ország bilaterális kapcsolatai történelmileg a legmagasabb ponton vannak, és rámutatott a stratégiai együttműködés további fejlesztésének fontosságára. Kiemelte, hogy Magyarország a jövőben is erőteljesen támogatja, hogy Szerbia Köztársaság mielőbb az európai országok családjának tagjává váljon, mert a magyar kormány prioritása a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése.



Maja Gojković, Szerbia Népképviselőháza elnökének hivatalos magyarországi látogatása, 19.11.2015.

Maja Gojković, Szerbia Köztársaság Népképviselőházának elnöke november 18-án és 19-én hivatalos és baráti látogatáson tartózkodott Magyarországon Kövér László, az Országgyűlés elnökének meghívására. A Kövér Lászlóval folytatott beszélgetés során megállapították, hogy a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése folyamatos az együttműködés számos, mindkét fél számára fontos területén, valamint bővült a gazdasági együttműködés.
Maja Gojković, Szerbia Népképviselőházának elnöke és Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke tartalmas beszélgetést folytatott az aktuális helyzetről és a két állam kapcsolatainak jövőbeni fejlesztéséről, mely után elégedetten szögezték le, hogy a két ország kapcsolatai a történelem során még soha nem voltak ilyen jók, és hogy nincsenek nyitott kérdések. Úgy értékelték, hogy a látogatás és a beszélgetések baráti és nyílt légkörben zajlottak, és megerősítették a Szerbia Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésének pozitív tendenciáját.
Látogatása során Maja Gojković találkozott az Országgyűlés magyar-szerb baráti tagozatának tagjaival is.



A Szerb Kultúra Hónapjának zárórendezvénye Budapesten, 2015.10.15.

A Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (KDC) által az Országos Szerb Önkormányzat védnökségével hatodik alkalommal megszervezett Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon elnevezésű hagyományos rendezvénysorozat ünnepélyes záróeseményére október 15-én Szerbia Köztársaság Nagykövetségén került sor. A magyar állami közigazgatás, a diplomáciai kar és a szerb közösség jelenlevő, számos tagját házigazdaként Rade Drobac nagykövet köszöntötte. Ezt követően Igor Bečić, Szerbia Népképviselőházának alelnöke és Paulik Antal, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője mondott üdvözlő beszédet. Végül Milan Đurić, a KDC igazgatója és a Szerb Kultúra Hónapjának szervezője szólt a jelenlevőkhöz, kiemelve a rendezvény jelentőségét a magyarországi szerbek identitásának megőrzésében és a két ország együttműködésében.
A rendezvénysorozat megszervezését Szerbia Köztársaság Művelődési és Tájékoztatási Minisztériuma, a diaszpórával és a régióban élő szerbekkel való együttműködésben illetékes hivatal és Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.



Aleksandar Vučić, Szerbia kormányfőjének hivatalos budapesti látogatása, és a szerb és a magyar kormány együttes ülése, 2015.07.1.

Szerbia Köztársaság miniszterelnöke, Aleksandar Vučić július 1-jén hivatalos látogatáson volt Budapesten, ahol megtartották a szerb és magyar kormány együttes ülését is. A látogatás keretében Szerbia kormányfőjét fogadta Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is, akivel a bilaterális kapcsolatokról, az EU-integrációs folyamatról, továbbá az energetikai és infrastrukturális együttműködésről beszélgettek.
A két kormány együttes ülése keretében Vučić kormányfő tárgyalt házigazdájával, Orbán Viktor magyar kormányfővel is.
Az együttes kormányülést követően aláírásra került négy megállapodás is, a infrastrukturális, külügyi, EU-integrációs és oktatási együttműködésre vonatkozóan.
Magyarország és Szerbia kormányfői, Orbán Viktor és Aleksandar Vučić közös sajtótájékoztatót tartottak, amelyen a szerb kormányfő úgy értékelte, hogy a két ország kapcsolatai az újabbkori történelemben most a legjobbak, kiemelte, hogy a kapcsolatok stabilitásának megőrzése Szerbia elsődleges érdeke, és bejelentette, hogy a két ország együttműködik majd a megnövekedett számú migránsok okozta problémák megoldásában. Szerbia miniszterelnöke elmondta azt is, hogy Orbán Viktorral tárgyaltak a közös infrastrukturális projektekről, valamint a magyar vállalkozók szerbiai, és a szerb vállalkozók magyarországi beruházásairól. (bővebben Szerbia kormányának honlapján.)
Az együttes kormányülést megelőzően, június 30-án Szerbia, Ausztria és Magyarország belügyminiszterei Budapesten egyetértési nyilatkozatot írtak alá, amely tartalmazza azokat a konkrét lépéseket, amelyeket a három ország tesz az illegális migráció megfékezésére.



A Népképviselőház külügyi bizottsága küldöttségének látogatása az Országgyűlésben, 2015.05.4-5.

Szerbia Népképviselőháza Külügyi Bizottságának küldöttsége, élén Aleksandra Đurović-tyal, május 4-én és 5-én hivatalos látogatáson járt a magyar Országgyűlésben, Németh Zsoltnak, a Külügyi Bizottság elnökének meghívására.
A küldöttség tárgyalt a Külügyi Bizottság tagjaival, az Országgyűlés magyar-szerb baráti tagozata tagjaival és Gulyás Gergellyel, az Országgyűlés alelnökével. A beszélgetések során megerősítették, hogy a két ország közötti bilaterális kapcsolatok rendkívül jók, és hogy a magyar országgyűlési képviselők támogatják Szerbia európai integrációs törekvéseit. A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy az intenzív parlamenti együttműködés hozzájárulhat a kapcsolatok fejlesztéséhez a gazdasági együttműködés, a kultúra, a határbiztonság terén, továbbá a nemzeti kisebbségek összekötő szerepéről a két állam és a két nép között.
A tárgyalások során szó volt az együttműködési lehetőségekről a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a határon átnyúló együtműködés, az új határátkelők megnyitása és az energiügyek terén. A felek támogatták a kormányközi kisebbségügyi vegyesbizottság munkájának újrakezdését, továbbá a külügyi bizottságok közötti együttműködés rendszerességét, és váltakozó helyszínű évenkénti találkozókról egyeztek meg.



A diaszpórában és a régióban éló szerbek bizottságának elnöke látogatóban a Szerb Országos Önkormányzatban, 2015.05.04.

Dr. Janko Veselinović, Szerbia Népképviselőháza külügyi bizottsága küldöttségének tagja, a diaszpórában és a régióban éló szerbek bizottságának elnökeként május 4-én Budapesten találkozott a Szerb Országos Önkormányzat (SZOÖ) képviselőivel.
A beszélgetés során szó volt azokról az aktuális problémákról, amelyekkel a magyarországi szerb kisebbség szembesül, közöttük az anyanyelvi tájékozódási nehézségekről, amelyek a „Srpski ekran” nevű tévéműsor sugárzásában bekövetkezett módosítások miatt következtek be, a szerb színház finanszírozásáról és a Szerb Pravoszláv Egyház vagyonának visszaszármaztatásáról. Az Országos Szerb Önkormányzat képviselői sürgették a diaszpórával és régióban élő szerbekkel foglalkozói iroda igazgatójának mielőbbi kinevezését, mert véleményük szerint ezzel leküzdhetőek lennének a diaszpórában és a régióban élő szerbek és az anyaország között fennálló kommunikációs problémák.
A SZOÖ képviselői kiemelték annak szükségességét is, hogy mielőbb felújítsák a Kisebbségvédelmi vegyes bizottság munkáját, mert az nyújt hivatalos lehetőséget arra, hogy a két ország és a kisebbségek képviselői megtárgyalják problémáikat és jegyzőkönyvet írjanak alá, ami kötelezi őket a megbeszéltek megvalósítására.



Az új szerb ortodox templom felszentelése és a Szerb Pravoszláv Egyház Múzeumának megnyitója Pécsett, 2015.05.03.

Pécsett május 3-án ünnepelyes kretek között felszentelték a Szent Andronikoszról és Júniáról elnevezett templomot és megnyílt a Szerb Pravoszláv Egyház Múzeuma. Több mint száz év után ez az első szerb pravoszláv templom, amely Magyarroszág területén épült.
Az ünnepi istentiszteletet Irinej pátriárka vezette, Lukiján, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye püpöke, a Temesvári Szerb Ortodox Egyházmegye adminisztrátora, és Siluan gyulai román pravoszláv püspök kíséretében. A felszentelésen részt vettek Szerbia Köztársaság és Magyarország magas rangú képviselői, és mintegy 400 pravoszláv hívő Pécsről, Magyarország más területeiről és Baranya horvátországi részéről. Irinej pátriárka az istentisztelet végén a megjelentek előtt kiemelte a templomépítés jelentőségét olyan időkben, amikor máshol rombolják őket. A templomépítés a barátságról és a békéről tanúskodik, a háborúkkal és harcokkal szemben. Hangsúlyozta a magyarországi szerb és a szerbiai magyar kisebbség híd-szerepét a szerb és a magyar nép összekapcsolásában.
Az alkalmi ünnepségen többek között felszólalt Radoslav Pavlović, Tomislav Nikolić szerb elnök különmegbizottja, és Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.
A templom felszentelését követően ünnepélyesen megnyitották a baranyai egyháztörténeti tárgyakat bemutató múzeumot, amelyet a Szerb Pravoszláv Egyház korábbi kápolnájában rendeztek be.



Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke hivatalos szerbiai látogatáson, 2015.04.16-17.

Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke április 16-án és 17-én hivatalos látogatást tett Szerbia Köztársaságban. Ezalatt külön találkozott Tomislav Nikolić elnökkel, Aleksandar Vučić kormányfővel, Maja Gojković népképviselőházi elnökkel és Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével. Szerbia Köztársaság kormányának elnöke, Aleksandar Vučić és a magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László úgy értékelték, hogy a két ország politikai kapcsolatai az elmúlt évtizedekben a legmagasabb szinten vannak, aminek nagy jelentősége van mindkét ország szempontjából. A beszélgetésben leszögezték, hogy lényegi előrelépés történt a múltbeli nyitott kérdések rendezésében. Vučić kormányfő kiemelte, hogy Szerbiában nagy tisztelet övezi a magyar nemzeti kisebbséget, és az a magyarországi szerb nemzeti kisebbséggel együtt hidat képez a két ország közötti együttműködésben. Megköszönte Magyarország támogatását Szerbia EU-integrációs folyamatában, és áttekintették annak lehetőségeit, hogyan növelhető a két ország közötti gazdasági és energetikai együttműködés. Megállapították, hogy még van kiaknázatlan lehetőség, és hogy a Belgrád és Budapest közötti, kínai támogatással épülő gyorsvasút további ösztönzés lesz az együttműködésre.
Maja Gojković, Szerbia Népképviselőházának elnöke kiemelte, hogy Magyarország olyan ország, amellyel a legjobbak a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok, és hogy a magyar Országgyűlés elnökével megegyeztek a parlamenti bizottságok együttműködéséről is.



Dačić miniszter a Közép- és Délkelet-Európa energiabiztonságáról szervezett miniszteri találkozón, 2015.04.07.

Szerbia kormányának első alelnöke és külügyminisztere, Ivica Dačić Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter meghívására április 7-én Budapesten részt vett Magyarország, Szerbia Köztársaság, Görög Köztársaság, Macedón Köztársaság külügyminisztereinek és Törökország EU-ügyi miniszterének tanácskozásán, melynek témája Kelet- és Délkelet-Európa energiabiztonsága volt.
Dačić miniszter a találkozót követő közös sajtótájékoztatón kifejezte elégedettségét, amiért az öt ország képviselői első alkalommal hivatalosan kifejezték készségüket, hogy részt vegyenek olyan infrastrukturális projektekben, amelyek biztosítják majd ezen országok energiabiztonságának megteremtését. Kiemelte, hogy ez a kérdés Szerbia számára nemcsak gazdasági és energetikai szempontból létfontosságú, hanem nemzeti jelentőségű is.
Dačić miniszter rámutatott, hogy először a projektumot kell definiálni, majd közös megvalósíthatósági tanulmányt kidolgozni. Hangsúlyozta azt is, hogy a projektumról idejekorán kell párbeszédet folytatni az Európai Bizottsággal is.
A budapesti miniszteri találkozó alkalmával Dačić miniszternek kétoldalú megbeszélése volt Nikosz Kociasz görög külügyminiszterrel is.



Tizenegy év telt el a szerbek elleni 2004 márciusi etnikai indíttatású erőszak óta

Bűncselekmény büntetés nélkül!
Tizenegy év telt el a koszovói szerb és nem albán lakosság elleni, albánok által 2004. március 17-e és 19-e között elkövetett, etnikai indíttatású erőszak óta. Az erőszakos cselekmények három napja alatt tíz szerb és kilenc nem albán lakos vesztette életét, megrongáltak és felgyújtottak 35 templomot és kolostort, 935 szerb létesítményt, beleértve 738 lakóházat és 10 középületet, közöttük iskolákat, postákat, egészségházakat. Hat város és kilenc falu területéről 4012 szerbet üldöztek el.
A koszovói nemzetközi katonai és civil misszió, a KFOR és az UNMIK szeme láttára a XXI. század elején a szerbek példátlan terrornak és üldözésnek voltak kitéve. Abban az időben Koszovó és Metóhia területén 39 országból 38 000 KFOR-katona tartózkodott, és 52 országból 8 000 ENSZ-rendőr. Az 1999. júniusi és júliusi események után ez volt a szerbek második nagy, tömeges elűzetése Koszovó területéről a világ és az erősen felfegyverzett KFOR és UNMIK-erők szeme láttára.
A szerb és nem albán lakosság elleni etnikai indíttatású erőszakot minden nemzetközi szervezet elítélte Koszovó és Metóhia területén, közöttük a legjelentősebbek, az ENSZ és az EBESZ. Azonban a nemzetközi közösség, amely szervezeteivel jelen volt, és a koszovói nemzetközi missziókban részt vevő országok sem kezdeményeztek semmilyen politikai vagy más akciót, nem tettek semmit, hogy megállítsák az erőszakot vagy kezeljék következményeit, és ezért a bűncselekményért senkit se vontak felelősségre.



Szerbia a budapesti Utazás 2015 Kiállításon , 2015.02.28.

Budapesten február 26-án nyílt meg a 38. Utazás Kiállítás. A rendezvény keretében 20 000 négyzetméteren mintegy 30 ország több mint 250 kiállítója mutatkozott be, közöttük Szerbia Köztársaság is.
A vajdasági gazdasági, foglalkoztatási és nemi egyenjogúsági titkárság szervezte meg Szerbia Köztársaság és Vajdaság Autonóm Tartomány idegenforgalmi ágazatának bemutatását. A kiállításon ismertették A különbözőség gazdagsága elnevezésű projektet, amelynek célja egy multikulturális túra keretében bemutatni a Duna-mentét.
Szerbia standjának központi rendezvényét február 28-án tartották, A különbözőség gazdagsága-projekt bemutatása mellett sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Juhász Bálint, vajdasági gazdasági, foglalkoztatási és nemi egyenjogúsági titkárhelyettes, Rade Drobac, Szerbia budapesti nagykövete és Željka Pudar, Szerbia Idegenforgalmi Szervezetének képviselője beszélt.
A négynapos rendezvény alatt Szerbia és Vajdaság standján 12 község és város turisztikai szervezetei, 5 klaszter és egyesület, továbbá hét vállalat, ügynökség és borászat mutatkozott be, főleg Vajdaság Autonóm Tartomány területéről.



Nagykövetségi fogadás Szerbia Államiságának napja és a Hadsereg napja alkalmából, 2015.02.18.

Szerbia Államiságának napja és a Szerb Hadsereg napja alkalmából 2015.02.18-án Szerbia Köztársaság Nagykövetségén Budapesten hagyományos fogadást tartottak, melyen nagy számban vettek részt a magyarországi állami intézmények képviselői, a diplomáciai kar tagjai, véderő- és rendőr-attasék, a magyarországi szerb közösség és Szerb Pravoszláv Egyház tagjai.
A vendégeket Rade Drobac nagykövet köszöntötte, rámutatva az ünnep jelentőségére és Szerbia elmúlt évben elért legjelentősebb eredményeire. Kiemelte, hogy a Magyarországgal való bilaterális együttműködés az elmúlt évben tovább fejlődött, amit tanúsítanak a két ország vezetőinek magas rangú találkozói is, valamint a különböző témákról való nyílt, barátságos párbeszéd, beleértve a kisebbségeket is, továbbá hogy Magyarország támogatja Szerbiát az EU-csatlakozás útján. Rámutatott, hogy a jó kétoldali kapcsolatokat tükrözi a kereskedelmi forgalom növekedése, valamint a régió legnagyobb infrastrukturális beruházásáról, a Belgrád-Budapest vasútvonal építéséről való megállapodás is.
Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma nevében Íjgyártó István, kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár köszöntötte a vendégeket, kiemelve, hogy Magyarország és Szerbia Köztársaság kapcsolatai stabilak és erősek, továbbá hogy a magyar kormánynak prioritás a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése. Hangsúlyozta, hogy a magyarországi szerb és a szerbiai magyar kisebbségnek jelentős szerepe van a két ország kapcsolataiban. Elmondta, hogy Magyarország számára prioritás a bilaterális kapcsolatok fejlesztése, és ez lesz a két kormány következő, júnusi budapesti csúcstalálkozójának témája. Hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja az EU bővítését, és teljeskorű támogatást nyújt Szerbia Köztársaságnak a csatlakozás során.



