A Vajdaság AT idegenforgalmi kínálának népszerűsítését szolgáló, a budapesti Utazás Nemzetközi Turisztikai Kiállításon való részvétel alkalmából 2024 február 24-én Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén megtartották a hagyományos Vajdasági Estet.

Az egybegyültek előtt Aleksandar Lončarevic nagykövetségi ügyvivő, Boško Vučurević, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke és dr. Nataša Pavlović, a Vajdasági Turisztikai Szövetség igazgatója mondott beszédet.

Az összejövetelen fellépett a belcsényi (beočini) Brile Művelődési Egyesület ISON inkluzív vegyes kórusa.

Aleksandar Lončarević ügyvivőt a Đorđe Stratimirović érdemkereszttel tüntették ki az Isten és a Szerb Pravoszláv Egyház iránt szolgálataiért és Szent Száva szellemiségének áldozatos ápolásáért és a szerb egységért tett tevékenységéért, különösképp a Szerb Vajdaság értékeinek megőrzéséért. A kitüntetést a Sajkás-vidék Fejlesztési Központ ítélte oda.

Đorđe Milićević, a szerb diaszpóra tevékenységét és a közösségekkel való kapcsolattartást koordináló tárca nélküli miniszter Budapestre látogatott, ahol Szerbia Köztársaság Nagykövetségében Lukijan budai szerb ortodox püspökkel és a szerb közösség tagjaival találkozott. 

A Nagykövetségen tartott megbeszélés után a Nikola Tesla szerb iskolaközpontban ünnepséget tartottak az intézmény megalakulásának 30. évfordulója alkalmából, amelyen Milićević miniszter is szólt az egybegyültekhez.

 

Beszédében a miniszter úgy értékelte, hogy az önálló szerb iskola nemcsak a tudás átadását szolgáló intézmény, hanem olyan hely, ahol Magyarországon a fiatal nemzedék körében a szerb nyelvet, a kultúrát és a hagyományokat is ápolják. Kiemelte, hogy a szerb állam támogatja a külföldön működő szerb iskolák megőrzését és fejlesztését. 

Egyúttal köszönetet mondott Magyarország Kormányának mindazokért az eszközökért és segítségért, amelyet a szerb kisebbség számára nyújt a közösségnek ezeken a területeken való fennmaradása érdekében, hasonlóan ahogy Szerbia Kormánya segíti a magyar nemzeti kisebbséget. 

 

A miniszter hangsúlyozottan rámutatott a két ország baráti kapcsolataira, amelyek a modern kori történelemben most a legjobbak, hála mindenek előtt Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyes barátságának.

Milićević elmondta: Szerbia elnökének javaslatára kezdeményezést indított azzal a céllal, hogy Szerbiában és Magyarországon a tanulókat megismertessék a két ország baráti kapcsolataival. Ennek értelmében a tankönyvekbe olyan fejezeteket foglalnak, amelyekben a megkötött egyezményeket és az előző években megvalósult közös projekteket ismertetik. 

 

Az iskolai ünnepségen jelen voltak Szerbia, Magyarország, a boszniai Szerb Köztársaság, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye és a magyarországi szerb közösség képviselői. 

Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén 2023 október 5-én megnyílt a Milić od Mačve visszatérése című kiállítás. A kiállítást Maja Gojković, Szerbia Kormányának alelnöke, művelődési miniszter nyitotta meg, aki ez alkalommal kifejtette, hogy a szerb és a magyar kultúrát sok minden összeköti. Milić Stanković, azaz Milić od Mačve festő jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Budapestet és Magyarországot még inkább a szerb nép és a szerb kultúra fontos állomásaként ismerjük fel – mondta megnyitóbeszédében. 

A jelenlevőkhöz  szólt Aleksandar Lončarević, a szerb nagykövetség ideiglenes ügyvivője, Vitályos Eszter, a magyar művelődési miniszter helyettese, Simonida Stanković, Milić od Mačve lánya, és Milan Đurić, a budapesti Krug Művész Egyesület elnöke is. 

A kiállítás része a Szerb Napok - a Szerb Kultúra Hónapja elnevezésű magyarországi rendezvénysorozatnak, amelyet a Budai Ortodox Egyházmegye szervez Szerbia Köztársaság Művelődési Minisztériuma és a boszniai Szerb Köztársaság elnöki kabinetje védnökségével, a partnerek pedig Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetsége, Biljana Gutić-Bjelica, Bosznia-Hercegovina magyarországi nagykövete, a magyarországi Szerb Önkormányzat, Ljubomir Aleksov, a magyarországi szerbek parlamenti szószólója, a magyarországi Szerb Színház, a Krug Művész Egyesület és a Művészet Határok Nélkül Egyesület.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke kétnapos látogatáson Magyarországon tartózkodott, ahol jelen volt a Magyarország államisági ünnepe alkalmából tartott rendezvényeken és a Budapest 2023 Atlétikai Világbajnokság ünnepi megnyitóján. A látogatás során Vučić államfő külön találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Novák Katalin államfővel, továbbá Recep Tayyip Erdogannal, a Török Köztársaság elnökével. 

„Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor minden tisztetet megérdemel ezért. Volt bátorsága, vágya és víziója, hogy a szerbekkel építse a jövőt. Mi a múltban sohasem álltunk ennyire közel egymáshoz. Büszke vagyok a tényre, hogy sokat tettünk ennek érdekében az előző években” – nyilatkozta a szerb államfő, s köszönetet mondott a polgároknak a kitüntetés átadási ünnepségén való részvételért, és azért is, mert – szavai szerint – mindig a szerb állam mellett állnak. 

 

„Ez az első alkalom, hogy Európában és a világban ilyen vagy olyan módon háborúznak, mi pedig arra törekszünk, hogy ne azok legyünk, akik elveszítik a gyermekeiket. Békét akarunk Ukrajnának a lehető legelőbb. Számos problémával szembesülünk Koszovóban és Metóhiában. Bizonyos emberek el akarják üldözni népünket az évszázados szülőföldjükről. Mi megkötött kezekkel sikeresen megvédjük a népünket és szent helyeinket. Félek, hogy még nehezebb idők következnek” – mondta az elnök, és hozzátette, hogy a Bosznia-Hercegovinában és Koszovó-Metóhiában élő szerb nép mindig számíthat Szerbia Kormányának a segítségére. 

 

Vučić elnök részt vett az Atlétikai Világbajnokság ünnepi megnyitóján, s ez alkalommal találkozott II. Albert monacói herceggel és Novák Katalin magyar államfővel. Kijelentette, hogy elégedett a budapesti tárgyalások tartalmával és köszönetet mondott Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a vendéglátásért. 

 

A látogatás második napján Aleksandar Vučić elnök Orbán Viktor magyar kormányfővel tárgyalt, s az azt követően megtartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy számos projektről, a Belgrád-Budapest vasútvonal, továbbá atlétikai stadion és gáztározók kiépítéséről folyt megbeszélés. Hozzátette, hogy a Szerbia és Magyarország közötti új határátkelőről is szó volt, amely különbözni fog minden eddigitől.

 

„Megkísérelünk egy közös ellenőrzést kialakítani Szerbia és Magyarország polgárai számára, hogy ne két ellenőrzés legyen, s valami nagyon nagyot építünk, ami több száz millió eurós beruházást igényel“ – magyarázta az államfő. 

 

Közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel a koszovói és metóhiai helyzetről is beszélgettek, s úgy értékelte, hogy Magyarország jól megérti az ottani helyzetet, majd kiemelte: a szerb és a magyar nép mindenütt, minden lépés során közelséget érez egymás iránt. 

 

„Szerbiának és Magyarországnak a geopolitikai és gazdaság átrendeződések-beli viszonyairól, az elkövetkező időszakban esedékes számos projekttel kapcsolatos közös munkáról és a két ország erős gazdasági fellendülésével kapcsolatos tervekről tárgyaltunk annak érdekében, hogy az új nemzedék számára örökül hagyjuk a közös jövő szilárd alapjait, amelyeket valamikor nagyon régen a mi hős elődeink helyeztek le. Mindenért hálásak vagyunk Magyarország Kormányának. Beszéltünk a két ország energiabiztonságával kapcsolatos lehetséges veszélyekről is, és megállapodtunk a politikai lépésekben, amelyekkel lényegében megvédjük az érdekeinket“ – emelte ki.

 

 

Aleksandar Vučić elnök hozzátette, hogy egyik fontos téma volt az Atlétikai Világbajnokság megrendezése is. 

 

„Magyarország fantasztikus módon építi ki a sportot érintő kapacitásait, nemzetközi szervezeteket fogad be Budapesten a vízi sportoktól kezdve számos más sportágig. Az EXPO kiállításról gondolkodva együttműködést ajánlottunk fel Magyarországnak. A szélesebb master-tervben a nemzeti labdarúgó stadionon kívül szeretnénk kiépíteni olyan atlétikai stadiont is, amelyet itt láttunk tegnap” – hangsúlyozta az elnök a vasárnap megtartott sajtótájékoztatón. 

 

 

Budapesti látogatásának második napján az elnök találkozott az Atlétikai Világbajnokságon részt vevő szerb atlétákkal és sok sikert kívánt a versenyekhez. 

 

Aleksandar Vučić elnök találkozott Tucker Carlson amerikai politikai kommentátorral is, akivel véleményt cserélt a korunk geopolitikai viszonyait terhelő számos téma kapcsán.

 

 

„A beszélgetés során nem volt olyan téma, amely túlságosan nehéznek vagy érzékenynek bizonyult volna és amelyről nem lehetett ütköztetni a véleményeket, és éppen ez, az álláspontok kinyilvánítását kísérő könnyedség választja el beszélgetőtársamat a megszokott sokaságtól. Ezért volt ez a beszélgetés teljesen másmilyen – intrikus, átgondolt, teljesen nyitott és számos szempontból különleges. Tucker Carlsonról azt mondják, hogy ellentmondásos, provokatív, túlságosan konzervatív, sőt hivalkodó, azaz veszélyes és politikailag nem bölcs dolog beszélgetni vele. Én viszont pontosan ezeket a beszélgetéseket szeretem” – mondta az elnök. 

 

A szerb államfő ma találkozott Recep Tayyip Erdogan török államfővel is, akivel az aktuális kétoldalú és regionális kérdésekről beszélgettek.

 

 

„Számunkra fontos, hogy a lehető legjobb viszonyt ápoljunk Törökországgal, s ez a találkozó még egy lépés volt az egyébként már jónak minősülő, a kölcsönös érdekek mentén minden téren kialakított szerb-török együttműködödés erősítése felé. A régióbeli béke és stabilitás megőrzésének fontosságáról beszélgettünk, amelyben számítunk Törökországnak, mint a világ e részében jelen levő egyik legbefolyásosabb nemzetközi tényezőnek a konstruktív lépéseire” – nyilatkozta a szerb államfő a találkozó után.

 

A kétnapos látogatás végén Vučić elnök részt vett a Szent István Napja, a magyar államiság ünnepe alkalmából megtartott ceremónián, és ez alkalommal Novák Katalin államfőnek és Orbán Viktor miniszterelnöknek köszönetet mondott a meghívásért. 

 

 

„Büszke vagyok az államaink és népeink barátságára és együttműködésére, amelyeket az elmúlt években a történelmi csúcs szintjére emeltünk. Meggyőződésem, hogy beszélgetések, a kölcsönös megértés és a konstruktív együttműködés által sok mindent tehetünk államaink és országaink népének jólétéért. Szerbia és Magyarország viszonyai jó példát mutatnak erre vonatkozóan. Drága Barátaink, megismétlem: minden jót kívánok e nagy nap, az Önök függetlenségét és szabad szellemiségét jelképező ünnep alkalmából!”

 

Forrás: www.predsednik.rs

Fotó: Dimitrije Goll

Ivica Dačić, Szerbia Köztársaság Kormányának első alelnöke, külügyminiszer, ma megbeszélésen találkozott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, aki Szerbia és Magyarország Gazdasági Együttműködési Vegyesbizottságának 13. ülése alkalmából Belgrádban tartózkodik. 

„A Közgyűlés Tisztelt Elnöke,

Tiszelt Főtitkár,

Óexcellenciái,

Hölgyeim és Uraim,

Rendkívüli megtiszteltetés a számomra, hogy Szerbia Köztársaság nevében szólhatok Önökhöz.

Ne vegyék zokon, hogy az idő rövidsége miatt mellőzöm a formaságok terhét, a protokoll-adta üdvözléseket, a jelen- és távol levők személyes megszólítását, és közvetlen módon arról beszélek, ami miatt itt egybegyültünk.

Ki tudja hányadik alkalommal vagyok itt. A jelen pillanat nehézségei arra köteleznek, hogy súlyos, de igaz szavakat osszak meg Önökkel. Mindaz, amit ma itt cselekszünk, finoman szólva impotensnek és halványnak tűnik. A valósággal szemben a szavaink üresen csengenek. A valóság pedig az, hogy itt valójában senki sem figyel a másikra, senki sem törekszik az igazi megállapodásokra és a problémák igaz megoldására, és csaknem mindenki csak a saját érdekeinek a kielégítésére gondol, ebben a folyamatban nem ritkán belegázolva a nemzetközi jog alapvető elveibe, letaposva az ENSZ Alapokmányát és a többi dokumentumot, amelyre ez a szervezet épül. Ennek nem António Guterres, sem pedig az ENSZ más tisztségviselője az okai, hanem azok az erők, amelyek nem törődnek semmivel, a saját politikai, gazdasági – és sajnos – katonai céljaik kielégítésén kívül.

Tanúi vagyunk annak, hogy korunkat a bonyolult globális geopolitikai helyzet jellemzi. A mi mostani általános vitánkat a lerombolt világbéke körülményei között tartjuk, amilyeneket nem tapasztaltunk a II. Világháború és az ENSZ megalapítása óta. A velünk szemben álló globális kihívások azzal fenyegetnek, hogy alapjaiban fogják megváltoztati a nemzetközi biztonsági felépítményt és veszélybe sodorják a kialakult nemzetközi jogrendet. Ilyen összetett idők sok bölcsességet és közös fellépést igényelnek a béke megőrzése érdekében. A béke pedig, teljes mértékben, a legfontosabb vívmány, amely átszövi az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapjait.

Éppen ezért pontosan és világosan szeretném Önök elé tárni a velünk szemben álló öt kulcsfontosságú kihívással kapcsolatos meglátásaimat.

1.Visszatérés a békéhez és a globális stabilitás megőrzéséhez;

2. A nemzetközileg elismert államok - ezen szervezet tagjai - területi integritásának és szuverenitásának, mint a nemzetközi jog és az államok közötti kapcsolatok kulcsfontosságú elvének a megőrzése;

3. Energetikai biztonság a globális válság feltételei között;

4. A szegény és a fejlődő országok pénzügyi biztonsága;

5. Élelmiszerellátás olyan körölmények között, amikor a globális ellátás útvonalán háborús akadályokkal kell megküzdeni;

Az időszerű  globális körülmények mind gyakrabban figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a viszály békés megoldásának nincs alternatívája. Ez az alapelv napjainkban fontosabb, mint bármikor és ezt legjobban az ENSZ Alapokmányának preambulumában írták le, ahol arra szólítanak fel, hogy legyünk toleránsak és jószomszédként békésen éljünk együtt. Az erő alkalmazásáról való lemondás és a vitás kérdések békés rendezése olyan alapok, amelyeken a világ stabilitása nyugszik, de ezeket olyan elveknek kell kísérniük, mint az ENSZ Alapokmányának nem szelektív alkalmazása, az ENSZ Biztonsági Tanácsa kötelező érvényű határozatainak és az érvényes nemzetközi jog alapelveinek a tiszteletben tartása.

2-es pont: A nemzetközileg elismert államok - ezen szervezet tagjai - területi integritásának és szuverenitásának a megőrzése;

Szerbia támogatja az ENSZ minden tagállamának területi integritását, természetesen beleértve Ukrajna területi integritását is. E  tekintetben felelősségteljesen és kellő komolysággal viselkedtünk ebben a Tisztelt Házban is. Számos felszólalótól hallotunk mondatokat az agresszióról és Ukrajna területi integritásának a veszélyeztetéséről. Sokan azt mondják, hogy a II. Világháború óta ez az első összetűzés Európában. Ezzel szemben az igazság az, hogy volt már első alkalom, amikor megsértették egy európai ország integritását, mégpedig Szerbiáét, amely nem támadott meg egyetlen szuverén országot sem. Ezt a tényt következetesen elhallgatják. Világos választ kérünk arra a kérdésre, amelyet már évek óta felteszek a beszélgetőtársaimnak - számos ország vezetőjének -, hogy miben látják a különbséget Ukrajna szuverenitása és területi integritása, és Szerbia szuverenitása és területi integritása között, hiszen az utóbbit durván megsértették, s amit sokan Önök között elismernek és legitimnek tekintenek?  Soha senkitől sem kaptam ésszerű választ erre a kérdésre.

Emlékeztetem Önöket, hogy Szerbia sohasem, egy tapodtat sem lépett idegen területre, sohasem veszélyeztette  egyetlen szuverén állam területi integritását sem, hogy bárki intézkedhetett volna és agressziót követhetett volna ellene, mint ahogy azt 1999-ben tették. Mindez mégsem akadályozta meg a NATO 19 leggazdagabb államát, hogy megtámodjon egy szuverén államot, mégpedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának a határozata nélkül. Az, hogy a fegyveres összetűzés végén aláírtuk az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát – amely megerősítette és garantálta Szerbia részleges szuverenitását és teljes területi integritását -, nem akadályozta meg a Nyugat országait, hogy elismerjék az úgynevezett Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét és újfent belegázoljanak hazánk területi integritásába, az ENSZ Alapokmányába és a 1244-es határozatba.

Éppen az ilyen tapasztalat miatt, amelyen Szerbia keresztülment, és amely most is terheli, az a meggyőződésem, hogy teljes joggal idézhetem a nagy Martin Luther Kinget, aki szerint a bárhol elkövetett igazságtalanság mindenütt veszélyezteti az igazságot. Ezek a szavak egyben emlékeztetnek, de figyelmeztetnek is mindannyiunkat.

Függeltenül attól, hogy még mindig érezzük a nemzetközi jog durva megsértésének a következményeit, nem mondunk le az ENSZ alapvető elveiről. Folytatni fogjuk a törekvésünket, hogy következetesen tartsák tiszteletben a határok sérthetetlenségének az elvét, az ENSZ minden más tagországának a szuverenitását és területi integritását. Dacára az ilyen álláspontuknak, ebben a teremben még ma is sokan küzdenek problémával Szerbia területi integritásának a tiszteletben tartása kapcsán. Kérdezik, hogy miért? Azért, mert ők erővel rendelkeznek, s mi az ő  szemükben kicsik és gyengék vagyunk. Azonban, ahogy hallhatták, nekünk mégis van erőnk, hogy ezen a helyen feltárjuk az igazságot.

Őexcellenciái,

Külön köszönettel tartozom az ENSZ azon tagállamainak – s ők képviselik a többséget ebben a pillanatban ezen a Közgyűlésen – amelyek támogatják Szerbia Köztársaság területi integritását, különös tekintettel Koszovó és Metóhia területére. Fokozott bátorsággal tölt el, hogy a két összejövetel között növekedett azoknak az országoknak a száma, amelyek támogatják Szerbiát. Ezt azirányvételt folytatni kell, mert külön fontosságú abban a vonatkozásban, hogy hűek maradjunk az ENSZ Alapokmányába szőt elvekhez, mint amilyen a határok sérthetetlensége.

Szerbia Köztársaság és én, mint Szerbia köztársasági elnöke, az Európai Unió védnöksége alatt a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd során  rendkívül türelmesen és nagy jószándékkal keressük a Koszovóval és Metóhiával lehetséges kompromisszumot. Ez egy több mint tíz éve tartó nehéz folyamat, de mi nem látunk más alterenatívát. Jobb száz évig tárgyalni, mint egy napot háborúzni. Remélem, hogy eljutunk a kompromisszumon alapuló, kölcsönösen elfogadható megoldásig, mégpedig azért, mert csakis ez az egyetlen mód célba jutnunk, a cél pedig a hosszú távra szóló béke megteremtése, ami egyaránt a haladás előfeltétele a szerbek és albánok, de az egész régió számára is. Minden más változatot már elvetettünk, legalábbis Szerbia részéről, és még álmunkban sem akarunk visszatérni az összetűzések, a konfliktusok és a véronatás ösvényeire. A balkáni régió nem képes elviselni még egy összetűzést. Én remélem, hogy ebben a törekvésben nemzetközi partnereink jószándékkal és megértéssel viszonyulnak hozzánk, mert ők is tudják, hogy a kormányaik korábbi döntései rosszak voltak és nem álltak a régiónk és a világbéke szolgálatában. Belgrád összetett körülmények között folytatja ezt a folyamatot, a hibrid háború, és a nemzetközi közösség egy részének az országunk elleni, több területre kiterjedő piszkos kampányának közepette. Elég, ha emlékeztetem Önöket a külföldi sajtó állításaira, hogy Szerbia megtámadja a szomszédait és veszélyt jelent a régió stabilitására. Természetesen ez sohasem történt meg, és ez csak a Szerbia Köztársaság számlájára kimondott hazugságok egyike volt. Szerbiát a régió destabilizálásának tényezőjeként jellemezték, mégpedig csak azért, mert igazat beszélt – hogy a határok sérthetetlenségének az elve mindenkire egyaránt érvényes. Szerbia az egész régióban a béke tényezője volt és az is marad. A számos hazugság és hamisítvány ellenére Szerbia támogatja a daytoni megállapodást, Bosznia és Hercegovina területi integritását és a boszniai Szerb Köztársaságnak Bosznia és Hercegovinán belüli integritását.

Másrészt, meg vagyunk győződve arról, hogy a Balkánon élő népek kellő erővel rendelkeznek az együttélés folytatásához és barátként és partnerként megvan a közös víziójuk az egyesült Európában való tagságuk tekintetében. Jól tudom ezt, mert már túlléptünk számos akadályon, amelyek évekig szétválasztották a népeinket, feláldozva emberéletek ezreit és az eltékozolt jövőt. Szerbia és Albánia például napjainkra a legközelebbi és legbarátibb viszonyokat alakította ki  a balkáni félsziget területén jegyzett több évszázados közös történelem során.

Ehhez csak arra volt szükség, hogy józanul és pragmatikusan beszélgessünk a jövőnkről, s nem a múltunkról. Arról kellett beszélgetnünk, hogy miként odjuk meg a népünket, a vállalatokat, a munkásokat, az egyetemistákat és a vállalkozókat kínzó kérdéseket. Sokat vitatkoztunk és mi magunk jutottunk el számos megoldáshoz, amelyek lebontották a közöttünk minden racionális okot nélkülöző akadályokat. Mindenek előtt a gazdaságban, a kereskedelemben, az emberek és a tőke szabad áramlásában. Szerbia, Albánia és Észak Macedónia már három éve implementálja a Nyitott Balkán elnevezésű projektumot, amelyben világosak a víziók – nyitottá tenni a régiót az emberek, az áru, a szolgálatatások, a tőke és a vállalatok előtt, hogy olyan régiót teremtsünk, amely tartósan mentes lesz nyomás-gyakorlástól, feszültségektől és konfliktusoktól. A kezdeményezésből eredő megkérdőjelezhetetlen közös gazdasági haszon mellett ez a projektum szélesebb dimenziókat hordoz magában, mindenek előtt az eltérő kultúrájú emberek közeledését és a sokféleség elfogadását, ami mindenképpen hozzájárul Európa e részének általános fejlődéséhez. Szerbia valójában ily módon továbbra is hozzájárul a régió békéjéhez, stabilitásához és megbékélési folyamatához, s ezzel a globális biztonsághoz is.

Minderre inspirálóan hatott a nagyrabecsült diplomata, az ENSZ történetének egyik leginkább nagyrabecsült diplomatája, az ENSZ egykori főtitkára, Dag Hammarskjöld, aki azt vallotta: Ez a szervezet nem azért jött létre, hogy az emberi fajt a menyországba vezesse, hanem hogy az emberiséget megmentse a pokoltól.

Hölgyeim és Uraim,

Épp hogy leküzdöttük a világjárványt, máris új kihívással találtuk szemben magunkat, olyannal, amire ebben az évszázadban nem számítottunk. Miközben az emberiség részeként a tehnológia terén lépésről lépésre gyorsan haladunk, egzisztenciális problémák jelentek meg előttünk, mint amilyen az energetikai biztonság, az államok pénzügyi biztonsága és fejlődése, az alapvető élelmiszerekkel való ellátás akadozása.A világjárvány idején tapasztalt szolidaritásra most még inkább szükségünk van, hiszen most az emberek alapvető élelmiszerekkel és energiával való ellátása került veszélybe.
 
Szerbia Köztársaság a saját energiabiztonságára a nemzetbiztonság szerves részeként, a gazdasági fejlődés és az ország haladása kulcsfontosságú előfeltételeként tekint. Arra törekszünk, hogy szavatoljuk az energiaellátás folyamatosságát, de osztozunk a világ és Európa energiai stabilitását veszélyeztető időszerű geopolitikai kihívások miatti aggodalmakban is.  Elkötelezettjei maradunk az olyan megoldáskereséseknek, amelyek transzformáló erővel bírnak a regionális és európai energiabiztonság elérésére irányuló próbálkozásokban. Szeretném hangsúlyozni, hogy az aktuális válság során Szerbia Köztársaságnak sikerült megőriznie az energiaellátás folyamatosságát. Mégis, érdekeltek vagyunk az ellátás diverzifikálásában, az energetikai infrastruktúrába való újabb beruházásokban, továbbá az ellátás megújúló forrásain alapuló kapacitások gyorsabb és hatékonyabb fejlesztésében is.

Mi éppen az Egyesült Nemzetek Szervezetében neveztük el a folyó évtizedet a fentarthatóbb, ellenállóbb jövő, a tettek és az átalakulás évtizedének. Annak is kell maradnia, de egy kicsivel gyorsabb tempóban! A fejlődő országok aránytalan fejlődése, de a pénzügyi veszélyeztettsége is további társadalmi rétegeződésekhez vezetnek és óhatatlanul újabb ellentéteket szítanak. A folyamatos fejlődést nem szabad korlátozni, sem pedig földrajzi vagy politikai szempontok alapján feltételekhez kötni, hanem hozzáférhetővé kell tenni minden ember számára, függetlenül az etnikai, faji, kulturális vagy vallási hovatartozásától.

Van előttünk még egy nagyon fontos kihívás, amit együttes erővel kell leküzdenünk, ez pedig annak a leghatásosabb mószernek a megtalálása, amellyel elkerülhetjük az aktuális nemzetközi válságnak az élelmiszerellátás globális biztonságára való negatív hatását. A riadalomra okot adó helyzetre való tekintettel sürgős megoldás kell, a realitás pedig az, hogy a probléma mindannyiunkat érint, kivétel nélkül. A növekvő élelmiszerárak és a hozzáférhetőség újabb probléma. Mindannyiunk feladata, hogy operatív és hatékony megoldásokat találjunk, amelyekből senkit sem hagyunk ki. Rajtunk, az államokon, a legjelentősebb nemzetközi tényezőkön áll, hogy egyenként bekapcsolódjunk a koordinált intézkedésekbe, nemzeti szinten hozzájárulva e nemes feladat teljesítéséhez, hogy megőrizhessük azt, ami a legdrágább – az emberi életeket és az emberi méltóságot.

Az idei általános vita témája arra figyelmeztet bennünket, hogy mennyire értékes a pillanat és hogy a nemzetközi szintéren mennyire összefonódnak a kihívások. Az előttünk álló válságok a nyílt kommunikáció fontosságára is emlékeztetnek. Nem kell sok bölcsesség leszögezni, hogy a kihívásokat sikeresen csak akkor küzdhetjük le, ha helyesen azonosítjuk az okokat. Szerbia véleménye szerint nagyon fontos, hogy az aktuális kihívások semmilyen módon se vezessenek a világban tapasztalható ellentétek további elmélyítéséhez, hanem a globális szinten szemmel látható, tendenciózus polarizációt mindenképpen felváltsák a multilateralizmus elvei.

Szeretném kiemelni, hogy Szerbia Köztársásg részt vesz a fenntartható fejlődés elérésére irányuló kollektív erőfeszítésekben és az Agenda 2030 megvalósításában. Szerbia osztja a főtitkár úrnak a jövőbeni globális együttműködésről szóló vízióját azon a módon, ahogy azt lefektettük a közös akcióprogramban, támogatva az inklúzív, átszőtt és hatékony multilaterális együttműködést, amire úgy tekintünk, mint az emberiség legsürgősebb kihívásaira való válaszadás eszközére.

Hölgyeim és Uraim,

A multilaterális együttműködés, a kollektív akciók és a közös felelősség elengedhetetlen elemeit képezik az eddigi vitának, de engedjék meg, hogy rámutassak: ennek a konstruktív hozzállásdnak az alapja a szolidaritás.

Végül szeretném megerősíteni, hogy Szerbia Köztársaság továbbra is megbizható partner marad az ENSZ keretein belül megfogalmazott közös célok megvalósításában, és erősen hisz abban, hogy ez a legjobb útja a jobb világ kiépítésének a jelen és a jövő nemzedékei számára. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az ENSZ olyan erős, amilyen erősen tiszteljük a közös, egyeztetett határozatainkat és a szervezet okmányait.

Idéznék valamit, amit eddig 23 alkalommal hallottunk, ez pedig a következő: az ENSZ Alapokmánya az egyetlen standard, amit tiszteletben kell tartani. Ezt hallottuk mindenkitől. Szerbia Köztársaság esetében az ENSZ Alapokmányáról és az ENSZ határozatairól beszélő 23 felszólaló közül 17 sértette meg a nemzetközi jogot és nem tisztelte az ENSZ szabályait. Remélem, hogy leküzdünk minden nehézséget és elérjük, hogy a szabályok és eljárások a világban mindenki számára egyformák legyenek. Ellenkező esetben nem látom az alagút végét. Köszönöm a figyelmet. Éljen Szerbia”.

Forrás/Fotó:  www.predsednik.rs
 

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma telefonon beszélgetést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

A két államférfi ismételten megerősítette, hogy őszinte elkötelezettjei Szerbia és Magyarország kétoldalú kapcsolatainak, és készen állnak a két ország baráti viszonyának különböző területeken történő továbbfejlesztésére.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma Belgrádban fogadta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert, akivel beszélgetést folytatott a kétoldalú kapcsolatok további erősítéséről, a regionális együttműködésről és az energetikai megoldásokról, valamint a két országnak számos más területen folyó stratégiai együttműködéséről.

Vučić államfő Magyarország magas rangú képviselőjével való találkozója során rámutatott annak fontosságára, hogy a két ország még szorosabbra fűzze az energetika és a közös infrastruktúrális projektumok terén való együttműködését, és hogy konkrét lépéseket is tegyen a tervek megvalósításáért.

„Külön megvitattuk a szállítási kapacitások és a gázellátás kérdését, és megállapítottuk, hogy az országaink közötti akadálymentes energia-szállítás még egy bizonyítéka Szerbia és Magyarország kiváló, felelős és baráti együttműködésének” – jelentette ki a szerb államfő.

Vučić elnök ismételten kiemelte, hogy Szerbia őszinte elkötelezettje a Magyarországgal való tartós viszonyok fejlesztésének, amelyek, mint mondotta, történelmi távlatokban most érték el a legmagasabb szintet, Orbán Viktor miniszterelnök kormányának a kétoldalú együttműködés iránti elköteleződésének és nyitottságának köszönhetően.

“Köszönetet mondtam Szijjártó miniszternek és Orbán kormányfőnek, amiért Magyarország következetesen és erősen támogatja Szerbia európai integrációját, amit mindig és mindenütt ki is emelnek” – mondta Aleksandar Vučić.

Forrás/Fotó: www.predsednik.rs

Nikola Selaković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere levélben gratulált Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek abból az alkalomból, hogy ismét megválasztották erre a tisztségre.

A szerb diplomácia vezetője meggyőződését fejezte ki, hogy Szijjártó miniszter odaadó és elkötelezett munkájával hozzájárul Magyarország további fejlődéséhez.

“Büszkeséggel tölt el, hogy országaink a kétoldalú kapcsolataik során a modernkori történelemben a legmagasabb szintet érték el, és ez alkalommal is hangsúlyozni szeretném Szerbia Köztársaság elkötelezettségét” – írta a miniszter, s külön rámutatott a Szerbia Köztársaság és Magyarország közötti, infrastrukturális projektekben való gyümölcsöző együttműködés fontosságára.

A szerb külügyminiszter emlékeztetett a magyar kollégájával való, baráti és konstrutív légkörben folyó találkozóik gyakoriságára, amelyek megerősítik a kölcsönös készséget, hogy továbbfejlesszék a két ország külügyminisztériumainak rendkívül sikeres együtműködését,.

“Élek az alkalommal és kiemelem, hogy nagyra értékelem azt a támogatást, amelyet Magyarország folyamatosan nyújt a számunkra az európai integrációs folyamatban, s meg vagyok győződve, hogy az előttünk álló időszakban is számíthatunk azoknak a reformoknak a megfelelő értékelésére, amelyeket az Európai Unióban való teljesjogú tagság felé vezető út során végzünk” – írta a szerb diplomácia vezetője, és a mielőbbi találkozás reményében sok sikert kívánt Szijjártó Péternek.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma Orbán Viktorral, Magyarország Kormánya elnökével együtt részt vett a 89. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár ünnepélyes megnyitóján, s ez alkalommal kijelentette, hogy Szerbia és Magyarország látható, eredményekkel és tettekkel kifejezhető partneri kapcsolatokat ápol, és kölcsönösen támogatni fogja egymást ezekben a kihívásokkal teli időkben.

Vučić államfő bejelentette, hogy a Magyarország miniszterelnökével folytatott mai megbeszélés alapján Szerbia az energia tartalékainak egy részét Magyarországon tárolja, ami azért fontos, mert nem rendelkezünk elegendő tározóval. Az erről szóló elvi megállapodás alapján a következő héten hivatalosan is megegyezés születik e kérdésben.

„Ma este nyugodtabban alszom el, mert Magyarországnak és Orbán Viktornak hála, sikerült megoldanunk a 30 problémánk egyikét. Hálás köszönet érte. Megállapodtunk, hogy ha Magyarország bármiben is hiányt szenved, Szerbia a rendelkezésére áll. Arra törekszünk, hogy az ilyen jellegű partneri viszonyt a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezés országaival is kiépítsük“ – jelentette ki a szerb államfő.

Arra emlékeztetve, hogy csak mintegy hét évvel ezelőtt Magyarország az európai uniós országok között a hetedik volt a Szerbiával folytatott kereskedelmi kapcsolatok tekintetében, ma viszont már a második a sorban, Szerbia Köztársaság elnöke köszönetet mondott az ország őszinte barátjának, Orbán Viktornak.

„Országaink együttműködésének eredményei jelentősek. Összességében az idén Magyarország a kereskedelmi kapcsolatokban a harmadik helyen áll. A mezőgazdasági termékek és élelmiszer árucseréjében több mint 200 millió euró forgalmat értünk el. Ez már a kölcsönösen kiépített barátság, bizalom, és a kölcsönös érdekek szintjéről is tanubizonyságot tesz. Ez a kölcsönös tiszteleten alapuló viszonyulás  Orbánnak köszönhetően alakult ki, hála az ő bátor húzásainak és annak a szándékának, hogy hallathassa a hangját egy balkáni nép és ennek a népnek a képviselői, ő pedig harcolt is értünk“ – mondta Vučić államfő, miközben rámutatott arra is, hogy a diplomáciai vezetők Brüsszelben megtartott megbeszélésén csak Magyorország külügyminisztere – Orbán kormányfő elvárásai szerint – állt ki teljes mértékben Szerbia mellett.

A jelenlegi helyzetet értékelve a szerb államfő elmondta, hogy magyar kollégájával az előttünk, és az egész világ előtt álló nehéz télről is beszélgetést folytatott, s ennek kapcsán rámutatott az egymástól való tanulásnak és problémamegoldási tapasztalatok átvételének a fontosságára. Emlékeztetett a Belgrád-Újvidék közötti gyorsvasút nemrégi átadására is, ami után már folytatódtak a vasútépítési munkálatok az Újvidék-Szabadka szakaszon is, ami – együtt sok mindan mással - azt bizonyítja, hogy a két ország kapcsolata még magasabb szintre emelhető.