Dačić miniszter hivatalos budapesti látogatáson, 2015.02.11.

Ivica Dačić, Szerbia kormányának első alelnöke és külügyminisztere Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter meghívására február 11-én hivatalos budapesti látogatáson tartózkodott. Ennek keretében megbeszéléseket folytatott Orbán Viktor kormányfővel és Kövér László országgyűlési elnökkel is.
Dačić miniszter elégedettségének adott hangot a kétoldali kapcsolatok fejlődése miatt, kiemelve, hogy az utóbbi 2-3 évben történelmi fejlődést értek el a nyitott kérdések és a múltbéli különbözőségek megoldásában. Kiemelte, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai jobbak, mint bármikor korábban, a kereskelemi forgalom több mint egy milliárd eurót tesz ki, és tavaly Magyarország volt Szerbia 6. legnagyobb partnere a kereskedelmi forgalom szempontjából. Elmondta, hogy új határátkelőhelyek nyitásáról is beszéltek, hozzátéve, hogy Szerbia szeretné, hogy a határok nyitottak legyen a polgárok, az áruk és a tőke részére, de zártak az illegális migráció, a bűnözés, az emberkereskedelem előtt.
A két ország központi projektjeként a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését jelölte meg, amelyet a kínai féllel együttműködve valósítanak meg. Dačić miniszter megköszönte Magyarország támogatását Szerbia európai uniós integrációs törekvéseihez, és a magyar tapasztalatok átadását.
Szó volt a Déli áramlat gázvezeték lemondásáról, és a szerb diplomácia vezetője kiemelte, hogy a gázellátásra közösen kell megoldást találni.
A magyar kormányfővel való találkozó során Ivica Dačić és Orbán Viktor a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb kérdéseiről tárgyaltak, beleértve az ukrán válságot is.



Dačić miniszter meglátogatta a Duna Bizottság budapesti székhelyét, 2015.02.11.

Szerbia kormányának első alelnöke és külügyminisztere, Ivica Dačić hivatalos magyarországi látogatása keretében meglátogatta a Duna Bizottság budapesti székhelyét. Találkozott a szervezet titkárságának vezetőségével, valamint a tagállamok és megfigyelő államok képviselőivel. A beszélgetések során külön kiemelték a Duna folyó egész Európa szempontjából jelentős gazdasági és infrastrukturális potenciálját.
A Duna Bizottságban tett látogatás azért is jelentős, mert 2014. júniusa óta ismét Szerbia elnököl ebben a nemzetközi szervezetben.
A Duna Bizottság 1948. augusztus 18-án alakult meg Belgrádban a dunai hajózást szabályozó egyezmény aláírásával. A Belgrádi Egyezmény ma is a szervezet alapdokumentuma, aminek letéteményese Szerbia Köztársaság.



Magas szintű védelmi együttműködés Szerbia és Magyarország között, 2015.01.22.

Bratislav Gašić, Szerbia kormányának honvédelmi minisztere a Hende Csabával, Magyarország honvédelmi miniszterével folytatott beszélgetés után január 22-én Belgrádban elmondta, hogy Szerbia és Magyarország fegyveres erőinek együttműködése emelkedőben van, és hogy a találkozón a régió aktuális biztonságpolitikai kérdéseiről, Szerbia EU-integrációs tevékenységéről és soros EBESZ-elnöki szerepéről tárgyaltak.
Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt hónapokban ez a második találkozó a magyar honvédelmi miniszterrel, ami a két ország közötti magas szintű együttműködést tanúsítja. Az együttműködés koronájának nevezte a ciprusi ENSZ-misszióban való közös részvételt, és bejelentette, hogy a két ország hadseregeinek az elkövetkező időszakban 20 közös tevékenységük lesz. A találkozón szó volt a magyar kontingens jelenlétéről a koszovói békefenntartó haderő (KFOR) keretében, valamint az együttműködési lehetőségekről a katonai oktatás és a légierő-képzés terén, mondta el a miniszter.
A találkozón megállapodtak, hogy kibővítik az együttmüködést a képzés és a hadiipar terén, március 1-től pedig egy magyar tiszt is megkezdi szolgálatát a NATO belgrádi összekötő irodájában, mondta el Hende Csaba miniszter.



Szerbia és Magyarország közös mezőgazdasági szakértői csoportokat alakítanak, 2015.01.20.

Snežana Bogosavljević-Bošković, Szerbia mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztere közölte, hogy Fazekas Sándor magyar földművelésügyi miniszterrel január 20-án Budapesten megegyeztek, hogy a mezőgazdasági együttműködés terén közös szakértői munkacsoportokat alakítanak. A csoportok a mezőgazdasági termelés növelésén, a föld védelmén, a biztonságos élelmiszertermelésen és az EU támogatások lehívásánának maximalizálásán dolgoznak majd. A munkacsoportok első eredményeit tavasszal tekintik át, amikor Fazekas miniszter Belgrádban viszonozza a látogatást.
Snežana Bogosavljević-Bošković elmondta, hogy Magyarország nagy érdeklődést mutat szerbiai közös vállalatok alapítása iránt, amivel növelhetnék a termelést és a szerb termékek kivitelét.
A találkozón szó volt az EU-csatlakozási folyamatban szerzett magyar tapasztalatokról, különösen a mezőgazdasági támogatások lehívásában, valamint a földtörvényről és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó törvényekről is.
Snežana Bogosavljević-Bošković látogatást tett a budapesti Nikola Tesla Szerb Gimnáziumban és a szentendrei Szerb templomban.



Szerbia és Magyarország kapcsolatai a legmagasabb szinten, 2015.01.14.

Ivica Dačić, Szerbia kormányának első alelnöke, külügyminiszter január 14-én Belgrádban találkozott Szijjártó Péterrel, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterével, aki részt vett annak a munkacsoportnak az ülésén, amelyet a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal korszerűsítésére hozott létre Szerbia Köztáraság, Magyarország és a Kínai Népköztársaság.
Dačić és Szijjártó miniszterek úgy értékelték, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatai a legmagasabb szinten vannak az utóbbi évtizedekben, és hogy az elmúlt két évben hatalmas előrelépést értek el a nyitott kérdések megoldása terén.
A két állam külügyminiszterei megállapították, hogy 2013-ban és 2014-ben a kereskedelmi forgalom rekordszintű volt, valamint hogy dinamikus együttműködés folyik több kölcsönös érdekeltségű területen, amit a két ország tisztségviselőinek gyakori találkozásai is tükröznek.
Dačić miniszter kemelte a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítésén való munka fokozásának jelentőségét. Köszönetet mondott magyar kollégájának a Szerbia EU-csatlakozásában nyújtott támogatásért, és elfogadta meghívását, hogy februárban hivatalos látogatásra Magyarországra utazzon.



Az év végéig megkezdődik a Belgrád-Budapest közötti vasútvonal korszerűsítése, 2015.01.14.

Zorana Mihajlović, Szerbia kormányának alelnöke, építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Hszü Hszian-ping , a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság alelnöke januar 14-én Belgrádban együttműködési tervet írtak alá, amely előirányozza, hogy június végéig elkészüljön a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítésének megvalósíthatósági tanulmánya, a munkálatok az év végéig megkezdődjenek és két év alatt befejeződjenek.
A dokumentum előirányozza a meglévő mellett még egy vágány kiépítését, amely személy- és teherforgalomra is szolgál majd, továbbá hogy a teljes menetidő a két város között kevesebb, mint három óra lesz.
A vasútvonal hossza 350 km, amiből 184 km Szerbia, 166 pedig Magyarország területén található.



Szerbia és Magyarroszág kapcsolatai az eddigi legmagasabb szinten, 2014.11.21.