A szerb államfő kiemelte, hogy a mezőgazdaság  és annak minden összetevője kulcsfontosságú nemcsak Szerbia és Magyarország fennmaradása szempontjából, hanem kihatással van a régió nagyobb részére is, s ezen a téren az együttműködést tovább kell fejleszteni.

Szerbia államfője megállapította, hogy az újvidéki mezőgazdasági vásár látogatói megtekinthetik a legújabb mezőgazdasági vívmányokat, a genetikai lehetőségek tárházát bemutató kiállítást, a földrajzi eredetet is jelző árucikkeket és a szerbiai minőségi védjegyekkel ellátott termékeket. Mindebben pedig Magyarország a partnerország.

“Sok mindenen tudunk még javítani a szokásaink és mezőgazdasági termelésünk, mindenek előtt a feldolgozás tekintetében, és ezt meg is kell tennünk. Ezért is hálás vagyok Magyarországnak, és azért is, hogy nem csak Szerbia északi részén ruház be, hanem Szerbia központi részén is. Biztos vagyok benne, hogy amikor együtt dolgozunk, az emberek könnyebbséget éreznek és látják, hogy mindenkinek jobb lesz” – tette hozzá Vučić elnök, s egyben a vásár résztvevőinek sikeres termékbemutatókat kívánt.

Forrás/Fotó: www.predsednik.rs / Dimitrije Gol
 

A KOLO szerb néptánc együttes csütörtökön, május 26-án Budapesten lép fel a Nemzeti Táncszínházban, ahol bemutatja a Sólyomének című táncelőadást Mihályi Gábor rendezőkoreográfusnak, a Magyar Állami Népi Együttes (MANE) igazgatójának a rendezésében. Ez lesz a Sólyomének első nemzetközi bemutatója.

Bővebben a következő linken: http://www.tancszinhaz.hu/musor/budapesti-bemutato-solyomenek-sokolova-pesma/2046

A KOLO együttes szombaton, május 28-án is Budapesten vendégszerepel, a Magyar Állami Népi Együttes székházában szerb hagyományos táncokat és népdalokat mutat be.

Nikola Selaković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere ma Brüsszelben Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel is találkozott.

A beszélgetés során a szerb külügyminiszter kiemelte, hogy Szerbia számára stratégiai cél az Európai Unióban való teljesjogú tagság, és a célhoz vezető úton nagy jelentőségű Magyarországnak, mint Szerbia kulcsfontosságú partnerei egyikének az egyértelmű támogatása.

A két külügyminiszter a mai brüsszeli beszélgetése során megvitatta az időszerű regionális és geopolitikai témákat, s külön figyelmet szentelt az Ukrajnában folyó háború és konfliktus Szerbiában és Magyarországon érezhető következményeinek.

A szerb diplomácia vezetője megköszönte Magyarországnak, hogy megértést tanúsít Szerbia külpolitikai helyzete és állami érdekei iránt.

Selaković miniszter magyar kollégájával ismertette a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd menetét, kiemelve, hogy Belgrád következetesen a párbeszéd útján történő megoldást keresi, miközben ez a szándék nem tapasztalható a másik fél részéről, amit az is bizonyít, hogy Pristina felvételét kéri az Európa Tanácsban.

Az Országgyűlés 2022. március 10-án Magyarország új köztársasági elnökévé választotta Novák Katalint, akit a Fidesz jelölt erre a tisztségre múlt év december 21-én. Áder János jelenlegi köztársasági elnök mandátuma május 10-én jár le, amikor a rendszerváltás óta eltelt időszak 6. köztársasági elnökeként Novák Katalin lép a helyébe.

A volt családokért felelős tárca nélküli miniszter 137 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson, amelynek eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség a 199 fős parlamentben. A 188 érvényes voks közül Novák Katalin 137-et kapott. Az ellenzéki frakciók jelöltjére, Róna Péter közgazdászra 51 szavazat érkezett.

A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után a nemzeti zászló és a történelmi zászlók előtt a megválasztott köztársasági elnök letette államfői esküjét.

Az ünnepélyes eskütételen jelen voltak Orbán Viktor, a magyar kormány és a Fidesz elnöke, a magyar kormány tagjai, a diplomáciai kar tagjai és a magyar állami és közintézmények képviselői.

Novák Katalin 1977-ben született Szegeden. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen 2001-ben szerzett közgazdász diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem és az Université Paris X közösségi és francia jogi képzését is elvégezte. 2001-től 2003-ig a Külügyminisztériumban referens, gyermekei születése után 2010-tól a Martonyi János vezette minisztériumban miniszteri tanácsadó. 2012-től már az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) dolgozik, Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke, 2014-től 2020-ig az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, 2020-tól ezt a területet tárca nélküli miniszterként irányította 2021 végéig. 2017-től négy éven át a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 21-én jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli államfőnek, miután Áder Jánosnak lejár második köztársasági elnöki mandátuma.

Novák Katalin idén januárban jelentette be, hogy felfüggeszti párttagságát Fideszben.

Az új államfő férje, Veres István Attila közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank Pénz- és devizapiac igazgatóságának vezetője; két fiuk és egy lányuk van.

Novák Katalin az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is élt, dolgozott. Anyanyelvén kívül angolul, franciául és németül folyékonyan, spanyolul társalgási szinten beszél.

Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

Az új magyar államfő megválasztásának ceremóniáján jelen volt Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság magyarországi nagykövete is.

Nikola Selaković szerb külügyminiszter ma Belgrádban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel találkozott, akivel a megbeszélést követően közös sajtótájékoztatót tartott.

Szerbia és Magyarország a kétoldalú kapcsolatok történelmében a legszebb és legfényesebb időszakot élik, s ezt a két ország a stratégiai együttműködésről szóló megállapodással hivatalosan is megerősítette, amikor Orbán Viktor magyar és Ana Brnabić szerb miniszterelnök tavaly aláírta a dokumentumot – hangsúlyozta újságírók előtt Selaković miniszter.

„Párbeszédünk tartalma és gyakorisága Szerbia és Magyarország jó kapcsolatáról tesz tanúbizonyságot, de ez csak kíséri azt az utat, amelyet Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke és Orbán Viktor magyar kormányfő alapoztak meg” – mondta a szerb miniszter, hozzátéve: mindebből az is látszik, hogy két vezető személyes kapcsolata hogyan teremt kiváló kapcsolatokat két nép és két állam között.

Nikola Selaković kiemelte, hogy magyar kollégájával a két ország teljeskörű együttműködéséről folytatott megbeszélést, mindenek előtt a gazdasági, infrastruktúrális és energetikai kapcsolatokról.

Ami a gazdaságot illeti, a szerb diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy a két ország kereskedelmi forgalma 2021-ben elérte a maximumot, azaz a 2 milliárd eurót, amivel Magyarország Németország és Olaszország mellett Szerbia uniós partnerei között az élre került.

„Nagyon fontos az infrastruktúrális projektekben való együttműködés, a két fővárosunk közötti gyorsvasút megépítése, valamint a Balkáni Áramlat kiépítése általi energetikai összekötettés“ – mondta Nikola Selaković, hozzátéve, hogy Szijjártó miniszterrel a nemzeti kisebbségekhez tartozók státusáról és a határmenti térségekben való együttműködésről is egyeztettek.

A miniszter a két külügyminisztérium együttműködését is felfelé ívelőnek minősítette és kiemelte a diplomáciai kolokációról szóló egyezmény aláírásának fontosságát.

„Néhány hét óta a máltai Vallettában Szerbiának első ízben van állandó diplomáciai jelenléte Magyaroszág diplomáciai és konzuli képviseletén. Ismerve a Máltán tartózkodó szerb közösség nagy számát, ezzel lehetővé válik, hogy minőségi szempontból jobban és gyorsabban ellássuk az ő szükségleteiket“ – fogalmazott a miniszter, majd pedig köszönetet mondott Szijjártó Péternek a személyes erőfeszítéseiért, amelyet annak érdekében tesz, hogy Szerbia mielőbb az EU tagja lehessen.

Szijjártó Péter Belgrádban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Szerbia és Magyarország közötti stratégiai partnerség hasznos mindkét fél számára. A magyar miniszter újságírók előtt ki is emelte a szerb-magyar együttműködés néhány legjelentősebb eredményét a gazdaság, az energetika, az illegális migráció elleni harc és a nemzeti kisebbségi közösségek vonatkozásában.

Az energiaügyi együttműködéssel kapcsolatban megállapította, hogy ha Szerbia és Magyarország nem működött volna együtt ezen a területen is, ma a két ország is áldozata lenne annak az energetikai válságnak, amelynek Európa nyugati fele most issza meg a levét.

„Ha engedtünk volna a szankciós fenyegetéseknek, hogyha nem tartottunk volna ki a nemzeti érdekeink mellett, és ha nem építettük volna meg ezt a vezetéket, akkor súlyos ellátási kihívásokkal kellene szembe néznünk“ – mondta a magyar miniszter, s elégedettségét fejezte ki az illegális migráció megakadályozása terén kialakított együttműködéssel is.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az összes határon túl élő magyar nemzeti közösség közül a legtöbb jogot, s az állam részéről való legkorrektebb hozzáállást a vajdasági magyar nemzeti közöttség élvezi.

Hozzátette, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek azok, amelyek mindkét országot összekötik és erősítik. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy április 3-án egyaránt választásokat tartanak Szerbiában és Magyarországon is, amelyeken a két ország jövőjéről, de a szerbiai magyarok és a magyarországi szerbek jövőjéről is döntenek a választópolgárok.

A közelgő választások alkalmából sok sikert kívánt Szerbia elnökének és kormányának, és reményét fejezte ki, hogy a szerb-magyar határ mindkét oldalán olyan eredmény születik, amely alapján az együttműködés még sokáig a két nép javát szolgálja.

Forrás/Fotó: www.mfa.gov.rs

Nikola Selaković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere a magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel ma Budapesten folytatott megbeszélései után kijelentette, hogy a mai napon ismételten megerősítették a két baráti és testvéri állam magas szintű együttműködését, amelyről elmondható, hogy most a legfejlettebb a történelem során valaha is elért eredményekhez viszonyítva.

A magyar kollégájával megtartott közös sajtótájékoztatón Szerbia külügyminisztere kiemelte, hogy a Szerbia és Magyarország közötti stratégiai partnerség a gyorsan fejlődő, jószomszédi együttműködést és a jövő felé való fordulást is magába foglaló jó viszonyok koronáját jelenti.

A szerb diplomácia vezetője megállapította, hogy a két ország közötti párbeszéd tartalmát áthatja az Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar kormányfő egymás közötti személyes bizalma és kapcsolata.

Selaković külügyminiszter kiemelte, hogy a Szijjártó Péter magyar kollégájával való mai találkozó nem egész egy év alatt a hatodik a sorban, és hogy még gyakrabban kellene találkozniuk, mert ez jó hatással van a két állam viszonyára.

Ez alkalommal az infrastruktúrával kapcsolatos számos vasúti és energetikai projektumra emlékeztetett, amelyeket közösen indított Szerbia és Magyarország az elmúlt időszakban.

„Egyrészt a gazdasági együttműködés elmélyítéséről beszélgettünk és erről még beszélgetni is fogunk. Arra számítunk, hogy az idén az árucsere-forgalmunk első ízben eléri a 2 milliárd eurót. Magyarország, amikor az EU tagországairól beszélünk, Németország és Olaszország után a harmadik partnerünk, folyamatosan növekvő tendenciával“ – állapította meg Nikola Selaković.

Szavai szerint Szerbia számára fontos, hogy a Magyarországra irányuló exportja az idei év első 9 hónapjában 41% százalékkal növekedett. Hozzátette, hogy folyamatosan nő a Szerbiában jelen levő magyar cégek száma, ami egyaránt szemlélteti a gazdasági kapcsolatok erősödését és azt, hogy a jó politikai kapcsolatok intenzívebb gazdasági kapcsolatokat eredményeznek.

A miniszter kiemelte, hogy a megbeszélésen arról a támogatásról is szó volt, amelyet Magyarország nyújt Szerbiának az európai úton.

„Kedves barátomnak ismét megköszönöm a szilárd és minden kétséget kizáró támogatást, amit Magyarország és ő személyesen, és Orbán miniszterelnök is nyújt Szerbiának az európai útján. Tény, hogy Magyarország mindenütt népszerűsíti Szerbiát, mint a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú országát a politikai stabilitással, a gazdasági fejlődéssel és az egész régió békéjével és stabilitásával összefüggésben, és ez az, ami számunkra rendkívüli fontosságú“ – mondta a szerb külügyminiszter.

Szijjártó Péter megállapította, hogy Magyország és Szerbia kapcsolatát barátinak minősíthetjük, amiből mindkét nemzet profitál.

A magyar miniszter rámutatott a két országnak az illegális migráció leküzdésében betöltött szerepére is, kiemelve, hogy magyar rendőrök is részt vesznek Szerbia déli határának a védelmében.

A magyar miniszter külön figyelmet fordított a két ország vasúti összeköttetésének, és pontosította, hogy a Budapest-Belgrád gyorsvasút magyar szakaszának építése 2025-ig befejeződik, a Szeged-Szabadka vasútvonal pedig 2022. végéig kiépül.

Szijjártó Péter elégedettségét fejezte ki a Szerbiával való gazdasági viszonyok erősödése kapcsán és rámutatott, hogy a két ország közötti árucsere az idén ezidáig 39%-al emelkedett, miközben egyre nő a magyar beruházások értéke is Szerbiában.

A magyar külügyminiszter rámutatott a diplomáciai kolokációs együttműködés fontosságára is, mondván, hogy ennek hála a magyar diplomaták már megkezdték a munkájukat Zambia szerbiai nagykövetségén, s hamarosan Kongóban is, miközben a szerb diplomaták a magyar nagykövetségről végzik a munkájukat Máltán és Csilében. Mindez mindkét ország érdekében áll és világosan megmutatja a két ország közötti bizalom mértékét, mivel közös diplomáciai képviseletet csak azokkal az országokkal lehet működtetni, amelyek iránt bizalmunk van – magyarázta Szijjártó miniszter és hozzátette, hogy ez az együttműködés a két ország nemzetközi sikereihez is hozzájárul.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma részt vett a Belgrád-Budapest gyorsvasút Újvidék-Kelebia közötti szakaszának alapkőletételén. Az eseményen jelen volt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és a Kínai Népköztársaság belgrádi nagykövete Csen Bo is.

A szerb államfő a munkálatok megkezdése alkalmából rendezett ünnepségen kiemelte, hogy ezzel a beruházással mindannyian sokat nyerünk.

Aleksandar Vučić hozzátette, hogy ha nem gondolkodnánk a jövőről, nem is lenne jövőnk, Szerbia pedig fejlődik és van jövője, és pontosan három év múlva, 2024 vége előtt kiépül a Belgrád-Újvidék-Verbász-Szabadka-Kelebia vasútvonal.

„Évtizedekre előre vetítve mi felkészülten várjuk a jövőt és jól tudjuk, mi mindent kell megtennünk, hogy készen álljunk a jövő kihívásai előtt. Ez itt most egyike az előttünk álló nagy és fontos felatainknak“ – mondta Aleksandar Vučić és rámutatott, hogy ez a beruházás rendkívül fontos Szerbia jövője szempontjából, különösen, hogy már három évtizede nem tudjuk, mi is a méltó vonatközlekedés.

„Ezt a vasútvonalat élvezni fogjuk, és mindezt átérezzük az építés folyamán és mindaz által, amit a beruházással kapunk, ezek pedig a nagyobb fizetések és nyugdíjak, a magasabb életszinvonal és a gyerekeink jobb jövője“ – mondta Szerbia elnök, hangsúlyozva, hogy mindez gyakorlatilag mindent megváltoztat az országban.

Hozzátette, hogy Szerbián keresztül 183 km hosszú új gyorsvasútat kapunk, Magyarországon keresztül pedig 167 km-t, ami összesen 330 km, és hála ennek gyorsabban jutunk el Belgrádból Budapestre.

Mindez azt is jelzi, hogy képesek vagyunk a tettekre, amikor hiszünk önmagunkban – állapította meg az államfő, és azt üzente, szavatolni fogja a további sikereket, és mindenki büszke lesz a hazájára és arra, hogy jövőt biztosít a gyermekeinek.

Forrás/Fotó: Predsedništvo/Dimitrije Gol

Aleksandar Vučić Szerbia Köztársaság elnöke ma Belgrádban beszélgetést folytatott Pintér Attilával, Magyarország belgrádi nagykövetével a kétoldalú kapcsolatokról, az együttműködés sokszínűségéről és a közös beruházások megvalósításáról.

Az államfő rámutatott arra, hogy a két ország kapcsolata a kölcsönös megértésnek és bizalomnak köszönhetően a közös történelemben eddig nem tapasztalt legmagasabb szinten áll, és külön hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a partnerség megerősítése melletti elkötelezettségét.

Aleksandar Vučić ez alkalommal is köszönetét fejezte ki azért az aktív támogatásért, amelyet Magyarország nyújt Szerbiának az európai integráció folyamatában.

A beszélgetőpartnerek kiemelt figyelmet fordítottak az Újvidék és Kelebia közötti vasúti szakasz alapkövének közelgő letételére, hangsúlyozva, hogy ez a projekt az egységes európai vasúthálózat és a 10-es folyosó részeként nem csak Szerbia és Magyarország, hanem egész Európa számára stratégiai jelentőségű.

Pintér Attila nagykövet a szerb elnököt tájékoztatta a magyarországi szerb iskolák újjáépítésének üteméről is, amelyre a budapesti kormány jelentős eszközöket szánt, hogy hozzájáruljon a szerb kisebbség helyzetének javításához.

Megköszönve a magyar kormánynak a szerb kisebbségről való gondoskodást, Vučić elnök Pintér nagykövettel megvitatta annak a belgrádi kezdeményezésnek a tervét is, amellyel a közös történelem fontos alakjainak állítanának emléket.

A további közös projektekről is tárgyaltak, és kiemelték: mindkét ország érdeke, hogy a politikai kapcsolatok magas szintje még nagyobb gazdasági együttműködést eredményezzen.

Forrás/Fotó: www.predsednik.rs

Goran Jović, a Szerb Gazdasági Kamara Leskovac városban székelő Körzeti Gazdasági Kamarájának (PKS-RPK Leskovac) igazgatója Ivan Bogdanovićnak, Lebane községi önkormányzata elnökének a kíséretében november 10-én és 11-én Budapesten tett látogatást, ahol Memorandumot írtak alá az általa vezett kamarának és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nyugat-balkáni Tagozatának az együttműködéséről. Az eseményen jelent volt dr. Ivan Todorov, Szerbia budapesti nagykövete és Aleksandar Lončarević követ-tanácsos.

A delegáció Budapesten megtekintette az Európában is a legnagyobbak közé sorolt egyik szennyvíztisztító telephelyet, ahol az igazgatóság tagjaival beszélgetést folytatott arról a szakmai segítségről, amit Szerbiának nyújthatnak hasonló stratégiai fontosságú projektumok megvalósításában.

A két ország közötti kiváló politikai és gazdasági viszonyok, amelyeket Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar kormányfő alapozott meg a kettejük közötti jó kapcsolattal, a két ország közötti további konkrét együttműködést szolgálják. Ennek jegyében Budapesten megállapodás született arról is, hogy a magyar kamara Nyugat-balkáni Tagozata képviseletet nyit Leskovacon a PKS-RPK Leskovac székházában. Mindez hozzájárul a magyar és a Dél-szerbiai gazdasági szakemberek üzleti kapcsolatainak az erősítéséhez.

Nikola Selalković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere ma New York-ban találkozott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, akivel a két ország kormányainak nemrégiben megtartott 6. együttes ülésén hozott határozatok megvalósításáról, és a két minisztérium feladatairól tárgyaltak.

Selaković miniszter ez alkalommal megállapította, hogy Szerbia és Magyarország diplomáciai vezetőinek gyakori találkozói bizonyítékul szolgálnak a két ország közötti szoros és baráti kapcsolatokra, amelyek az újabbkori történelem során jelenleg vannak a legmagasabb szinten.

Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök baráti kapcsolatai és a magas- és legmagasabb szintű gyakori kölcsönös látogatások a szerb diplomácia vezetőije szerint stabil politikai alapul szolgálnak a Szerbia és Magyarország közötti együttműködés minden vonatkozásának a fejlesztéséhez.

Nikola Selalković ez alkalommal is köszönetet mondott Magyarországnak azért a következetes és kifejezett támogatásért, amelyet Szerbiának nyújt az európai integrációs folyamat során, és azért az álláspontért is, hogy Szerbiának, mint a régió gazdasági és politikai központjának az EU-ban van a helye.

Selaković miniszter beszélgetőtársával ismertette Pristina legújabb provokációs lépéseit és a Koszovóban és Metóhiában kialakult legújabb helyzetet.

Szerbia, Selaković miniszter szavai szerint, továbbra is a régió stabilitásának oszlopa és az ellentétek békés és politikai megoldásainak a támogatója lesz, de kitart azon álláspontja mellett, hogy a nemzetközi közösségnek erőfeszítéseket kell tennie Pristina veszélyes és destabilizáló tevékenységének a megakadályozására.

Dr. Ballester-Bólya Boglárka, a magyar Igazságügyi Minisztérium európai uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a következő bejegyzést jelentette meg közösségi oldalán a Szerbia Köztársaság budapesti nagykövetével való szeptember 3-ai találkozójáról:

Ma délután fogadtam Ivan Todorov szerb nagykövetet. A szerb-magyar kapcsolatok régóta nem látott csúcson vannak. Ennek kitűnő példája a szeptember 7-8-ra tervezett közös magyar-szerb kormányülés. Magyarország számára az Európai Unió bővítéspolitikája, valamint Szerbia csatlakozása abszolút prioritás. Álláspontunk szerint a Nyugat-Balkán európai integrációjában Szerbia uniós csatlakozása kulcsfontossággal bír. Az EU jövőjéről szóló konferenciasorozat kapcsán pedig fontosnak tartjuk, hogy a régió országait is bevonjuk, együtt alakítva ezzel Európa jövőjét.

Nagykövet úr, köszönöm a látogatást!

Orbán Viktor magyar miniszterelnök ma kijelentette, hogy Magyarország teljes mértékben támogatja Szerbia európai integrációját, mert amíg Szerbia nem lesz része az EU biztonsági struktúrájának és felépítésénak, addig nem lehet garantálni az teljes kontinens biztonságát.

A Szerbia és Magyarország kormányainak mai budapesti együttes ülése utáni, Ana Brnabić szerb kormányfővel együtt megtartott sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök rámutatott, hogy az afganistáni helyzet eseményei újabb nagy migránshullámost sejtetnek, ami miatt Szerbia és Magyarország egyaránt nehéz helyzetbe kerülhet.

Orbán Viktor szerint Szerbia és Magyarország kormányainak mai együttes ülésének eredményeit azzal a mondattal lehet összegezni, hogy a két ország egyetértett Közép-Európa megújításában, a térség megvédésének és Közép-Európa biztonságának a szavatolásában. A várható afganisztáni menekülthullámról szólva Orbán Viktor kiemelte, hogy mindkét országban működnek olyan civil szervezetek, amelyek a migrációt támogatják, ami teljes mértékben ellentétes a két ország biztonsági érdekeivel.

A magyar miniszterelnök rámutatott, hogy Magyarország teljes mértékben támogatja Szerbia európai integrációját, mert véleménye szerint Szerbia, mint az EU biztonsági struktúrájának és felépítésének szerves része nélkül nem lehet garantálni az egész kontinens biztonságát.

„Mindannyian tudjuk, hogy ezek a mingránsok nem Szerbiában és nem Magyarországon akarnak élni, ezek Németországba igyekeznek, ezért amikor most megvédjük magunkat, mint olyan sokszor a történelem során, egyben Európát, elsősorban Németországot is védjük“ – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ezt a védelmet Szerbia és Magyarország együtt biztosítani tudja.

Brnabić: Magyarország nyújtja a legnagyobb támogatást Szerbiának

Ana Brnabić, Szerbia Kormányának elnöke a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy Szerbia európai integrációs törekvéseiben Magyarországtól kapja a legnagyobb támogatást, és Magyarország lett Szerbia harmadik legnagyobb kereskedelmi és gazdasági partnere, és a várakozások szerint a két ország közötti kereskedelmi forgalom 2021-ben eléri a 2 milliárd eurót.

Brnabić szerb kormányfő köszönetet mondott a vendéglátásért, hangsúlyozván, hogy Szerbia egyetlen más országgal sem tartott együttes kormányülést hat alkalommal, mint ahogy most Magyarországgal.

Kiemelve, hogy a 2014-ben megtartott első együttes ülés után – amikor még Aleksandar Vučić mostani államfő állt a kormány élén - sok minden történt, s ez vezetett el odáig, hogy a mai napon aláírhatták a Stratégiai partnerségről szóló megállapodást.

„A közös sikerek egész sorát értük el, de mindenek előtt az európai integrációban nyújtott segítséget szeretném megköszönni“ – hangsúlyozta Ana Brnabić, ismételten rámutatva, hogy Magyarország nyíltan és őszintén szorgalmazza az EU bővítését és az európai úton a legnagyobb támogatást nyújtja Szerbiának.

A jó viszonyokról beszédesen szól a tény, hogy a két ország korábban egyezményt kötött a nagykövetségek és konzulátusi képviseletek közös használatáról.

Az afganisztáni helyzet kapcsán a szerb kormányfő rámutatott, hogy e tekintetben a legfontosabb a közös európai politika meghatározása, s hogy a bajba jutott embereknek a saját hazájukban nyújtson segítséget a nemzetközi közösség.

Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette, hogy a Szerbián és Magyországon áthaladó migránsok tekintetében Szerbia specifikus helyzetben van, mert nem tagja az EU-na, a tranzit útvonalon fekszik és Szerbiába a migránsok az EU tagországaiból érkeznek és EU tagországok irányába tartanak. Szerbia már 2015 óta szorgalmazza, hogy közös európai politikát kell kialakítani. Nem lehet fenntartható politikát folytatni, ha nem vesszük figyelembe az egész európai kontinest – tette hozzá, s megismételte: Szerbia közös európai politikára számít.

Megállapodás Szerbia és Magyarország stratégiai partnerségéről

Magyarország és Szerbia kormányfői, Orbán Viktor és Ana Brnabić ma Budapesten aláírták a két ország közötti szivélyes kapcsolatokról és stratégiai partnerségéről szóló Megállapodást.

A két ország miniszterei a megállapodáshoz kapcsolódó nyilatkozatokat is aláírták, mégpedig a gazdasági, mezőgazdasági, diplomáciai, közbiztonsági (közös határellenőrzési) együttműködésre vonatkozóakat, továbbá az európai integrációban nyújtandó szakmai segítséggel és a Belgrád-Budapest gyorsvasúttal kapcsolatosakat.

A dokumentumokat Szerbia Kormánya nevében, együtt a magyar kollégákkal, Nikola Selaković külügyminiszter, Anđelka Atanacković gazdasági miniszter, Aleksandar Vulin belügyminiszter, Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter és Tomislav Momirović építészeti, közlekedési és infrastruktúra-ügy miniszter írta alá.

A budai Karmelita Kolostorban, Magyarország Kormányának a székhelyén a két kormány együttes ülését és a megállapodások aláírását megelőzően bilaterális megbeszéléseket folytattak a két ország kormányfői és szakminiszterei.

A két ország közötti szivélyes kapcsolatokról és stratégiai partnerségről szóló Megállapodás intézményes keretet szavatol Szerbia és Magyarország viszonyainak további fejlesztéséhez, és a közös projektumok valóra váltásához az élet számos területén.

A tervek szerint hamarosan aláírják a magyar Innovációs és technológiai minisztérium és Szerbia gazdasági minisztériuma közötti együttműködési memorandumot. A kölcsönös megértésről szóló nyilatkozat lehetővé teszi a két ország fiatal mezőgazdászainak együttműködését.

Várhatóan hamarosan aláírják a magyar Külgazdasági és külügyminisztérium és a szerb Külügyminisztérium közötti, a diplomataképzésre vonatkozó együttműködési nyilatkozatot is.

Forrás: Tanjug

A 31 éves szerb szoprán, Sonja Šarić kapta a 30 ezer eurós első díjat és a közönségdíjat is a budapesti Zeneakadémia által szervezett IV. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny szeptember 5-i díjkiosztó gálaestjén – közölte a magyar média.

A 20 ezer euróval járó második helyen Azat Malik kazah bariton végzett, a 10 ezer eurós harmadik díjat Jihoon Son dél-koreai tenor kapta, a szintén 10 ezer eurós, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával létrejött Marton Éva Különdíjat pedig Deniz Uzun török-német mezzoszoprán/alt vehette át.

A szeptember 4-én a Zeneakadémia Nagytermében megtartott döntőn a versenyzők két fordulóban adtak elő egy-egy áriát a Magyar Állami Operaház Zenekara kíséretével, Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényletével, emellett minden énekes kisfilmen is bemutatkozott a nézőknek, akik a kiosztott szavazólapon voksolhattak kedvencükre. A zsűri ezután határozott a díjakról, majd azokat a szeptember 5-ei, vasárnap esti gálakoncerten hirdették ki és adták át.

A IV. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny döntője 66 versenyző részvételével zajlott. Az elődöntőn 47 ország 255 énekese versenyzett egymással.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma Szlovéniába látogatott, ahol jelen volt a Bledi Stratégiai Fórumon, azaz a régió és az EU tagországai vezetőinek, valamint az EU intézményei képviselőinek a hagyományos találkozóján.

Vučić elnök részt vett az Európa jövője – ellenállni és kitartani címmel szervezett csúcsszintű kerekasztal-beszélgetésen, hangsúlyozván, hogy hisz az egyesült Európában.

“A politika vízió, a mi feladatunk pedig, hogy a népet, az országot és a nemzetet szolgáljuk a megvalósítás során” – üzente az államfő, és hozzátette, hogy csak az egyesült Európai Unió képes megküzdeni a gazdasági válsággal.

“Megbeszélést folytattam Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével Szerbia európai távlatairól és a feladatainkról” – közölte, és hozzátette, hogy a találkozó során szó volt a dél-kelet-európai térségben kialakult politikai helyzetről és Szerbiának Európában betöltött szerepéről.

Szerbia törekvéseiről szólva Vučić elnök aláhúzta, hogy célja a nemzeti és az állami érdekek érvényesítése. Mivel a megbeszélésen a Pristinával való bárbeszédről, a régió-beli helyzetről, a jog uralmának Szerbiában történő érvényesítéséről és mindazokról az erőfeszítésekről is szó volt, amelyeket Szerbiának meg kell tennie az európai útján, az államfő kiemelte:

„Azt kell néznünk, hogy közeledjünk egymáshoz, elkerüljük az összetűzéseket és meg kell nyitnunk a határokat”.

Hozzátette: büszke a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezésre.

A szerb államfő a bledi összejövetel kapcsán adott nyilatkozatában megemlítette, hogy beszélgetést folytatott Borut Pahorral, Szlovénia elnökével is, akivel méltatták a két ország jó viszonyát és a Szerbia és Szlovénia közötti kereskedelmi forgalomban elért évről-évre javuló eredményeket. Köszönetét fejezte ki a házigazdáknak, amiért lehetővé tették, hogy a fórumon elmondhassa az pillanatnyi fontos kérdésekkel kapcsolatos elképzeléseit.

Nyilatkozatában kiemelte, hogy a Miroslav Lajčakkal, a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben és más regionális kérdésekben illetékes európai uniós biztossal folytatott tárgyalásai során aggodalmát fejezte ki, hogy az albánok megkezdik a különböző nemzetközi intézményekbe való bekapcsolódásukra irányuló kampányukat.

„Az EU fontos a számunkra és szükségünk van rá, de időközben élnünk is kell, túl kell élnünk, s közben előbbre kell mozdítanunk a gazdaságunkat és jobbá kell tennünk az emberek életét” – mondta az államfő, kiemelve, hogy ezek kulcsfontosságú dolgok Szerbia számára.

Forrás/Fotó: Államelnökség/Dimitrije Gol

Jadranka Joksimović, Szerbia Köztársaság európai integrációért felelős minisztere jelentősnek értékelte mai magyarországi látogatását, és a magyar nagyköveti értekezleten való részvételét együtt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, mert alkalma volt megismertetni őket a Szerbia európai útján történő reformokkal, a régióban uralkodó helyzettel, az új módszertannal és a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezéssel.

Joksimović asszony a Tanjug hírügynökségnek kijelentette, hogy Szijjártó Péter a nagyköveti értekezletre való meghívással tiszteletét fejezte ki az ő személye és Szerbia iránt, ahol nemrégiben Szerbia európai integrációjáért tett érdemeiért és a jószomszédi viszonyokhoz való hozzájárulásáért átvette Aleksandar Vučić államfő kitüntetését.

„Alkalmam volt arra, hogy a magyar nagykövetekkel ismertessem nézeteinket a bővítési politikával, Szerbiának az európai integrációban történő haladásával és az új módszertannal kapcsolatban. Nagy érdeklődést tanúsítottak az iránt, hogy mint a bővítés őszinte hivei és különösen mint Szerbia támogatói miképpen segíthetnek, és a baráti országokkal együtt milyen erőfeszítéseket tehetnek a folyamat felgyorsításáért” – nyilatkozta a szerb miniszter asszony.

Hozzátette: néhány nappal ezelőtt a szerb médiában megjelent a tézis, miszerint Orbán Viktor magyar kormányfő kijelentette, hogy itt az ideje Magyarországnak az EU-ból való távozásának, de a Szijjártó Péterrel való beszélgetés alapján meggyőződött ennek az állításnak a valótlanságáról, mert Magyarország rendkívül érdekelt abban, hogy az EU erős és működőképes legyen.

„Vannak problémák az EU működésében, Magyarország érdekelt a párbeszédben és itt kezdődnek a viták Brüsszel és Budapest között azon témák mellett, amelyek már egy ideje Magyarország vonatkozásában napirenden szerepelnek. Számunkra nagyon jelentős az üzenet, hogy az EU fontos Magyarország számára is, és ők azt akarják, hogy az EU minél működőképessebb és erősebb legyen mindenki javára, és hogy jobban működjön” – jelentette ki.

Szavai szerint ez fontos üzenet Szerbia számára is, és hogy Magyarországnak Szerbia európai integrációs útján történő támogatása minden kétséget kizárólag megmarad és olyan erős lesz a továbbiakban is, mint most, együtt a Visegrádi Négyek tagországainak a támogatásával, amelyekkel Szerbia ugyancsak nagyon jó együttműködést folytat.

Jadranka Joksimović a magyar diplomácia képviselőinek a nagyköveti értekezleten a Nyitott Balkán kezdeményezésről is beszédet tartott. Mint a Tanjug hírügynökségnek elmondta, a nagykövetek nagy érdeklődést tanúsítottak a téma iránt, különösen, hogy hogyan alakult ki a Nyitott Balkán ötlete és mit várnak tőle.

„Elmondtam, hogy a Nyitott Balkán egy hiteles kezdeményezés, amely a régióban született és nyitott mindenki előtt, és bár sokan kételkednek benne, ez valóban az elért politikai bizalmon és mindazon alapul, ami fontos a polgárok számára, ez pedig a gazdasági együttműködés és a régió polgárai számára biztosított számos előny” – magyarázta Jadranka Joksimović.

A miniszter asszony elmondta, hogy a magyar nagykövetek éves értekezletén a vendégek között jelen volt Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter, akivel véleményt cserélt egyes kérdésekről, a bővítési politikára és az EU-ra fókuszálva.

„Szerbia és Horvátország között számos nyílt kérdés van, de azon a véleményen voltam, hogy jó ötlet megmutatni, mi a párbeszéd és a folyamatos kommunikáció abban az esetben is, amikor egyes kérdésekben nem értünk egyet, és hogy ez a leghatásosabb módja az EU-ban való tagság gyakorlásának. Úgy gondolom, hogy mindig jó ötlet beszélgetni“ – hangsúlyozta a miniszter aszony.