Szerbia kormányának első alelnöke, Ivica Dačić külügyminiszter november 21-én találkozott Magyarország külgazdasági és külügyminiszterével, Szijjártó Péterrel, aki első hivatalos látogatásán tartózkodik Belgrádban. Mindketten úgy értékelték, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatai elérték az eddigi legmagasabb szintet, továbbá a két ország elkötelezett az intenzív politikai párbeszéd és a közös érdekeltségű, eredményes együttműködés folytatásában. A miniszterek egyetértettek, hogy a két ország viszonyának fejlesztésére vonatkozó törekvések a „történelmi megbékélés” folyamatának lekerekítésében és a két kormány eredményes belgrádi együttes ülésében teljesedtek ki.
Dačić miniszter megköszönte Magyarország Szerbia integrációs törekvéseihez nyújtott erőteljes támogatását, és kiemelte Szerbia készségét a bilaterális gazdasági együttműködés további fejlesztésére. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy Szerbia és Magyarország részt vegyenek a regionális energetikai és infrastrukturális projektekben, a Belgrád-Budapest vasútvonal kínai regionális fejlesztési alapból történő korszerűsítésének, valamint a Déli áramlat gázvezeték kiépítésének fontosságát.
A magyar diplomácia vezetője ismételten megerősítette Magyarország elkötelezettségét a kapcsolatok fejlesztésére Szerbiával, amelyre a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú országaként tekint, és amely a továbbiakban is számíthat következetes támogatására a teljes jogú EU-tagság elérésének folyamatában. Kiemelte, hogy regionális téren Magyarország számára fontos, hogy a béke, az energiabiztonság és a szorosabb kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok Szerbiával és a Nyugat-Balkán más országaival.



Belgrádban tartották a Magyar-szerb gazdasági vegyesbizottság VII. ülését, 2014.11.20.

Szerbia Köztársaság Kormányának földművelésügyi és környezetvédelmi minisztere, Snežana Bogosavljević-Bošković és Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Szijjártó Péter, mint a Magyar-szerb gazdasági vegyesbizottság társelnökei, kiemelték, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatai soha nem voltak jobbak, hogy az árucsereforgalom az elmúlt öt évben folyamatosan növekszik, és a tavalyi évben rekordszintet ért el.
A bizottság munkája kiterjedt a bilaterális gazdasági együttműködés fejlesztésére, külön tekintettel az árucsereforgalomra, valamint az üzleti tevékenység fokozását szolgáló közös intézkedésekre, amelyek a kereskedelem, befektetések, kis- és középvállalkozások és gépjárműgyártás területére vonatkoznak. Továbbá az infrastruktúra fejlesztésére, az energetikára, mezőgazdaságra és környezetvédelemre, vízgazdálkodásra, információs technológiákra és információs társadalomra, tudományos és technológiai egyttműködésre, regionális és határmenti együttműködésre, turizmusra, egészségügyre, gyógyászati és gyószeriparra.
A két ország gazdasági kamaráinak szervezésében üzleti fórumot is tartottak, amelyen több mint 60 szerbiai és magyarországi vállalat vett részt. Képviseltette magát az energiaszektor, a gépjárműgyártás, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az információs technológiai ágazat.
Bogosavljević-Bošković miniszter kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország célja az elkövetkezőkben még jobb eredmények elérése, ami azt jelenti, hogy az árucsereforgalomban túlszárnyalják az eddigi, 1,4 milliárd eurós rekordösszeget, elsősorban a Magyarországra irányuló szerbiai kivitel növelésével.



Vučić miniszterelnök találkozója Szijjártó miniszterrel Belgrádban, 2014.11.20.


Szerbia Köztársaság kormányának elnöke, Aleksandar Vučić és Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Szijjártó Péter úgy értékelték, hogy a két ország kapcsolatai kiemelkedően jók, amihez hozzájárul a Szerbiában élő magyar kisebbség, és a Magyarországon élő szerb kisebbség is.
A találkozó során kiemelték, hogy Szerbia és Magyarország gazdasági együttműködése fejlődik, és hogy a kereskedelmi árucsere rekordszintű. Szó volt arról a konferenciáról is, amelyet decemberben tartanak Belgrádban Kína és 16 kelet-európai ország részvételével. Egyetértettek abban, hogy Szerbia és Magyarország közösen tárgyal majd a kínai partnerekkel a Belgrád-Budapest gyorsvasút kiépítéséről, és beszéltek a projekt finanszírozásának módozatairól, hogy 2017 nyarára befejeződhessenek a munkálatok.
Szó volt azokról az előnyökről is, amelyeket a Déli áramlat gázvezeték kiépítése jelentene, főleg Európa ezen részének energetikai stabilitása miatt.



Nikolić elnök Magyarország külügyminiszterével tárgyalt, 2014.11.20.

Szerbia Köztársaság elnöke, Tomislav Nikolić novembar 20-án Belgrádban Magyarország külügyminiszterével, Szijjártó Péterrel tárgyalt.
Nikolić elnök és Szijjártó miniszter egyetértettek, hogy a Szerbia és Magyarország közötti együttműködés jelentősen javult, aminek ékes bizonyítéka a két ország közötti rekord mértékű kereskedelmi árucsere az elmúlt évben. Kiemelték annak fontosságát, hogy a Szerbia és Magyarország közötti infrastrukturális összeköttetéseket fejlesszék, és ebben jelentős szerepe lesz a Belgrádot Budapesttel összekötő vasútvonal felújításának, valamint az újabb határátkelőhelyek megnyitásának.
Nikolić elnök elmondta, hogy Szerbia szeretne mielőbb az EU teljes jogú tagjává válni, Szijjártó miniszter pedig kiemelte, hogy Magyarország erőteljesen támogatja Szerbiát európai útján, és hogy országának álláspontja az, hogy az EU-nak fel kellene gyorsítania a bővítési folyamatot.



TÁJÉKOZTATÁS A SZERBIÁBA VALÓ BEUTAZÁSHOZ VÍZUMKÖTELES HARMADIK ORSZÁGOK ÁLLAMPOLGÁRAIRA VONATKOZÓ VÍZUMRENDSZER-KÖNNYÍTÉSRŐL

Szerbia Köztársaság Kormánya 2014. október 30-án határozatot hozott, mellyel megkönnyítette a vízumköteles, harmadik országok állampolgárainak a Szerbiába való beutazás feltételeit.
Azok a külföldi útlevéllel rendelkező személyek, akiknek van érvényes, többszöri beutazásra feljogosító Schengen-vízuma, illetve Nagy-Britannia és a többi EU-tagország vagy az Egyesült Államok által kiállított vízuma, valamint azok a külföldi állampolgárok, akik rendelkeznek érvényes tartózkodási engedéllyel a schengeni országok, vagy az Európai Unió tagországai, illetve az Egyesült Államok területén, vízummentesen beutazhatnak, átutazhatnak és hat hónapon belül 90 napig tartózkodhatnak Szerbia Köztársaság területén.
Ez a rendelet 2014. november 8-tól érvényes.



Emlékmű megszentelése a lerombolt Szt. Dimitrije-templom helyén, Budán 2014.11.08.

Budapesten 2014. november 8-án, Szent Dimitrije napján (Mitrovdan), megszentelték azt az emlékművet, amelyet Budán emeltek az egykori Szt. Dimitrije-templom helyén, amely megrongálódott a II. világháborúban, és amelyet 1949-ben az akkori magyar kommunista hatalom képviselői leromboltak. Az emlékművet a Szerb Országos Önkormányzat emelte, az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott támogatás segítségével.
Az emlékművet Lukijan budai püspök szentelte meg, az ünnepségen pedig részt vettek Veroljub Arsić, Szerbia Népképviselőházának alelnöke, Latorcai János, a magyar Országgyűlés alelnöke, Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, Rade Drobac, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete, Željko Janjetović, Bosznia és Hercegovina nagykövete, Ljubomir Aleksov, a szerb nemzetiség országgyűlési szószólója, Vera Pejić Sutor, a Szerb Országos Önkormányzat új elnöke, valamint a magyarországi szerb kisebbség és a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye számos képviselője.



Vulin miniszter budapesti tárgyalása, 2014.10.29.

Aleksandar Vulin, munka-, foglalkoztatási, veteránügyi és szociális miniszter 2014.október 29-én Budapesten tartózkodott, ahol megbeszélést folytatott Balogh Zoltánna, Magyarország emberi erőforrások miniszterével.
A tárcavezetők egyetértettek abban, hogy a két országnak jó együttműködése van a szociális védelem terén, valamint megállapították, hogy 2014. december 1-étől várható a Szerbia Köztársaság és Magyarország közötti szociális biztonságról szóló egyezmény alkalmazása. A felek tárgyaltak a bilaterális kapcsolatok szociálpolitikai és foglalkoztatás terén való fejlesztéséről, és arról, hogyan adhatja át Magyarország a tapasztalatait a szociális segélyből élő, munkaképes személyek munkába való bekapcsolását illetően.
A két miniszter megállapodott abban, hogy a jövőben folytatják a konzultációkat, tapasztalatokat cserélnek a társadalombiztosítás reformjának végrehajtásáról, valamint az ezen programok megvalósítására vonatkozó EU-források felhasználásának módjairól



A Szerb Kultúra Hónapjának zárórendezvénye Szerbia budapesti nagykövetségén, 2014.10.10.

A Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon rendezvénysorozat ünnepélyes záróeseményét október 10-én Szerbia Köztársaság Nagykövetségén tartották meg. A rendezvénysorozatot már ötödször szervezte meg a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (KDC), az Országos Szerb Önkormányzat védnökségével. A magyar közigazgatási szervek, a diplomáciai kar és a szerb közösség jelenlevő, számos tagját házigazdaként Rade Drobac nagykövet köszöntötte. Ezt követően Slobodan Vukčević nagykövet, SZK Külügyminisztériuma szomszédos és kelet-európai országok igazgatóságának vezetője és Soltész Miklós, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára tartottak beszédet. Végül Milan Đurić, a KDS igazgatója és a Szerb Kultúra Hónapjának szervezője szólt a jelenlevőkhöz, kiemelve a rendezvény jelentőségét a magyarországi szerbek identitásának megőrzésében és a két ország együttműködésében.
Az esten fellépett Branko Maravić, belgrádi operaénekes és a pomázi Zeneiskola tamburazenekara.
A rendezvénysorozat megszervezését Szerbia Köztársaság Művelődési ás Tájékoztatási Minisztériuma, a diaszpórával és a régióban élő szerbekkel való együttműködésben illetékes hivatal és Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.



Biljana Tipsarević divatbemutatója a Nagykövetségen 2014.10.06.

Szerbia Köztársaság Nagykövetségének épületében október 6-án divatbemutatót tartottak Biljana Tipsarević, ismert szerbiai divattervező munkaáiból. Az „Ellenállhatatlan” nevet viselő, 2014. téli, gazdag kollekció bemutatójára a Szerb Kultúra Hónapja rendezvénysorozat keretében került sor, nagyszámú érdeklődő részvételével, akik között voltak a magyarországi szerb közösség tagjai, a diplomáciai kar és a magyarországi szerb nyelvű média képviselői.
Rade Drobac nagykövet köszöntet mondott a divattervezőnek, amiért elfogadta a meghívást a szerb divat magyarországi bemutatására, és kiemelte, hogy a divatbemutató modern jelleget adott a Szerb Kultúra Hónapja hagyományos rendezvénysorozatának.
Biljana Tipsarević divattervező modelljeit a budapesti Nikola Tesla szerb iskola diákjai vonultatták fel.



A Népképviselőház elnöke nemzetközi konferencián Budapesten, 2014.10.03.

Szerbia Népképviselőházának elnöke, Maja Gojković részt vett a Duna-menti országok parlamentjei képviselőinek második konferenciáján, amelyet 2014.10.03-án tartottak Budapesten.
A konferencián közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a Duna-menti parlamenti képviselők egyebek között hangsúlyozták az összehangolt, határon átnyúló árvízvédelem jelentőségét a Duna-medence és mellékfolyói egész területén. Az EU Duna Régió Stratégiája (EUSDR) keretében való árvízvédelemről beszélve Maja Gojković kiemelte, hogy a régióban bekövetkezett májusi áradások katasztrofális következményei rámutattak az együttműködés fontosságára, a közös árvízvédelmi projektumok kidolgozásának és megvalósításának szükségességére.
A Duna-menti parlamenti képviselők következő konferenciájának házigazdája 2015-ben Szerbia lesz, miután a részvevők elfogadták SZK Népképviselőháza elnökének erre vonatkozó javaslatát.
A konferencia alkalmával Szerbia Népképviselőházának elnöke megbeszélést folytatt a Magyar Országgyűlés elnökével, Kövér Lászlóval. Ennek során kiemelték, hogy a két ország kapcsolatai kimagaslóak, valamint hogy Szerbiának és Magyarországnak esélye van egy közös európai jövőt építeni.



A Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon 2014.09.12.

A Szerb Kultúra Hónapja elnevezésű hagyományos rendezvénysorozatot, melyet a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ szervez, idén szeptember 12-től október 10-ig tartják meg. A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitója pénteken, szeptember 12-én este 7 órakor lesz Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneakadémián, ahol a belgrádi “Serbian Jazz, bre” és a szentendrei Vujicsics Együttes lép fel.
A Szerb Kultúra Hónapja keretében emellett számos színházi, irodalmi, képzőművészeti és zenei rendezvényre kerül sor Magyarországon azzal a céllal, hogy bemutassák a szerb hagyományokat és kortárs alkotóművészetet. A rendezvényeknek nagyszámú szerbiai és magyarországi részvevője lesz.
További információk és a Szerb Kultúra Hónapjának programja a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ honlapján olvasható: http://kdc.szerb.hu/



Szerbia Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztériumának ösztöndíj-pályázata a 2014/2015-ös tanévben a Szerbia a régió szerbjeiért projektum keretében

Az Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium felhívja a régió országaiban (Szlovénia, Magyarország, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Románia, Bulgária, Macedónia, Albánia és Crna Gora) élő szerb nemzeti közösségek 18 és 35 év közötti érdeklődő tagjainak figyelmét a Szerbia a régió szerbjeiért elnevezésű projektum keretében meghirdetett ösztöndíj-pályázatra.
Az érdeklődők Szerbia Köztársaság országukban illetékes diplomáciai-konzuli képviseletében jelentkezhetnek. A jelentkezési űrlap és a kísérő dokumentáció beadási határideje 2014. július 31.
A pályázati kiírás és a jelentkezési űrlap mellékelve megtalálható.



A szerb és a magyar kormány első együttes ülése Belgrádban, 2014.07.01.

Szerbia és Magyarország kormányainak Belgrádban július 1-én megtartott első együttes ülése után Szerbia miniszterelnöke, Aleksandar Vučić kijelentette, hogy a két ország kapcsolatai mind jobban fejlődnek, és kiemelte, hogy Szerbia jó és felelősségteljes partnere lesz Magyarországnak.
Elmondta, hogy Orbán Viktor magyar kormányfővel tárgyaltak a két ország konkrét együttműködési formáiról, olyan kérdésekről, amelyek Szerbia EU-integrációs útjának magyar támogatásától a vasúti és közúti infrastruktúra kiépítéséig terjednek. Szerbia miniszterelnöke kiemelte, hogy magyar kollégájával beszélgettek a Belgrád-Budapest, továbbá a Szabadka-Szeged-Baja vasútvonal kiépítéséről, valamint több határátkelőhely nyitásáról.
- Hatalmasak a lehetőségek a bilaterális együttműködésre. Megegyeztünk, hogy bizonyos projektekben közösen veszünk részt, hogy egyedülálló hozzáférést biztosítsunk az EU-alapokhoz, és hogy ezeket a nehéz időket kihasználjuk infrastruktúránk felújítására, szögezte le Vučić.
A kormányzati csúcstalálkozót követően több kétoldalú egyezményt is aláírtak, amelyek közlekedési, környezetvédelmi és biztonsági kérdésekre vonatkoztak. (bővebben)



Nikolić köztársasági elnök találkozója Magyarország miniszterelnökével, 2014.07.01.

Szerbia Köztársaság elnöke, Tomislav Nikolić 2014. július 1-én Belgrádban megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, aki a két kormány együttes ülése alkalmából tartózkodott Belgrádban.
Nikolić elnök a találkozón megállapította, hogy a két ország kétoldalú kapcsolatai barátiak és hogy a csúrogi történelmi megbékélés óta még intenzívebbé váltak. “Hálásak vagyunk Magyarországnak Szerbia EU-integrációs törekvéseinek őszinte támogatásáért, és külön a katasztrofális árvizek idején tanúsított szolidaritásért”, hangsúlyozta Nikolić elnök. Kiemelte, hogy a vajdasági magyar kisebbség összekötő szerepet tölt be a két baráti nép között, továbbá hogy a jó kapcsolatok további fejlesztése mindkét fél érdeke.
Orbán Viktor magyar kormányfő elmondta, hogy országa deklaratívan és ténylegesen is síkraszáll Szerbia teljes jogú EU-tagságáért. Magyarországnak és Szerbiának folyamatosan fejleszteniük kell a bilaterális kapcsolatok a gazdaság, a beruházások, a határmenti együttműködés, a kultúra terén és egyebekben, hangsúlyozta a magyar kormányfő.
Tomislav Nikolić, Szerbia elnöke és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke közösen nyitotta meg a Belgrádi Magyar Intézetet.



Magyarország segítsége jelentős a csatlakozási tárgyalások során 2014.07.01.