A Szijjártó Péterrel való találkozóról elmondta, hogy tárgyaltak a Szerbia és Magyarország kormányainak elkövetkező együttes üléséről is, amelyet Budapesten tartanak meg szeptember 7-én és 8-án, és amelyen több területre vonatkozóan stratégiailag fontos megállapodást írnak alá.

„Szijjártó miniszter és én aláírjuk az európai integrációra vonatkozó éves együttműködési tervet, ami alapján meghatározott területeken Magyarország technikai és szakértői segítséget nyújt nekünk, éppen ezért gondolom, hogy fontos látogatás volt ez, amely megmutatta, milyen fejlettek a viszonyaink és hogy ez nem csak egy szépen zengő szép történet, hanem konkrét együttműködés a gazdaságban és számos más területen“ – jelentette ki Jadranka Joksimović.

Forrás: Tanjug

Jadranka Joksimović, Szerbia Köztársaság európai integrációért felelős minisztere az európai uniós csatlakozás új módszertanáról és Szerbia integrációs felkészülésének a módjáról ma Budapesten beszélgetést folytatott Varga Judittal, Magyarország igazságügyi miniszterével.

A találkozón Joksimović miniszter asszony elmondta, hogy Szerbia teljes mértékben készen áll a két új klaszternek való megfelelésre – a 3-as számúra, amely az inklúziv növekedésre és versenyképességre, és a 4-es számúra, amely a környezetvédelmi követelményekre, a digitalizációra és a hálózatokra vonatkozik.

„A két klaszter összesen 12 fejezetet tartalmaz, amelyeknek teljesítésére Szerbia teljes mértékben készen áll. Már nem az egyes fejezetekről beszélünk, ennek kapcsán komoly munka van mögöttünk és előttünk is. Azt tervezzük, hogy az év végéig befejezzük az igazságügyi reformokat, illetve az alkotmánymódosítást, amellyel a bíróságok függetlenségének erősítése céljával megváltoztatjuk az igazságügyi tisztségviselők megválasztásának a módját” jelentette ki a szerb miniszter asszony azzal a meggyőződéssel, hogy Szerbia mindezt az év végéig meg is valósítja, ami világos jel lesz minden EU tagállam számára, hogy nem csak jelképes reformokat hajt végre, hanem komoly elkötelezettje a kulcsfontosságú reformoknak, különösen az igazságügy reformja, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc tekintetében.

Jadranka Joksimović kiemelte, hogy mindez nagyon fontos teljesítmény, amit előrelépésnek kellene követnie Szerbia európai útján.

„Mi valóban lobbizunk, minden munkánkat bemutatjuk, és fontos számunkra minden támogatás és jótanács is, és mindenki, aki jó szót tud mondani Szerbiáról, mint amilyen minden kétséget kizáróan Magyarország“ – üzente a szerb miniszter asszony.

Forrás: Tanjug

Jadranka Joksimović, európai integrációért felelős miniszter ma Budapesten kijelentette, hogy Magyarország erős EU-t akar, és ez nagyon fontos üzenet, mert Magyarország fontos partnere és őszinte barátja Szerbiának. A miniszter asszony mindezt a Szijjártó Péterrel tartott közös sajtótájékoztatón emelte ki, amelyet a magyar nagyköveti értekezleten való részvétele és a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott négyszemközti beszélgetése után tartottak.

A miniszter asszony emlékeztetett, hogy a bővítési politika valójában az európai integrációról szóló projektum befejezésének a politikája, mint ahogy az a Párizsi Szerződésben áll, hiszen az EU projektuma nem is lenne teljes az összes állam integrációja nélkül.

„Ez a folyamat a lelassulás nem éppen népszerű időszakát éli a tagjelölt országokban. Szerbia teljes lendülettel áll készen az EU-ba vezető úton, nem mellőzve a reformokat és a komoly reformok végrehajtását, összhangban az új metodológiával és az újabban vállalt kötelezettségekkel” – mondta Joksimović asszony. Kiemelte, hogy Szerbia a csatlakozási folyamatban pillanatnyilat 12 fejezet megnyitására áll készen, amelyeket két klaszterre osztottak. Az egyikben 8 fejezet található, a másikban négy.

„A haladás előfeltétele a jog uralmában történő előrehaladás. Ennek is eleget teszünk az év végéig. Mi valóban dolgozunk. Van probléma az EU-ban is” – állapította meg, hozzátéve, hogy a bővitési politikának hitelesnek kell lennie és mindenkinek az érdekében kell állnia.

„Számos tagállam úgy gondolja, hogy az EU ebben az összetételben is működik és minden új állam problémát jelent. Én nem úgy látom, hogy Szerbia minden olyan vonatkozásban probléma lehetne, amelyekhez mi inkább hozzá kívánunk adni valamit. Nem az az érdekünk, hogy másodrangú tagállam legyünk, hanem egyenrangú tagállam akarunk lenni, és hogy képesek vagyunk erre, a migrációs válság és a covid-válság ideje alatt be is bizonyítottuk, amikor védőoltásokat osztottunk azokban a pillanatokban, amikor az EU semmit sem tudott felajánlani a régió országainak“ – fogalmazott Jadranka Joksimović.

Szavai szerint Szerbia nem zárkózik el a reformok végrehajtásáról, de az EU-nak is egyhangúan kellene beszélnie a bővítési politiákáról. A miniszter asszony reményét fejezte ki, hogy az év végéig megnyitják legalább az egyik klaszterről szóló tárgyalásokat, mert ellenkező esetben pozitív jel nélkül maradna a régió.

A budapesti találkozóról a miniszter asszony elmondta, hogy ez volt a második megtisztelő alkalom, amikor a magyar nagykövetek előtt beszélhetett, és lehetősége volt elmondania a Szerbia európai integrációjával és a regionális együttműködéssel kapcsolatos álláspontokat.

„Itt volt a kolléga Horvátországból, abból az országból, amellyel nyitott kérdéseink vannak, de jó az, hogy megmutassuk, milyen fontos számunkra a dialógus akkor is, ha nem ideálisak a viszonyok, de szeretnénk azokat előre mozdítani. Ez a mi számunkra is hasznos volt“ – mondta Jadranka Joksimović.

A Magyarországgal való gazdasági együttműködésről szólva kiemelte, hogy az állandóan fejlődik, és a nyugat-balkáni államok közül Szerbia volt a legvonzóbb a beruházók számára. Szerbia megmutatja, hogy méltó a politikai és minden más bizalomra és Magyarország támogatja ezt, miközben folytatjuk a kapcsolataink alapját képező politikánkat, azaz a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását – mondta a miniszer asszony, kiemelve, hogy ezen a téren őszinte és becsületes viszonyokat sikerült kiépíteni, amelyek például szolgálhatnak mindenki számára Európában. „A korábbi nézeteltéréseket megoldottuk, hála Orbán Viktor miniszterelnöknek és Aleksandar Vučić szerb államfőnek“ – szögezte le a miniszter asszony.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta, jónak tartja, hogy ismét elindult a vita az EU bővítéséről és megerősítéséről, mert Magyarország számára fontos, hogy az EU erős legyen, de nem lehet erős, amennyiben belátható időn belül nem fejezi be a bővítés folyamatát.

Szavai szerint amikor az EU-ban a bővítésről beszélnek, akkor a Nyugat-Balkán országaira gondolnak, amelyben Szerbia kulcsfontosságú ország, tehát nincs erős Európai Unió bővítés néélkül, és nincs bővítés Szerbia nélkül.

Magyarország éppen ezért kéri partnereit, hogy ne blokkolják ezt a folyamatot – hangoztatta Szijjártó Péter, és rámutatott, hogy egyes tagországok szavak szintjén támogatják a bővítést, de arról hivatalosan nem hoznak döntést. Hozzátette, hogy itt elsősorban a skandináv országokra és a Benelux államokra gondol.

„Egy olyan büszke néppel, mint amilyen Szerbia, ilyesmit nem lenne szabad tenni, hogy a szavak szintjén egyet tesznek, a tettek mezején valahogy elmaradnak a pozitiv döntések. Ez a tisztelet hiánya egy nép irányába“ – mondta a miniszter, kiemelve, hogy Magyarország támogatja minden tárgyalási fejezet megnyitását Szerbiával és kéri az EU tagállamait, hogy helyezkedjenek ugyanerre az álláspontra.

Az Afganisztánban kialakult helyzet kapcsán rámutatott, hogy a Nyugat-Balkán szerepe megnőtt, mert ha az emberek elindulnak Afganisztánból, nem fognak megállni, és Törökország után csak egy lépés a Nyugat-Balkán, ahol meg lehet állítani a migrációt.

A két miniszter bejelentette, hogy Szerbia és Magyarország kormányai szeptember 7-én és 8-án együttes ülést tartanak Budapesten.

Forrás: Tanjug

Az 1456-os nándorfehérvári győzelem alkalmából, amikor Hunyadi János seregei megvédték a török hódítóktól a mai Belgrádot, július 22-én Budapesten hagyományos megemlékezést tartottak a diplomáciai kar és a magyar hagyományőrző szervezetek képviselőinek a jelenlétében.

Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetsége nevében Aleksandar Lončarević követ-tanácsos volt jelen az ünnepségen.

Az alkalmi műsor után a nándorfehérvári hősök emlékére koszorúkat engedtek a Dunába.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke ma fogadta Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét, aki egynapos munkalátogatáson Belgrádban tartózkodott.

Vučić államfő a magasrangú vendégnek köszönetet mondott a Szerbia és Magyarország közötti kiváló kapcsolatokhoz fűződő személyes hozzájárulásáért és a régió stabilitásában betöltött szerepéért.

A találkozó után nyilatkozva Vučić elnök rámutatott, hogy a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök igazi barátai Szerbiának, nyíltan támogatják Szerbia európai útját akkor is, amikor emiatt bírálják őket. A szerb államfő azt is kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatai korunk történelme során most a legjobbak.

„Arra törekszünk, hogy a jövőben ne csak fenntatsuk a két ország és a két nép ilyen kiváló kapcsolatait, hanem hozzájáruljunk azok még magasabb szintre történő emeléséhez” – mondta Szerbia elnöke és hozzátette: Magyarországnak Szerbia őszinte barátja és megbízható szövetségese.

Az államfő hangsúlyozta, hogy Szerbia gazdasági partnerei között Magyarország a 13. helyen állt, s rövid idő alatt az 5. helyre került, és az együttműködés továbbra is gyorsan fejlődik mind politikai, mind gazdasági téren. Vučić elnök értékelése szerint éppen Orbán miniszterelnök nagy érdeme a kétoldalú kapcsolatok ilyen mérvű fejlődése, ami által ehetővé vált nem csak a jószomszédi partnerség fejlesztése, hanem a gazdasági előrehaladás is.

„2020-ban csaknem 2 milliárd euró értékű volt a két ország közötti árucsereforgalom, az idei év első öt hónapjában pedig 23 százalékos növekedést értünk el. Egyre több cég foglalkozik árucserével. Külön köszönet Orbánnak, amiért magyar cégek 16 nagy értékű beruházást hajtottak végre a múlt évben. Ezekből három Észak-Szerbiában, azaz Vajdaságban van, 13 pedig a Szávától és a Dunától délre. Ez jelzi a Szerbia egészével ápolt barátságot, bár magától értetődő, hogy Magyarország mindig segíteni fogja a Szerbiában élő magyarokat” – mondta a szerb államfő, és hozzátette, hogy a szerbek ma a kölcsönös tisztteleten és bizalmon alapuló, rendkívül jó viszonyokat ápolnak a vajdasági magyarokkal.

Vučić elnök emlékeztetett a Belgrád-Budapest vasútvonal modernizálását szolgáló projektre és a Szabadka és Szeged közötti vasútvonal felújítására, ami különösen fontos azoknak az embereknek a számára, akik az egyik országban élnek, és a másikban dolgoznak vagy járnak iskolába.

„Összekötöttük a gázvezetékeket és büszkék vagyunk erre. Ez a két ország igazi sikere... Minden témát érintettünk. Hiszünk az európai jövőben és az európai úton Magyarország támogatásában csakúgy, mint a Visegrádi Négyek segítségében, hiszen a V4-együttműködés nagyon fontos országaink regionális együttműködése szempontjából” – jelentette ki a szerb államfő.

Orbán Viktor miniszerelnök a közvéleményhez szólva azt üzente, hogy egyértelműen támogatja Szerbiát és Szerbia európai uniós tagságát, mert az egész Nyugat-Balkán Szerbia mögött áll. Amíg Szerbia nem csatlakozik, a Nyugat-Balkán sem fog, tehát Szerbia kulcsfontosságú ország, és az Európai uniónak ezt meg kell értenie – üzente Orbán miniszterelnök és hozzátette, hogy a régió stabilitásának kulcsa éppen Szerbia.

Orbán Viktor belgrádi látogatása során Vučić elnök Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek átnyújtotta a Szerb Zászló Rendjének Első Fokozata kitüntetést.

A szerb államfő Szijjártó Pétert a legmagasabb rangú szerb állami kitüntetésel a Magyarország és Szerbia közötti kiváló kapcsolatok kiépítésében végzett kiemelkedő szerepéért tüntette ki hangsúlyozván, hogy a magyar külügyminiszter az EU és Szerbia közötti minden kormányközi értekezleten Szerbia mielőbbi felvételét szorgalmazta.

„Az igazságért harcolt és nem szégyellte a Szerbia iránti barátságát. Végtelenül hálásak vagyunk neki ezért. De köszönjük Orbán Viktornak is, hogy ilyen politikát folytatott. Biztos vagyok benne, hogy ez a kitüntetés még egy kapocs a barátság láncában” – mondta Aleksandar Vučić államfő.

Forrás: www.predsednik.rs

Fotó:Dimitrije Goll

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztrásaság elnöke ma Belgrádban fogadta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert.

Ana Brnabić, Szerbia Kormányának elnöke és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belgrádban megállapították, hogy a két ország kétoldalú kapcsolatait a kölcsönös bizalom és együttműködés jellemzi minden szinten.

A talákozón szó volt a két ország kormányának jövő héten esedékes együttes üléséről,  a baráti kapcsolatokról és stratégiai partnerségről szóló szerződés aláírásáról.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a magyarországi beruházók érdekeltek a Szerbiával történő gazdasági kapcsolatok elmélyítésében, Magyország Kormánya pedig készen áll arra, hogy a gazdasági projektek által stratégiai partnerséget építsen Szerbiával.

Belgrádban ma bemutatták a Külügyminisztérium új szolgáltatatását, az „eKonzulat”-ot, amelyet azon külföldi állampolgároknak a vízum-ügyintézésére szánnak, akik Szerbiában szeretnének dolgozni.

A bemutatón Nikola Selaković szerb külügyminiszter kijelentette, hogy ez a szolgáltatás is bizonyíték államunk fejlődésére, amellyel egyre több komoly, külföldi munkásokat Szerbiában alkalmazó cégeket vonz az országba.

„Hogy ne legyek elbizakodott, hanem teljesen reális, ez a szolgáltatás fordulópontot jelent a rendszerünk működésében. Az e-Konzulátus és a munkavízumok kiadási eljárásának a digitalizációja azon külföldi munkások számára, akik Szerbiában szeretnének dolgozni, valójában a Külügyminisztérium első elektronikus szolgáltatása külföldi állampolgárok számára, és megígérhetem, hogy nem az utolsó” – hangúlyozta a miniszter. A szerb diplomácia vezetője rámutatott, hogy az „eKonzulat” Szerbia diplomáciai és konzuli képviseleteinek tevékenységében a modernizáció egyik fontos eleme és lényegi fontosságú az állam további fejlődése szempontjából is.

Nikola Selaković emlékeztetett arra, hogy amikor Aleksandar Vučić szerb államfő a Morava-korridor autópálya építési munkálatait tekintette meg, az építőhelyen azt mondták neki, hogy bizonyos munkálatokkal azért késnek, mert a Behtel  vállalat munkásai nem kapták meg idejében a munkavízumot.

„Abban apillanatban, amikor ezt meghallottam az államfőtől, azonnal szóltam a minisztériumi szolgálatoknak. Valójában elcsodálkoztunk, mert tudjuk, hogy Törökországban jó ütemben halad a vízumok kézbesítése, és akkor rájöttünk, hogy lényegében bangladesi munkásokról van szó, akik a vízumot az indiai nagykövetségünk által kérték, ott viszont kevés munkatársunk van” – magyarázta a külügyminiszter hozzátéve, hogy rendkívül körültekintő munkáról volt szó, mert a papír-alapú dokumentumokat át kellett venni, le kellett ellenőrizni, kiegészíteni, és csak utána továbbítani ügyintézés céljával.

„Mára tökéletesítettük ezt a folyamatot és a konzuli munkatársunk most elektronikus úton kapja meg a dokumentumokat. Korábban két fokozatú dokumentum-ellenőrzés alapján dolgoztunk, most gyakorlatilag három szűrőnk van. Eközben a munka sokkal hatékonyabb” – szögezte le a miniszter.

A szerb diplomácia vezetője kiemelte, hogy a szolgáltatás folyamata négy hónapnál kevesebb ideig tart és hétfőtől elérhető lesz Szerbia 95 diplomáciai-konzuli képviseletén, illetve Szerbia minden nagykövetségén és főkonzulátusán. Ez a projektum nem egy állami szerv, hanem a Külügyminisztérium, az IT és eUprava Iroda, a Kormány Főtitkársága, a Belügyminisztérium, a Munkaügyi, foglalkoztatási, harcos- és szociális kérdésekkel foglalkozó Minisztérium, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közös eredménye.

Az „eKonzulat” portálon Nikola Tesla karikatúrája látható, mögötte Belgrád régi vasútállomásának a kontúrjával és egy emelődaru rajzával, amely valójában azt a történelmi tényt szimbolizálja, amikor Tesla Belgrádban tartózkodott.

„Az a hely most az a terület, ahol a jövő Belgrádja épül, és amit ezen a téren közösen elértünk, egyben előre is mutat Szerbia jövőjét illetően, ez pedig a mesterséges intelligencia, az IT, továbbá az olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy minél több ember éljen itt és minél többen jöjjenek ide élni és dolgozni” – szögezte le a miniszter.

Az IT és az eUprava Iroda igazgatója, Mihailo Jovanović kiemelte, hogy ez az első alkalom, amikor Szerbia internetes szolgáltatást tesz lehetővé külföldi állampolgárok számára.

2019. január 1-je és idén május 17-e között legtöbb szerbiai vízumkérelmet Pekingben adtak át, szám szerint 6 766-ot. Következik Új-Delhi 2 973, majd Sanghaj 2.115, Tokió 1 798 és Kairó 1 756 kérelemmel.

A jelzett időszakban Algériábanj 1 270 kérelmet nyújtottak át, Jakartában 1 095-öt, Bejrútban 1 077-et.

Állampolgárság tekintetében a D-tipusú, munkaengedéllyel járó szerb vízumot legtöbb kínai állampolgár kérte (9 516). Következik India (1 955), majd Ukrajna (673).

Dr. Ivan Todorov, Szerbia budapesti nagykövete Aleksandar Lončarević másodtitkár társaságában április 29-én látogatást tett dr. Kásler Miklós úrnál, az Emberi Erőforrások Minisztériuma tárcavezetőjénél, akivel megvitatták a koronavírus-járvány kapcsán eddig meghozott intézkedéseket, továbbá az egészségügyi és kulturális területen történő együttműködési lehetőségeket.

Szerbia és Magyarország hasonló módon szálltak szembe a járvánnyal: ideológiai szempontok helyett a lakosság egészségének védelme érdekét tartják elsődlegesnek. Ennek jegyében hazáinkban elérhetőek a keleti és nyugati fejlesztésű vakcinák is.

A magyar-szerb kapcsolatok történelmi távlatban is kiemelkedően jók, ez pedig azért is fontos, mert a régió sorsa összekapcsolódik az azt alkotó országok sorsával – hangzott el a találkozón.

A legfrissebb adatok szerint Szerbiában eddig 3.163.499 védőoltást adtak be, ebből 1.282.971-et második dózisként.

A számítások szerint két hét múlva a kétszer oltottak száma eléri az 1,8 milliót, és a felnőtt lakosság 40% addigra megkapja valamely vakcina első adagját.

Eddig már 950 ezer szerbiai polgár esetében teljes az immunizáció, ugyanis három hét már elmúlt a második adag felvételétől, az AstraZeneca esetében pedig öt hét is elmúlt.

A 65 és 74 év közöttiek csoportjában a lakosság 51%-a vette fel az oltást, a 75 év felettiek közül 42%.

Az e-Uprava portálon keresztül eddig 53 ezer olyan külföldi jelentkezett védőoltásra Szerbiában, aki nem rendelkezik állandó lakhellyel az országban.

Szerbiában jelenleg csak a szerb állampolgárok oltása folyik, és amikor már mindenkit beoltottak, az illetékes testületek megfontolják a bejelentkező külföldiek oltásának a lehetőségét.

A védőoltás Szerbiában ingyenes, ez vonatkozik a külföldi állampolgárokra is. A közösségi portálokon és az interneten hirdetések jelentek meg ügynökségek általi, Szerbiában történő vakcinációról, de egyelőre nincs lehetőség, hogy külföldi vagy hazai idegenforgalmi ügynökségen keresztül jelentkezni lehessen a védőoltás felvételére Szerbiában, ezek a hirdetések internetes csalások.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke video-linken ma tárgyalásokat folytatott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának a képviselőivel, élükön Jan Kees Martijn misszióvezetővel. A beszélgetés résztvevői megállapították: Szerbia alapvető célja továbbra is a fiskálisan stabil országra vonatkozó, nehezen megszerzett reputáció fenntartása, továbbá hogy olyan felelős fiskális politikát érvényesítsen, amelynek eredményeként a közadósság nem lépi át a GDP 60%-át, lehetővé téve, hogy Szerbia határozottan folytassa a gazdasági növekedés politikáját.

A beszélgetés során Vučić elnök és Jan Kees Martijn külön rámutattak a serkentő intézkedésekre, továbbá a gazdaságnak és a polgároknak szánt három intézkedési csomagra, amelyekkel sikerült megőrizni a makroökonómiai stabilitást, sőt a nagyobb mértékű foglalkoztatást is.

Martijn üdvözölte Szerbia felelős gazdaságpolitikáját és a pandémia ideje alatti sikeres irányítást.

„Szerbia a pandémia kihívásai ellenére tavaly az egyik legjobb eredményt érte el“ – jelentette ki Martijn, s külön kiemelte, hogy Szerbia egyike volt azon ritka országoknak, ahol az IMF bem korrigálta az 5%-os gazdasági növekedésre vonatkozó tavalyi prognózisát.

Vučić elnök hozzáfűzte, hogy Szerbia jó úton haladt már a 2021-es első negyedévben is, hogy elérje a 6%-os tervezett növekedést, figyelembe véve, hogy Szerbia Kormányának egyik fő irányvétele a nagy infrastrutúrális projektekbe való beruházás és az arra irányuló ütemesebb munka, hogy minél több közvetlen külföldi beruházás érkezzen az országba.

„Szerbia 2020-ban a gazdasági növekedés tekintetében élen járt Európában és meggyőződésem szerint az idén is bekerülünk a három vagy négy legjobban teljesítő ország közé“ – jelentette ki Vučić elnök, és kifejezte elégedettségét, amiért Szerbia a pandémiához köthető nehézségek ellenére is vonzó a beruházók számára.

Vučić elnök és Jan Kees Martijn egy újabb, tanácsadói jellegű együttműködésről is tárgyaltak, amely a szerbiai általános beruházási légkör javítását célozná a beruházók bizalmának növelése érdekében.

„Figyelembe véve Szerbiának az utóbbi nyolc évben elért óriási haladását, ennek az együttműködésnek az elsődleges célja az elért eredmények megőrzése, de az is, hogy támaszt biztosítson a struktúrális reformok további végrehajtására, amelyek a gyorsabb, erősebb és fenntarthatóbb növekedés elérésére irányulnak“, mondta a szerb államfő és köszönetet mondott az IMF-nak és személyesen Jan Kees Martijnnek a professzionális és szakértői támogatásért, amelyre Szerbia továbbra is számít.

Vučić elnök kiemelte, hogy Szerbia kimagasló figyelmet szentel a közvállalatokban történő reformoknak, elsődleges céljai maradnak továbbra is az infrastrutúrális beruházások, továbbá a még jobb beruházási légkör megteremtése, ezen felül a környezetvédelembe, tudományba és kapitális projektekbe való több befektetés, hogy mindezek eredményei az elkövetkező években még inkább hozzájáruljanak a stabil pénzügyi növekedéshez.

Forrás: www.predsednik.rs

Ana Brnabić, Szerbia Köztársaság miniszterelnöke hétfőn, április 19-én a szerbiai járványhelyzetről és az immunizációs folyamatról folytatott megbeszélést dr. Hans Krugeval, a WHO Európai Regionális Irodájának igazgatójával.

A szerb miniszterelnök megköszönte az együttműködést, a járványhelyzetben nyújtott műszaki és szakértői segítséget és kiemelte, hogy Szerbia számára rendkívül fontos a WHO támogatása.

Ana Brnabić tájékoztatta a WHO igazgatóját a szerbiai járványhelyzetről és reményét fejezte ki, hogy a nagyszámú beoltottságnak köszönhetően sikerül megteremteni a kollektív védettséget és annak feltételeit, hogy az élet visszatérjen a szokásos medrébe.

Dr. Hans Kluge impresszívnek nevezte a szerbiai immunizációs folyamatot és hozzátette: Szerbia jól döntött, hogy felajánlja oltakozásra polgárainak az összes rendelkezésre álló korona vírus elleni vakcinát.

Kluge aggodalmát fejezte ki az új mutánsok megjelenése miatt, és kiemelte annak szükségességét, hogy felgyorsuljon az immunizáció és hogy a vírus elleni harcban érvényesüljön a kölcsönös szolidaritás.

A WHO Európai Regionális Irodájának igazgatója megdicsérte Szerbia humánus cselekedetét amikor a régió más országainak oltóanyagot adományozott és lehetővé tette az oltakozást azoknak az országoknak is, akik nem rendelkeznek elegendő vakcinával.

A szerb miniszterelnök megerősítette, hogy Szerbia a továbbiakban is együttmüködik a régió országaival és lehetőségei szerint továbbra is segíteni fogja őket.

Az egészség útjának Nyugat Balkán-i térképe 2021 – 2015 elnevezésű projekttel kapcsolatban elhangzott, hogy ha a járványhelyzet lehetővé teszi, abban az esetben az év végén Belgrádban sor kerül egy regionális értkezletre, melynek célja, hogy tovább fejlessze a térség országainak az együttműködését az egészségügyi kihívások területén.

Pristina kitartóan folytatja a szerb nép elleni gyűlöletkampányát, ami a legdrasztikusabb módon a a tömeges nemi erőkszakokra és a genocídiumra vonatkozó vádakkal jut kifejezésre – állapította meg Nikola Selaković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere ma este az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ülésén, amelyen az ENSZ főtitkárának az UNMIK munkájára vonatkozó jelentését vitatták meg.

Selaković miniszter kiemelte: szemmel láthatóak Koszovó és Metóhia ideiglenes szerveinek az erőfeszítései, hogy megteremtsék az albán asszonyokon elkövetett nemi erőszak narratíváját és ebből a célból a propaganda módszerek alkalmazásától és a hazugságoktól sem riadnak vissza.

„Világos, hogy az összetűzésben részt vevő mindkét oldalon voltak áldozatok, és hogy a mi oldalunk is rendelkezik a számos szerb áldozatról szóló bizonyítékokkal. Minden egyes áldozat jogai védelmének előfeltétele a racionális és érvekre alapuló hozzáállás“ – mondta Selaković Pristina képviselőjének a rágalmaira válaszolva.

Selaković kiemelte, hogy a pristinai politikusoknak a 20 ezer megerőszakolt albán nőre vonatkozó állításaival ellentétben a Koszovó és Metóhia területén elkövetett nemi erőszak áldozatainak státusát megállapító Verifikációs Bizottság szerint ezen a területen 912 áldozat esetét jegyezték fel, és ide nem számították bele azon szerb nőket, akik nemi erőszak áldozatai lettek.

„Engedjék meg kiemelnem, hogy Szerbia elítéli a konfliktusok soráni nemi erőszakot és szorgalmazza minden áldozat jogának az érvényesítését. Az áldozatok száma semmi képpen sem csökkenti az ilyen jellegű erőszaknak az egyes áldozatnál előidézett szörnyű következményeket, de ugyanakkor az áldozatok számával történő spekuláció nem járul hozzá az áldozatok jogainak az érvényesítéséhez, elpolitizálja az eseteket és lassítja a megbékélés folyamatát“ – fogalmazott a miniszter.

Ami a genocídiumra vonatkozó váadakat illeti, Selaković miniszter megállapította, hogy azok csupán azt bizonyítják, hogy Pristina kitartóan folytatja a szerb nép elleni gyűlöletkampányát, propagandáját és nyílt ellenségeskedését.

„A naponta ismétlődő nyilatkozatokkal azt akarják bemutatni, hogy Szerbia a hibás mindenért és hogy az albánok ellen genocídiumot követett el, s teszik ezt azért, hogy leplezzék a bűncselekmények miatti saját felelősségüket“ – jelentette ki a szerb diplomácia vezetője.

A miniszer kifejtette, hogy mindenki, aki ismeri a genocídium, azaz a népirtás fogalmát, az megérti, hogy nem Szerbia az, aki elkövetett valamit, hanem éppen a szerb nép az áldozata a koszovói albánok „államalkotói“ projektumának, amelyet az etnikailag tiszta területek veszélyes elméletére alapoztak, s amelyről a Koszovó és Metóhia területéről elüldözött több mint 200.000 szerb tanúskodik.

„Meggyőződésünk szerint a civilizált világ nem lesz kész arra, hogy részt vállaljon az ő bűncselekményeik leplezésében és elhallgatásában, és határozott üzenetet küld a számukra, hogy vállalniuk kell a tetteik miatti felelősséget“ – hangsúlyozta Selaković.

A miniszter emlékezetett arra, hogy 1999-ig Pristinában mintegy 40 ezer szerb élt, és ma csak alig húsz szerbet tartanak nyilván a városban, továbbá hogy Peć városában, ahol mintegy 17 ezer szerb élt, ma már csak а szerb ortodox patriarchátusban élő szerb szerzetesnők azok, akik a szerb nemzethet tartoznak, de Prizrenben sem jobb a helyzet, ahol a háború előtt 12 ezer szerb élt, mára pedig csak 17 szerb család maradt, s hasonló adatok vonatkoznak Uroševacra is, ahol a háború előtt 10 ezer szerbet tartottak nyilván, ma pedig a szerbek közül csak a szerb pap családja él a városban.

A NATO agresszió áldozatainak tiszteletére megtartott megemlékezésen Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke a következő szavakkal fordult az egybegyültekhez:

„Tisztelt egyházi főméltóságok, Bosznia és Hercegovina Elnökségének tisztelt elnöklője, Szerbia Köztársaság és a Boszniai Szerb Köztársaság képviselőházainak elnökei, Szerbia Köztársaság és a Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökei, mindkét kormány tisztelt miniszterei, kedves vendégek, barátaim, a szerb nép képviselői Montenegróból, Észak Macedóniából, Horvátországból, köszönöm, hogy ma este együtt vagyunk mindannyian, ami azt bizonyítja, hogy a szerb nép szellemisége törhetetlen és legyőzhetetlen.

Naponta egy gyermek áldozat és ennél több is. Ez az 1999-ben bekövetkezett NATO-agresszió legnehezebb, legfájdalmasabb, legfájóbb adata. Megölték őket, pedig semmit nem vétettek, nem is védekezhettek, elvették jogukat az igazságosságtól és az élettől is.

Soha senki nem felelt ezért a bűntettért, ami súlyosabb minden bűncselekménynél. Senkit sem vontak felelősségre a 2 500 civil áldozatért, az elesett katonákért, rendőrökért, akiknek csak annyi volt a „bűnük“, hogy önmagukat és hazájukat igyekeztek megvédeni. Soha senki sem felelt a több mint 6 000 sebesültért.

Ezt egyszerűen lehetetlen megmagyarázni, ma, 22 évvel az agresszió után, nincs magyarázat minden igyekezet ellenére, sem oka, sem értelme. Csak a nevek emlékeztetnek erre az el nem múló bűnre.

Miljana Milić, tizenöt éves,

Vladimir Milić, tizenkét éves,

Miomir Mladenović, tizennégy éves,

Dragan Dimić, három éves,

Julijana Brudar, tízéves,

Olivera Maksimović, tizenkét éves,

Miroslav Knežević, tizenhárom éves,

Dajana Pavlović, ötéves,

Stevan Pavlović, nyolcéves,

Marko Simić, kétéves,

Milica Rakić, három éves,

Ivan Ivančić, hét éves,

Marko Ivanović, három éves...

Következik még 89 név. És nem csak szerb nevek.

A puszta gyilkolás értelmetlensége nem válogatott. Az Ahmetaj és a Hasani családok tizenhat 2 – 17 év közötti gyermekét ölték meg, amikor hazafelé, Prizrenbe tartottak egy menetben.

Mindezt Nyugaton egy egyszerű címmel magyarázták: „tragikus tévedés“. Marko Roglić, Milan Ignjatović, Gordana Nikolić, Irena Mitić, Milica Stojanović, Bojan Tošović, Branimir Stanijanović, Sanja Milenković halála még egy milyen magyarázatot sem érdemelt meg.

Az ő haláluk azok számára, akik az életüket kioltották, nem volt sem tragikus sem tévedés. Csak magyarázkodás, hitvány magyarázkodás.

Mindez szándék, világos döntés volt, ez egy rögtönítélő bíróság ítélete volt egy ország, a lakosai és gyermekei felett.

Ezért ma nem keressük az 1999 tavaszán történtek megfelelő minősítését. Bűncselekmény, súlyos és szörnyű bűncselekmény történt. Agresszió. Nem bombázás, beavatkozás, kampány, hadművelet. Agresszió történt. Egy szuverén ország elleni támadás, az ENSZ határozata nélkül, hiszen erre nem volt ok, mert az akkori Jugoszlávia nem támadott meg szomszéd országot vagy NATO tagországot.

Szerbia, illetve a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság senkit sem támadott meg akkor. Minket ért támadás, egyetlen céllal. Hogy győzedelmeskedjenek, hogy öldököljenek és a végén, hogy elvegyék országunk területének egy részét.

És bármennyire is elemezzük ma a történteket, bármennyire is keményen és önbírálóan vizsgáljuk az akkori politikát, az akkori vezetőséget, világos, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, Szerbiát kész tények elé állították, gyakorlatilag nem volt választási lehetősége. Kegyetlen választás: vagy elveszítjük területünk egy részét, az ottani lakossággal együtt, vagy bekövetkezik a szerb állam, a szerb szellemiség és identitás, erkölcsének, tisztességének a teljes megsemmisülése. A vereség elkerülhetetlen volt. Tizenkilenc hatalmas ország megtámadott egy kis országot, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot. Szerbiát és Montenegrót. Noha a két független ország egyikében erről nem tesznek ma említést, ezek tények. A kis ország, a kis országnak a népe bemutatta a tizenkilenc hatalmasnak mit jelent az, ami a legfontosabb: a tisztesség, az erkölcs, a szabadság iránti szeretet, az, amivel egy nép rendelkezhet.

És ne felejtsük el az igazságosságot. A tizenkilenc hatalmas ma katonai sikerről regél, kerüli a válaszadást a kérdésekre, miközben a kis nép, amelyik csak számbelileg kicsi, de méltóságteljes, szomorúan és könnyezve emlékezik az ellenállására, a tizenkilenc könyörtelen és dölyfös elleni harcra.

Sokat veszítettünk, apáinkat, testvéreinket, házastársainkat, gyermekeinket, de tisztességünket, szerb szívünket megőriztük, ami az örök és letiporhatatlan Szerbiát oltalmazza.

Elveszítettük gyermekeinket, embereket veszítettünk, elveszítettük a területünk egy része feletti ellenőrzést, a tönkretett infrastruktúrán és a gazdaságban okozott károk milliárdnyi nagyságrendűek.

Egy meggyötört és megsemmisített ország teste maradt meg, egy széthulló, kiszipolyozott, kifosztott, megviselt, kietlen és bűnös országé, amelyet megbüntettek nem csak azért, ami a kilencvenes években, hanem az egész történelme során történt.

Egy olyan országé, amelynek tíz évvel az agresszió után sem volt ereje felállni, felegyenesedni, amely a hallgatásán kivül mást nem tudott tenni, vagy csak annyit, hogy leszegett fejjel alázatosan bocsánatért esedezett mindenért, még a saját halottaiért, halott gyermekeiért is.

Ma Szerbia nem az a tönkretett, meggyötört, elpusztított, kiszipolyozott ország.

A mai Szerbia visszanyerte erejét és méltóságát.

A mai Szerbia nevén nevezi a történteket.

Egy olyan Szerbia, amely hátat fordított a háborúnak, a vereségeknek és cselekedni kíván.

Amely felállt, a saját lábán jár és saját hangján szólal meg.

Egy olyan Szerbia, amelyet meghallgatnak, ha nem is hisznek neki. Amely fejlődőképes és nem egy probléma része. Szerbia a megoldás - és mindent megteszünk, hogy az is maradjon - , amely országként a békés életet és a megértést kívánja lehetővé tenni az egész régió számára.

Ez Szerbia ma, az ország, amely akkor, amikor a világon több a bomba, mint az oltóanyag, nem bombákat, hanem vakcinát küld a régióba. Készen áll gyártani az oltóanyagot, ez néhány hónapon belül be is fog következni, nem csak a mi szükségleteinkre, hanem másokéra is, az egész Balkán térségében.

Készek vagyunk segíteni és segíteni akarunk.

Arra viszont nem vagyunk készek, hogy hallgassunk, hogy ismét megalázzanak bennünket. Erre nem csak az áldozataink emléke hatalmaz fel bennünket, hanem az a tény is, hogy már régóta nem másokat figyelünk és nem másokban keressük a hibát, nem másokat okoluk, hanem magunk felé is fordulunk.

Beismertünk minden vereséget, minden bűncselekményt, amit valaki a nevünkben elkövetett, elismertünk minden tévedést és téves politikát.

Többé semmi olyant nem teszünk, ami másokat fenyetne.

Dolgozunk, dolgozunk, dolgozunk és növekedünk, erősödünk azzal a meghatározott céllal, hogy a legjobbakká váljunk a gazdaságban, az oktatásban, az egészségügyben, a kultúrában, a tudomány és a sport területén …

Biztonságban kívánjuk érezni magunkat országunkban. Arra törekszünk, hogy a katonaságunk erősebb legyen, mint amilyen abban a bizonyos kilencvenkilencben volt.

Hogy ne kerüljünk soha többé olyan helyzetbe hogy valaki a gyermekeinket gyilkolja, rombolja országunkat és elűzi népünket.

Szabadok kívánunk maradni, saját magunk akarunk rendelkezni sorsunkról, nem történhet meg soha többé, hogy valaki mindent elvesz tőlünk a semmiért cserébe. Semminek nevezem azt az ötletet, és ameddig csak szükséges lesz, ezt ismételni fogom, hogy egy nagy semminek nevezhető bizonyos hatalmasok, tehetősek és kiszolgálóik ötlete, amely szerint „Koszovó“ ismerjen el bennünket és mi is „Koszovót“.

Nincs szükségünk erre az elismerésre. És nem kapják meg Szerbiától azt, hogy eltiporják áldozatainkat, történelmünket, múltunkat és jövőnket.Értelmes, jóindulatú és felelős emberek válaszát fogják megkapni. Szükségünk van a kompromisszumra. Szükség van arra, hogy teljesüljenek mindazok a kötelezettségek, amelyeket mi is és Pristina is vállaltunk, de csak mi teljesítettük.

Ez nem a mi szeszélyünk. Nem ábrándozás valamilyen eljövendő szerb világról, amit majd létrehozunk.

A mai körülmények között is, amikor Nagy Albánia létrehozásával fenyegetőznek, amikor kijelentik, hogy nem fog megvalósulni a Szerb Községek Közössége, meg kell hogy őrizzük nyugalmunkat, gondoskodnunk kell a Koszovón és Metohijában élő szerb népünkről, de a hatalmasoknak világosan a tudtára kell adnunk, hogy immár nem vagyunk gyengék, meg tudjunk őrizni, ami a miénk és másét nem bántjuk. Szerbia soha sem lesz egy marék zab egy nagyvilági varjú számára sem, amelyik szívesen felcsipegetné. Azok pedig ne fenyegetőzzenek, akik kihasználták a tizenkilenc dölyfös és kegyetlen erejét és hatalmát. Kérem őket, hogy ne fenyegetőzzenek! Nehogy azt gondolják, hogy Szerbia összeroppant és nincs ereje a válaszra. Kérjük önöket, albán szomszédainkat, hogy ne fenyegetőzzenek. És azokat is, akik már bemutatták kegyetlenségüket Szerbiával szemben, hogy ne segítkezzenek ezekben a fenyegetésekben. Csak ennyit kérünk, semmi mást.

A békefelhívásokra, a kompromisszumokra való felszólításokra viszont válaszolni fogunk, mindig jóindulattal, mert nem szeretnénk ismét legyilkolt gyermekeket látni. Nem szeretnénk azt sem, hogy mások gyermekei váljanak áldozattá. De ne becsüljétek le Szerbiát, ne nézzetek ránk olyan szemmel, mint 1999-ben!

Szerbia ma sokkal erősebb. Szerbia ma már nem megosztott, ma már egységes, egyesült ország. Szerbia ma mindenben jobb és erősebb, mint 1999-ben volt, kezdve a gazdaságtól a katonaságáig. Mi soha senkit sem fogunk fenyegetni, csak annyit kérünk, hogy legyetek tisztelettel irántunk, semmi többet.

Mi ma utakat építünk, amelyek összekötnek bennünket egymással is, a régióval és a világgal is. Az év végégig nyolc autópálya építésén dolgozunk tovább, valójában az egész Balkán, és nem csak Szerbia nyolc gyűjtőerén, a béke és az együttműködés nyolc útján.

Csak bolond ember cserélné fel mindezt háborúért, halott gyerekekért, rombolásért, új veszteségekért. És igenis, a lehető legközelebbi kapcsolatokat akarjuk azokkal, akik e szép Szerbia elleni agresszióban részt vettek, már régen megbocsátottuk ezt, de nem fogjuk, soha nem fogjuk elfelejteni, ami történt. Ezt ne is várják el tőlünk. Ezen az egy napon minden évben emlékeztetni fogjuk magunkat és önöket is. Önöket, a tizenkilenc leghatalmasabbat, legerősebbat, hatalom és erő tekintetében a legnagyobbat, becsület és erkölcs tekintetében nem éppen a legnagyobbat. Emlékeztetni fogjuk önöket és magunkat is, éppen azért, hogy mindez soha többé ne ismétlődjön meg. Nem esetünkben, hanem a világ egyetlen szabadságszerető népének az esetében sem.

S ha felajánlást tudunk tenni, akkor az így hangzik: készen állunk arra, hogy az egész Balkánt győztessé tegyük, hogy itt mindenki győztes legyen, készen állunk erre mindaddig, amíg senki sem próbálja meg csak a szerbeket vesztessé tenni.

Az ehhez vezető út egyáltalán nem nehéz.

Csak az kell, hogy tiszteljük és megértsük egymást, és ne kíséreljük meg megalázni egymást.

Hogy ne bántsuk azt, amit mindenki nehezen, véráldozatok árán fizetett meg. A szabadságot. Mi szerbek tudjuk, mi a szabadság ára.

Jogunk van a szabadságra, hogy őrizzük és hogy emlékezzünk a benne rejlő áldozatokra is.

A mi szabadságunkban benne van az összes veszteségünk, benne van az életünk, benne vannak a gyerekeink. És benne vannak a hős pilótáink életei is, Košara és Paštrik óriásainak az élete, az ártatlan, teljesen ártatlan gyerekeink élete is, akiknek csak az volt a bűne, hogy Szerbiában éltek.

Túlságosan nagy ár ez, hogy hallgatnánk róla.

Ez azt jelentené, hogy készek vagyunk még egy vereségre, még egy megalázásra.

De nem.

És amikor majd mindenki hallgat, mi ismét beszélni fogunk erről.

Egy gyerek egy nap, kicsit több is. Ennyi gyerekünket öltek meg. Az agresszió alatt, amit önök sem értettek, hogy miért teszik.

És ismét beszélni fogunk erről, épp ezért, hogy ne történjen meg velünk ismét.

Különleges alázattal teljesítjük a kötelességünket, hogy tisztelettel adózzunk minden ártatlan szerb áldozat emléke előtt, akik a haza oltárán áldozták fel életüket, mind a civilek, mind a hős katonák és hős rendőrök, Košara, Prizren, Mitrovica hősei előtt.

Nekünk szerbeknek Koszovóban és Metóhiában az élet a Keresztútra, a Via Dolorosára hasonlít, mintha utolsó erőnkkel kapaszkodnánk felfelé a Golgotára vezető úton, de nem lennénk szerbek, ha nem lennénk képesek arra – mint ahogy a szerb népi eposz is üzeni - hogy szörnyű helyen is létezzünk, helyt álljunk.

És most itt ma, ma este egy fontos mondattal zárnám. Európa talaján létezett egy Szerbia, amely ma erősebb, mint bármikor, itt létezik most egy megtörhetetlen, meginhathatatlan, le nem igázható és soha le nem igázott Szerbia.

Örök dicsőség a NATO agresszió minden áldozatának, kiáltsuk együtt, hogy éljen a szabad és büszke Szerbia! – mondta beszédében Vučić államfő.

Forrás: www.predsednik.rs

Fotó: www.predsednik.rs

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke részt vett a Koszovó és Metóhiában 2004. március 17-én történt Márciusi pogrom emléknapján.Pontosan tizenhét évvel ezelőtt pogromot követtek el Koszovó és Metóhiában, ez az esemény fölülmúlja az összes többi bűncselekményt – mondta az állammfő.

„Lehet, hogy létezik olyan időszak, amikor képtelenek vagyunk megakadályozni az igazságtalanságot, de nem jöhet el olyan idő, amikor az ország ne lázadna fel az igazságtalanság ellen. Elie Wiesel, holokaszttúlélő, Nobel békedíjas író szavai arra köteleznek, hogy a bűncselekményt ne hallgassuk el, bárki is követte el és bármilyen céllal” – mondta Vučić államfő, és hozzátette: emlékezetünkbe véstük és megtanultunk minden leckét amikor vesztesek voltunk, amikor némák maradtunk saját áldozataink előtt, amikor készen álltunk a feledésre.

„Szerbia ma nem gyenge, nem vesztes, nem fenyeget, de nem is felejt, kész a párbeszédre, de elutasítja a megalázást. Szerbiának, mint minden más országnak joga van gondoskodnia népéről, biztonságáról és jólétéről. Az élethez való jog az ember alapvető joga és mi mindig ki fogunk állni ezért a jogunkért” – jelentette ki Aleksandar Vučić.

A pogrom fölülmúl minden bűncselekményt, mert nem csak egy tett, hanem szándék, politika, egy előre megfontolt, arra irányuló szándék, hogy valamelyik országban, valamelyik országrészben erőszakos tisztogatást hajtsanak végre másik nemzethez, másik valláshoz tartozóakkal szemben.

„Ezt nem hallgathatjuk el!” – üzente Szerbia elnöke és kiemelte: az a feladatunk, hogy vérontás és háború nélkül váljunk győztesekké, legjobbakká a gazdaságban, az egészségügyben, a sportban, az oktatásban, s mindenben ami a fejlődést és az előrehaladást jelenti.

„Ezt kívánjuk másoknak is, foglalkozzanak magukkal, legyenek sikeresek, a bűncselekmény a vesztesek eszköze, a győzteseknek erre nincs szükségük, a győztesek emlékeznek, de megbocsájtanak és haladnak tovább, miközben a vesztesek ugyanabban az elvarázsolt körben forognak. Mi szerbek többé nem kívánjuk ezt, jövőt akarunk, ahol emlékezni fogunk és ahonnan nem fogunk visszalépni. Tudjuk mi történt, és ezt a nevén nevezzük” – szögezte le Aleksandar Vučić államelnök.

Fotó: Dimitrije Gol

A Szerbia és Magyarország közötti kapcsolatok a lehető legmagasabb történelmi szinten vannak a két ország vezetői közötti folyamatos együttműködés, valamint Aleksandar Vučić elnök és Orbán Viktor miniszterelnök közötti jó kapcsolatainak eredményeként – jelentette ki Nikola Selaković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere Belgrádban Szijjártó Péter magyar kollégájával való találkozása után.

A két külügyminiszter három Kollokációs végrehajtási jegyzőkönyvet írt alá, amelyek részletezik a két ország közötti Kollokációs memorandum végrehajtását. A jegyzőkönyvek szerint azokban az országokban, ahol az egyik vagy a másik országnak nincs diplomáciai képviselete, használják a másik ország nagykövetségének épületeit. A jegyzőkönyv aláírásával Magyarország igénybe veszi majd Szerbia külképviseletének helységeit Lusakában, Zambia fővárosában, míg Szerbia Magyarország külképviseletét Máltán és Santiagoban, Chile fővárosában.

“A két ország között valóban barátiak a kapcsolatok és ez a legfontosabb. A három jegyzőkönyv, amit ma aláírtunk gyakorlatilag stratégiai partneri viszonyok kiépítését jelenti az erre vonatkozó egyezmény megkötése előtt. Mert ha valakivel megosztod a nagykövetség, a konzulátus épületét, abban maradéktalanul megbízol. Magyaroszág és Szerbia között mély baráti, bizalmi és jószomszédi kapcsolat épült ki, hozzátenném, ez két, mindinkább testvéri nép közötti kapcsolat” – jelentette ki a szerb diplomácia vezetője.

Kiemelve, hogy Szerbia és Magyarország együtt harcol a Covid-19 vírus okozta járvány ellen, Selaković gratulált Magyarországnak az utóbbi időkben e harcban elért eredményeiért és megköszönte Magyarország önzetlen segítségét, amit Szerbiának nyújtott nevezetesen azzal, hogy egészségügyi felszerelést, lélegeztető gépeket küldött a Vajdasági Klinikai Központnak és a Zentai Központnak. Köszönetet mondott a Magyarországról Banja Lukába érkező segítségért is.

Selaković kiemelete, hogy rendkívül magas szintű a két ország közötti gazdasági kapcsolat, s rámutatott, hogy a két ország közötti kereskedelmi árucsere forgalom a tavalyi, járványtól sújtott évben is növekedni tudott, így elérte az 1 milliárd 940 millió euro értéket.

Hozzátette, hogy Magyarország az EU országok között a harmadik legfontosabb kereskedelmi partner és mind kifejezettebb a magyar befektetők éreklődése Szerbia iránt. Szerbia külügyminisztere megköszönte Magyarországnak az európai integrációs folyamat során tanusított támogatását, rámutatott, hogy Magyarorság támogatja mindazoknak a tárgyalási fejezeteknek a megnyitását, amelyekre Szerbia készen áll, a 2., 3., 14., 21. és 27. fejezetek mellett a 10. és a 22. fejezet megnyitását is.

A nemzeti kisebbségek iránti viszonyulásról szólva Nikola Selaković kiemelte a magyar állam gondoskodását a magyarországi szerb kisebbség és a Szerb pravoszláv egyház képviseletei iránt.

“Számunkra rendkívül fontos tény, hogy májustól Magyarország veszi át az Európa Tanács miniszteri bizottságának elnökségét. Számunkra ez annál is inkább fontos, mert Pristinában olyan bejelentéseket tesznek, miszerint felvételüket kérik az Európa Tanácsba” – mutatott rá Selaković.

A szerb külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy tovább folytatódnak az infrastrukturális, közlekedési és gazdasági közös projektek. Elmondta, hogy gyorsított ütemben épül a Belgrád – Budapest vasút első szakasza, jövőre megépül a Belgrád és Újvidék közötti vasút, majd folytatódik az építkezés Szabadka irányába. Március 29-én a Szeged-Szabadka-Baja-vasútvonal felújítására nyílt pályázat fog megjelenni.

A szerb külügyminiszter bejelentette, a járványhelyzet függvényében kerül sor a két kormány együttes, sorrendben hatodik ülésére, ennek napirendjén fog szerepelni a két ország közötti stratégiai partnerségre vonatkozó egyezmény is.

Szijjártó: megmutattuk, milyen is a jószomszédi viszony

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az utóbbi években a két ország megmutatta, milyen is a jószomszédi viszony, és ebből mindkét fél profitálni tudott.

A magyar diplomácia vezetője a két országi közötti kapcsolatok következő négy pontját emelte ki: gazdasági együttműkö, a nemzeti kisebbségek iránti viszonyulás, az infrastruktúra és a koronavírus okozta járvány elleni közös harc.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország ösztönzi a magyar vállalatok külföldi befektetéseit, amiben Szerbia rendkívül fontos szerepet kap. Rámutatott, hogy Magyarország 7,5 milliárd forintnyi támogatást nyújtott három vezető magyar cégnek egy összesen 13 milliárd forint értékű szerbiai beruházáshoz. Ezek között szerepel a MOL, amely a szerbiai piac 20 százalékát tudhatja magáénak, továbbá egy takarmánygyár és az OTP Bank, amely jelenleg a második legerősebb Szerbiában a banki szektor területén.

Szijjártó Péter kiemelte azt a példaszerű hozzáállást, amelyet Szerbia tanúsít az ott élő magyar közösség iránt és hozzáfűzte, hogy ez kölcsönös érdeke mind a két országnak.

„Eddig mintegy 120 milliárd forintot fektettünk be Vajdaságban a gazdasági fejlesztési projekt keretében” – mutatott rá.

A két ország közötti gázvezeték összekötését rendkívüli jelentőségűnek minősítetve kiemelte, hogy az idén októbertől Magyarország energiaellátása tekintetében új fejezet kezdődik: "valós diverzifikáció történik, hiszen elkészül a magyar-szerb határ, valamint a magyar nemzeti gázvezeték-hálózat közötti 15 kilométeres összeköttetés, amelynek nyomán 6 milliárd köbméteres gázmennyiséget tudunk évente déli irányból Magyarországra szállítani" - mondta.

A járványhelyzettel kapcsolatban Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy átoltottság tekintetében Szerbia és Magyarország is Európa élvonalában jár, Szerbia az egyik a legjobb a világon, Magyarország pedig jelenleg a második az EU-ban, majd hozzátette: mindkét ország vásárolt keleti vakcinát is, és nem csinált ideológiai vagy politikai kérdést a vakcinák beszerzéséből.

„Nem fogadtuk el, hogy valaki más, távolról, aki nem ismeri a mi feltételeinket, döntsön a szakértőink helyett. A magyar és a szerb kormány is a saját eszére hallgatott és megtett mindent annak érdekében, hogy megvédje lakosságát. Ha nem vásároltunk volna keletről is, Kínában és Oroszországban, a lakosság jóval kevesebb részét sikerült volna csak beoltani ilyen rövid idő alatt. Magyarországon kínai vakcina nélkül május végéig 3,5 millió emberrel kevesebb kapna oltást” – mutatott rá Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. (Tanjug)

A mindennemű bűnözés elleni harc a Szerb Kormány prioritásainak homlokterében áll és egyben az európai integrációs folyamat elengedthetetlen részét képezi – jelentette ki ma, március 8-án Nikola Selaković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere.

„Ez a harc az erkölcsi kötelességünk is, azzal a céllal, hogy a jövő nemzedékre egy jobb világot hagyjunk“ – fűzte hozzá a külügyminiszter, aki video-üzenetével vett részt az ENSZ Kyotoban folyó 14. Értekezletén, amelynek témája a bűnözés meggátolása és a bűnüldözés.

Nikola Selaković kiemelete, hogy Szerbia a 2019-ben elkészített, A súlyos és szervezett bűnözés okozta fenyegetésre vonatkozó második nemzeti felmérés című munkában célként jelölte meg a high-tech bűnözés, az emberkereskedelem, a terrorizmus és az illegális migráció elleni küzdelmet.

A szerb diplomácia vezetője rámutatott, hogy Szerbia idejekorán felállította azt a normatív és intézményes keretet melynek célja a visszaélések meggátolása ezen a területen, s létrehozták A High-tech Bűnözés Elleni Különleges Ügyészséget, a bíróságon egy külön osztályt, a rendőrségen belül pedig erre szakosodott egységet állítottak fel.

A korrupció elleni harcban Szerbiának az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménye és a Korrupció elleni Egyezménye az irányadó – mutatott rá Nikola Selaković és kiemelte a Korrupció ellenes ügynökségnek, mint független állami szervezetnek a közérdekek megóvása, a személyes és intézményes integritás kiépítése, valamint a közigazgatás átláthatóságának és felelősségének fokozása terén tett erőfeszítéseit.

„Határozottan elítéljük a terrorizmus minden megnyílvánulását, ideértve a szélsőségeket, a radikalizmust, síkra szállunk ezekenek a jelenségeknek a gyökeres felszámolásáért az ENSZ erre vonatkozó egyezményei valamint a világszervezet globális terrorista ellenes stratégiájával összhangban“ – jelentette ki a szerb diplomáciai vezetője.

Abban, hogy hatékonyan és sikeresen fel tudjuk venni a harcot ezen összetett jelenségek ellen a regionális és globális szintű tapasztalatcsere mellett rendkívül fontos szerep hárul társadalmunk és államunk megfelelő kapacitásainak kiépítésére is – jelentette ki a szerb külügyminiszter.

Selaković köszönetet mondott Hikihara japán nagykövetnek a kyotói nyilatkozat egyeztetése és elfogadása érdekében tett sikeres erőfeszítéseiért, s kiemelte: a nyilatkozat megmutatja, hogy az intézményes keret megalkotása és megőrzése mennyire fontos szerepet tölt be a bűnözés megelőzése területén, egyben egyik fontos előfeltétele is a fenntartható fejlődés céljai bemutatásának.

„1970-ben, amikor Japán első ízben vállalta ennek az értekezletnek a házigazda szerepét határozott politikai akarattal ráirányítottuk a figyelmet a problémára. Ezt az akaratot és elhatározást kell ma újból érvényesítenünk konkrét, kézzelfogható lépésekkel“ – jelentette ki a szerb diplomácia vezetője.

A Covid-19 elleni küzdelem során Szerbia már több, mint egy hónapja oltja a lakosságot.

A tömeges vakcináció január 19-én kezdődött.

A polgárok az eUprava honlapon vagy telefonon jelentkezhetnek, ami után csakhamar üzenetet kapnak a védőoltás felvételének az időpontjáról.

A polgárok maguk választhatják meg, hogy mely vakcinával oltatják be magukat, rendelkezésre pedig a következő vakcinák állnak: a PfizerBiontech, a kínai Sinopharm, az orosz Szputnyik V és az AstraZeneca.

Szerbia az Egyesült Arab Emirátusok mellett a harmadik ország a világban, amely négy vakcinával rendelkezik.

Az egy millió lakoshoz mért kimutatás szerint oltás tekintetében Nagy Britannia után Szerbia a második Európában, a második adag beoltása tekintetében pedig az első Európában.

*Szerbiában 2.112.074 lakos kapott védőoltást, közölük 826.851 megkapta a második dózist is. 

Szerbia az 5. ország a világba az egy millió lakosra számolt beoltott polgárok tekintetében. A rangsorban Szerbia Izrael, a Seychelle-szigetek, az Egyesült Arab Emirátusok és Nagy Britannia után következik. Ebben a rangsorban Szerbia február 25-én előzte meg az Amerikai Egyesült Államokat.

A vakcina második adagjának beadása tekintetében Szerbia az első Európában és negyedik a világban. Abszolút számokban kifejezve Szerbiában több ember kapta meg a második adagot, mint Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban, Bulgáriában, Montenegróban, Észak Macedóniában és Albániában együttvéve.

A régióban Szerbia meggyőzően vezet  a második adag vakcina beadásának tekintetében egész Európában, a világban pedig a hatodik helyen áll. A régióban a beadott vakcinák tekintetében a második a sorban Romániát követően.

i* A PfizerBiontech vakcina első szállítmánya december 22-én érkezett Szerbiába.

* Január 16-án Kínából megérkezett 1 millió dózis Sinopharm-vakcina.

* Január 29-én Oroszországból 40 000 dózis Szputnyik V vakcina érkezett. A várakozások szerint február végével-március elejével bezárólag összesen 2 millió dózis orosz vakcina érkezik az országba.

* Február 9-én Oroszországból újabb 50 ezer dózis Szputnyik V érkezett.

* Február 11-én megérkeztek Szerbiába azok az orosz szakértők, akik a szerbiai szakemberekkel az orosz vakcinák mielőbbi szerbiai gyártásáról folytattak megbeszéléseket. Meglátogatták a belgrádi Torlak intézetet, hogy felmérjék az intézetnek a Szputnyik V vakcina szerbiai gyártásához szükséges technológiai és káderbeli kapacitásait.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke nemrégiben kijelentette, hogy hazánk minden szabványnak megfelelő új üzemekbe és új felszerelésekbe ruház be azzal a céllal, hogy itthon gyártsunk oltóanyagot. A Szputnyik V vakcinát hazánkból szállítanák a régióba és az európai országokba is.

*Február 10-én újabb 500 000 adag kínai Sinopharm vakcina érkezett Szerbiába.

Aleksandar Vučić államfő kiemelte, hogy a megbeszéltek értelmében február 15-én és 22-én újabb 88 000 PfizerBiontech gyártmányű dózis érkezik.

*Február 15-én a PfizerBiontech gyártója le is szállított 40 950 dózist Szerbiának.

*Február 22-én megérkezett a további 46 800 dózis PfizerBiontech vakcina.

*Február 22-én újabb 50 000 Szputnyik V is érkezett.

* Febuiár 22-én Aleksandar Vučić szerb államfő és Hszí Csin-ping kínai elnök megállapodtak, hogy március 5-ig újabb 500 000 adag Sinopharm vakcina érkezik Szerbiába.

Szerbia összesen 12 millió 332 ezer 200 vakcina vásárlására kötött szerződést és ebből február végéig KÉT MILLIÓ vakcina meg is érkezett, 10 millió adagot pedig ezután szállítanak le a gyártók.

Az oltási rend szerint először az egészségügyi személyzet kapta meg az oltást, utána az idősotthonok lakói következtek, majd a Belügyminisztérium, Szerbia Katonasága és a többi biztonsági szolgálat alkalmazottai, továbbá a médiában dolgozók stb. következtek.

* Március 11-én Aleksandar Vučić államfő az Egyesület Arab Emirátusokban tett látogatásakor bejelentette, hogy az Emirátusokkal és Kínával együttműködve Szerbia gyártani fogja a kínai Sinopharm vakcinát. Megállapodás született, hogy a belgrádi Torlak intézet keretében az új gyár építését októberig befejezik és a Sinopharm szerbiai gyártása már október 15-én elkezdődik. 

Szerbia összesen 14.832.200 védőoltást rendelt, március 5-ig 2,62 adag érkezett.

A diplomáciai kar tagjai is megkapják a védőoltást Szerbiában:

Szerbia Kormánya a világon az elsők között tette lehetővé a diplomáciai kar immunizálását is.

A belgrádi Batut intézet és a Külügyminisztérium szervezésében az intézet helyiségeiben február 13-án, 18-án és 19-én Sinopharm vakcinával a diplomáciai kar 114 tagját oltották be (közöttük Bosznia és Hercegovina, Törökország, Palesztina, Montenegró, Angola stb. nagykövetségének, továbbá több nemzetközi szervezetnek a tagjait).

A diplomáciai karnak a megfelelő diplomáciai, konzuli és hivatali okmányokkal rendelkező tagjai közül 1 300-an jelentkeztek védőoltásra.

A Sinopharm második dózisának a beadását március 11-én és 12-én bonyolították le.

Február 23-án kezdődött meg a Pfizer vakcinájával történő oltás is a diplomáciai kar számára.

A terv szerint naponta 100 személyt oltanak be (megközelítőleg ezren igényelték ezt a védőoltást). Ebben a csoportban van az USA, Kanada, India, Brazília, Ausztrália stb. belgrádi nagykövetségének több tagja, továbbá a nemzetközi szervezetek, az ENSZ, az EBESZ, a NATO és más nemzetközi szervezetek dolgozói.

Mindezek után a Batut intézettel történt megállapodás alapján az igények szerint a Szputnyik V és az AstraZeneca is elérhető lesz.

Március 20-án kerül sor a vakcinák második dózisának a beadására és azok védőoltására, akik valamilyen okból eddig nem vették fel a védőoltást. 

Ajándék vakcinák a régió országainak:

*Február 14-én Aleksandar Vučić államfő személyesen adta át Zoran Zaevnek, Észak Macedónia elnökének az első, 4 680 Pfizer vakcinát tartalmazó kontingenst, február 24-én pedig Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter adott át 3 510 dózist macedón kollégájának.

*Feburár 17-én Szerbia 2 ezer darab Szputnyik V vakcinát adományozott Montenegrónak.

*Szerbiában eddig megközelítőleg 5 000 egészségügyi dolgozó kapott védőoltást a boszniai Szerb Köztársaságból. Hazánk a boszniai Szerb Köztársaság rendelkezésére bocsátja az oltást szolgáló információs rendszerét arra az esetre, amikor már ott is megkezdődik az immunizáció.

*Február 25-én Bosznia és Hercegovina föderációjának a kormánya elfogadta Szerbia 5 000 dózis vakcinából álló adományát.

*Március 2-án Aleksandar Vučić szerb államfő átadta az ország 5 ezer AstraZeneca vakcinából álló ajándékát Bosznia és Hercegovina Elnöksége elnöklőjének, március 12-én pedig újabb 5 ezer adagot ajándékozott ebből a vakcinából a szomszédos országnak. 

A Szerb Pravoszláv Egyház (Magyarországon a Szerb Orthodox Egyház a hivatalos elnevezés) Püspöki Zsinata Porfirij zágráb-ljubljanai érskeket választotta meg új pátriárkává 2021. február 18-án a belgrádi Szent Száva székesegyházban.

A pátriárka-választást hálaadás követte. A székesegyház harangjai valamennyivel 16 óra előtt jelezték, hogy megválasztották a 46. Szerb Pátriárkát.

Porfirij (Perić) pátriárka 1961 július 22-én született Óbecsén, Radivoje apja és Radojka anyja Prvoslav névre keresztelték. Az általános iskolát Csúrogon fejezte be, majd az újvidéki Zmaj Jovan Gimnáziumban érettségizett. A Visoki Dečani kolostorban Irinej (Bulović) hieromonk szentelte szerzetessé 1985-ben.

A Belgrádi Teológiai Egyetemen 1986-ban végezte el tanulmányait. A mušutištei Szent Háromság kolostorban raška-prizreni Pál püspök, későbbi szerb pátriárka, 1986-ban szentelte szerzetesdiakónussá.

1986 – 1990 között az Athéni Egyetemen posztgraduális képzésen tanult, majd Irinej bácskai püspök rendeletére a kovilji kolostorba érkezett, ahol szerzetespappá szentelték és a monostor apátjává nevezték ki.

A monostorba számos szerzetes érkezik és ezekben az években a kovilji monostor a fiatalok szellemi központjává válik, belgrádi és újvidéki értelmiségiek, művészek, színészek, rockzenészek keresik fel mind gyakrabban a monostort. Porfirij apát függőségben szenvedő betegek gyógyításában igyekezett segíteni. Ezzel a céllal 2005-ben megalapította az Élők Földje elnevezésű terápiás közösséget, amelyet a kábítószer függőség gyógyításának terén az egyik legsikeresebb projectként ismertek el, jelenleg is a Szerbia különböző részein létesült trápiás táborokban Porfirij püspök több száz pártfogoltja gyógyul a betegségéből.

A Szerb Pravoszláv Egyház Püspöki Zsinata 1999. május 14-én Belgrádban Bácskai püspökké nevezte ki.

2004-ben az Athéni Egyetem Teológiai Karán sikeresen megvédte doktori disszertációját.

A Belgrádi Teológiai Egyetemen dr. Vladeta Jerotić, elismert pszichiáter és akademikustól vette át a Lelkipászori pszichológia tanszéket. Előadásait szívesen látogatták nem csak a Teológiai Egyetem, hanem más belgrádi egyetemi karok hallgatói is.

Számos elismert szakemberrel, pszichológussal, orvossal, kriminológussal, szociológussal együtt Porfirij püspök egy polgári egyesületet alapított, amely a destruktív vallási szekták és kultuszok áldozatainak a társadalomba való reintegrációját segítette.

Porfirij püspök A vállalkozó elnevezésű jótékonysági alapítványnak több mint egy évtizeden át nem csak az Igazgató Bizottság elnöke, hanem igazi lelki vezetője „spiritus movens”-e. Az alapítvány vallástól és nemzeti hovatartozástól függetlenül ösztöndíjat biztosít szegénysorsú, tehetséges gyermekek, tanulók, egyetemisták taníttatására.

Szerbia Köztársaság Képviselőháza 2005-ben, a szerbiai egyházak és vallási közösségek képviselőjeként megválasztotta a szerbiai Műsorszolgáltató Ügynökség Köztársasági Tanácsába, a Tanács pedig 2008-ban az elnökévé választotta. Ebben a tisztségében Porfirij püspök a társadalom és a polgárok politikai ráhatástól mentes érdekeit képviselte. A tanács elnökeként segített abban, hogy Szerbiában vallási tartalmú rádióadók is létesüljenek és abban, hogy a rádió és a televízió műsoraiban a vallási műsorok és témák nagyobb teret kapjanak.

A Szerb Pravoszláv Egyház Püspöki Zsinata 2010-ben azzal a feladattal bízta meg Porfirij püspököt, hogy alakítsa meg a lelkészeti szolgálatot a hadseregben, Szerbia Katonaságában. Ebbe a feladatkörbe tartozott nem csak a törvényes előírások előkészítése, hanem a katonai káplánok kiválasztása, munkájuk megszervezése, a laktanánykban lévő szentélyek felszerelése és az istentisztelet megszervezése.

Teológiai szakcikkeit, tanulmányait számos szerbiai és külföldi folyóiratban jelentette meg, részt vett több tudományos értekezleten és szimpóziumon a világ különböző országaiban.

Porfirij püspök a kortárs szerb szellemi és intellektuális élet egyik legtekintélyesebb képviselőjének számít, széles baráti kapcsolatot ápol nem csak az anyaországban, hanem külföldön is, nem csak a pravoszláv egyház, hanem más egyházak és vallási közösségek képviselőivel is.

Görögül, angolul és németül beszél, használja az orosz nyelvet is, kommunikációs stílusát a beszélgetőtársakhoz való alkalmazkodás jellemzi.

Zágráb-ljubljanai érsekké 2014 július 13-án szentelték a zágrábi Székesegyházban, az ünnepi szent liturgiát Irinej szerb pátriárka celebrálta a Szerb Pravoszláv Egyház és más egyházak nagyszámú magasrangú képviselőjének jelenléte mellett.

Szerbia Köztársaság Kormánya 2021 februárjában új segélycsomagot fogadott el, ez a sorrendben harmadik gazdasági csomag 249 milliárd dinár értékű. A tavaly bevezetett két csomagot is beleszámítva a három csomag értéke eléri a 8 milliárd eurót, vagyis a 953 milliárd dinárt.

A korábbi intézkedésekhez viszonyítva újdonságnak számít, hogy az új csomag a nagyvállaltokat is segíti, amelyek szintén megsínylik a járványhelyzet következményeit.

Mint ahogy Ana Brnabić, Szerbia Köztársaság miniszterelnöke rámutatott, a csomag enyhíteni fogja a korona vírus járvány által okozott következményeket, és segíteni fog abban, hogy az emberek megőrizzék a munkahelyüket, a gazdaság „oxigénhez jusson” a lakosság pedig átvészelje ezeket a nehéz időket.

A járványhelyzet enyhítésére tett erőfeszítésekért és az alkalmazott gazdasági intézkedésekért Szerbiát dícséretben részesítette a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és más intézmények is. Szerbia ezzel megmutatta, hogy erős és stabil ország és hogy a lakosság és a gazdaság számíthat az államra a legsúlyosabb időkben is.