Szerbia Köztársaság kormányának első alelnöke és külügyminisztere, Ivica Dačić és Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Navracsics Tibor július 1-ei belgrádi találkozóján úgy értékelték, hogy a két ország kormányainak első együttes ülése ösztönzi a bilaterális kapcsolatok további fejlesztését és bővítését.
Dačić és Navracsics kiemelték, hogy a Szerbia és Magyarország közötti kapcsolatok igen jók, és ismételten megerősítették közös elhatározásukat a politikai párbeszéd és együttműködés folytatására.
A kormány első alelnöke őszi hivatalos bilaterális látogatásra hívta Navracsics Tibort, aki megerősítette Magyarország eltökéltségét, hogy az EU nyugat-balkáni bővítési folyamata folytatódjon, és kiemelte, hogy országa kész tapasztalatai átadására, valamint politikai, szakmai és technikai segítségnyújtásra Szerbiának a csatlakozási tárgyalások folyamatában. Ennek megfelelően megállapodtak, hogy a jövőben rendszeres konzultációkat szerveznek, és a minisztériumok közötti együttműködés is intenzívebb lesz.



Vanja Udovičić, Szerbia ifjúságügyi és sportminisztere és Simicskó István, sportért felelős magyar államtitkár bilaterális megbeszélése, 2014.06.18.


Szerbia Köztársaság ifjúságügyi és sportminisztere, Vanja Udovičić 2014. június 18-án Budapesten találkozott Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkárával, Simicskó Istvánnal.
Az igen barátságos és konstruktív légkörben zajló találkozón arról volt szó, hogyan bővíthető Szerbia és Magyarország együttműködése a sport terén.
Külön figyelmet szenteltek azoknak a magyar tapasztalatoknak, amelyeket a sport terén szereztek a  tulajdonjogi átalakulásban.



Kiállítás a római császárok szerbiai útjairól Budapesten 2014.03.27.

A Tököly-Popovics Száva Alapítvány, a Tökölyanum épületében Budapesten március 27-én megnyitották az “Itinerarium Romanum Serbiae” (Római császárok útjai Szerbiában) című kiállítást.
A megnyitón Rade Drobac, Szerbia budapesti nagykövete kiemelte, hogy a reprezentatív tárlat 18 olyan római császár mellszobrának másolatát mutatja be, akik a mai Szerbia területén születtek, valamint hogy ez a tény Szerbia Köztársaság kulturális és történelmi gyökereiről és gazdag hagyományáról tanúskodik. A projektum szerzője, Miomir Korać prof. és Nemanja Mrđić archeológus részletesebben beszélt magáról a tárlatról.
A kiállítás megnyitóján részt vettek a diplomáciai kar, a Budapesti Olasz Kultúrintézet, a magyarországi szerb közösség és a Szerb Pravoszláv Egyház képviselői, továbbá a budapesti Nikola Tesla iskola több tanára és diákjai is. Budapest előtt a tárlat anyagát sikerrel mutatták be Washintonban, New Yorkban, Chicagóban, Bostonban és Londonban is.
A kiállítás április 15-ig tekinthető meg a Tökölyanum épületében, munkanaponként 10.30 és 17.00 óra között, a cím Veres Pálné utca 17., 1053 Budapest.



Megemlékezés a koszovói pogrom 10. évfordulójáról Budapesten, 2014.03.20.

A Magyarországi Szerb Dokumentációs és Kulturális Központ helyiségeiben 2014. március 19-én megemlékeztek a koszovói szerb és nem albán lakosság 2004. március 17-én kezdődött pogromjáról. A rendezvényt Szerbia Köztársaság Nagykövetsége és az említett központ szervezte, beszédet pedig Rade Drobac, Szerbia nagykövete és Milan Đurić, a központ igazgatója mondott.
Drobac nagykövet kiemelte, hogy Szerbia Köztársaság Külügyminisztériuma, a Koszovó-ügyi iroda, valamint a diaszpórával és a régióban élő szerbekkel foglalkozó iroda együttműködésében Szerbiában és világszerte megemlékeznek a koszovói szerbek tömeges pogromjának 10. évfordulójáról, hogy a hazai és nemzetközi közvéleményt emlékeztessék a koszovói szerb és nem albán lakosság elleni erőszakra. A nagykövet emlékeztetett a 2004. március 17-19. közötti tragikus eseményekre, a szerbek és kulturális és egyházi hagyatékuk elleni, nemzeti alapú támadásokra, az áldozatokra és az események következményeinek jelentőségére. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy ne engedjék meg az ilyen események megismétlődését vagy elfeledését.
Drobac nagykövet felkérte a jelenlevőket, hogy adományokkal támogassák a koszovói szerb lakosságot.
A rendezvényen bemutatták a „Pogrom – 10 évvel később“ című dokumentumfilmet és a 2004. márciusi koszovói eseményekről készült fényképeket.
Az említett film itt található meg.



Fogadás Szerbia államiságának napja és a Hadsereg napja alkalmából, 2014.02.14.

Szerbia államiságának napja és a Szerb Hadsereg napja alkalmából Szerbia Köztársaság Nagykövetségén Budapesten pénteken, február 14-én hagyományos ünnepi fogadást tartottak. A rendezvényen ezúttal is nagy számban vettek részt a magyarországi állami intézmények, a diplomáciai kar, a gazdasági élet, a kulturális intézmények és a média, akárcsak a magyarországi szerb közösség és a Szerb Pravoszláv Egyház képviselői is.
A vendégeket Rade Drobac nagykövet köszöntötte, aki a két ünnep jelentőségéről, az aktuális szerbiai eseményekről és a két ország kapcsolatai fejlődésének pozitiv irányvonaláról beszélt.



Szakmai gyakorlat Szerbia Külügyminisztériumában 2013.12.18.

A szerbiai egyetemisták és végzett hallgatók továbbképzésének fejlesztésére vonatkozó törekvésekkel összhangban új szabályzat került elfogadásra, amely rendelkezik a Külügyminisztérium hatáskörébe tartozó hazai és külföldi szakmai gyakorlatok feltételeiről és kereteiről.
A szakmai gyakorlat a szakképzés és továbbképzés külön részét képezi,  és minden évben a külügyminiszter határoz róla a minisztérium szükségletei alapján.
A szakmai gyakorlattal kapcsolatban bővebb tájékoztatás Szerbia Köztársaság Külügyminisztériuma Diplomáciai Akadémiájának honlapján található.
A Szerbia budapesti Nagykövetségén való szakmai gyakorlat iránt érdeklődők a Nagykövetség e-mail címén érdeklődhetnek: budapest@amb.srbije.net .



Szociális biztonsági egyezmény alaáírása 2013.11.29.

Rade Drobac nagykövet és Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumnak parlamenti államtitkára a minisztériumban ma aláírták a szociális biztonságról szóló egyezményt és az annak végrehajtására vonatkozó adminisztrációs egyezményt.
Az ünnepélyes aláírást megelőző rövid beszélgetés során mindkét fél kiemelte az említett egyezmények jelentőségét a két országra és állampolgáraikra nézve. Rámutattak, hogy az egyezmények aláírása az eddigi jó bilaterális együttműködés eredménye és kifejezték meggyőződésüket, hogy az együttműködés hasonló szellemben folytatódik a jövőben is.
A szociális biztonságról szóló új egyezmény felváltja a két ország közötti korábbi egyezményt, amelyet 1957. október 7-én ugyancsak Budapesten kötöttek meg. Az egyezmény szabályozza a két ország állampolgárainak egészség-, nyugdíj- és rokkantbiztosítási jogainak megvalósítását, továbbá a munkanélküliségi pótlékot, a munkahelyi sérülések és foglalkozási ártalmak alapján járó juttatásokat.



A Nagykövetség a Diplomata Vásáron 2013. 11. 24.

Szerbia Köztársaság Nagykövetsége idén is részt vett a diplomata házastársak szervezésében megtartott jótékonysági Diplomata Vásáron, amelyre november 24-én került sor a budapesti Intercontinental szállóban.
A vásáron több mint 35 nagykövetség és nagyszámú cég képviseltette magát.
Szerbia idén közismert édesipari termékeivel, italaival, háztartási tisztítószerekkel, húsipari termékekkel és a szerbiai turisztikai ügynökségek népművészeti ajándéktárgyaival mutatkozott be. A rendezvényen szerb művelődési műsort adtak elő a budapesti Tabán KME tagjai és a Nikola Tesla szerb iskola diákjai.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a Diplomata Vásár védnöke és díszvendége Herczegh Anita, Magyarország elnökének felesége volt, aki megtekintette Szerbia kiállítási standját is.
A jótékonysági vásár teljes bevételét hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére fordítják.



Mrkić miniszter igen elégedett a budapesti találkozó eredményeivel 2013.10.31.

Szerbia külügyminisztere, Ivan Mrkić a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) mai budapesti találkozója végén igen elégedetten nyilatkozott azokról az eredményekről, amelyeket Szerbia a KEK keretében, valamint a V4 országaival folytatott együttműködésben elért.
Mrkić miniszter elmondta, hogy a KEK keretében és a V4 országaival lebonyolított találkozók Szerbiának nagyon hasznosak voltak, és úgy értékelte, hogy az ilyen jellegű találkozók egyfajta felkészülést jelentenek Szerbiának az EU-s tagságra.
A miniszter elmondta azt is, hogy a Štefan Füle EU-s bővítési biztossal és Victoria Nuland amerikai külügyi helyettes államtitkárral folytatott nem hivatalos találkozóján kifejezték elismerésüket Szerbia iránt a régióban és a Nyugat-Balkánon végzett munkájáért, továbbá bel- és külpolitikájáért.