Ana Brnabić miniszterelnök és Siniša Mali pénzügyminiszter a legújabb segélycsomag ismertetésekor kiemelték, hogy az állam két fronton, egészségügyi és gazdasági fronton vívott ütközetet és mindkettőben eredményesnek bizonyult.

Szerbia Köztársaságban a 2020-as évben mindössze egy százalékkal csökkent a GDP, ez pedig Európában a legjobb gazdasági eredménynek számít. A bérek és a nyugdíjak, hasonlóan mint a foglalkoztatás, tovább növekedtek, az átlagbér tavaly novemberben 518 eurót tett ki, az 1,6 százalékos infláció pedig azt jelenti, hogy ez a mutató stabil keretek között maradt.

A tavalyi évben 50 500-al többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, és a közadósság szinte valamennyi európai országhoz képest alacsonyabb mértékben növekedett, és továbbra is 60 százalék alatt maradt, egészen pontosan a bruttó hazai termék 56,8 százalékát teszi ki.

A 2021. évi költségvetésről szólva elmondták, hogy a januári adatok a vártnál is kedvezőbbek, a költségvetésben tervezett 13,4 milliárd dináros hiány helyett 13,3 milliárdos többlet valósult meg. A tavalyi évben, amit az egész világgazdaság megsínylett, a szerbiai ipari termelés 0,4 százalékos növekedést ért el a 2019-es évhez viszonyítva. Növekedett a kivitel is, 17,5 milliár eurót tesz ki, a 2019-es évben ez az összeg 17,1 milliárd euró volt.

A harmadik gazdasági segélycsomag érinti a nagyvállalatokban dolgozó mintegy 300 ezer munkavállalót is, ami azt jelenti, hogy a kis-, és középvállalkozások 1 050 000 alkalmazottjával együtt a segélyt a magánszektorban dolgozó mintegy 1,4 millió foglalkoztatott veszi igénybe. A mikro-, kis- és középvállalkozások 1 millió 505 ezer 93 foglalkoztatottja három hónapon keresztül fél-fél minimálbér összegű közvetlen segélyt fog kapni az államtól és segélyben részesül a lakosság is.

A segély összegének kifizetésére vonatkozó rendelet március 1-jén lép életbe, az első kifizetésre április elején, a másodikra május 1-jén, a harmadikra pedig június 1-jén kerül sor.

Ez a rendelet nem vonatkozik a bankok és a pénzügyi intézetek alkalmazottaira.

A háromszor fél minimálbéren kívül a a vendéglátók, az idegenforgalmi ügynökségek, hivatásos idegenvezetők, szállodák és autókölcsönzők üzemeltetői júliusban még egy egész minimálbérben részesülnek. A városi szállodák üzemeltetői külön segélyt kapnak: a szobákban elhelyezett egy-egy fekhely után 350 euróval, egy-egy apartman után 150 euróval segíti őket az állam, hasonlóan mint a tavalyi év végén. Úgyszintén szektortámogatásban részesülnek az utasszállító és az autóbusz pályaudvarokat üzemeletető cégek, amelyek hat hónapon keresztül 600 eurót kapnak minden autóbuszra.

A magánvállalkozások fizetőképességének megőrzése érdekében az állam úgy döntött, hogy meghosszabítja a már sikeresnek bizonyult garanciaprogramot, és a legveszélyeztetettebb helyzetben lévők részére pedig új garanciaprogramot dolgoznak ki.

A január nyugdíjakat 5,9 százalékban emelték az úgynevezett svájci képlet szerint, 1,7 millió nyugdíjas egyszeri 50 euró, majd 60 euró értékű segélyben részesül, hasonlóan, mint minden nagykorú állampolgár.

Szerbia Köztársaság 6 118 911 nagykorú állampolgára részére májusban 30 euró, majd novemberben szintén 30 euró segélyt utal az állam.

Foto Tanjug: Ana Brnabić miniszterelnök és Siniša Mali pénzügyminiszter

Szerbia Köztársaságban immár több mint egy hónapja tart a vakcináció, a Covid-19 elleni tömeges védőoltást január 19-én kezdték meg.

A lakosság online és telefonon tud jelentkezni az oltásra a kapcsolati központokban, amelyek üzenetben értesítik a jelentkezőket az oltás időpontjáról.

Szerbiában 2.112.074 oltást adtak be, 826.851 ember megkapta a második dózist. 

Szerbiában jelenleg négy oltóanyag közül választhatnak a polgárok: a Pfizer és az AstraZeneca mellett a kínai Sinopharm és az orosz Sputnyik V vakcina áll rendelkezésre. A beoltott lakosság egy millió lakosra jutó számaránya alapján Szerbia a második Európában, Szerbia előtt csak Nagy Britanniában kedvezőbb ez az arány. Az össz beoltottak száma szerint Szerbia a világon az ötödik.

A Pfizer vakcina első szállítmánya tavaly december 22-én érkezett meg Szerbiába, február 22-ig két szállítmányban még 88 ezer adag várható. Január 16-án Kína egymillió adag Sinopharm oltóanyagot küldött, majd február 10-én még 500 ezer adag érkezett. Február hónap végéig 120 – 150 ezer adag Astra-Zeneca tipusú oltóanyag érkezésére lehet számítani, a szerződés már aláírásra került. Az orosz Szputnyik V vakcína első szállítmánya - 40 ezer adag - január 29-én érkezett meg, majd február 9-én még 50 ezer. Szerbia 2 millió dózist rendelt ebből az orosz vakcínából, ezek leszállítására február és március folyamán kerül sor.

Szerbia összesen 14.832.200 vakcinát rendelt, március 7-ig 2,62 millió vakcina érkezett.

Februárban orosz szakemberek érkeztek Szerbiába, akik szerbiai partnerekkel arról folytatnak tárgyalást, hogy mielőbb elkezdődjön az orosz vakcina előállítása az országban. Ebből a célból megtekintették a Torlak Intézetet, ahol felmérték a technológiai és szakemberi kapacitásokat a Szputnyik V oltóanyag gyártásához.

Aleksandar Vučić elnök bejelentette, hogy az ország új, korszerű, minden szabványnak eleget tévő felszerelést vásárol és újabb üzemeket fog létesíteni, ahol oltóanyagot gyártanak. A Szerbiában előállított vakcinát ezután a térség és Európa más országaiban is tudnák terjeszteni.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke március 11-én bejelentette, hogy a belgrádi Torlak intézetben március 20-án megkezdik az orosz Szputnyik V vakcina gyártását, továbbá hogy a Kinával és az Egyesült Arab Emirátusokkal kötött egyezmény értelmében Szerbiában Sinpharm vakcinát is gyártani fognak, s a termelést ez év október 15-én kezdik meg.

Please be advised that you can make a bank transfer for E-visa and Consular payment to the following bank account:

Embassy of the Republic of Serbia
1068 Budapest
Dózsa György út 92/b

MKB  Bank Zrt,
1056 Budapest, Vaci u.38
Currency: EUR
IBAN HU15 1030 0002 5011 8441 4882 0024
SWIFT (BIC) code: MHB HU HB

Communication regarding the E-visa and consular fee:

Last name, first name, passport number

Őszentsége Irinej pátriárka, a Szerb Pravoszláv Egyház feje, peći érsek, belgrádi-karlováci metropolita halála alkalmából Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén részvétkönyvet nyitottunk. Az aktuális járványhelyzet miatt kérjük, hogy a részvétnyilvánításokat elektromos úton, e-mailben küldjék el a Nagykövetség címére: budapest@serbiaemb.t-online-hu

Értesítjük a polgárokat, hogy Szerbia Köztársaság Kormánya 2020. március 15-én megtartott ülésén Határozatot fogadott el a COVID-19-es, SARS-CoV-2 jelzésű vírusos megbetegedésről szóló Határozat módosításáról, amelynek értelmében megváltozik a Határozat 4. pontja, és így szól: A fertőző betegségnek Szerbia Köztársaság területére történő behurcolásától való védekezés érdekében az illetékes szervek a külföldi állampolgárok számára ideiglenesen megtiltják a belépést Szerbia Köztársaságba.

Az intézkedés a következőkre nem vonatkozik:

1) a teherszállító motoros járművek legénységére, akik a nemzetközi teherszállítást közúti forgalomban végzik. A közutakon történő nemzetközi tranzit teherforgalom esetében az áthaladást a Szerbia Köztársaságba való belépéstől számítva 12 óránál kevesebb időszakra korlátozzák;

2) a teherszállító hajók legénységére, akik a hazai kikötőkből szállítanak árut. A Szerbia Köztársaságon átvezető vízi útvonalon történő áthaladás a vontató hajók esetében a Szerbia Köztársaság területére való megérkezéstől számítva a vízfolyással szembeni hajózáskor nem tarthat 90 óránál tovább, a magánjáró úszótestek esetében pedig 60 óránál, miközben a folyással azonos irányba történő haladás esetében a vontató hajókra kirótt időkorlát 72 óra, a magánjáró teherszállítók esetében 54 óra;

3) a vasúti kocsik kísérő személyzetének a határállomásokra történő beutazására, az államközi megállapodásokkal összhangban;

4) a légi közlekedés legénységére és kísérő személyzetére, akiknek úticélja Szerbia Köztáraságban van, vagy pedig átutaznak Szerbia Köztársaság nemzetközi repülőterein;

5) azokra a személyekre, akik Szerbia Kormányának az Egészségügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és az Építészeti, Közlekedési és Infrastruktúra-ügyi Minisztérium képviselőiből álló Munkatestületéről engedélyt kaptak;

6) a diplomáciai megállapodások értelmében kíséret alatt haladó humanitárius konvojokra;

7) a külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek, továbbá a külföldi szervezetek irodái személyzetének akkreditált tagjaira, valamint ezen személyek családtagjaira, amennyiben a Külügyminisztérium és a Kormány Főtitkársága által kiadott külön identifikációs igazolványokkal rendelkeznek;

8) a külföldi állampolgárokra, akik érvényes tartózkodási engedéllyel vagy állandó lakhellyel rendelkeznek Szerbia Köztársaság területén.

Szerbia Közársaság állampolgárai, akik azon államokból, vagy azon vidékekről érkeznek, ahol intenzív a COVID-19-es jelzésű betegség terjedése, illetve a járvány gócpontjaból utaznak haza – mégpedig a Svájci Konföderációból, az Olasz Köztársaságból, az Iráni Iszlám Köztársaságból, Romániából, a Spanyol Királyságból, a Német Szövetségi Köztársaságból, a Francia Köztársaságból, az Osztrák Köztársaságból, a Szlovén Köztársaságból és a Görög Köztársaságból – kötelezően 28 napos izolációba kerülnek, a más országokból érkező szerb állampolgárok számára elrendelt, egészségügyi felügyelet alatti otthoni izoláció pedig 14 napos.

Az említett intézkedések alkalmazását szigorúan ellenőrizni fogják, az intézkedések megszegőit szigorúan megbüntetik, összhangban a törvénnyel.

A Határozat 2020.03.15-én lépett életbe és a továbbiakig érvényben marad.

Felhívjuk a figyelmet Szerbia Köztársaság Kormányának ajánlására, hogy a külföldön tartózkodó hazai állampolgárok minden, Szerbia Köztársaságba történő hazautazásukat meghatározatlan időre halasszák el, és csak halaszthatatlan esetekben utazzanak haza, különösen ha olyan országból vagy vidékekről érkeznének, ahol a COVID-19 intenzív terjedését tapasztalták.

A Szerbia Köztársaság Kormánya által hozott határozat értelmében elrendelték, hogy a Szerbia Köztársaság állampolgárai, akik azon államokból, vagy azon vidékekről érkeznek, ahol intenzív a COVID-19-es jelzésű betegség terjedése, illetve a járvány gócpontjaból utaznak haza – mégpedig a Svájci Konföderációból, az Olasz Köztársaságból, az Iráni Iszlám Köztársaságból, Romániából, a Spanyol Királyságból, a Német Szövetségi Köztársaságból, a Francia Köztársaságból, az Osztrák Köztársaságból, a Szlovén Köztársaságból és a Görög Köztársaságból – kötelezően 28 napos izolációba kerülnek.

A fentebb felsoroltakon kívüli más országokból érkező szerb állampolgárok számára elrendelt, egészségügyi felügyelet alatti kötelező otthoni izoláció 14 napos.

Az országba történő belépéskor a polgároknak azonnal kézbesítik az intézkedésről szóló végzést.

Az említett intézkedések alkalmazását szigorúan ellenőrizni fogják, az intézkedések megszegőit szigorúan megbüntetik, összhangban a törvénnyel.

A COVID-19 vírus terjedése miatti veszélhelyzetet figyelembe véve, a fertőzés terjedésének megállítása és leküzdése érdekében Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségének Konzuli Osztálya 2020. március 16-tól kezdődően csak sürgős és halaszthatatlan ügyek miatt fogadja az ügyfeleket.

Az ügyfélfogadási munkaidő változatlanul 10 és 13 óra között tart.

A polgárok bármely kérdéssel telefonon érdeklődhetnek a 0036 1 322 9838 számon, vagy pedig a következő e-mail címen: budapest-consulat@serbiaemb.t-online.hu.

Ez az intézkedés a fertőzés miatti veszélyhelyzet alatt érvényben marad.  

A Szerbia Köztársaság parlamenti képviselőinek 2020. április 26-ára meghirdetett megválasztására vonatkozóan értesítjük az érintett szerbiai választópolgárokat, hogy a külföldön történő szavazás részleteiről a következő internetes oldalon értesülhetnek:

http://mduls.gov.rs/obavestenja/obavestenje-za-birace-sa-boravistem-u-inostranstvu-o-ostvarivanju-birackog-prava-na-izborima-za-narodne-poslnike-narodne-skupstine/

Február 15-e, Szerbia Köztársaság államiságának alkalmából 2020. február 17-én Szerbia Budapesti Nagykövetsége ünnepi fogadást rendezett.

Őexcellenciája Ivan Todorov nagykövet a fogadáson résztvevők előtt mondott beszédében a vendégek köszöntését követően Magyarország és Szerbia kapcsolatáról szólva kiemelte, hogy az együttműködés a történelmi legmagasabb szintre jutott, ami nagyon fontos mindkét ország számára.

Ivan Todorov nagykövet külön rámutatott, hogy Szerbia Köztársaság erőteljesen támogatja a regionális kezdeményezéseket és a szomszédaival való kapcsolatok erősítését, és köszönetet mondott a magyar államnak az európai integráció során Szerbiának nyújtott hathatós támogatásért.

A fogadáson több mint 150 vendég vett részt, közöttük a diplomáciai kar és a véderő-attaséi kar számos tagja, a magyar állami és kulturális intézmények, a magyarországi szerb közösség és a Szerb Pravoszláv Egyház képviselői.

Szerbia államiságának a napja alkalmából a nagykövetség 2020. február 15-én a magyarországi szerb diaszpóra tagjai számára Jovan Dučić – az utolsó vers címmel színielődást szervezett Budapesten a Szerb Pravoszláv Egyház Thökölyánum alapítványi épületében.

Ivan Todorov nagykövet ez alkalommal az egybegyűltek előtt a szerb államiság történetéről beszélve a török uralom elleni felkelés részleteiről is megemlékezett, s kiemelte, hogy 1804-ben Karađorđe felkelőinek harca nem csak a szerb nép történelmére, hanem az egész Balkán történelmének alakulására is hatással volt.

A nagykövet ez alkalommal is emlékeztetett a szerteágazó szerb-magyar kapcsolatokra és azok további elmélyítésének a fontosságára.

Ana Brnabić, Szerbia miniszterelnöke februrár 12-én Belgrádban fogadta a magyaországi szerb önkormányzat képviselőit és beszélgetést folytatott velük a magyarországi szerb kisebbség helyzetéről.

A kormányfő asszony kiemelte, hogy Szerbia Köztársaság Kormánya segítséget nyújt a prioritást élvező projektumok megvalósításában és az adminisztratív akadályok leküzdésében egyaránt, hogy a Magyarország Kormánya által jóváhagyott, a szerb nép számára fontos pénzeszközöket megfelelően ki is használják.

A küldöttség tagjai kiemelték, hogy a magyarországi szerbek politikai státus tekintetében a jelenben elérték a történelemben jegyzett legmagasabb szintet, ugyanakkor azonban a Kormányközi Vegyes Bizottság munkája által további fejlesztésekre is van lehetőség.

Rámutattak arra is, milyen fontos a diákok számára, hogy hozzájussanak a szerb nyelvű, cirill betűs tankönyvekhez, földrajzi és történelmi atlaszokhoz, és hogy e tekintetben sokat jelentene az anyaország segítsége.

A budapesti Nikola Tesla szerb nyelvű oktatási központ számára szükséges segítségről is szó volt annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szomszédos épület megvásárlása az iskolai kollégium céljaira. A találkozón tárgyaltak a szegedi szerb iskola kiépítéséről és státusáról is.

Ana Brnabić kormányfő beszélgetőtársai tudtára adta, hogy Szerbia megadja a konkrét segítséget a fontos projektumok realizálásához.

A beszélgetésben a magyarországi szerbek képviseletében részt vett Vera Pejić Sutor, a szerb önkormányzat elnöke, Ljubomir Aleksov, a szerb nemzetiség küldöttje és szóvivője a Magyar Országgyűlésben, Jovanka Lastić, a Nikola Tesla iskolaközpont igazgatója és Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete.

Szerbia Nemzeti Oktatási Tanácsának tagjai február elején Budapestre látogattak, ahol közvetlenül megismerkedtek a magyarországi szerb nemzeti közösség életével és tevékenységével.

A delegáció tagjait február 5-én fogadta Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete és tájékoztatta őket a nagykövetség munkájáról.

A beszélgetés során kiemelték, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatai a legmagasabb történelmi szinten vannak, és az oktatás területén egyaránt adottak a feltételek a Magyarországon élő szerb nemzeti közösség, és a Szerbiában élő magyar közösség nemzeti identitásának a megőrzéséhez.

A delegációt dr. Aleksandar Pajić, a szerbiai oktatási, tudomány-ügyi és technológiai fejlesztési miniszternek a középiskolai és felnőtt oktatásért felelős különleges tanácsosa és Radivoje Stojković, a Nemzeti Oktatási Tanács elnöke, az újvidéki Jovan Jovanović Zmaj Gimnázium igazgatója vezették.

A Nemzeti Oktatási Tanács Szerbia Köztársaság oktatási, tudomány-ügyi és technológiai fejlesztési miniszterének a tanácsadó testülete.

Szent Száva ünnepe alkalmából január 24-én Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete, Őexcellenciája Ivan Todorov átadta az ajándék könyvcsomagokat, amelyeket Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke küldött a budapesti Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Könyvtár diákjainak és tanárainak.

Aleksandar Vučić szerb államfő ajándékát, az általa mellékelt, személyes hangú levéllel együtt Jovanka Lastić, az intézmény igazgatója vette át.

Lastić igazgató asszony felolvasta az államfő levelét, megköszönte az ajándékot, és egyúttal kijelentette: a tanintézmény növendékei számára sokat jelent, hogy Aleksandar Vučić államfő a személyes gyűjteményéből küldött könyveket az intézménynek.

Ivan Todorov nagykövet emlékeztetettt arra, hogy Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke a Nikola Tesla oktatási központban 2019. szeptemberében tett látogatása alkalmából ígérte meg a tanulóknak, hogy a személyes könyvtárából közül küld a számukra könyvgyűjteményt -  amely ezúttal meg is érkezett az intézménybe.

Szerbia Budapesti Nagykövetségének a részéről az eseményen jelen volt Aleksandar Lončarević, a követség másodtitkára is.

Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségében január 20-án fogadást rendeztek a Budapesten folyó vízilabda Európa-bajnokságon részt vevői szerbiai női és férfi vízilabda válogatott  tiszteletére.

A bajnokság keretében január 20-án szabadnapos sportolókat Őexcellenciája Ivan Todorov nagykövet fogadta, akinek Filip Filipović, a férfi válogatott tagja egy trikót adott át a válogatott összes tagjának aláírásával.

Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén a magyar állami ünnepek, 2019. december 25-e és 26-a munkaszüneti napok. E két nap alatt a polgárok rendelkezésére áll a Nagykövetség 0036-1-322-9838-as telefonszáma. 2019. december 24-én és 27-én 10.00 és 13.00 óra között a Nagykövetség konzuli osztálya fogadni fogja az ügyfeleket. Ezen a két napon a polgárok a fenti telefonszámon is segítséget kérhetnek. Mint eddig is, a polgárok e-mail útján is feltehetik kérdéseiket a következő címen: budapest-consulat@serbiaemb.t-online.hu

http://www.budapest.mfa.gov.rs/odrzavanje/uploads/Obrazac_br.05-prevod_na_madj-odluka.pdf

http://www.budapest.mfa.gov.rs/odrzavanje/uploads/2019._Tender-dok-Madj.doc

A Szerbia Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseleteire vonatkozó közbeszerzési rendelet (716/GS, 2013.05.20) és a külképviseleteken történő közbeszerzésre vonatkozó utasítás (716-2/GS, 2013.07.03.) alapján Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetsége felhívást tesz közzé a nagykövetségi épület helyiségeinek és a konzulátus házmesteri lakásának a kifestésére vonatkozóan.

A közbeszerzés sorszáma: 2.

A közbeszerzési eljárást a nagykövetségi épület helyiségeinek festése és a konzulátus épületében levő házmesteri lakás festése céljával indítottuk el, az ajánlatok átadásának határideje: 2019.11.18.

Az ajánlatok értékelésének kritériuma a legjobb ár és a munka minősége.

Az ajánlatokat 2019. november 18-án 12 óráig kell eljuttatni a nagykövetséghez személyesen, vagy pedig a nagykövetség e-mail címére. A zárt borítékban átadott ajánlatokat az arra illetékes bizottság értékeli. A borítékok felnyitása 2019.11.18-án 12 órakor lesz. A legjobb ajánlat kiválasztásának határideje: 2019.11.19.

A kapcsolattartó személy: Deana Đukić, munkanapokon 8 és 16 óra között, telefonszáma: +361-322 9838.

Cím: Budapest, Dózsa György út 92/b, e-mail cím: budapest@serbiaemb.t-online.hu

Milan Mojsilović tábornok, Szerbia Katonaságának vezérkari főnöke a katonaság küldöttségének kíséretében november 6-án és 7-én kétnapos látogatást tett Magyarországon a Magyar Honvédség parancsnokának, Korom Ferenc altábornagynak a meghívására.

A legmagasabb katonai tiszteletadás mellett Budapesten a Hősök terén Mojsilović tábornokot Korom Ferenc altábornagy fogadta, amit az ismeretlen katona sírjának megkoszorúzása követett, ezután pedig a Magyar Honvédség Parancsnokságában sor került a két küldöttség hivatalos tárgyalásaira.

A hivatalos tárgyalásokon szó volt a régió aktuális biztonsági helyzetéről, az eddigi védelmi együttműködésről és a kétoldalú együttműködés fejlesztéséről, összhangban a két fél érdekeivel.

A beszélgetés során Mojsilović tábornok kiemelte, hogy a nemzetközi jog és a nemzetközi megállapodások következetes alkalmazása elsődleges és megkerülhetetlen feltétele a régió-beli béke és stabilitás megőrzésére tett erőfeszítéseknek. Megköszönte a Kfor kötelékében szolgáló magyar katonák professzionális hozzáállását, továbbá a közös védelmi tevékenységhez nyújtott konstruktív támogatást.

A látogatás folytatásában a vezérkari főnök találkozott dr. Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszterrel, és részt vett a magyar folyami flottilla és a Magyar Honvédség aknamentesítéssel foglalkozó egységeinek a bemutatóján.

A Szerb Katonaság küldöttsége Mojsilović tábornokkal az élen és Korom Ferenc altábornagy, munkatársainak a kíséretében látogatást tett Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén, ahol a magas rangú vendégeket Őexcellenciája Ivan Todorov nagykövet, Raša Lazović ezredes, Szerbia Köztársaság Honvédelmi Misztériumának védeerő-attaséja, Barbara Avdalović követ-tanácsos, Aleksandar Lončarević másodtitkár, Deana Đukić, konzuli kérdésekkel foglalkozó első titkár, Miroslav Jevtić attasé és a nagykövetség munkatárai fogadták.

Szerbia Köztársaság Kormánya 2019.10.24-én Határozatot hozott a vízumkényszer megszüntetéséről az Örmény Köztársaság rendes útlevéllel rendelkező állampolgárai számára.

A Határozat értelmében az Örmény Köztársaság rendes útlevéllel rendelkező állampogárai beutazhatnak Szerbia Köztársaság területére, átutazhatnak rajta, és a belépéstől számítva 90 napig a területén tartózkodhatnak 180 napos intervallumon belül.

A Határozat 2019 november 2-án lépett életbe.

Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete október 17-én fogadta a Mindent Szerbia Sportjáért elnevezésű társulás küldöttségét. A fogadáson jelen volt Aleksandar Lončarević másodtitkár úr is.

A küldöttség - melynek tagjai Branko Vujović elnök, prof. dr. Dušan Mitić alelnök, mr. Dejan Marsenić igazgató bizottsági tag, Marko Adamović, a nemzetközi együttműködési bizottság tagja, dr. Goran Prebeg, a szakbizottság tagja, Marina Vukotić nemzetközi együttműködésben és projektumokban illetékes szakmunkatrás és Filip Vešović szakmunkatárs – a „Change the game: it’s your move“ témára megszervezett 9. MOVE-kongresszus alkalmából tartózkodik Budapesten, amelynek keretében megtartják az ISCA nemzetközi sport és művelődési asszociáció választási közgyűlését is.

Ivan Todorov nagykövet a fogadáson nagy érdeklődést tanúsított a Mindent Szerbia Sportjáért elnevezésű társulás munkája iránt és kifejezte készségét a társulás jövőbeni projektumai és kezdeményezései támogatására. Todorov nagykövet - aki maga is elismert élsportoló és kiemelkedő sportmunkás Szerbiában, és aki már képviselte Szerbiát az olimpiai játékokon - nagy jelentőséget tulajdonít a sporttevékenységnek, azon belül is a körülmények megteremtésének, hogy egészsége érdekében minden polgárnak lehetősége legyen sporttevékenységre és rekreációra.

Beszédében Ivan Todorov nagykövet rámutatott Magyarország és Szerbia Köztársaság baráti kapcsolataira, amelyek egy megállapodást is eredményeztek a sportprogramok és a sportot szolgáló infrastruktúra fejlesztésének jövőbeni támogatásáról.

A fogadás alkalmával a küldöttség megtekintette a nagykövetség impozáns épületét és érdekes történelmi tényeket ismert meg, amelyek szorosabbá fűzték Magyarország és Szerbia Köztársaság együttműködését.

A küldöttség tagjai megköszönték a fogadást és a lehetőséget, hogy Ivan Todorov nagykövetet munkájuk részleteiről is tájékoztathatták, majd a sporttal kapcsolatos alkalmi ajándékokkal kedveskedtek egymásnak.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke Magyarországra látogatott, ahol szeptember 4-ei és 5-ei kétnapos budapesti tartózkodása során beszélgetést folytatott Orbán Viktorral, Magyarország Kormánya elnökével, és részt vett a III. Budapesti Demográfiai Csúcson. Az államfő ellátogatott a Nikola Tesla nevét viselő, a szerb óvodát, általános iskolát, diákotthont, gimnáziumot és könyvtárat magába foglaló intézménybe.

Aleksandar Vučićot, Szerbia Köztársaság elnökét budai rezidenciájában, a Kármelita kolostorban fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akivel kétoldalú beszélgetést folytatott. Ezt követően Orbán Viktor munkavacsorát adott, amelyen jelen volt Andrej Babiš cseh és Peter Pelegrini szlovák miniszterelnök is.

A III. Budapesti Demográfiai Csúcson szeptember 5-én mondott beszédében Aleksandar Vučić államfő emlékeztetett arra, hogy Szerbia évente egy Kikinda nagyságú város lakosságát elveszíti, ami azt jelzi, hogy ugyanazokkal a demográfiai problémákkal szembesül, mint az egész Európa, s ezért alkalmazni szeretné a népszaporulatot serkentő jó tapasztalatokat, többek között Magyarországét is. Az államfő emlékeztetett arra, hogy Szerbia az utóbbi 75 évben átélt felemelkedést és bukást, békés időszakokat és háborúkat, de a népszaporulat mindig a lakosság megújulási szintje alatt alakult.

A kisgyermekes anyukák és a több gyermeket nevelő családok megsegítésére irányuló intézkedéseket bejelentve Szerbia Köztársaság elnöke hangsúlyozta, hogy ezek a népességpolitikai intézkedések várhatóan azt eredményezik, hogy házaspáronként az eddigi 1,48 helyett 1,60 gyermek szülessen, de ez is messze lesz az elvárt 2,1-es statisztikai átlagtól. Szerbia távlatairól szólva az államfő a demográfiai csúcsról azt üzente, hogy reményei szerint Szerbia gyors ütemben közeledik az Európai Unióhoz és minden összetűzést és az Európát minden irányba széthúzó erőt más országokkal összefogva sikerül leközdenie, hiszen „egyedül nem lehet“. A jelenlevőkhöz szólva kifejtette, hogy a saját és Európa jövője miatt minden országnak együtt kell működnie a problémák megoldásában.

Magyarország szerepéről szólva kiemelte, hogy Orbán Viktor kormányfő érdeme Szerbia és Magyarország jó viszonya, amely történelmi szempontból a csúcsponton van. Hozzátette: sokat tanult budapesti beszélgetőtársaitól és reményét fejezte ki, hogy Szerbia Orbán Viktor, Peter Pelegrini és Andrej Babiš, vagyis az egész Visegrádi Négyek támogatását fogja élvezni.

A demográfiai csúcson való részvétele után szeptember 5-én Aleksandar Vučić államfő Őexcellenciája Ivan Todorovnak, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövetének, Barbara Avdalović miniszternek, a Nagykövetség tanácsosának és Aleksandar Lončarević követségi másodtitkárnak a kíséretében látogatást tett a Nikola Tesla nevét viselő, a szerb óvodát, általános iskolát, diákotthont, gimnáziumot és könyvtárat magába foglaló intézménye, ahol a tanulók előtti beszédében jó tanulásra buzdította a fiatalokat, hangsúlyozva, hogy „a tudás az egyedüli, amit soha senki nem vehet el”. Az államfő bejelentette, hogy Szerbia Köztársaság sokkal többet fog beruházni az oktatási rendszerbe és segíteni fogja a magyarországi szerb közösséget is problémái megoldásában. Ez alkalommal köszönetet mondott Magyarországnak az eddig nyújtott támogatásért, hangsúlyozva, hogy szeretné megköszönni „barátunknak, Szerbia barátjának, Orbán Viktornak, a magyar kormányfőnek mindazt, amit azért tett, hogy jobbak legyenek a körülmények itt”.

„Mi, Szerbia készek vagyunk arra, hogy sokkal több pénzt ruházzunk be, mint amennyi részünkről az elmúlt húsz- harminc évben érkezett” – jelentette ki az államfő.

http://ojdinfo.msp.rs/wp-content/uploads/2019/07/REPUBLIC-OF-SERBIA-CANDIDATE-FOR-THE-UNESCO-EXECUTIVE-BOARD-2019-2023.pdf

Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete a nagykövetség épületében fogadta július 5-én a sorrendben 11-ik, 360 fok elnevezésű nemzetközi művésztelep résztvevőit. A művésztelepet a képzőművészek és irodalmárok számára minden évben a budapesti Krug (Kör) Művészegyesület szervezi.

Őexcellenciája Ivan Todorov üdvözölte a nagykövetségre látogató művészeket és tájékoztatta őket a követség egyes tevékenységéről. Készségét fejezte ki, hogy segítséget nyújtson a művésztelep munkájához és azt javasolta, hogy a projektum jövő évi megvalósításában a nagykövetség is részt vegyen, ily módon segítve a magyarországi szerb művészeket, hozzájárulva ugyanakkor Szerbia és Magyarország, s ezzel együtt egész Európa szélesebb kulturális együttműködéséhez.

A találkozón részt vett Aleksandar Lončarević első titkár is.

A jelenlévőkhöz szólva Milan Đurić, a budapesti Szerb Művelődési Központ igazgatója Todorov nagykövet úrnak megköszönte a művészeknek nyújtott segítséget és ismertette a szerb származású művészeket – írókat, költőket, esztétákat, festőket, grafikusokat, szobrászokat, művész-fotósokat és formatervezőket – felölelő Krug Művészegyesület tevékenységét.

Az idei, több napig tartó művésztelepen több európai országból – közöttük Szerbiából és Magyarországról – érkezett művészek alkottak együtt a budapesti Szent György szerb ortodox templom udvarában. A találkozót az itt készült alkotásokat bemutató kiállítás koronázta meg, amelyet a Krug egyesületnek a Thökölyánum épületében található új termeiben rendeztek meg a Veres Pálné 19. szám alatt. Az ünnepi eseményen a résztvevőkön és vendégeiken kívül részt vettek Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségének a képviselői is, Aleksandar Lončarević első titkár vezetésével.

Aleksandar Antić szerb bányászati és energetikai miniszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kormányközi megállapodást írt alá a magyar-szerb határt keresztező földgázszállító vezeték építésével, illetve üzemeltetésével kapcsolatos együttműködésről.

A megállapodás aláírását követően a miniszterek sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Aleksandar Antić miniszter kijelentette, hogy magyar kollégájával a két ország gáztározóinak a kapacitásairól is tárgyaltak. Bejelentése szerint lehetőség van arra, hogy a két ország villamosenergiai börzéi egyesüljenek és ez által egy erős börzét hozzanak létre az egész régió érdekében.

Szijjártó Péter Magyarország azon szándékáról beszélt, hogy hosszútávra szavatolja az ország gázellátását, és hogy e tekintetben nagyon fontos a déli irányú vezeték is.

Kiemelve, hogy a két ország politikai kapcsolatai magas szintűek – barátiak, partneri viszonyokon és kölcsönös tiszteleten alapulnak - Aleksandar Antić hangsúlyozta, hogy mindkét állam, Magyarország és Szerbia is szuverén politikát folytat és kész harcolni a saját nemzeti érdekeiért, és eljött az idő, hogy „erősítsük a politikai és gazdasági viszonyokat és az energia terén történő együttműködést“.

A Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumában folytatott hivatalos megbeszélések után Szerbia küldöttsége látogatást tett Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén. Aleksandar Antić bányászati és energetikai miniszter és Dušan Bajatović, a Srbijagas vezérigazgatója hosszabb beszélgetést folytatott Őexcellenciája Ivan Todorovval, Szerbia budapesti nagykövetével.

(A képen: Aleksandar Antić miniszter, Ivan Todorov nagykövet és Dušan Bajatović, a Srbijagas vezérigazgatója)

Magyarországi tanulmányi utazásuk során a belgrádi Katonai Akadémia növendékei és a Kozara hadihajó legénysége Andrija Andrićnak,a folyami flotta parancsnokának, a hajó kapitányának és dr. Dragan Trifković ezredesnek, a Katonai Akadémia dékánjának a vezetésével június 5-én látogatást tettek Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségében.

A vendégeket Őexcellenciája Ivan Todorov nagykövet és Duško Đekić alezredes, katonai attasé fogadta.

Ivan Todorov nagykövet köszöntő beszédében Szerbia és Magyarország viszonyáról szólva elmondta, hogy a két ország történelme során a kétoldali kapcsolatok a legmagasabb szintet érték el és a védelmi minisztériumok együttműködése is ennek megfelelően alakul.

A Katonai Akadémia növendékei tanulmányi útjukon a hazai és a külföldi vizeken történő hajózással kapcsolatos szakmai tapasztalatokra tesznek szert.

A Kozara hajóval Budapestre érkezve a növendégek és a hajó legénysége a Margit hídnál áthaladva díszegyenruhában tisztelegtek a május 29-én történt dunai hajószerencsétlenség áldozatainak emléke előtt. A gesztus rendkívül pozitív visszhangra talált a magyar közvéleményben.

A május 24-e és 27-e közötti négynapos budapesti látogatása során Őszentsége Irinej, a Szerb Pravoszláv Egyház pátriárkája Lukijan budai szerb ortodox pöspöknek és az egyházi küldöttség tagjainak a társaságában május 25-én látogatást tett Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén, ahol Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete, Barbara Avdalović követ-tanácsos és Duško Đekić alezredes, katonai attasé fogadta őket.

A beszélgetés során Ivan Todorov nagykövet ismertette vendégeit a Szerbia Köztársság és Magyország közötti kétoldalú kapcsolatokkal, amelyek értékelése szerint a történelem során most érték el a legmagasabb szintet és stratégiai partnerséggé alakulnak. A beszélgetésben érintették a magyarországi szerb közösség helyzetét is, amelyet ugyancsak rendkívül pozitívnak minősítettek.

A nagykövetségen látogatást tett Nikola Selaković, Szerbia elnökének főtitkára, Jovan Koprivica, a Vajdasági RTV vezérigazgatója és helyettese Klemm József, továbbá Jovan Radić, a médiaház igazgatóbizottságának elnöke és Anđelko Vučić.

A beszélgetés után Irinej pátriárka az egyházi küldöttség tagjainak és a nagykövetség munkatársainak a társaságában sétát tett a Hősök Terén.

Elnöki programjának bemutató körútja során Dejan Tomašević, Szerbia Kosárlabda Szövetségének a főtitkára, az európai kosárlabda föderáció, a FIBA Európa elnökjelöltje április 16-án Budapesten a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségében (MKOSZ) tett látogatást. A program bemutatóján jelen volt Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete is.

A MKOSZ-ban folytatott beszélgetés után Dejan Tomašević ellátogatott Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségébe egy rövid szivélyes beszélgetés erejéig.

Dejan Tomašević főtitkárt Szerbia Kosárlabda Szövetsége ez év márciusában jelölte hivatalosan a FIBA Európa elnöki posztjára, arra való tekintettel, hogy sokévi sikeres munkájának köszönhetően Szerbia válogatottjai számos érmet szereztek a legnagyobb európai és világversenyeken, és pályafutása során minden más területen is kimagasló eredményeket ért el. A FIBA Európa elnöki posztjára való jelölésére pozitív visszajelzés érkezett számos régió-beli és európai kosárlabda szövetségtől.

A FIBA Európa első emberét a szervezet közgyűlésén választják meg május 24-én Münchenben.

(A képen: Dejan Tomašević és Őexcellenciája Ivan Todorov)

Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén a Védelmi Minisztérium képviseletének a szervezésében március 26-án megemlékeztek a Jugoszlávia elleni NATO bombázás 20. évfordulójáról.

Több állam Budapesten akkreditált katonai attaséjának, a magyarországi szerb intézmények és szervezetek, valamint az Szerb Pravoszláv Egyház képviselőinek a jelenlétében bemutatták Szerbia Köztársaság Védelmi Minisztériumának a Jugoszlávia elleni 1999-es NATO bombázásról és a Szerb Katonaság mai geopolitikai szerepéről készült dokumentumfilmet.

A filmvetítés előtt Duško Đekić alezredes, Szerbia Védelmi Minisztériumának budapesti véderő attaséja szólt az egybegyültekhez, emlékeztetve arra, hogy március 24-én Szerbia minden évben tisztelettel adózik a NATO bombázás áldozatainak emléke előtt, megemlékezik ennek, és minden más, Szerbiát érintő háborúnak az áldozatairól.

„A NATO bombázás óta húsz év telt el, de az emlékek élnek, és tudatában vagyunk a nem kívánt összetűzés következményeinek is. Akkoriban a nemzetközi közösség egy része a saját politikai, gazdasági és katonai céljait szem előtt tartva katonai intervencióval beavatkozott a volt JSZSZK területén folyt polgárháború befejező szakaszába. A katonák, általában véve, nem támogatják a háborút, mert tudják, milyen közvetkezményekkel jár, de ők a határozatokat a háborúban hozzák és nem döntenek a háborúról. Ezért álltak 1999-ben a fegyveres erők az akkori jugoszláv állam védelmének az élére, teljesítve így alkotmányos szerepüket, azt cselekedve, amire a katonai eskütétellel és a becsületükkel kötelezték magukat” – mondta alkalmi beszédében Duško Đekić alezredes.

(A fotókon: Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia budapesti nagykövete és Duško Đekić alezredes, véderő attasé és a vendégek)

Szerbia Köztársaság Külügyminisztériumának a Szerb Diaszpórával és a Régió-beli Szerbekkel Együttműködő Igazgatósága pályázatot hirdet olyan projektek társfinanszírozására, amelyek minőségüknél fogva hozzájárulnak az anyaország és a régió-beli szerbek, valamint az anyaország és a diaszpóra kapcsolatainak megőrzéséhez és erősítéséhez.

A pályazatokra 2019 március 13-a és április 1-je között jelentkezhetnek az érdeklődők.

A pályázatokról és a pályázási eljárásról bővebbet a következő web-címen olvashatnak:

http://www.dijaspora.gov.rs/uprava-za-dijasporu-konkursi/

A mórahalmi Kolo Szerb Kulturális Központ ünnepi megnyitásának előkészületei során Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete február 28-án fogadta Mórahalom küldöttségét. Nógrádi Zoltán, a város polgármesetere tájékoztatta vendéglátóját, hogy az egyedülálló szerb kulturális központ készen áll az ünnepélyes átadásra, amely a tervek szerint áprilisban lesz, a legmagasabb állami szinten.

A Kolo Szerb Kulturális Központ felépítése a határon átívelő együttműködés keretében, IPA-projektum által valósul meg 4 millió eurós támogatással, amelyet a magyar-szerb határ magyar oldalán a mórahalmi szerb kulturközpont kiépítésére, szerbiai oldalán pedig Palicson egy magyar kulturális központ kiépítésére irányoztak elő. A mórahalmi szerb kulturális központnak hármas jellege lesz: művelődési, gasztronómiai és vallási, és így együtt egyedüálló intézmény lesz a szerb kultúra magyarországi népszerűsítésében, valamint a szerbek és magyarok együttműködésének a kiszélesítésében.

Tekintettel arra, hogy Mórahalom népszerű gyógyfürdő- és idegenforgalmi célpont, amelyet évente 260 000—270 000 szerbiai turista látogat meg, az új művelődési központtal lényegesen bővül a város idegenforgalmi kínálata. A központban egy turisztikai iroda is helyet kap, amelynek feladatai közé tartozik Vajdaságba és Szerbia más vidékeire történő kirándulások szervezése azon turisták számára, akik Magyarország távolabbi vidékeiről és külföldről érkeznek a városba.

Ivan Todorov nagykövet a találkozón kiemelte, hogy Magyarország és Szerbia jó kapcsolatainak, és a magyar és a szerb nép barátságának köszönhetően folyamatosan valósulnak meg olyan projektumok, amelyek fontosak a magyarországi szerbek, és a szerbiai magyarok számára, egyben pedig mindkét országban az idegenforgalom fejlesztését is szolgálják. Magyarországon két fontos projektumot fejeznek be az idén: áprilisban várható Mórahalmon a Kolo Szerb Kulturális Központ átadása, májusban pedig Szentendrén adják át a szerb kultúra felújított épületegyüttesét, benne a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye új múzeumépületét. Mintkét létesítményt a legmagasabb állami szinten adják át. (A képen: Ivan Todorov nagykövet és Nógrádi Zoltán polgármester.)

Jadranka Joksimović, Szerbia európai integrációs minisztere február 26-án Budapesten tartózkodott, ahol részt vett a 145 nagykövet jelenlétével megtartott magyar nagyköveti éves értekezleten és kétoldalú tárgyalásokat is folytatott.

A nagyköveti értekezlen elmondott beszédében megköszönte Magyarországnak az Európai Unió bővítése érdekében folytatott kitartó és következetes politikáját és mindazt a segítséget, amelyet Szerbiának nyújt az Európai Unióba vezető úton.

Jadranka Joksimović miniszter asszonyt fogadta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Takács Szabolcs, a miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára. Jadranka Joksimović és Szijjártó Péter közös sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy Magyarország számára az Európai Unió bővítése kulcskérdés, és Magyarország továbbra is minden támogatást megad Szerbiának ebben a folyamatban csakúgy, mint a határvédelemben. A gazdasági kapcsolatokról a magyar miniszter kijelentette, hogy a magyar gazdaság növekedésének következtében magyar cégek váltak képessé szerbiai befektetésekre, és a magyar kormány folytatja a vajdasági gazdaságfejlesztési programját, amelynek során az idén 7,5 milliárd forintot szán Vajdaságnak.

Jadranka Joksimović megköszönte mindazt a segítséget, amit Magyarország az EU bővítése érdekében tesz és kiemelte, hogy Szerbia a jövőben továbbra is számít Magyarország támogatására ebben a folyamatban. „Magyarország fontos szomszéd Szerbia számára, a nagyszámú szerbiai magyar közösség tagjai felelős és lojális polgárai Szerbiának, mint ahogy a magyarországi szerbek is jó és felelős polgárai Magyarországnak” – jelentette ki a miniszter asszony, és hozzátette, hogy Szerbia támogatja a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programját és azt Szerbia fejlesztése tekintetében közös programnak tekinti.

A Magyarország fővárosában tett látogatás hivatalos része után Jadranka Joksimović miniszter asszony ellátogatott Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségébe, ahol hosszabb beszélgetést folytatott Őexcellenciája Ivan Todorov nagykövettel és az itt dolgozó diplomatákkal. (A fotón: Jadranka Joksimović miniszter asszony és Ivan Todorov nagykövet.)

Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén február 22-én Vajdasági Estet tartottunk abból az alkalomból, hogy az Utazás 2019 elnevezésű, február 21-e és 24-e között megtartott, sorrendben 42. nemzetközi idegenforgalmi kiállításon Budapesten a 30 országból érkezett mintegy 300 kiállító között Vajdaság idegenforgalmi kínálatát is bemutatták. A Vajdasági Tartományi Kormánnyal, a Tartományi Gazdasági és Idegenforgalmi Titkársággal és a Vajdasági Turisztikai Szervezettel együttműködve a Vajdasági Gazdasági Kamara szervezésében a kiállításon 20 vajdasági idegenforgalmi és vendéglátóipari szervezet kínálatát mutatták be.

A Nagykövetségen megtartott Vajdasági Esten számos vendég között idegenforgalommal foglalkozó magyar újságírók is jelen voltak, akik szívesen népszerűsítik Szerbia turisztikai kínálatát.

A jelenlévőkhöz szólva Ivan Đoković, a Vajdasági Tartományi Kormány alelnöke, tartományi gazdasági és idegenforgalmi titkár elégedetten nyugtázta, hogy Szerbia és Magyarország jó viszonyt ápol az élet minden területén, és külön rámutatott, hogy ez egyaránt köszönhető Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar kormányfő személyes barátságának, és a szerb és a magyar nép elmúlt évtized soráni közeledésének. A közös érdekekről és törekvésekről szólva Ivan Đoković kiemelte: együttes szándék és cél, hogy a mai és az eljövendő nemzedékek érdekében a szerbek és magyarok közösen építsék a békét és közösen teremtsenek értékeket. Ehhez a gondolathoz kapcsolódva Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia budapesti nagykövete arra szólította fel a jelenlevőket, szerbeket és magyarokat, hogy kössenek barátságot és folytassák a barátság-hidak építését az emberek között, mert ez jelenti a legjobb alapot a két állam jó viszonyának.

Az Utazás 2019 elnevezésű kiállításon Vajdaság standján február 22-én sajtótájékoztatót tartottak, amelyen dr. Nataša Pavlović, a Vajdasági Turisztikai Szervezet igazgatója emlékeztette a közvéleményt, hogy Újvidék az idén az európai fiatalok fővárosa, 2021-ben pedig Európa Kulturális Fővárosa lesz, érdemes tehát ide látogatni. Boško Vučurević, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke ugyanitt megerőstette, hogy a kamara segítséget nyújt a vajdasági és a magyarországi idegenforgalmi szervezetek közötti kapcsolatok bővítéséhez és kiszélesítéséhez, továbbá a potenciális partnerek kapcsolatteremtéséhez.

Február 15-e, Szerbia Köztársaság államiságának és katonaságának napja alkalmából 2019. február 18-án Szerbia Budapesti Nagykövetsége ünnepi fogadást rendezett, amelyen a diplomáciai kar és a véderő-attaséi kar számos tagja, a magyar állami és kulturális intézmények, a magyarországi szerb közösség és a Szerb Pravoszláv Egyház képviselői és több más vendég is tiszteletét tette.

A szerb és a magyar állami himnusz elhangzása után Őexcellenciája Ivan Todorov, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete üdvözölte a vendégeket, és Szerbia minden polgárának gratulált az állami ünnep alkalmából. Ünnepi beszédében elégedettségét fejezte ki, hogy a Szerbia Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatot a közös történelem soráni legmagasabb szintűnek értékelhetjük, hála a több éves őszinte elkötelezettséggel épített kölcsönös megértésnek és bizalomnak, a bilaterális kapcsolatoknak, továbbá az egész régió számára fontos kérdésekben történő együttműködésnek, ami a migránsválság idején is megmutatkozott.

„Rendkívül nagyra értékeljük és tiszteljük, egyben pedig meg is köszönjük, amit Magyarország nyújt Szerbia számára az európai integrációs folyamatokban” – emelte ki Ivan Todorov nagykövet.

Dr. Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára ugyancsak nagyra értékelte Szerbia és Magyarország jelen kapcsolatait, rámutatva, hogy Szerbia modern állam, amellyel Magyarország más államok számára is példaértékű stratégiai kapcsolatokat ápol. A szerbiai nemzeti kisebbségi jogokat magas szintűeknek értékelte, és rámutatott, hogy a szerbiai magyar közösségnek az oktatás, a nyelvhasználat, a kultúra és a médiumok területén szavatolt autonómia olyan elemeket tartalmaz, amelyeket más államoknak is követniük kellene az őshonos kisebbségek jogainak szavatolása során.

Szerbia Köztársaság Kormánya 2019 januárjában megtartott ülésén Határozatot hozott a vízumkötelezettség megszüntetéséről a Saint Kitts és Nevis Föderáció és a Palaui Köztársaság állampolgárai számára. A vízumkötelezettség megszüntetése bármely fajta útlevél tulajdonosára vonatkozik, ami alapján az érintett személy a belépéstől számítva kilencven (90) napot tartózkodhat, illetve átutazhat Szerbia Köztársaság területén száznyolcvan (180) napon belül. A határozat 2019.01.25-én lépett életbe.

Az újévi ünnepek és a pravoszláv karácsony alkalmából Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén a következő munkaszüneti napok lesznek: 2018. december 31., 2019. január 1. és 2., valamint 2019. január 7.

Szerbia Köztársaság újonnan kinevezett magyarországi nagykövete, Őexcellenciája Ivan Todorov 2018.12.17-én átadta megbízólevelét Őexcellenciája Áder János magyar köztársasági elnöknek.

Szerbia Köztársaság budapesti diplomáciai képviselőinek a küldöttségét Budán a Sándor-palotában fogadták, ahol Áder János államfő üdvözölte az újonnan kinevezett szerbiai nagykövetet, aki a megbízólevél átadásakor örömmel nyugtázta, hogy szomszédos és baráti országba érkezett, és kijelentette, hogy megbizatásának ideje alatt elkötelezetten munkálkodik Szerbia Köztársaság és Magyarország együttműködésének további erősítésén, és a szerb és a magyar nép kapcsolatainak elmélyítésén.

Az udvariassági beszélgetés során mindkét fél úgy értékelte, hogy Szerbia Köztársaság és Magyarország bilaterális kapcsolatai kiválóak, és a két nép történelme során a legmagasabb szintet érték el. Áder János köztársaság elnök kiemelte, hogy Magyarország Szerbiára mint őszinte barátra, és kiváló együttműködő partnerre tekint az élet minden területén. Elégedettségét fejezte ki a kétoldalú kapcsolatok magas szintjével, amely mindenek előtt a két nép történelmi megbékésének az eredménye.

A megbízólevél átadása után Ivan Todorov nagykövet, Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetsége munkatársainak a jelenlétében, állami tiszteletadás mellett megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját a Hősök terén.

http://www.budapest.mfa.gov.rs/odrzavanje/uploads/Obrazac05,_dodela_ugovora,_Madjarski,_12.2018.pdf

http://www.budapest.mfa.gov.rs/odrzavanje/uploads/2018.Poziv_za_ponude_za_konz._i_amb._M.pdf

http://www.budapest.mfa.gov.rs/odrzavanje/uploads/2018._Tender-dok-Madj.pdf

Budapesten az InterContinental szállodában nyolcadik alkalommal rendezték meg december 2-án a hagyományos jótékonysági Diplomata Vásárt, amelyet a Budapesten szolgáló diplomaták házastársait tömörítő Diplomatic Spourses of Budapest közösség szervez minden évben a szállodával együttműködve.

A rendezvényen, amelynek fővédnöke Herczegh Anita, Áder János magyar köztársasági elnök felesége volt, Szerbia is sikeresen bemutatkozott.

Szerbia Köztársaság Nagykövetsége minőségi szerbiai termékeket, édességeket, borokat, mezőgazdasági termékeket és kézműves tárgyakat állított ki. Igen nagy érdeklődés mellett a standon ismertettük Szerbia turisztikai kínálatát is, s külön felhívtuk a figyelmet a kiváló szerbiai borászokra és a borászatban rejlő turisztikai lehetőségekre.

A Diplomata Vásáron bemutatott kulturális programban Szerbiát a budapesti Tabán művelődési egyesület képviselte nagy sikerrel.

A kiállított szerbiai termékek értékesítése is sikeres volt, a bevételt jótékonysági célra át is adtuk a szervezőknek, akik azt a speciális igényű magyarországi gyerekek megsegítésére továbbítják az illetékesekhez.

Emlékeztetjük Szerbia Köztársaság azon állampolgárait, akik a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) volt tagköztársaságai valamelyikében születtek és Szerbia Köztársaságban eddig nem indították el az eljárást a születési anyakönyvbe való bejegyzésükre vonatkozóan, hogy az eljárás elindításával tegyenek eleget a Szerbia Köztársaság születési anyakönyveibe való bejegyzési kötelezettségüknek. Szerbia Köztársaság Belügyminisztériumának illetékes rendőrségi igazgatóságai, amikor a jövőben a diplomáciai-konzuli külképviseleteken átadott, az úti okmányok kiadására vonatkozó kérelmeket elbírálják, követelni fogják a kérelmeknek a Szerbia Köztársaság születési anyakönyveiben található aktuális bejegyzésekkel történő kiegészítését, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek nem juthatnak új úti okmányokhoz, ha a kérelmük mellé a JSZSZK volt tagköztársaságainak valamely szerve által kiadott születési anyakönyvi kivonatot csatolják.

Szerbia Köztársaság Kormánya 2018. október 8-án hozott határozatával megszüntette azt a korábbi határozatát, amely lehetővé tette a Szerbia Köztársaságba való vízummentes belépést az Iráni Iszlám Köztársaság magánútlevéllel rendelkező állampolgárai számára. A határozat 2018. október 17-én lép életbe. Ettől a dátumtól kezdve az Iráni Iszlám Állam magánútlevéllel rendelkező polgárainak a Szerbiába történő belépéshez, átutazához és tartózkodáshoz vízummal kell rendelkezniük.

Szerbia Köztársaság budapesti nagykövetsége október 5-én ünnepi fogadást szervezett a Szerb Kultúra Hónapja elnevezésű, szeptember 7-e és október 5-e között megtartott magyarországi rendezvénysorozat befejezése alkalmából. A számos magasrangú vendég jelenlétében megtartott ünnepélyt a vendégek örömére egész idő alatt muzsikáló Tamburica mohácsi tamburazenekar fellépése tette teljesebbé.
A Szerb Kultúra Hete rendezvénysorozat alkalom volt arra, hogy a közönség Magyarország több helységében betekintést nyerjen a szerb kultúra gazdagságába – jelentette ki az ünnepi fogadáson őexcellenciája Rade Drobac, Szerbia budapesti nagykövete a vendégeket üdvözölve, közöttük Maja Gojkovićot, a szerbiai parlament elnökét és Semjén Zsoltot, Magyarország miniszterelnök-helyettesét, a budapesti diplomáciai kar tagjait, továbbá a Magyarországon élő szerbek szervezeteinek és a Szerb Pravoszláv Egyháznak a képviselőit.
Szerbia és Magyarország között már hosszabb ideje jók a kapcsolatok, amelyek az egész régió becsületére válnak, s e jó viszonyok fontos vonatkozása minden bizonnyal a nemzeti kisebbségekről való gondoskodás – emlékeztetett Drobac nagykövet, s hozzátette: Szerbia büszke magyar barátai azon állítására, hogy Szerbiában a magyar kisebbségnek minden lehetősége megvan a fejlődésre. A jó viszonyok megnyilvánulása egyben a Magyarországon élő szerbek iránti figyelem és az a segítség is, amelyet Magyarország Kormánya nyújt az itteni szerb közösségnek – hangsúlyozta a nagykövet.
A jelenlévőkhöz szólva Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a Szerb Kultúra Hónapja rendezvénysoroszat szervezéséért köszönetet mondott a Szerb Kulturális és Dokumentációs Központnak, és büszkén állapította meg, hogy az idei már a 9. volt a sorban, és akárcsak a korábbi években, Budapesttől kezdve Deszken, Pomázon, Hercegszántón és Battonyán át Szegedig ezúttal is felhívta a magyar közvélemény figyelmét a szerb kultúra sokszínűségére és gazdagságára. A magyar miniszerelnök-helyettes megállapította, hogy a nemzetközi szintéren Szerbia és Magyarország az egymásközti kapcsolat alapján barátként jelenik meg arra alapozva, hogy a viszonyaik sohasem voltak ilyen jók, mint napjainkban. Erről tanúskodnak a két ország kormányainak együttes ülései, de jelképesen az is, hogy amikor Budapesten befejeződik a Szerb Kultúra Hónapja, azon a napon Belgrádban megkezdődik a Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozat. A jövőről szólva Semjén Zsolt kiemelte Magyarország azon meggyőződését, hogy Szerbia megbízható partner egész Európa számára. Magyarország elkötelezetten támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását – üzente a Semjén Zsolt.
A Szerb Kultúra Hónapjának befejezése alkalmából mondott alkalmi beszédében a szervező, a Szerb Kulturális és Dokumentációs központ ügyvezető igazgatója, Milan Đurić rámutatott, hogy a rendezvények méltó betekintést adtak a Magyarországon élő szerbek kultúrájába, és a közös cél érdekében összefogtak minden jó embert, a magyarországi és szerbiai partnereket és a számos támogatót. Milan Đurić külön köszönetet mondott Rade Drobac nagykövet úrnak, aki az elmúlt öt évben odaadóan támogatta a rendezvénysorozat megszervezését.

A 11. Nemzeti Vágta alatt szeptember 15-én és 16-án Budapesten az Andrássy úton megrendezett Vágta Korzón - Szerbia Köztársaság budapesti Nagykövetségének a közelében - a Vágtán résztvevő országok képviselői, közöttük Szerbia is bemutatkozott. Szerbia standján az ország idegenforgalmi, kultúrális és gasztronómiai kínálatát népszerűsítették. Szerbia Nagykövetségének a meghívására az országot Szerbia idegenforgalmi szervezetének és a kruševáci RPK Kruševac körzeti gazdasági kamarának a képviselői mutatták be. A gazdag idegenforgalmi kínálatot alkalmi művelődési műsorral és a kézműves műhelyek kiállításával egészítették ki. Szerbia standját több tízezer magyar polgár és a világból ideérkezett turista tekintette meg.

Szerbia budapesti Nagykövetségén szeptember 14-én szerb-magyar idegenforgalmi fórumot tartottak Szerbia Köztársaság idegenforgalmi kínálatának, különösen a téli turizmusnak a népszerűsítése céljával. A rendezvényen szerbiai kézműves műhelyek állították ki munkáikat, a belgrádi Sveti Djordje (Szent György) népi együttes pedig alkalmi műsort mutatott be. A fórumot Szerbia Nagykövetsége szervezte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, az Alpha Travel SEE turistairodával, a szerbiai idegenforgalmi szervezettel és a kruseváci székhelyű Regionális Gazdasági Kamarával (RPK Kruševac) együttműködve.

Szerbia idegenforgalma iránt nagy érdeklődést tanúsítottak a magyarországi kereskedelmi és iparkamarák képviselői, a Magyar-Szerb Üzleti Tanács tagjai, idegenforgalmi szakemberek, utazási irodák tulajdonosai, továbbá a budapesti főiskolák azon tanárai és hallgatói, amelyeken idegenforgalmi tanszék is működik. Az eseményről a magyar nyomtatott és elektronikus média is beszámolt.

A fórum megnyitóján Rade Drobac, Szerbia magyarországi nagykövete kiemelte, hogy a Nagykövetség támogatja a Szerbia idegenforgalmi kínálatát népszerűsítő ilyen és hasonló rendezvényeket, figyelembe véve, hogy a magyar polgárok keveset tudnak Szerbia turizmusáról és azokról a széleskörű lehetőségekről, amelyekkel Szerbia rendelkezik. Ez is az oka annak, hogy az idegenforgalom lemarad a Magyarország és Szerbia közötti politikai és gazdasági együttműködés mögött. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a fórum is alkalom az idegenforgalom gyakorlati bővítésére, hiszen ez az a hely, ahol az üzletemberek találkozhatnak és megvalósíthatják azt, amit megbeszéltek.

A rendezvény sikeréhez sokban hozzájárultak a magyar idegenforgalom és kamarák képviselőivel való közvetlen beszélgetések, amelyekből leszűrhető, hogy magyar részről nagy az érdeklődés Szerbia idegenforgalmi kínálata iránt. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselője tárgyalásokat kezdeményezett az RPK Kruševac elnökével egy együttműködési megállapodás megkötése céljával.

A budapesti Tökölyanum dísztermében 2018.09.07-én a belgrádi Altro Senso kvintett koncertjével megnyílt a 9. alkalommal megrendezett Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon. Az elfeledett Petar Stojanović reneszánsza című concert keretében a Magyarországon született szerb zeneszerző műveit mutatták be, aki korában a legtanultabb szerb zeneszerzőnek számított, és aki élete és munkássága leggyümölcsözőbb időszakát Szerbiában töltötte.
Akárcsak az előző években, e jelentős művelődési rendezvény szervezője a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (KDC), és jelentős segítséget nyújtottak a szerbiai intézmények, a Szerb Országos Önkormányzat, Magyarország kormánya és Szerbia Köztársaság Nagykövetsége.
A rendezvényt Vajdaság kormánya nevében Vajdaság AT művelődési titkára, Dragana Milošević nyitotta meg, kiemelve a belgrádi Altro Senso kvintett kvalitásait és jelentőségét, valamint az “elfeledett zeneszerző” Petar Stojanović művészi munkásságának kvalitásait.
A Szerb Kultúra Hónapjának rendezvénysorozatát Rade Drobac nagykövet is megnyitotta, aki kiemelte a rendezvény jelentőségét a magyarországi szerbek identitásának megőrzésében, és méltatta a KDC-t, amely kitartóan és hagyományosan szervezi ezt a nagy eseményt, remélve, hogy a következő, 10. Szerb Kultúra Hónapja külön jelentőségű lesz. Hangsúlyozta az anyaország és a diaszpóra, illetve a régióbeli szerbek egységének jelentőségét, és kiemelte, hogy a Szerbia és Magyarország közötti jó kapcsolatok milyen fontosak a magyarországi szerb közösség szempontjából, amely az elmúlt időszakban jelentősen javított helyzetén, státuszán és anyagi feltételein. Kiemelte, hogy a Tökölyanum díszterme a legjobb példa a diaszpórában és a régióban élő szerbek szeretetére és egységére, mert Sava Popović Tekelija ezt az impozáns épületet, a világon második legnagyobb és legjelentősebb szerb hagyatékot, a szerb gyerekekre hagyományozta, hogy idegenben az anyanyelvüket tanulják, Vajdaság kormánya pedig önzetlenül segített a díszterem felújításában, és visszaadta régi fényét.
A jelenlevőkhöz utolsóként Milan Đurić, a KDC igazgatója szólt, aki a rendezvény tartalmáról és szervezési problémáiról beszélt, és köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vesznek a műsorokban, és segítik a rendezvénysorozat megtartását.
Az ünnepségen David kruševáci és Lukijan budai szerb ortodox püspökök, Vera Pejić-Sutor, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke, Borislav Rus, a Budapesti Szerb Önkormányzat elnöke, valamint a magyarországi szerb intézmények más képviselői és népes publikum vett részt.

Szerbia Köztársaság Nagykövetségén 2018. június 7-én bemutatták az észak-bánáti körzet gazdasági potenciálját, külön tekintettel az ökológiai együttműködésre. A promóciót az Észak-bánáti Közigazgatási Körzet és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szervezte Szerbia Köztársaság Nagykövetségével együttműködve és annak logisztikai támogatásával.
Az üzleti találkozó előtt Rade Drobac nagykövet külön találkozott Csoltó Gáborral, a BKIK újonnan megválasztott elnökével. Azután Rade Drobac nagykövet megnyitotta az üzleti fórumot. Kiemelte, hogy a találkozó célja a két ország közötti együttműködés fejlesztése, amihez ez a találkozó jelentősen hozzájárulhat. Hangsúlyozta, hogy Szerbia Köztársaság Nagykövetsége nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy nemcsak a Szerbia és Magyarország közötti jó politikai és általános kapcsolatok fejlesztéséhez járuljon hozzá, hanem különösen a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez, ami prioritás a két ország kormányainak kapcsolatában.
Csoltó Gábor kiemelte, hogy ilyen találkozókkal kellene fejleszteni az üzleti kapcsolatokat és ezáltal a gazdaságot. Fontos tényezőként emelte ki, hogy Szerbia az EU-ba való belépés útján halad, és hogy Magyarország határozottan és barátilag támogatja a csatlakozási folyamatban.
A továbiakban az Észak-bánáti Közigazgatási Körzet községeinek (Ada, Zenta, Magyarkanizsa, Törökkanizsa, Csóka és Kikinda) képviselői videoprezentációkkal bemutatták önkormányzataik beruházási és turisztikai potenciáljait. A találkozó második részében munkajelegű megbeszélésre került sor Kismárton Ottó követ-tanácsos vezetésével. Az új kapcsolatteremtések mellett szó volt az önkormányzatok és a BKIK tagságába tartozó magyar vállalkozók közötti meglévő kapcsolatok folytatásáról és újak kialakításáról, külön tekintettel a környzetvédelemre.
Az üzleti fórum sikeréhez külön hozzájárultak a B2B beszélgetések, amelyekre a fórum második részében került sor, észak-bánáti gasztoronómiai specialitások felszolgálása mellett.

Szerbia Köztársaság Nagykövetségén Budapesten április 18-án szerb-magyar turisztikai fórumot tartottak a nagykövetség, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az Alpha Travel SEE turisztikai iroda szervezésében. A rendezvényen tíz nyugat-szerbiai turisztikai célpont került bemutatásra.
A fórumot Rade Drobac nagykövet nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a nagykövetség hosszabb ideje törekszik arra, hogy összekapcsolja a szerbiai és magyarországi vállalkozókat és idegenforgalmi szakembereket. „A nagykövetség azt szeretné, ha az ilyen rendezvényeken találkoznának az együttműködési témákkal rendelkező vállalkozók, tekintettel arra, hogy az utóbbi években a Szerbia és Magyarország közötti politikai kapcsolatok kiválóak. A gazdasági együttműködés folyamatosan fejlődik, de a turizmus területén való együttműködés még a kezdeteknél tart. Magyarországi tartózkodásom alatt megfigyeltem hogy a lehetséges magyar turisták keveset tudnak Szerbiáról, és ritkán töltik nálunk a szabadságukat. Azok pedig, akik eljönnek, elsősorban a vajdasági rokonaikat látogatják meg“, mutatott rá a nagykövet, aki kifejezte reményét, hogy a turizmus területén sikerül olyan együttműködést kialakítani, ami mindkét fél számára hasznos lesz.
Rade Drobac nagykövet mellett a rendezvényen beszélt Török György, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki úgy értékelte, hogy az ilyen és hasonló üzleti-turisztikai fórumok igen fontosak és hasznosak Szerbia bemutatására. Bornemissza Miklós, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselője kiemelte, hogy dolgozni kell a két ország közötti turisztikai együttműködés fejlesztésén, és úgy értékelte, hogy a magyar piacról hiányzik a szerb idegenforgalmi marketing. Miroslav Rađen, a Nyugat-Szerbia Idegenforgalmi Régió igazgatója pedig rámutatott, hogy Belgrád után a nyugat-szerbiai a leglátogatottabb régió a hazai és a külföldi turisták körében is.

Szerbia Köztársaság Nagykövetségén 2018. február 14-én fogadást tartottak Szerbia Államiságának napja és a Szerb Hadsereg napja alkalmából. Az ünnepségen nagy számban vettek részt a diplomáciai kar és a véderő-attaséi kar tagjai, a magyarországi állami és kulturális intézmények képviselői, a magyarországi szerb közösség és Szerb Pravoszláv Egyház képviselői, az önkormányzati elöljárók és sokan mások.
Szerbia Külügyminisztériumának államtikára, Nemanja Stevanović kiemelte, hogy a Szerbia és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok még soha nem voltak ilyen jók. Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának államtitkára, Íjgyártó István pedig megerősítette, hogy mindkét ország kész a jelenleg is kiváló kapcsolatok további fejlesztésére minden területen.
Rade Drobac, Szerbia nagykövete a nemzeti ünnep alkalmából köszöntötte a magyarországi szerb közösséget, hangsúlyozva elégedettségét a Szerbia és Magyarország közötti kapcsolatokkal, és megköszönte a vendégeknek a részvételt a Szerbia és polgárai számára jelentős ünnepnapon.
A budapesti "Nikola Tesla" szerb tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium női kórusa szerbiai zeneszámokkal járult hozzá a fogadás kellemes hangulatához, ahol szerbiai ételeket és italokat szolgáltak fel.

Budapesten tartották meg 2018. február 8-án és 9-én Szerbia Köztársaság és Magyarország kormányainak negyedik együttes ülését, Ana Brnabić és Orbán Viktor kormányfők vezetésével.
A kormányzati csúcstalálkozó előtt a szakminiszterek számos kétoldalú találkozójára került sor, amelyeken olyan konkrét támákat vitattak meg, amelyek mindkét fél számára fontosak, a két kormányfő, Ana Brnabić és Orbán Viktor pedig külön megbeszélést folytatott.
A kormányzati csúcstalálkozó, amelyen mindkét oldalról szinte valamennyi miniszter részt vett, megerősítette a két kormány közötti kifejezetten jó és baráti kapcsolatokat, mindkét fél készségét a kapcsolatok további bővítésére és fejlesztésére, Magyarország aktív támogatásának folytatását Szerbia EU-csatlakozási folyamatában, valamint a gazdasági együttműködés fejlesztésére való elszántságot, amellyel kapcsolatban külön jelentős, hogy mindkét fél kifejezte készségét, hogy Magyarország és Szerbia gazdasági együttműködése kiterjedjen Szerbia területének egészére. Külön hangsúlyt kapott Szerbia és Magyarország infrastrukturális és kommunikációs, továbbá közlekedési összeköttetéseinek megteremtése. A csúcstalálkozó keretében 10 megállapodás aláírására került sor, amelyek különböző területekre vonatkoztak, az infrastruktúrától, mezőgazdaságtól és katonai együttműködéstől kezdve a kulturális és oktatási együttműködés programjainak folytatásáig.
Mindkét fél úgy értékelte, hogy a két ország a területén élő kölcsönös kisebbségeinek érdekében rendkívül sokat tesz, és ez jelentős előrelépés ezen kisebbségek jogainak biztosításában és a kulturális jellegzetességeik és érdekeik akadálytalan kifejeződésének biztosításában.
A kormányzati csúcstalálkozó keretében egy üzleti fórumot is tartottak, azon belül pedig egy energetikai fórumot, amelyen Ana Brnabić és Orbán Viktor kormányfők is beszédet mondtak.
A látogatás végén Ana Brnabićot, Szerbia Köztársaság kormányfőjét udvariassági látogatáson fogadta Magyarország elnöke, Áder János is.