A V4 és a Nyugat-Balkán országainak együttműködése 2013.10.31.

A V4 tagországok és a nyugat-balkáni államok külügyminiszterei mai budapesti találkozójukon megegyeztek arról, hogy fokozzák az együttműködést annak érdekében, hogy felgyorsítsák a régió országainak európai integrációját, közölte Szerbia Köztársaság Külügyminisztériuma. A találkozón részt vett Ivan Mrkić, Szerbia külügyminisztere is.
Szerbia politikáját a közlemény szerint többen elismeréssel méltatták a találkozón, elsősorban Victoria Nuland amerikai külügyi helyettes államtitkár, Štefan Füle EU-s bővítési biztos és Linas Linkevicius litván külügyminiszter és minden részvevő, különösen Lengyelország. A V4 tagországai és a Nyugat-Balkán államai között megegyezésekre került sor annak érdekében, hogy térségünk minden országa gyorsabban haladjon a teljes rangú EU-s tagság irányába, áll a közleményben, amely szerint a találkozón nagy jelentőséget tulajdonítottak a koszovói választásoknak, és kiemelték Priština felelősségét  a tiszta, és demokratikus alapelveknek megfelelő választások érdekében.



Véget ért a Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon 2013.10.14.

Photo: SNNA Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon elnevezésű rendezvénysorozat, amelyet negyedik alkalommal szervezett a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (KDC), ünnepi zárórendezvényét október 14-én Szerbia Nagykövetségén tartották, ahol a vendégeket Rade Drobac nagykövet, Milan Đurić, a KDC igazgatója és Paulik Antal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzetiségi Főosztályának vezetője köszöntötte. Az ünnepi műsorban fellépett a belgrádi Sensartika kvartett, és kiállították Jovan Mirčeski Novak Đokovićról készült fényképsorozatát.
Az elmúlt hónapban Magyarország szerte bemutatkozott a szerb kultúra, hagyomány és kortárs művészet. A változatos programok keretében kiállításokra, irodalmi estekre, színházi előadásokra, filmvetítésekre, gyermekprogramokra és más rendezvényekre került sor. Idén jelentős évfordulókról is megemlékeztek: az első szerb színdarabot kétszáz éve Budapesten mutatta be Joakim Vujić, 120 éve született Miloš Crnjanski, Desanka Maksimović húsz éve, Jovan Dučić pedig hetven éve hunyt el.
A rendezvénysorozatot Szerbia Művelődési és Tájékoztatási Minisztériuma, a diaszpórával és a régióban élő szerbekkel való együttműködésben illetékes hivatal és Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.



Szerbia Népképviselőházának elnöke találkozott a magyar Országgyűlés elnökével és a külügyminiszterrel 09.10.2013.

Szerbia Köztársaság Népképviselőházának elnöke, dr. Nebojša Stefanović ma Budapesten találkozott a magyar Országgyűlés elnökével, Kövér Lászlóval.
A találkozón szó volt a két ország parlamenti együttműködéséről, elsősorban az Interparlamentáris Unió Magyar-Szerb Baráti Tagozatában és a bizottságok terén, a regionális együttműködésről, a tapasztalatcseréről és Magyarország szakértői segítségéről, ami nagyon fontos Szerbia uniós csatlakozási folyamatában. Nebojša Stefanović köszönetet mondott Magyarországnak az integrációs tárgyalásokban nyújtott segítségért, elsősorban az igazságügyi, közjegyzői és végrehajtói szakmai fejlesztésekben, az EU-s csatlakozási folyamat során stratégiai tervezésekben és IPA-projektumok előkészítésében az igazságügy, valamint a szervezett bűnözés elleni harc terén. A magyar Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy Magyarország támogatja Szerbiát az európai uniós csatlakozás során, és kész felajánlani Szerbiának a fizetési mérleghiány, az államadósság és az infláció csökkentése terén szerzett tapasztalatait.
Hivatalos magyarországi látogatása során Szerbia Népképviselőházának elnöke ma a magyar külügyminiszterrel, Martonyi Jánossal is tárgyalt Szerbia uniós csatlakozásáról, a két ország bilaterális kapcsolatairól és a regionális együttműködésről. Kiemelték, hogy a két ország együttműködése jó, és hogy a jövőben minden esetleges problémát bilaterális szinten kell rendezni, hogy ne sodorják veszélybe Szerbia EU-s csatlakozási tárgyalásait.
Nebojša Stefanović találkozott a FIDESZ országgyűlési képviselőcsoportjának elnökével, Rogán Antallal és a magyarországi szerb diaszpóra képviselőivel is.



Nebojša Stefanović a nyugat-balkáni parlamentek házelnökeinek konferenciáján 08.10.2013.

Szerbia Népképviselőházának elnöke, dr. Nebojša Stefanović részt vett a nyugat-balkáni parlamentek házelnökeinek konferenciáján, amelyet Budapesten tartottak.
Felszólalásában Szerbia EU-integrációs eredményeiről és céljairól beszélt, kiemelve, hogy Szerbia EU-integrációs folyamatának fordulópontja a Stabilizációs és Társulási Megállapodás aláírása volt, ami megteremtette a szükséges előfeltételeket a politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztésére, meghatározta a jogszabályok EU-s jogrendszerrel való összehangolásának kötelezettségét és elősegítette a regionális együttműködést. Stefanović elmondta,hogy az EU-s tagság Szerbiának, akárcsak a régió többi országának is, stratégiai és fő külpolitikai célja. Hangsúlyozta, hogy Szerbia megkezdte a tárgyalási folyamatot, és már megtartották az első találkozókat az Európai Bizottság képviselőivel. (bővebben szerb nyelven)



Szerbia népképviselőházi elnökének találkozója Magyarország elnökével, 07.10.2013.

Szerbia Népképviselőházának elnöke, dr. Nebojša Stefanović hétfőn Budapesten találkozott Áder János magyar köztársasági elnökkel.
A beszélgetés során szó volt a két ország kapcsolatairól, az európai integrációról, valamint a regionális és gazdasági együttműködésről. A felek értékelése szerint a két ország közötti gazdasági együttműködés jó, és egyes területeken tovább fejleszthető, elsősorban a beruházások növelése terén. Kiemelték, hogy Magyarország további beruházásokat tervez a kis- és középvállalkozások, az infrastruktúra fejlesztése, az energiaellátás, a mezőgazdaság és a turizmus terén. Áder János megerősítette, hogy Magyarország erőteljesen támogatja Szerbiát az EU-integrációs folyamatban, és szó volt azokról a konkrét területekről is, amelyekben Magyarország segítséget nyújthat, ezek pedig az igazságügyi szakmák, közjegyzői és végrehajtói fejlesztések, az EU-s tárgyalási folymatban stratégiai tervezések és IPA-projektumok előkészítése az igazságügy, valamint a szervezett bűnözés és korrupció elleni harc területén, és egyéb kérdésekben, amelyek iránt a szerb fél érdeklődést mutat.



Magyarország támogatja Szerbia EU-integráciáját 2013.10.07.

Szerbia Kormányának külügyminisztere, Ivan Mrkić ma Budapesten Orbán Viktor magyar kormányfővel tárgyalt, aki megerősítette, hogy Magyarország erőteljesen támogatja Szerbia EU-integrációját. A beszélgetésen szó volt a két ország közötti új határátkelőhelyek megnyitásáról és megállapodtak, hogy hamarosan szerb-magyar ösztöndíjprogram indul.
Mrkić miniszter hivatalos budapesti látogatásán találkozott Martonyi János magyar külügyminiszterrel is, aki ugyancsak megerősítette Magyarország támogatását Szerbia EU-ba vezető útján. Közös sajtótájékoztatójukon Ivan Mrkić köszönetet mondott Magyarországnak ezért a támogatásért és elmondta, hogy Szerbia a továbbiakban is reméli Magyarország segítségét, hogy felkészülten várja a társulási tárgyalások hivatalos megkezdését. Mrkić miniszter elmondta, hogy a találkozón szó volt a nemzeti kisebbségekről is. A hamis menedékkérőkkel kapcsolatban közölte, Szerbia mindent megtesz számuk csökkentéséért.
Martonyi miniszter hangsúlyozta, hogy Budapest támogatja Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak mielőbbi megkezdését, és hozzátette, hogy Magyarország érdeke tovább erősíteni jó kapcsolatait Szerbiával.
Mrkić miniszter Budapesten Szerbia Nagykövetségének épületében találkozott a magyarországi szerb közösség képviselőivel is.



Áder János magyar köztársasági elnök látogatása Szerbiában 2013.05.25-26.

Szerbia elnöke, Tomislav Nikolić kijelentette, hogy az Európai Unió június 28-án fontos vizsgát tesz saját szabályainak tiszteletben tartásáról, és elmondta, hogy Szerbia erőfeszítéseivel kiérdemelte, hogy meghatározzák a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját. Áder János, Magyarország elnöke elmondta, hogy az EU pozitív döntésére számít a tárgyalások dátumának meghatározását illetően, és hogy Magyarország fenntartások nélkül támogatja Szerbia belépését az EU-ba. Úgy értékelte, hogy Szerbia az elmúlt hónapokban és az elmúlt évben sokat tett azért, hogy elkezdődjenek a tárgyalások az EU-val.
Nikolić és Áder elnökök egyetértettek abban, hogy a közös főhajtás a magyar és a szerb áldozatok előtt történelmi megbékélés, amelynek üzenete, hogy a múlt a történészeké, a jövő a két nép együttműködéséé.
- A történelmet a történészekre hagyjuk, a jövőt pedig a két nép együttműködésére – mondta Nikolić elnök.
- Történelmi eseményről van szó, amellyel lezárul egy olyan fejezet államaink kapcsolatában, amely hetven éve lezáratlan - jelentette ki Áder János.
Az államelnökök úgy értékelték, hogy Szerbia és Magyarország együttműködése felfelé ível.
Magyarország elnöke hivatalos szerbiai látogatása során találkozott Nebojša Stefanović házelnökkel és Ivica Dačić kormányfővel is.



Szerbia új nagykövete átadta a megbízólevelét Áder Jánosnak, Magyarország elnökének 2013.05.13.

A megbízólevél átadása photo: MTISzerbia Köztársaság új magyarországi nagykövete, Őexc. Rade Drobac úr ma átadta Őexc. Áder János köztársasági elnök úrnak a megbízólevelét, amellyel Szerbia elnöke, Tomislav Nikolić az SZK rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövetévé nevezi ki.

A köztársasági elnökkel folytatott beszélgetés során Drobac nagykövet hangsúlyozta, hogy Szerbia Köztársaság kiemelt figyelmet szentel a Szerbia és Magyarország közötti bilaterális kapcsolatoknak, és kifejezte készségét, hogy hozzájáruljon ezek további mélyítéséhez és az együttműködés minden téren való erősítéséhez.

Szerbia nagykövete az Áder elnökkel való találkozót követően a Hősök terén megkoszorúzta az Ismeretlen hősök emlékművét.



Hírek
Đurić és Szijjártó találkozója: Szerbia és Magyarország baráti kapcsolatainak megerősítése – 2024.05.17.
Address by the President of the Republic of Serbia Aleksandar Vučić at the UNSC session on UNMIK - 2024.04.22.
Emlékakadémia az Emlékezés Napja, a koszovói és metóhiai szerbek 2004 március 17-ei pogromjának évfordulója alkalmából - 2024. 03.17.
Az energetikai stabilitás kulcsa a regionális együttműködés - 2024.03.12.
Vajdasági est Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén – 2024.02.24.
Aleksandar Lončarević ügyvivőt a Đorđe Stratimirović érdemkereszttel tüntették - 2024.02.18.
Kitűnő védelmi együttműködés Szerbia és Magyarország között - 2024.01.26.
Budapestre látogatott Đorđe Milićević szerb diaszpóra-ügyi miniszter - 2023.11.30.
Vladimir Orlić, Szerbia Köztársaság Népképviselőházának elnöke a Délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 11. konferenciáján - 2023.11.17.
Megnyílt a Milić od Mačve visszatérése című kiállítás – 2023.10.05.
Megnyitották a Szerb Napok rendezvénysorozatot – A szerb kultúra hónapja Magyarországon – 2023.10.01.
Magyar állami kitüntetésben részesült Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete - 2023.09.25.
Ivan Todorovot, Szerbia budapesti nagykövetét kitüntették a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye I. Osztályú Érdemrendjével - 2023.09.21.
Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke magyarországi látogatáson – 2023. augusztus 20.
A Szerb-Magyar Stratégiai Együttműködési Tanács első ülése - 2023.06.20.
Szerbia és Magyarország a kapcsolatok erősítése érdekében aláírt több együttműködési megállapodást - 2023.06.20.
Dačić és Szijjártó találkozója - 2023.05.10.
Értesítés: Részvétkönyv Szerbia budapesti Nagykövetségén - 2023.05.04.
Megemlékezés az 1999-es NATO-agresszió áldozatainak Emléknapján – 2023.03.24.
Dačić: Politikai megállapodást a nyílt kérdésekre - 2023.01.10.
Ivica Dačić: Az utóbbi tíz évben Szerbia és Magyarország kapcsolatai a legmagasabb szinten - 2023. 01.10.
Aleksandar Vučić szerb államfő munkalátogatása Magyarországon - 2022.12.15.
Szerbia, Magyarország és Ausztria második trilaterális csúcstalálkozója - Belgrád, 2022. november 16.
Nikola Selaković szerb külügyminiszter beszéde az ENSZ BT ülésén az UNMIK munkájáról szóló jelentés kapcsán - 2022.10.18.
Szerbia, Ausztria és Magyarország miniszterei a migrációról és az energiabiztonságról - 2022.10.06.
Vučić államfő Magyarország, Szerbia és Ausztria budapesti hármas csúcstalálkozóján – 2022.10.03.
Selaković: Sokrétű diplomáciai tevékenység New York-ban, népszerűsítettük a politikánkat – 2022.09.24.
Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök beszéde az ENSZ Közgyűlése 77. ülésszakán – 2022.09.22.
Aleksandar Vučić államfő találkozója Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel – Belgrád, 2022.09.16.
Magyarország nagykövetének búcsúlátogatása a szerb államfőnél – Belgrád, 2022.09.16.
Szerbia és Magyarország együttműködése elérte a történelmi legmagasabb szintet – Belgrád, 2022.09.09.
A magyar államfő hivatalos látogatása Szerbiában – 2022.09.09.
Porfirije szerb ortodox pátriárka magyarországi látogatása – 2022.09.06.
Vučić államfő elnökölt a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezés belgrádi csúcstalálkozóján – 2022. 09.02.
Selaković: Kölcsönös támogatás és őszinte barátság Szerbia és Magyarország kapcsolatában – Belgrád, 2022.09.02.
Szerbia és Magyarország viszonyai újabbkori történelmünk során most a legjobbak – 2022. augusztus 10.
Telefonbeszélgetés a magyar kormányfővel – Belgrád, 2022. július 26.
Aláírták a Szerbia számára szükséges gáz magyarországi tározókban történő tárolásáról szóló szerződést – 2022. június 10.
Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter belgrádi találkozója – 2022. június 10.
Selaković szerb külügyminiszter gratulált Szijjártó Péternek újbóli megválasztása alkalmbából – 2022. május 25.
Vučić államfő jelen volt a 89. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár ünnepélyes megnyitóján – 2022. május 21.
A KOLO szerb néptánc együttes fellépése Budapesten - 2022. május 21.
Aleksandar Vučić gratulált Magyarország Kormánya elnökének újbóli megválasztása alkalmából – 2022. május 16.
Selaković: Magyarország Szerbia egyik kulcsfontosságú partnere – 2022. május 16.
Igaz barátság, konkrét eredmények Szerbia és Magyarország együttműködésében – 2022. április 6.
Nikola Selaković részvéttávirata a Mindszentnél történt közlekedési szerencsétlenség alkalmából – 2022. április 5.
Selaković külügyminiszter beszélgetést folytatott a magyar diplomácia vezetőjével – 2022.04.04.
Vučić államfő részt vett a Belgrád-Budapest vasútvonal Belgrád-Újvidék közötti szakaszának ünnepélyes átadásán - 2022. március 19.
A magyar Országgyűlés köztársasági elnökké választotta Novák Katalint – 2022. 03.10.
Selaković és Szijjártó: a szerb-magyar kapcsolatok történelmében a legfényesebb időszaknak vagyunk tanúi – 2022. február 7.
Nikola Selaković: Szerbia és Magyarország két testvéri állam - 2021. november 25.
Aleksandar Vučić államfő részt vett a Belgrád-Budapest gyorsvasút Újvidék-Kelebia közötti szakaszának alapkőletételén – 2021. 11.22.
Aleksandar Vučić megbeszélése a magyar nagykövettel – Belgrád, 2021.11.17.
Memorandum szerb és magyar gazdasági kamarák együttműködésérő