A Vajdasági Gazdasági Kamara és a Pécs-Baranyai Kerekedelmi és Iparkamara együttműködési megállapodást írtak alá 2018. január 31-én Pécsett, melynek célja az üzleti kapcsolatok és az együttműködés fejlesztése. A megállapodást a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke, Boško Vučurević és a Pécs-Baranyai Kerekedelmi és Iparkamara elnöke, Síkfői Tamás írták alá.
Az együttműködési megállapodás aláírása után Rade Drobac nagykövet és a Vajdasági GK elnöke, Boško Vučurević megnyitották a villányi régió borászatának és szőlőművelésének szentelt konferenciát. A rendezvényre a vajdasági borászok és idegenforgalmi szakemberek kétnapos villányi látogatása keretében került sor, amelyen a Vajdasági GK szervezésében mintegy negyven borász és borászattal foglalkozó idegenforgalmi szakember vett részt. A vajdasági küldöttség tagjai voltak az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Karának és a Mezőgazdasági Karhoz tartozó Szőlőtermesztő Intézet tanárai is.
Az együttműködési megállapodás aláírását és a konferenciát követően a Vajdasági GK küldöttsége és Szerbia Köztársaság Nagykövetségének képviselői ellátogattak a pécsi Oszlopos Szent Szimeon templomba, ahol Milan Erić parókus és Predrag Mandić, a Pécs-Baranyai Szerb Egyesület elnöke fogadta őket.

A nyolcadik alkalommal megrendezett „Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon” hagyományos rendezvénysorozat október 6-án ünnepélyesen véget ért a nagykövetség épületében.
A magyar állami közigazgatás, a diplomáciai kar és a Szerb Országos Önkormányzat képviselőinek jelenlétében a részvevőkhöz Nemanja Stevanović, Szerbia Köztársaság Külügyminisztériumának államtitkára szólt, aki elmondta, hogy a két ország kapcsolatai történelmük során a legmagasabb szintűek, és rámutatott, hogy ebben legnagyobb érdeme az Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke között fennálló személyes kapcsolatnak van. Kiemelte, hogy a két nép kulturális gyökerei azonosak, valamint azt is, hogy Magyarországon még 1826-ban megalapítottak számos szerb művelődési és oktatási intézményt. Nemanja Stevanović köszönetet mondott a magyar kormánynak a magyarországi szerb intézmények működéséhez nyújtott segítségért.
Fülöp Attila, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára a világhírű zeneszerzőt, Kodály Zoltánt idézte, aki azt mondta „A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi azt magának.“
Rade Drobac nagykövet kiemelte, hogy a két nép kultúra terén végzett tevékenysége a feltétele annak, hogy megőrizzék nemzeti identitásukat, továbbá hogy az élő kulturális aktivitás annak eredménye, hogy a kétoldalú kapcsolatok minden téren a legjobbak a két ország történetében.
Milan Đurić, a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ igazgatója úgy értékelte, hogy az idei rendezvény egy lépés előre, tekintettel arra, hogy egy hónapos időtartama alatt a magyarországi szerb közösség nagyszámú részvevőjét gyűjtötte össze.

A budapesti Hősök terén idén szeptember 16-án és 17-én rendezték meg a 10., jubiláris Nemzeti Vágtát. A sport- és turisztikai rendezvény keretében megrendezett lovasversenyen szerbiai részvevők is vannak, de emelett Vágta Korzó néven, a Hősök tere és a nagykövetség épületének közelében, az Andrássy úton kulturális-idegenforgalmi kiállításra is sor került.
Szerbia standján, amelyet a nagykövetség állított fel, idén először sor került a Vajdasági Napok Magyarországon rendezvényre is, amelyet Vajdaság Idegenforgalmi Szervezete, a Vajdasági Gazdasági Kamara és Szerbia budapesti nagykövetsége szerveztek. A Vágta Korzónak többezer magyarországi és külföldi látogatója volt, akiknek így alkalmuk nyílt megismerkedni Vajdaság gazdag idegenforgalmi és gasztronómiai kínálatával és minőségi borfajtáival is, a futaki tamburások alkalmi zenéjének kíséretében.

A szerb-magyar üzleti és idegenforgalmi fórum keretében Szerbia Köztársaság Nagykövetségén szeptember 15-én a hajós turizmusról is tartottak egy konferenciát, amelynek célja a Szerbia, Magyarország és Szlovákia közötti együttműködés fejlesztése volt, külön tekintettel a dunai hajós turizmusra, a folyami hajóutakra. A konferenciát a Vajdasági Gazdasági Kamara, a Budapesti Kerekedelmi és Iparkamara és Szerbia Köztársaság Nagykövetsége szervezték.
A rendezvényen kiemelték, hogy a Dunamente hatalmas kapacitásával és értékeivel nagy lehetőségeket ad a régió turizmusának fejlesztésére. Tekintettel arra, hogy a Duna nagy lehetőségeket kínál a vízi közlekedésre, hajós és partmenti turizmusra, a konferencia nagy érdeklődést váltott ki, és több mint 30 szerbiai, magyarországi és szlovákiai szakember vett rajta részt. A találkozón elfogadott megállapítások jó alapot képeznek a további együttműködésre úgy a hajós turizmus, mint általában a turizmus terén.

Szerbia Köztársaság Nagykövetségén szeptember 15-én Budapesten szerb-magyar üzleti és idegenforgalmi fórumot tartottak, amelyen több mint száz üzletember vett részt. A rendezvény szervezői a Vajdasági Gazdasági Kamara és a Magyar-Szerb Üzleti Tanács voltak, a nagykövetség logisztikai támogatásával. A fórum célja Vajdaság AT gazdasági és idegenforgalmi lehetőségeinek bemutatása volt, továbbá a szerb-magyar gazdasági együttműködés élénkítése.
A fórumot Igor Mirović, Vajdaság AT kormányának elnöke nyitota meg, aki kiemelte, a találkozó jó alkalom arra, hogy gyakorlati értelemben is fejlesszék Szerbia és Magyarország jó kapcsolatait, hogy az üzletemberek találkozzanak és közös beruházásokat valósítanak meg Magyarországon és Szerbiában.
Rade Drobac nagykövet, a rendezvény házigazdája, rámutatott, hogy a két ország együtműködése az elmúlt időszakban felívelő pályán van, de még mindig nincs kihasználva minden lehetőség.
A jelenlevőkhöz szóltak Boško Vučurević, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke, Wolf László, a Magyar-Szerb Üzleti Tanács elnöke, Nataša Pavlović, Vajdaság Idegenforgalmi Szervezetének igazgatója, Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja és Jójárt Miklós, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója.
Az üzleti fórum sikeréhez külön hozzájárultak az előadásokat követő B2B beszélgetések. A magyar üzletembereket elsősorban a mezőgazdaság és élelmiszeripar, építőipar, energetika és informatikai technológiák, a vendéglátóipar, folyami turizmus, fémipar, szállodaipar és banki szolgátatások ágazatai érdekelték.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság elnöke a Zentai csata 320. évfordulója alkalmából szeptember 11-én Zentán találkozott Áder Jánossal, Magyarország elnökével.
A két küldöttség találkozója során Vučić elnök köszönetet mondott Magyarországnak Szerbia európai integrációs útjának támogatásért, és elégedettségének adott hangot Szerbia és Magyarország kapcsolatainak eredményes fejlődéséért, kiemelve a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak magas szintjét. „Szerbia és Magyarország kapcsolatainak stabilitása és eredményes fejlődése mindkét ország számára prioritás. Idén januártól júliusig az árucsere-forgalom elérte a 818,7 millió eurót, ami arra utal, hogy mindkét országban erősödött az üzleti bizalom”, mutatott rá Vučić elnök. Kiemelte, hogy Szerbiában kedvező és ösztönző a befektetői környezet, valamint hogy várják a magyar befektetéseket és a magyar cégeket a közös projektekben. Hozzátette, hogy szorosabb együttműködés lehetséges az infrastruktúra, közlekedés, energetika, mezőgazdaság, vízgazdálkodás, telekommunikáció, turizmus és határmenti együttműködés terén.
Áder János kiemelte, hogy a kétoldalú kapcsolatok a legmagasabb szinten vannak, továbbá hogy a politikai párbeszéd és a két ország vezetőinek személyes kapcsolatai folyamatosan fejlődnek, hangsúlyozva,hogy a kapcsolatok fejlesztése nagymértékben Aleksandar Vučić elnök érdeme. „Magyarország támogatja Szerbia belépését az EU-ba és készen áll arra, hogy a csatlakozási tárgyalásokban szerzett tapasztalatait átadja Szerbiának”, emelte ki Magyarország elnöke.
A találkozó után Aleksandar Vučić és Áder János koszorút helyeztek el a Zentai csata emlékhelyén.

Nagyszámú vendég jelenlétében szeptember 8-án Budapesten, a Művészetek palotájában megnyitották a Szerb Kultúra Hónapját Magyarországon. Szerbia kormánya nevében az ünnepségen részt vett Vladan Vukosavljević, művelődési és tájékoztatási miniszter, aki kiemelte, hogy a Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon nagy és jelentős rendezvény, amely során a magyar közönség megismerheti a szerb kultúra legszebb elemeit. Kiemelte, hogy a szerb kulturális tér meghaladja az államhatárokat, amint a magyar is kívül terjed a saját országhatárain, ahol is összefonódnak és mély nyomokat hagynak. A rendezvényen a magyar kormány képviseletében Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár elégedettségének adott hangot a jelentős rendezvény megnyitóján való részvételért, kiemelve, hogy az elmúlt években “a szerb-magyar kapcsolatok legpozitívabb időszakát éljük”. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek mindkét államban kulcsfontosságú tényezői a jó kétoldalú kapcsolatoknak. Értékelése szerint a Szerb Kultúra Hónapja hozzájárul a két nép barátságának erősítéséhez és azt tanúsítja, hogy békében és barátságban élhetnek egymás mellett. A Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ igazgatója, Milan Đurić, aki egyben a Szerb Kultúra Hónapjának szervezője is, röviden kiemelte a rendezvény jelentőségét a szerb nemzeti identitás megőrzésében.
A Szerb Kultúra Hónapját a Kolo néptánc- és népzenei együttes nyitotta meg, A hagyomány energiája című előadással. A rendezvényen részt vettek Rade Drobac, Szerbia budapesti nagykövete, a Szerb Országos Önkormányzat magas rangú tisztségviselői, külföldi diplomaták és nagyszámú közönség.
A Szerb Kultúra Hónapjának rendezvényei 2017. október 10-ig tartanak.

Magyar-szerb turisztikai üzleti találkozót tartottak Szgeden szeptember 1-én a Vajdasági Gazdasági Kamara és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövetségének támogatásával. A találkozó célja a vajdasági turisztikai kínálat bemutatása volt, továbbá Csongrád megyei vállalkozókkal való kapcsolatteremtés.
Rade Drobac, Szerbia magyarországi nagykövete kiemelte, hogy bár a két ország közötti politikai kapcsolatok nagyon jók és a kereskedelmi forgalom is bővül évről évre, a két ország közötti turisztikai együttműködés nem kielégítő, mert e téren nincsenek kihasználva az objektív fejlődési lehetőségek. Éppen ezért a szerbiai turizmus promóciójára rendkívül jelentősek az idegenforgalmi találkozók, emelte ki Drobac nagykövet.
A rendezvényen felszólalt Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Solymos László, szegedi alpolgármester, és Bojana Miljuš, a Vajdasági Gazdasági Kamara főtitkár-helyettese is.

Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén március 4-én a nagykövetség és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szervezésében szerb-magyar üzleti fórumot szerveztek. A cél Szerbia turisztikai kínálatának bemutatása, a kapcsolatteremtés,a jövőbeni gazdasági és turisztikai együttműködés kiépítése mellett magyarországi partnerek felkutatása volt szerbiai turisztikai utazásokhoz.
Bevezetőt Rade Drobac nagykövet és dr. Kiss Zoltán, a BKIK elnöke mondtak.
Rade Drobac nagykövet elmondta, hogy az üzleti fórumot a jó politikai viszonyok közepette megvalósuló gazdasági és turisztikai együttműködésnek szentelik. Hangsúlyozta, Szerbia nagykövetsége maximális erőfeszítéseket tesz a Szerbia és Magyarország közötti jó kapcsolatok fejlesztésére, és külön a gazdasági kapcsolatok mélyítésére. Kiemelte, hogy a nagykövetség részt vesz minden gazdasággal kapcsolatos találkozón, ösztönzi a magyar vállalkozók érdeklődését szerbiai vállalkozókkal való együttműködésre, és ennek érdekében szervez hasonló találkozókat a nagykövetségen.
A turisztikai együttműködési lehetőségekről és a szerbiai idegenforgalmi kínálatról Bornemisza Miklós, a BKIK turizmus és vendéglátás osztályelnöke, Pavle Počuč, vajdasági gazdasági és turisztikai titkárhelyettes, Kismárton Ottó követ-tanácsos, Nataša Pavlović, Vajdaság Idegenforgalmi Szervezetének igazgatója, valamint a vajdasági turisztikai szervezetek és ügynökségek képviselői beszéltek.
A kellemes hangulathoz a kikindai Gusle Akadémiai Néphagyományőrző Társaság rövid koncertje járult hozzá.
A szerb-magyar üzleti fórumon a szerbiai kulturális, társadalmi és gazdasági, de különösképpen turisztikai lehetőségek bemutatására került sor.

Szerbia Államiságának napja és a Szerb Hadsereg napja alkalmából 2017.02.14-én Szerbia Köztársaság Nagykövetségén Budapesten hagyományos fogadást tartottak, melyen nagy számban vettek részt a magyarországi állami intézmények képviselői, a diplomáciai kar és a véderő-attaséi kar tagjai, a magyarországi szerb közösség és Szerb Pravoszláv Egyház tagjai.
A vendégeket Rade Drobac nagykövet köszöntötte, hangsúlyozva a Szerbia által tavaly elért legfontosabb eredményeket, amelyek közül kiemelte az ország gazdasági stabilizálását és a Magyarországgal való bilaterális együttműködés fejlesztését, amihez hozzájárultak a két ország magas rangú tisztségviselőinek kiváló személyes kapcsolatai, amit a legjobban tanúsítanak a két kormány rendszeres közös ülései, amelyet sorrendben immár három éve megtartanak. Kiemelte, a jó bilaterális kapcsolatokat a kereskedelmi együttműködés folyamatos növekedése kíséri, továbbá a mind fejlettebb együttműködés az infrastrukturális projektumok terén. Elégedettségének adott hangot, amiért mindkét oldalon sokat tettek a kisebbségi közösségeket terhelő kérdések megoldásáért, és külön kiemelte annak jelentőségét, hogy az elmúlt egy évben a magyar fél konkrét döntéseket hozott a magyarországi szerb közösség számára fontos kérdések megoldása érdekében.
Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma nevében Szabó László miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár köszöntötte a vendégeket. Rámutatott a két nemzet közelségére, kiemelve a közös ünnepeket. A bilaterális együttműködés pozitiv alakulásáról szólva hangsúlyozta a gazdaság terén való együttműködés fejlesztésének jelentőségét és rámutatott a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítésének jelentőségére. A migrációs politika kapcsán úgy értékelte, hogy a magyar-szerb együttműködés elengedhetetlen, és pozitivan méltatta a magyaroszági szerb nemzeti kisebbség jelentőségét és helyzetét, akárcsak a szerbiai magyarságét is.
A fogadás folytatásában a budapesti  "Nikola Tesla" szerb tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium kórusa előadta az  "Ez Szerbia" című dalt.

A Szerbia Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztárasaság Kormánya között Rigában 2016. november 5-én aláírt, a magánútlevéllel rendelkezők számára való vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetésére vonatkozó megállapodás 2017. január 15-én lép életbe.
Attól a naptól kezdve Szerbia Köztársaság és a Kínai Népköztársaság magánútlevéllel rendelkező állampolgárainak joguk van a másik ország területére vízum nélkül belépni, átutazni rajta, vagy ott tartózkodni, a belépéstől számított legtöbb 30 (harminc) napon keresztül.

Szerbia és Magyarország kormányainak harmadik együttes ülését Nišben tartották november 20-án és 21-én, amikor is mindkét fél úgy értékelte, hogy a bilaterális kapcsolatok soha nem voltak jobbak, és kifejezték szándékukat a kapcsolatok további fejlesztésére.
A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vučić, Szerbia kormányfője kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatai őszinték és barátiak, politikai értelemben a lehető legjobbak, és a cél, hogy a kapcsolatok gazdasági téren is bővüljenek. Vučić kormányfő elmondta, hogy magyar kollégájával a magyar befektetők bevonzásáról is beszéltek, és pedig nemcsak Vajdaságba, hanem Szerbia más részeibe is, emellett Magyarország is érdekelt a Szerbiából érkező befektetők iránt.
Vučić kormányfő köszönetet mondott Magyarországnak Szerbia európai integrációjának támogatásáért. Úgy értékelte, hogy Szerbia kapcsolata a szerbiai magyarsággal nagyon jó, és hogy Magyarország viszonya az ottani szerb közösséghez ugyanilyen jó.
Orbán Viktor, Magyarország kormányfője elmondta, hogy országa kész beruházni Szerbiában, mégpedig olyan területeken, amelyek mindkét fél érdekeit szolgálják. Hozzátette, hogy elemzéseik szerint Szerbia nagy fellendülés előtt áll, és a külföldi befektetőknek jelentős lehetőségeket kínál. Kiemelte, hogy Szerbia stabilitása kulcsfontosságú az egész Közép-Európa, így Magyarország stabilitása szempontjából is, ezért támogatják Szerbia minden olyan lépését, amely a terrorizmus ellen irányul és Szerbia biztonságának megőrzését szolgálja. A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban Orbán Viktor megállapította, hogy Szerbia kisebbségpolitikája meghaladja az európai normákat.
A szerb-magyar kormányzati csúcs alkalmából Nišben a Szerb Gazdasági Kamara és a Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezésében magyar-szerb üzleti fórumot is tartottak, amelyen mintegy 250 vállalkozó vett részt 170 cég képviseletében.

A Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon elnevezésű hagyományos rendezvénysorozat, melyet idén hetedik alkalommal rendezett meg a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (KDC) a Szerb Országos Önkormányzat védnökségével, október 10-én ünnepélyesen véget ért Szerbia Köztársaság Nagykövetségén. A jelenlevőket házigazdaként Rade Drobac nagykövet, majd Aleksandar Vulin, Szerbia munkaügyi, foglalkoztatási, harcos- és szociálisügyi minisztere és Szabó László, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterének helyettese köszöntötte, akik jelenlétükkel külön emelték az esemény fényét. Végül Milan Đurić, a KDC igazgatója és a Szerb Kultúra Hónapjának szervezője szólt a jelenlevőkhöz. A vendégek között volt Nenad Ivanišević, Szerbia munkaügyi, foglalkoztatási, harcos- és szociálisügyi minisztériumának államtitkára, a magyar államigazgatás magas rangú képviselői, a diplomáciai kar, a Szerb Országos Önkormányzat és a szerb közösség képviselői.
Az ünnepélyes záróesten a Nagykövetségen tartott alkalmi műsor keretében a Vujicsics Együttes adott elő válogatást, majd alkalmi fogadás következett a magyarországi szerb tamburazenekar kíséretében.

Ivica Dačić, Szerbia első miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere október 2-án és 3-án Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott Magyarországon. A Szijjártó Péter házigazdával való találkozón kiemelte a bilaterális kapcsolatok stabil és folyamatos fejlesztésének jelentőségét. Megállapodás született arról, hogy a két kormány együttes ülését 2016. november 20-21. tartják meg Nišben. A magyar fél ismételten kinyilvánította határozott támogatását Szerbia EU-tagságához, továbbá újabb tárgyalási fejezetek, elsősorban az 5., 20., 25. és 26. tárgyalási fejezet megnyitásához. Szijjártó Péter miniszter kiemelte, hogy Magyarország húsz rendőrrel támogatja Szerbia déli határainak, a szerb-macedón és szerb-bolgár határnak a védelmét. Ivica Dačić megköszönte, hogy szerbiai fiatal diplomatáknak lehetőségük van Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumában EU-integrációs képzésen részt venniük, és felajánlotta hogy Szerbia Külügyminisztériumában egy magyar diplomatát fogadnak továbbképzésre.
Ivica Dačić külügyminiszter találkozott Orbán Viktor magyar kormányfővel is, akivel a kétoldalú kapcsolatokról és a regionális stabilitásról beszélgettek, minek során a magyar kormányfő kiemelte, hogy országa teljes mértékben támogatja Szerbiát az EU-csatlakozási folyamatban.
Ivica Dačić Szerbia budapesti nagykövetségén találkozott a magyarországi szerb közösség képviselőivel is, akik elégedettségüknek adtak hangot a legutóbbi közös kormányülés óta bekövetkezett fejlemények kapcsán, és kiemelték a magyarországi szerb kisebbség helyzetével kapcsolatos, egyeztetett, konkrét projektumok megvalósításának szükségességét.

Szerbia Köztársaság Nagykövetségén tartották szeptember 30-án Verica Rakočević ismert szerb divattervező kollekciójának bemutatóját, amelyre a Szerb Kultúra Hónapja rendezvénysorozat keretében került sor, és amely a jelenlevők körében nagy érdeklődést váltott ki. A meghívottak között volt a magyarországi szerb közösség számos tagja, a diplomáciai kar képviselői (elsősorban a nagykövetek feleségei), a magyarországi divatvilág legtekintélyesebb stílusszakértői és divattervezői, valamint a magyarországi szerb média képviselői.
A jelenlevőket a Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ képviseletében Dijana Đurić köszöntötte, aki a szerb divat magyarországi bemutatásáért köszönetet mondott a divattervezőnek és Szerbia Nagykövetségének, és kiemelte, hogy a vezető szerb divattervező legújabb, „No limit” elnevezésű kollekciója a Szerb Kultúra Hónapja magyarországi rendezvénysorozatának egyik legkiemelkedőbb eseménye. A divatbemutató után alkalmi fogadásra került sor.

A Szerb Kultúra Hónapja elnevezésű hagyományos rendezvénysorozatot, melyet a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ szervez, idén szeptember 10-én Deszken nyitották meg. Szerbia kormányát Nenad Ivanišević, Szerbia munka-, foglalkoztatás-, harcosügyi és szociálisvédelmi minisztériumának államtitkára képviselte, és a megnyitón részt vettek Rade Drobac, Szerbia magyarországi nagykövete és Király László, Deszk polgármestere is.
A nagyszámű részvevő és közönség jelenlétében a Szerb Kultúra Hónapja ajvárbemutatóval, továbbá a Magyarországról és a régióból érkező folklórcsoportok bemutatójával kezdődött. A zenei kíséretet a svilajnaci Mladenović zenekar szolgáltatta.
A Szerb Kultúra Hónapjának rendezvénysorozata idén október 10-ig tart, és felöleli a szerb kultúra, hagyományok és kortárs alkotóművészet minden szegmensét.
További információk és a Szerb Kultúra Hónapjának programja a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ honlapján olvashatók.

Aleksandar Vučić, Szerbia Köztársaság kormányfője szeptember 5-én Belgrádban találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A találkozó után Szerbia kormányfője kiemelte, hogy a két ország közötti bilaterális együttműködés mind jobb, és tájékoztatott, hogy megegyeztek arról, hogy az év végéig ismét megrendezik a két kormány együttes ülését, valószínűleg valahol Szerbia központi részén. Kiemelte, hogy megállapodtak arról is, hogy az együttműködést minden téren fokozzák, és ennek érdekében külön munkacsoportot alakítanak. Rámutatott, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekszik, és az előző évhez képest a növekedés 12,7 százalékos. Vučić kormányfő kiemelte, hogy beszélgetőtársával megegyeztek arról is, hogy a két ország közös stratégiát készít a jövőre vonatkozóan.
Orbán Viktor elmondta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Szerbia uniós integrációját, és nem fogadja el, hogy bárki bármilyen okból blokkolja Szerbia csatlakozását az EU-hoz. Kiemelte, hogy ebben csak az számít, hogy egy ország milyen teljesítményt ért el a csatlakozási folyamatban. Elégedettségének adott hangot amiatt, hogy a Szerbiában élő magyaroknak lehetőségük van rendezett körülmények között, és a szerbekkel jó viszonyban élni. Hozzátette, hogy Magyarország is arra törekszik, hogy a Magyarországon élő szerbeknek azonos körülményeket biztosítson, és úgy értékelte, hogy a két ország együttműködése igazi példája a rendezett viszonyoknak Európában.

Jadranka Joksimović, EU-integrációért felelős, tárca nélküli miniszter Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter meghívására augusztus 31-én hivatalos látogatáson tartózkodott Budapesten. Ennek során külön találkozott Szijjártó Péter miniszterrel, és Takács Szabolccsal, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárával.
Jadranka Joksimović a beszélgetések során megköszönte Magyarországnak a Szerbia EU-integrációs útján nyújtott őszinte támogatást, és kifejezte meggyőződését, hogy az év végéig még néhány tárgyalási fejezet megnyitására sor kerül. Rámutatott annak szükségességére is, hogy a két ország együtt pályázzon a határmenti együttműködésre szánt EU-forrásokra. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a magyar nemzeti kisebbség bekapcsolódjon Szerbia politikai életébe, és úgy ítélte meg, hogy helyzetük a jövőben is javulni fog. A két kormány következő együttes ülését az együttműködés fejlesztése iránti készségként értékelte. A regionális helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy Szerbia nem fog hozzájárulni a feszültség növeléséhez, és tartózkodni fog a nyilatkozatoktól, ám az EU-tagállamoknak jóval nagyobb a felelősségük a regionális feszültségek csillapításában.
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter bejelentette,hogy hamarosan újabb határákelőhely nyílik a két ország között, majd még egy 2020-ig. A szerbiai magyar nemzeti kisebbségről szólva kifejezte Magyarország köszönetét, amiért Aleksandar Vučić kormányfő úgy döntött, hogy a VMSZ köztársasági és tartományi szinten is a hatalom része legyen.

Szerbia és Magyarország kormányközi kisebbségi vegyes bizottsága öt év szünet után, újra megkezdte munkáját 2016. április 4-én, Szabadkán. A bizottság ötödik ülését a testület társelnökei, Nenad Ivanišević, Szerbia munka-, foglalkoztatás-, harcosügyi és szociálisvédelmi minisztériumának államtitkára és Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztosa nyitotta meg. A bizottság munkáját üdvözölte Aleksandar Vulin, Szerbia munka-, foglalkoztatás-, harcosügyi és szociálisvédelmi minisztere és Pásztor István, Vajdaság AT Képviselőháza és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, akik kiemelték, hogy a kétoldalú kapcsolatok rendkívül jól fejlődtek, továbbá a magyarországi szerb és a szerbiai magyar kisebbség érdekében eredményes munkát kívántak a bizottságnak.
A két ország kisebbségjogi kérdéseinek sokoldalú elemzése után a bizottság társelnökei, Nenad Ivanišević és Kalmár Ferenc aláírták a közös jegyzőkönyvet, amely a további munka alapját képezi majd a szerbiai és magyarországi nemzeti kisebbségek élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében.
Az ülésen megegyezés született arról, hogy a munkát szűkebb körben folytatják majd annak érdekében, hogy összehangolják azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan nem volt teljes egyetértés, és amelyek a jegyzőkönyvbe mellékletként kerülnek majd be.
A bizottság munkája baráti hangulatban folyt, egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásával.

Aleksandar Vulin, Szerbia munka-, foglalkoztatás-, harcos-ügyi és szociálisvédelmi minisztere és Nenad Ivanišević államtitkár március 19-én munkajellegű látogatást tett Magyarországon. Tartózkodásuk alatt több találkozójuk volt Budapesten és Szentendrén az Országos Szerb Önkormányzat, a Szerb Pravoszláv Egyház és az ELTE Bölcsészettudományi Kara Szerb Nyelvi Tanszékének képviselőivel.
A találkozókra a Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság ülésének előkészületei keretében került sor, amelynek tervezett időpontja és helyszíne április 4., Szabadka. A magyarországi szerbek képviselőinek most alkalmuk nyílt a miniszterrel megismertetni a magyarországi szerb nemzeti kisebbség megoldatlan kérdéseit.
A találkozók után Vulin miniszter és Ivanišević államtitkár részt vettek egy jótékonysági előadáson, amelyet a budapesti Nikola Tesla szerb óvoda, általános iskola, gimnázium és diákotthon diákjai és tanárai készítettek, ahol csatlakozott hozzájuk Pásztor István, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke is.

A magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság 8. ülését március 17-én és 18-án tartották Budapesten. Az ülésen megállapodtak a két ország kereskedelmi és gazdasági együttműködésének fejlesztését szolgáló közös tevékenységről, valamint arról is, hogy a bizottság következő ülését 2017-ben tartják meg Belgrádban. Mindkét fél kifejezte készségét, hogy folytassa az intenzív munkát a kétoldali gazdasági kapcsolatok bővítése és mélyítése érdekében.
A plenáris ülést követően Snežana Bogosavljević-Bošković, szerbiai mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter, aki egyben a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság szerbiai társelnöke, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, a bizottság magyarországi társelnökével aláírta a bizottsági ülés jegyzőkönyvét. Szándéknyilatkozatot írtak alá az egészségügyi és gyógyszeripari együttműködés fejlesztésére a 2015-2020 közötti időszakra vonatkozóan, valamint szándéknyilatkozatot a turizmus fejlesztésére is.
Budapesti tartózkodása alatt Bogosavljević-Bošković miniszter találkozott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel is, akivel a mezőgazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak. A program keretében ellátogatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarába is, ahol megbeszélést folytatott Györffy Balázs kamarai elnökkel.
A gazdasági vegyes bizottság ülése mellett sikeresen megrendezésre került a szerb és magyar vállalkozók üzleti fóruma is, amelyet a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorra fókuszálva a Szerbiai Gazdasági Kamara és a Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezett.

Szerbia Államiságának napja és a Szerb Hadsereg napja alkalmából 2016.02.18-án Szerbia Köztársaság Budapesti Nagykövetségén hagyományos fogadást tartottak, melyen nagy számban vettek részt a magyarországi állami intézmények képviselői, a diplomáciai kar és a véderő-attaséi kar tagjai, a magyarországi szerb közösség és Szerb Pravoszláv Egyház tagjai.
A vendégeket Rade Drobac nagykövet köszöntötte, hangsúlyozva a Szerbia által tavaly elért legfontosabb eredményeket is, külön kiemelve az EU-val való csatlakozási tárgyalások első fejezeteinek decemberi megnyitását. Kiemelte, hogy a regionális együttműködés és a szomszédokkal való együttműködés prioritás Szerbia külpolitikájában, a Magyarországal való kétoldali kapcsolatok pedig tavaly tovább fejlődtek. Ezt tanúsítják a két ország vezetőinek magas rangú találkozói, továbbá a különböző témákról való nyílt, barátságos párbeszéd, beleértve a kisebbségeket is. Kiemelte, hogy a jó kétoldali kapcsolatokat a kereskedelmi forgalom növekedése kíséri, a gazdasági együttműködés mellett pedig, Kínával együtt, a régió egyik legnagyobb infrastrukturális projektjében is együttműködnek, a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításában. Kifejezte elégedettségét, amiért az utóbbi években kölcsönösen sokat tettek a kisebbségi közösségek problémáinak megoldásáért, külön hangsúlyozva annak jelentőségét, hogy a magyar fél konkrét lépéseket tett a magyarországi szerb kisebbség számára fontos kérdések megoldása érdekében.
A fogadáson részt vett Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere is, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nevében pedig Csutora Zsolt, a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a vendégeket. Úgy értékelte, hogy a két ország bilaterális kapcsolatai történelmileg a legmagasabb ponton vannak, és rámutatott a stratégiai együttműködés további fejlesztésének fontosságára. Kiemelte, hogy Magyarország a jövőben is erőteljesen támogatja, hogy Szerbia Köztársaság mielőbb az európai országok családjának tagjává váljon, mert a magyar kormány prioritása a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése.

Maja Gojković, Szerbia Köztársaság Népképviselőházának elnöke november 18-án és 19-én hivatalos és baráti látogatáson tartózkodott Magyarországon Kövér László, az Országgyűlés elnökének meghívására. A Kövér Lászlóval folytatott beszélgetés során megállapították, hogy a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése folyamatos az együttműködés számos, mindkét fél számára fontos területén, valamint bővült a gazdasági együttműködés.
Maja Gojković, Szerbia Népképviselőházának elnöke és Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke tartalmas beszélgetést folytatott az aktuális helyzetről és a két állam kapcsolatainak jövőbeni fejlesztéséről, mely után elégedetten szögezték le, hogy a két ország kapcsolatai a történelem során még soha nem voltak ilyen jók, és hogy nincsenek nyitott kérdések. Úgy értékelték, hogy a látogatás és a beszélgetések baráti és nyílt légkörben zajlottak, és megerősítették a Szerbia Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésének pozitív tendenciáját.
Látogatása során Maja Gojković találkozott az Országgyűlés magyar-szerb baráti tagozatának tagjaival is.

A Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (KDC) által az Országos Szerb Önkormányzat védnökségével hatodik alkalommal megszervezett Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon elnevezésű hagyományos rendezvénysorozat ünnepélyes záróeseményére október 15-én Szerbia Köztársaság Nagykövetségén került sor. A magyar állami közigazgatás, a diplomáciai kar és a szerb közösség jelenlevő, számos tagját házigazdaként Rade Drobac nagykövet köszöntötte. Ezt követően Igor Bečić, Szerbia Népképviselőházának alelnöke és Paulik Antal, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője mondott üdvözlő beszédet. Végül Milan Đurić, a KDC igazgatója és a Szerb Kultúra Hónapjának szervezője szólt a jelenlevőkhöz, kiemelve a rendezvény jelentőségét a magyarországi szerbek identitásának megőrzésében és a két ország együttműködésében.
A rendezvénysorozat megszervezését Szerbia Köztársaság Művelődési és Tájékoztatási Minisztériuma, a diaszpórával és a régióban élő szerbekkel való együttműködésben illetékes hivatal és Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.

Szerbia Köztársaság miniszterelnöke, Aleksandar Vučić július 1-jén hivatalos látogatáson volt Budapesten, ahol megtartották a szerb és magyar kormány együttes ülését is. A látogatás keretében Szerbia kormányfőjét fogadta Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is, akivel a bilaterális kapcsolatokról, az EU-integrációs folyamatról, továbbá az energetikai és infrastrukturális együttműködésről beszélgettek.
A két kormány együttes ülése keretében Vučić kormányfő tárgyalt házigazdájával, Orbán Viktor magyar kormányfővel is.
Az együttes kormányülést követően aláírásra került négy megállapodás is, a infrastrukturális, külügyi, EU-integrációs és oktatási együttműködésre vonatkozóan.
Magyarország és Szerbia kormányfői, Orbán Viktor és Aleksandar Vučić közös sajtótájékoztatót tartottak, amelyen a szerb kormányfő úgy értékelte, hogy a két ország kapcsolatai az újabbkori történelemben most a legjobbak, kiemelte, hogy a kapcsolatok stabilitásának megőrzése Szerbia elsődleges érdeke, és bejelentette, hogy a két ország együttműködik majd a megnövekedett számú migránsok okozta problémák megoldásában. Szerbia miniszterelnöke elmondta azt is, hogy Orbán Viktorral tárgyaltak a közös infrastrukturális projektekről, valamint a magyar vállalkozók szerbiai, és a szerb vállalkozók magyarországi beruházásairól. (bővebben Szerbia kormányának honlapján.)
Az együttes kormányülést megelőzően, június 30-án Szerbia, Ausztria és Magyarország belügyminiszterei Budapesten egyetértési nyilatkozatot írtak alá, amely tartalmazza azokat a konkrét lépéseket, amelyeket a három ország tesz az illegális migráció megfékezésére.

Szerbia Népképviselőháza Külügyi Bizottságának küldöttsége, élén Aleksandra Đurović-tyal, május 4-én és 5-én hivatalos látogatáson járt a magyar Országgyűlésben, Németh Zsoltnak, a Külügyi Bizottság elnökének meghívására.
A küldöttség tárgyalt a Külügyi Bizottság tagjaival, az Országgyűlés magyar-szerb baráti tagozata tagjaival és Gulyás Gergellyel, az Országgyűlés alelnökével. A beszélgetések során megerősítették, hogy a két ország közötti bilaterális kapcsolatok rendkívül jók, és hogy a magyar országgyűlési képviselők támogatják Szerbia európai integrációs törekvéseit. A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy az intenzív parlamenti együttműködés hozzájárulhat a kapcsolatok fejlesztéséhez a gazdasági együttműködés, a kultúra, a határbiztonság terén, továbbá a nemzeti kisebbségek összekötő szerepéről a két állam és a két nép között.
A tárgyalások során szó volt az együttműködési lehetőségekről a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a határon átnyúló együtműködés, az új határátkelők megnyitása és az energiügyek terén. A felek támogatták a kormányközi kisebbségügyi vegyesbizottság munkájának újrakezdését, továbbá a külügyi bizottságok közötti együttműködés rendszerességét, és váltakozó helyszínű évenkénti találkozókról egyeztek meg.

Dr. Janko Veselinović, Szerbia Népképviselőháza külügyi bizottsága küldöttségének tagja, a diaszpórában és a régióban éló szerbek bizottságának elnökeként május 4-én Budapesten találkozott a Szerb Országos Önkormányzat (SZOÖ) képviselőivel.
A beszélgetés során szó volt azokról az aktuális problémákról, amelyekkel a magyarországi szerb kisebbség szembesül, közöttük az anyanyelvi tájékozódási nehézségekről, amelyek a „Srpski ekran” nevű tévéműsor sugárzásában bekövetkezett módosítások miatt következtek be, a szerb színház finanszírozásáról és a Szerb Pravoszláv Egyház vagyonának visszaszármaztatásáról. Az Országos Szerb Önkormányzat képviselői sürgették a diaszpórával és régióban élő szerbekkel foglalkozói iroda igazgatójának mielőbbi kinevezését, mert véleményük szerint ezzel leküzdhetőek lennének a diaszpórában és a régióban élő szerbek és az anyaország között fennálló kommunikációs problémák.
A SZOÖ képviselői kiemelték annak szükségességét is, hogy mielőbb felújítsák a Kisebbségvédelmi vegyes bizottság munkáját, mert az nyújt hivatalos lehetőséget arra, hogy a két ország és a kisebbségek képviselői megtárgyalják problémáikat és jegyzőkönyvet írjanak alá, ami kötelezi őket a megbeszéltek megvalósítására.

Pécsett május 3-án ünnepelyes kretek között felszentelték a Szent Andronikoszról és Júniáról elnevezett templomot és megnyílt a Szerb Pravoszláv Egyház Múzeuma. Több mint száz év után ez az első szerb pravoszláv templom, amely Magyarroszág területén épült.
Az ünnepi istentiszteletet Irinej pátriárka vezette, Lukiján, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye püpöke, a Temesvári Szerb Ortodox Egyházmegye adminisztrátora, és Siluan gyulai román pravoszláv püspök kíséretében. A felszentelésen részt vettek Szerbia Köztársaság és Magyarország magas rangú képviselői, és mintegy 400 pravoszláv hívő Pécsről, Magyarország más területeiről és Baranya horvátországi részéről. Irinej pátriárka az istentisztelet végén a megjelentek előtt kiemelte a templomépítés jelentőségét olyan időkben, amikor máshol rombolják őket. A templomépítés a barátságról és a békéről tanúskodik, a háborúkkal és harcokkal szemben. Hangsúlyozta a magyarországi szerb és a szerbiai magyar kisebbség híd-szerepét a szerb és a magyar nép összekapcsolásában.
Az alkalmi ünnepségen többek között felszólalt Radoslav Pavlović, Tomislav Nikolić szerb elnök különmegbizottja, és Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.
A templom felszentelését követően ünnepélyesen megnyitották a baranyai egyháztörténeti tárgyakat bemutató múzeumot, amelyet a Szerb Pravoszláv Egyház korábbi kápolnájában rendeztek be.

Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke április 16-án és 17-én hivatalos látogatást tett Szerbia Köztársaságban. Ezalatt külön találkozott Tomislav Nikolić elnökkel, Aleksandar Vučić kormányfővel, Maja Gojković népképviselőházi elnökkel és Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével. Szerbia Köztársaság kormányának elnöke, Aleksandar Vučić és a magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László úgy értékelték, hogy a két ország politikai kapcsolatai az elmúlt évtizedekben a legmagasabb szinten vannak, aminek nagy jelentősége van mindkét ország szempontjából. A beszélgetésben leszögezték, hogy lényegi előrelépés történt a múltbeli nyitott kérdések rendezésében. Vučić kormányfő kiemelte, hogy Szerbiában nagy tisztelet övezi a magyar nemzeti kisebbséget, és az a magyarországi szerb nemzeti kisebbséggel együtt hidat képez a két ország közötti együttműködésben. Megköszönte Magyarország támogatását Szerbia EU-integrációs folyamatában, és áttekintették annak lehetőségeit, hogyan növelhető a két ország közötti gazdasági és energetikai együttműködés. Megállapították, hogy még van kiaknázatlan lehetőség, és hogy a Belgrád és Budapest közötti, kínai támogatással épülő gyorsvasút további ösztönzés lesz az együttműködésre.
Maja Gojković, Szerbia Népképviselőházának elnöke kiemelte, hogy Magyarország olyan ország, amellyel a legjobbak a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok, és hogy a magyar Országgyűlés elnökével megegyeztek a parlamenti bizottságok együttműködéséről is.

Szerbia kormányának első alelnöke és külügyminisztere, Ivica Dačić Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter meghívására április 7-én Budapesten részt vett Magyarország, Szerbia Köztársaság, Görög Köztársaság, Macedón Köztársaság külügyminisztereinek és Törökország EU-ügyi miniszterének tanácskozásán, melynek témája Kelet- és Délkelet-Európa energiabiztonsága volt.
Dačić miniszter a találkozót követő közös sajtótájékoztatón kifejezte elégedettségét, amiért az öt ország képviselői első alkalommal hivatalosan kifejezték készségüket, hogy részt vegyenek olyan infrastrukturális projektekben, amelyek biztosítják majd ezen országok energiabiztonságának megteremtését. Kiemelte, hogy ez a kérdés Szerbia számára nemcsak gazdasági és energetikai szempontból létfontosságú, hanem nemzeti jelentőségű is.
Dačić miniszter rámutatott, hogy először a projektumot kell definiálni, majd közös megvalósíthatósági tanulmányt kidolgozni. Hangsúlyozta azt is, hogy a projektumról idejekorán kell párbeszédet folytatni az Európai Bizottsággal is.
A budapesti miniszteri találkozó alkalmával Dačić miniszternek kétoldalú megbeszélése volt Nikosz Kociasz görög külügyminiszterrel is.

Bűncselekmény büntetés nélkül!
Tizenegy év telt el a koszovói szerb és nem albán lakosság elleni, albánok által 2004. március 17-e és 19-e között elkövetett, etnikai indíttatású erőszak óta. Az erőszakos cselekmények három napja alatt tíz szerb és kilenc nem albán lakos vesztette életét, megrongáltak és felgyújtottak 35 templomot és kolostort, 935 szerb létesítményt, beleértve 738 lakóházat és 10 középületet, közöttük iskolákat, postákat, egészségházakat. Hat város és kilenc falu területéről 4012 szerbet üldöztek el.
A koszovói nemzetközi katonai és civil misszió, a KFOR és az UNMIK szeme láttára a XXI. század elején a szerbek példátlan terrornak és üldözésnek voltak kitéve. Abban az időben Koszovó és Metóhia területén 39 országból 38 000 KFOR-katona tartózkodott, és 52 országból 8 000 ENSZ-rendőr. Az 1999. júniusi és júliusi események után ez volt a szerbek második nagy, tömeges elűzetése Koszovó területéről a világ és az erősen felfegyverzett KFOR és UNMIK-erők szeme láttára.
A szerb és nem albán lakosság elleni etnikai indíttatású erőszakot minden nemzetközi szervezet elítélte Koszovó és Metóhia területén, közöttük a legjelentősebbek, az ENSZ és az EBESZ. Azonban a nemzetközi közösség, amely szervezeteivel jelen volt, és a koszovói nemzetközi missziókban részt vevő országok sem kezdeményeztek semmilyen politikai vagy más akciót, nem tettek semmit, hogy megállítsák az erőszakot vagy kezeljék következményeit, és ezért a bűncselekményért senkit se vontak felelősségre.

Budapesten február 26-án nyílt meg a 38. Utazás Kiállítás. A rendezvény keretében 20 000 négyzetméteren mintegy 30 ország több mint 250 kiállítója mutatkozott be, közöttük Szerbia Köztársaság is.
A vajdasági gazdasági, foglalkoztatási és nemi egyenjogúsági titkárság szervezte meg Szerbia Köztársaság és Vajdaság Autonóm Tartomány idegenforgalmi ágazatának bemutatását. A kiállításon ismertették A különbözőség gazdagsága elnevezésű projektet, amelynek célja egy multikulturális túra keretében bemutatni a Duna-mentét.
Szerbia standjának központi rendezvényét február 28-án tartották, A különbözőség gazdagsága-projekt bemutatása mellett sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Juhász Bálint, vajdasági gazdasági, foglalkoztatási és nemi egyenjogúsági titkárhelyettes, Rade Drobac, Szerbia budapesti nagykövete és Željka Pudar, Szerbia Idegenforgalmi Szervezetének képviselője beszélt.
A négynapos rendezvény alatt Szerbia és Vajdaság standján 12 község és város turisztikai szervezetei, 5 klaszter és egyesület, továbbá hét vállalat, ügynökség és borászat mutatkozott be, főleg Vajdaság Autonóm Tartomány területéről.

Szerbia Államiságának napja és a Szerb Hadsereg napja alkalmából 2015.02.18-án Szerbia Köztársaság Nagykövetségén Budapesten hagyományos fogadást tartottak, melyen nagy számban vettek részt a magyarországi állami intézmények képviselői, a diplomáciai kar tagjai, véderő- és rendőr-attasék, a magyarországi szerb közösség és Szerb Pravoszláv Egyház tagjai.
A vendégeket Rade Drobac nagykövet köszöntötte, rámutatva az ünnep jelentőségére és Szerbia elmúlt évben elért legjelentősebb eredményeire. Kiemelte, hogy a Magyarországgal való bilaterális együttműködés az elmúlt évben tovább fejlődött, amit tanúsítanak a két ország vezetőinek magas rangú találkozói is, valamint a különböző témákról való nyílt, barátságos párbeszéd, beleértve a kisebbségeket is, továbbá hogy Magyarország támogatja Szerbiát az EU-csatlakozás útján. Rámutatott, hogy a jó kétoldali kapcsolatokat tükrözi a kereskedelmi forgalom növekedése, valamint a régió legnagyobb infrastrukturális beruházásáról, a Belgrád-Budapest vasútvonal építéséről való megállapodás is.
Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma nevében Íjgyártó István, kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár köszöntötte a vendégeket, kiemelve, hogy Magyarország és Szerbia Köztársaság kapcsolatai stabilak és erősek, továbbá hogy a magyar kormánynak prioritás a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése. Hangsúlyozta, hogy a magyarországi szerb és a szerbiai magyar kisebbségnek jelentős szerepe van a két ország kapcsolataiban. Elmondta, hogy Magyarország számára prioritás a bilaterális kapcsolatok fejlesztése, és ez lesz a két kormány következő, júnusi budapesti csúcstalálkozójának témája. Hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja az EU bővítését, és teljeskorű támogatást nyújt Szerbia Köztársaságnak a csatlakozás során.

Ivica Dačić, Szerbia kormányának első alelnöke és külügyminisztere Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter meghívására február 11-én hivatalos budapesti látogatáson tartózkodott. Ennek keretében megbeszéléseket folytatott Orbán Viktor kormányfővel és Kövér László országgyűlési elnökkel is.
Dačić miniszter elégedettségének adott hangot a kétoldali kapcsolatok fejlődése miatt, kiemelve, hogy az utóbbi 2-3 évben történelmi fejlődést értek el a nyitott kérdések és a múltbéli különbözőségek megoldásában. Kiemelte, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai jobbak, mint bármikor korábban, a kereskelemi forgalom több mint egy milliárd eurót tesz ki, és tavaly Magyarország volt Szerbia 6. legnagyobb partnere a kereskedelmi forgalom szempontjából. Elmondta, hogy új határátkelőhelyek nyitásáról is beszéltek, hozzátéve, hogy Szerbia szeretné, hogy a határok nyitottak legyen a polgárok, az áruk és a tőke részére, de zártak az illegális migráció, a bűnözés, az emberkereskedelem előtt.
A két ország központi projektjeként a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését jelölte meg, amelyet a kínai féllel együttműködve valósítanak meg. Dačić miniszter megköszönte Magyarország támogatását Szerbia európai uniós integrációs törekvéseihez, és a magyar tapasztalatok átadását.
Szó volt a Déli áramlat gázvezeték lemondásáról, és a szerb diplomácia vezetője kiemelte, hogy a gázellátásra közösen kell megoldást találni.
A magyar kormányfővel való találkozó során Ivica Dačić és Orbán Viktor a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb kérdéseiről tárgyaltak, beleértve az ukrán válságot is.

Szerbia kormányának első alelnöke és külügyminisztere, Ivica Dačić hivatalos magyarországi látogatása keretében meglátogatta a Duna Bizottság budapesti székhelyét. Találkozott a szervezet titkárságának vezetőségével, valamint a tagállamok és megfigyelő államok képviselőivel. A beszélgetések során külön kiemelték a Duna folyó egész Európa szempontjából jelentős gazdasági és infrastrukturális potenciálját.
A Duna Bizottságban tett látogatás azért is jelentős, mert 2014. júniusa óta ismét Szerbia elnököl ebben a nemzetközi szervezetben.
A Duna Bizottság 1948. augusztus 18-án alakult meg Belgrádban a dunai hajózást szabályozó egyezmény aláírásával. A Belgrádi Egyezmény ma is a szervezet alapdokumentuma, aminek letéteményese Szerbia Köztársaság.

Bratislav Gašić, Szerbia kormányának honvédelmi minisztere a Hende Csabával, Magyarország honvédelmi miniszterével folytatott beszélgetés után január 22-én Belgrádban elmondta, hogy Szerbia és Magyarország fegyveres erőinek együttműködése emelkedőben van, és hogy a találkozón a régió aktuális biztonságpolitikai kérdéseiről, Szerbia EU-integrációs tevékenységéről és soros EBESZ-elnöki szerepéről tárgyaltak.
Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt hónapokban ez a második találkozó a magyar honvédelmi miniszterrel, ami a két ország közötti magas szintű együttműködést tanúsítja. Az együttműködés koronájának nevezte a ciprusi ENSZ-misszióban való közös részvételt, és bejelentette, hogy a két ország hadseregeinek az elkövetkező időszakban 20 közös tevékenységük lesz. A találkozón szó volt a magyar kontingens jelenlétéről a koszovói békefenntartó haderő (KFOR) keretében, valamint az együttműködési lehetőségekről a katonai oktatás és a légierő-képzés terén, mondta el a miniszter.
A találkozón megállapodtak, hogy kibővítik az együttmüködést a képzés és a hadiipar terén, március 1-től pedig egy magyar tiszt is megkezdi szolgálatát a NATO belgrádi összekötő irodájában, mondta el Hende Csaba miniszter.

Snežana Bogosavljević-Bošković, Szerbia mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztere közölte, hogy Fazekas Sándor magyar földművelésügyi miniszterrel január 20-án Budapesten megegyeztek, hogy a mezőgazdasági együttműködés terén közös szakértői munkacsoportokat alakítanak. A csoportok a mezőgazdasági termelés növelésén, a föld védelmén, a biztonságos élelmiszertermelésen és az EU támogatások lehívásánának maximalizálásán dolgoznak majd. A munkacsoportok első eredményeit tavasszal tekintik át, amikor Fazekas miniszter Belgrádban viszonozza a látogatást.
Snežana Bogosavljević-Bošković elmondta, hogy Magyarország nagy érdeklődést mutat szerbiai közös vállalatok alapítása iránt, amivel növelhetnék a termelést és a szerb termékek kivitelét.
A találkozón szó volt az EU-csatlakozási folyamatban szerzett magyar tapasztalatokról, különösen a mezőgazdasági támogatások lehívásában, valamint a földtörvényről és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó törvényekről is.
Snežana Bogosavljević-Bošković látogatást tett a budapesti Nikola Tesla Szerb Gimnáziumban és a szentendrei Szerb templomban.

Ivica Dačić, Szerbia kormányának első alelnöke, külügyminiszter január 14-én Belgrádban találkozott Szijjártó Péterrel, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterével, aki részt vett annak a munkacsoportnak az ülésén, amelyet a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal korszerűsítésére hozott létre Szerbia Köztáraság, Magyarország és a Kínai Népköztársaság.
Dačić és Szijjártó miniszterek úgy értékelték, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatai a legmagasabb szinten vannak az utóbbi évtizedekben, és hogy az elmúlt két évben hatalmas előrelépést értek el a nyitott kérdések megoldása terén.
A két állam külügyminiszterei megállapították, hogy 2013-ban és 2014-ben a kereskedelmi forgalom rekordszintű volt, valamint hogy dinamikus együttműködés folyik több kölcsönös érdekeltségű területen, amit a két ország tisztségviselőinek gyakori találkozásai is tükröznek.
Dačić miniszter kemelte a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítésén való munka fokozásának jelentőségét. Köszönetet mondott magyar kollégájának a Szerbia EU-csatlakozásában nyújtott támogatásért, és elfogadta meghívását, hogy februárban hivatalos látogatásra Magyarországra utazzon.

Zorana Mihajlović, Szerbia kormányának alelnöke, építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Hszü Hszian-ping , a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság alelnöke januar 14-én Belgrádban együttműködési tervet írtak alá, amely előirányozza, hogy június végéig elkészüljön a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítésének megvalósíthatósági tanulmánya, a munkálatok az év végéig megkezdődjenek és két év alatt befejeződjenek.
A dokumentum előirányozza a meglévő mellett még egy vágány kiépítését, amely személy- és teherforgalomra is szolgál majd, továbbá hogy a teljes menetidő a két város között kevesebb, mint három óra lesz.
A vasútvonal hossza 350 km, amiből 184 km Szerbia, 166 pedig Magyarország területén található.

Szerbia kormányának első alelnöke, Ivica Dačić külügyminiszter november 21-én találkozott Magyarország külgazdasági és külügyminiszterével, Szijjártó Péterrel, aki első hivatalos látogatásán tartózkodik Belgrádban. Mindketten úgy értékelték, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatai elérték az eddigi legmagasabb szintet, továbbá a két ország elkötelezett az intenzív politikai párbeszéd és a közös érdekeltségű, eredményes együttműködés folytatásában. A miniszterek egyetértettek, hogy a két ország viszonyának fejlesztésére vonatkozó törekvések a „történelmi megbékélés” folyamatának lekerekítésében és a két kormány eredményes belgrádi együttes ülésében teljesedtek ki.
Dačić miniszter megköszönte Magyarország Szerbia integrációs törekvéseihez nyújtott erőteljes támogatását, és kiemelte Szerbia készségét a bilaterális gazdasági együttműködés további fejlesztésére. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy Szerbia és Magyarország részt vegyenek a regionális energetikai és infrastrukturális projektekben, a Belgrád-Budapest vasútvonal kínai regionális fejlesztési alapból történő korszerűsítésének, valamint a Déli áramlat gázvezeték kiépítésének fontosságát.
A magyar diplomácia vezetője ismételten megerősítette Magyarország elkötelezettségét a kapcsolatok fejlesztésére Szerbiával, amelyre a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú országaként tekint, és amely a továbbiakban is számíthat következetes támogatására a teljes jogú EU-tagság elérésének folyamatában. Kiemelte, hogy regionális téren Magyarország számára fontos, hogy a béke, az energiabiztonság és a szorosabb kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok Szerbiával és a Nyugat-Balkán más országaival.

Szerbia Köztársaság Kormányának földművelésügyi és környezetvédelmi minisztere, Snežana Bogosavljević-Bošković és Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Szijjártó Péter, mint a Magyar-szerb gazdasági vegyesbizottság társelnökei, kiemelték, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatai soha nem voltak jobbak, hogy az árucsereforgalom az elmúlt öt évben folyamatosan növekszik, és a tavalyi évben rekordszintet ért el.
A bizottság munkája kiterjedt a bilaterális gazdasági együttműködés fejlesztésére, külön tekintettel az árucsereforgalomra, valamint az üzleti tevékenység fokozását szolgáló közös intézkedésekre, amelyek a kereskedelem, befektetések, kis- és középvállalkozások és gépjárműgyártás területére vonatkoznak. Továbbá az infrastruktúra fejlesztésére, az energetikára, mezőgazdaságra és környezetvédelemre, vízgazdálkodásra, információs technológiákra és információs társadalomra, tudományos és technológiai egyttműködésre, regionális és határmenti együttműködésre, turizmusra, egészségügyre, gyógyászati és gyószeriparra.
A két ország gazdasági kamaráinak szervezésében üzleti fórumot is tartottak, amelyen több mint 60 szerbiai és magyarországi vállalat vett részt. Képviseltette magát az energiaszektor, a gépjárműgyártás, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az információs technológiai ágazat.
Bogosavljević-Bošković miniszter kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország célja az elkövetkezőkben még jobb eredmények elérése, ami azt jelenti, hogy az árucsereforgalomban túlszárnyalják az eddigi, 1,4 milliárd eurós rekordösszeget, elsősorban a Magyarországra irányuló szerbiai kivitel növelésével.

Szerbia Köztársaság kormányának elnöke, Aleksandar Vučić és Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Szijjártó Péter úgy értékelték, hogy a két ország kapcsolatai kiemelkedően jók, amihez hozzájárul a Szerbiában élő magyar kisebbség, és a Magyarországon élő szerb kisebbség is.
A találkozó során kiemelték, hogy Szerbia és Magyarország gazdasági együttműködése fejlődik, és hogy a kereskedelmi árucsere rekordszintű. Szó volt arról a konferenciáról is, amelyet decemberben tartanak Belgrádban Kína és 16 kelet-európai ország részvételével. Egyetértettek abban, hogy Szerbia és Magyarország közösen tárgyal majd a kínai partnerekkel a Belgrád-Budapest gyorsvasút kiépítéséről, és beszéltek a projekt finanszírozásának módozatairól, hogy 2017 nyarára befejeződhessenek a munkálatok.
Szó volt azokról az előnyökről is, amelyeket a Déli áramlat gázvezeték kiépítése jelentene, főleg Európa ezen részének energetikai stabilitása miatt.

Szerbia Köztársaság elnöke, Tomislav Nikolić novembar 20-án Belgrádban Magyarország külügyminiszterével, Szijjártó Péterrel tárgyalt.
Nikolić elnök és Szijjártó miniszter egyetértettek, hogy a Szerbia és Magyarország közötti együttműködés jelentősen javult, aminek ékes bizonyítéka a két ország közötti rekord mértékű kereskedelmi árucsere az elmúlt évben. Kiemelték annak fontosságát, hogy a Szerbia és Magyarország közötti infrastrukturális összeköttetéseket fejlesszék, és ebben jelentős szerepe lesz a Belgrádot Budapesttel összekötő vasútvonal felújításának, valamint az újabb határátkelőhelyek megnyitásának.
Nikolić elnök elmondta, hogy Szerbia szeretne mielőbb az EU teljes jogú tagjává válni, Szijjártó miniszter pedig kiemelte, hogy Magyarország erőteljesen támogatja Szerbiát európai útján, és hogy országának álláspontja az, hogy az EU-nak fel kellene gyorsítania a bővítési folyamatot.

Szerbia Köztársaság Kormánya 2014. október 30-án határozatot hozott, mellyel megkönnyítette a vízumköteles, harmadik országok állampolgárainak a Szerbiába való beutazás feltételeit.
Azok a külföldi útlevéllel rendelkező személyek, akiknek van érvényes, többszöri beutazásra feljogosító Schengen-vízuma, illetve Nagy-Britannia és a többi EU-tagország vagy az Egyesült Államok által kiállított vízuma, valamint azok a külföldi állampolgárok, akik rendelkeznek érvényes tartózkodási engedéllyel a schengeni országok, vagy az Európai Unió tagországai, illetve az Egyesült Államok területén, vízummentesen beutazhatnak, átutazhatnak és hat hónapon belül 90 napig tartózkodhatnak Szerbia Köztársaság területén.
Ez a rendelet 2014. november 8-tól érvényes.

Budapesten 2014. november 8-án, Szent Dimitrije napján (Mitrovdan), megszentelték azt az emlékművet, amelyet Budán emeltek az egykori Szt. Dimitrije-templom helyén, amely megrongálódott a II. világháborúban, és amelyet 1949-ben az akkori magyar kommunista hatalom képviselői leromboltak. Az emlékművet a Szerb Országos Önkormányzat emelte, az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott támogatás segítségével.
Az emlékművet Lukijan budai püspök szentelte meg, az ünnepségen pedig részt vettek Veroljub Arsić, Szerbia Népképviselőházának alelnöke, Latorcai János, a magyar Országgyűlés alelnöke, Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, Rade Drobac, Szerbia Köztársaság budapesti nagykövete, Željko Janjetović, Bosznia és Hercegovina nagykövete, Ljubomir Aleksov, a szerb nemzetiség országgyűlési szószólója, Vera Pejić Sutor, a Szerb Országos Önkormányzat új elnöke, valamint a magyarországi szerb kisebbség és a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye számos képviselője.

Aleksandar Vulin, munka-, foglalkoztatási, veteránügyi és szociális miniszter 2014.október 29-én Budapesten tartózkodott, ahol megbeszélést folytatott Balogh Zoltánna, Magyarország emberi erőforrások miniszterével.
A tárcavezetők egyetértettek abban, hogy a két országnak jó együttműködése van a szociális védelem terén, valamint megállapították, hogy 2014. december 1-étől várható a Szerbia Köztársaság és Magyarország közötti szociális biztonságról szóló egyezmény alkalmazása. A felek tárgyaltak a bilaterális kapcsolatok szociálpolitikai és foglalkoztatás terén való fejlesztéséről, és arról, hogyan adhatja át Magyarország a tapasztalatait a szociális segélyből élő, munkaképes személyek munkába való bekapcsolását illetően.
A két miniszter megállapodott abban, hogy a jövőben folytatják a konzultációkat, tapasztalatokat cserélnek a társadalombiztosítás reformjának végrehajtásáról, valamint az ezen programok megvalósítására vonatkozó EU-források felhasználásának módjairól

A Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon rendezvénysorozat ünnepélyes záróeseményét október 10-én Szerbia Köztársaság Nagykövetségén tartották meg. A rendezvénysorozatot már ötödször szervezte meg a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (KDC), az Országos Szerb Önkormányzat védnökségével. A magyar közigazgatási szervek, a diplomáciai kar és a szerb közösség jelenlevő, számos tagját házigazdaként Rade Drobac nagykövet köszöntötte. Ezt követően Slobodan Vukčević nagykövet, SZK Külügyminisztériuma szomszédos és kelet-európai országok igazgatóságának vezetője és Soltész Miklós, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára tartottak beszédet. Végül Milan Đurić, a KDS igazgatója és a Szerb Kultúra Hónapjának szervezője szólt a jelenlevőkhöz, kiemelve a rendezvény jelentőségét a magyarországi szerbek identitásának megőrzésében és a két ország együttműködésében.
Az esten fellépett Branko Maravić, belgrádi operaénekes és a pomázi Zeneiskola tamburazenekara.
A rendezvénysorozat megszervezését Szerbia Köztársaság Művelődési ás Tájékoztatási Minisztériuma, a diaszpórával és a régióban élő szerbekkel való együttműködésben illetékes hivatal és Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.

Szerbia Köztársaság Nagykövetségének épületében október 6-án divatbemutatót tartottak Biljana Tipsarević, ismert szerbiai divattervező munkaáiból. Az „Ellenállhatatlan” nevet viselő, 2014. téli, gazdag kollekció bemutatójára a Szerb Kultúra Hónapja rendezvénysorozat keretében került sor, nagyszámú érdeklődő részvételével, akik között voltak a magyarországi szerb közösség tagjai, a diplomáciai kar és a magyarországi szerb nyelvű média képviselői.
Rade Drobac nagykövet köszöntet mondott a divattervezőnek, amiért elfogadta a meghívást a szerb divat magyarországi bemutatására, és kiemelte, hogy a divatbemutató modern jelleget adott a Szerb Kultúra Hónapja hagyományos rendezvénysorozatának.
Biljana Tipsarević divattervező modelljeit a budapesti Nikola Tesla szerb iskola diákjai vonultatták fel.

Szerbia Népképviselőházának elnöke, Maja Gojković részt vett a Duna-menti országok parlamentjei képviselőinek második konferenciáján, amelyet 2014.10.03-án tartottak Budapesten.
A konferencián közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a Duna-menti parlamenti képviselők egyebek között hangsúlyozták az összehangolt, határon átnyúló árvízvédelem jelentőségét a Duna-medence és mellékfolyói egész területén. Az EU Duna Régió Stratégiája (EUSDR) keretében való árvízvédelemről beszélve Maja Gojković kiemelte, hogy a régióban bekövetkezett májusi áradások katasztrofális következményei rámutattak az együttműködés fontosságára, a közös árvízvédelmi projektumok kidolgozásának és megvalósításának szükségességére.
A Duna-menti parlamenti képviselők következő konferenciájának házigazdája 2015-ben Szerbia lesz, miután a részvevők elfogadták SZK Népképviselőháza elnökének erre vonatkozó javaslatát.
A konferencia alkalmával Szerbia Népképviselőházának elnöke megbeszélést folytatt a Magyar Országgyűlés elnökével, Kövér Lászlóval. Ennek során kiemelték, hogy a két ország kapcsolatai kimagaslóak, valamint hogy Szerbiának és Magyarországnak esélye van egy közös európai jövőt építeni.

A Szerb Kultúra Hónapja elnevezésű hagyományos rendezvénysorozatot, melyet a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ szervez, idén szeptember 12-től október 10-ig tartják meg. A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitója pénteken, szeptember 12-én este 7 órakor lesz Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneakadémián, ahol a belgrádi “Serbian Jazz, bre” és a szentendrei Vujicsics Együttes lép fel.
A Szerb Kultúra Hónapja keretében emellett számos színházi, irodalmi, képzőművészeti és zenei rendezvényre kerül sor Magyarországon azzal a céllal, hogy bemutassák a szerb hagyományokat és kortárs alkotóművészetet. A rendezvényeknek nagyszámú szerbiai és magyarországi részvevője lesz.
További információk és a Szerb Kultúra Hónapjának programja a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ honlapján olvasható: http://kdc.szerb.hu/

Az Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium felhívja a régió országaiban (Szlovénia, Magyarország, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Románia, Bulgária, Macedónia, Albánia és Crna Gora) élő szerb nemzeti közösségek 18 és 35 év közötti érdeklődő tagjainak figyelmét a Szerbia a régió szerbjeiért elnevezésű projektum keretében meghirdetett ösztöndíj-pályázatra.
Az érdeklődők Szerbia Köztársaság országukban illetékes diplomáciai-konzuli képviseletében jelentkezhetnek. A jelentkezési űrlap és a kísérő dokumentáció beadási határideje 2014. július 31.
A pályázati kiírás és a jelentkezési űrlap mellékelve megtalálható.

Szerbia és Magyarország kormányainak Belgrádban július 1-én megtartott első együttes ülése után Szerbia miniszterelnöke, Aleksandar Vučić kijelentette, hogy a két ország kapcsolatai mind jobban fejlődnek, és kiemelte, hogy Szerbia jó és felelősségteljes partnere lesz Magyarországnak.
Elmondta, hogy Orbán Viktor magyar kormányfővel tárgyaltak a két ország konkrét együttműködési formáiról, olyan kérdésekről, amelyek Szerbia EU-integrációs útjának magyar támogatásától a vasúti és közúti infrastruktúra kiépítéséig terjednek. Szerbia miniszterelnöke kiemelte, hogy magyar kollégájával beszélgettek a Belgrád-Budapest, továbbá a Szabadka-Szeged-Baja vasútvonal kiépítéséről, valamint több határátkelőhely nyitásáról.
- Hatalmasak a lehetőségek a bilaterális együttműködésre. Megegyeztünk, hogy bizonyos projektekben közösen veszünk részt, hogy egyedülálló hozzáférést biztosítsunk az EU-alapokhoz, és hogy ezeket a nehéz időket kihasználjuk infrastruktúránk felújítására, szögezte le Vučić.
A kormányzati csúcstalálkozót követően több kétoldalú egyezményt is aláírtak, amelyek közlekedési, környezetvédelmi és biztonsági kérdésekre vonatkoztak. (bővebben)

Szerbia Köztársaság elnöke, Tomislav Nikolić 2014. július 1-én Belgrádban megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, aki a két kormány együttes ülése alkalmából tartózkodott Belgrádban.
Nikolić elnök a találkozón megállapította, hogy a két ország kétoldalú kapcsolatai barátiak és hogy a csúrogi történelmi megbékélés óta még intenzívebbé váltak. “Hálásak vagyunk Magyarországnak Szerbia EU-integrációs törekvéseinek őszinte támogatásáért, és külön a katasztrofális árvizek idején tanúsított szolidaritásért”, hangsúlyozta Nikolić elnök. Kiemelte, hogy a vajdasági magyar kisebbség összekötő szerepet tölt be a két baráti nép között, továbbá hogy a jó kapcsolatok további fejlesztése mindkét fél érdeke.
Orbán Viktor magyar kormányfő elmondta, hogy országa deklaratívan és ténylegesen is síkraszáll Szerbia teljes jogú EU-tagságáért. Magyarországnak és Szerbiának folyamatosan fejleszteniük kell a bilaterális kapcsolatok a gazdaság, a beruházások, a határmenti együttműködés, a kultúra terén és egyebekben, hangsúlyozta a magyar kormányfő.
Tomislav Nikolić, Szerbia elnöke és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke közösen nyitotta meg a Belgrádi Magyar Intézetet.

Szerbia Köztársaság kormányának első alelnöke és külügyminisztere, Ivica Dačić és Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Navracsics Tibor július 1-ei belgrádi találkozóján úgy értékelték, hogy a két ország kormányainak első együttes ülése ösztönzi a bilaterális kapcsolatok további fejlesztését és bővítését.
Dačić és Navracsics kiemelték, hogy a Szerbia és Magyarország közötti kapcsolatok igen jók, és ismételten megerősítették közös elhatározásukat a politikai párbeszéd és együttműködés folytatására.
A kormány első alelnöke őszi hivatalos bilaterális látogatásra hívta Navracsics Tibort, aki megerősítette Magyarország eltökéltségét, hogy az EU nyugat-balkáni bővítési folyamata folytatódjon, és kiemelte, hogy országa kész tapasztalatai átadására, valamint politikai, szakmai és technikai segítségnyújtásra Szerbiának a csatlakozási tárgyalások folyamatában. Ennek megfelelően megállapodtak, hogy a jövőben rendszeres konzultációkat szerveznek, és a minisztériumok közötti együttműködés is intenzívebb lesz.

Szerbia Köztársaság ifjúságügyi és sportminisztere, Vanja Udovičić 2014. június 18-án Budapesten találkozott Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkárával, Simicskó Istvánnal.
Az igen barátságos és konstruktív légkörben zajló találkozón arról volt szó, hogyan bővíthető Szerbia és Magyarország együttműködése a sport terén.
Külön figyelmet szenteltek azoknak a magyar tapasztalatoknak, amelyeket a sport terén szereztek a  tulajdonjogi átalakulásban.

A Tököly-Popovics Száva Alapítvány, a Tökölyanum épületében Budapesten március 27-én megnyitották az “Itinerarium Romanum Serbiae” (Római császárok útjai Szerbiában) című kiállítást.
A megnyitón Rade Drobac, Szerbia budapesti nagykövete kiemelte, hogy a reprezentatív tárlat 18 olyan római császár mellszobrának másolatát mutatja be, akik a mai Szerbia területén születtek, valamint hogy ez a tény Szerbia Köztársaság kulturális és történelmi gyökereiről és gazdag hagyományáról tanúskodik. A projektum szerzője, Miomir Korać prof. és Nemanja Mrđić archeológus részletesebben beszélt magáról a tárlatról.
A kiállítás megnyitóján részt vettek a diplomáciai kar, a Budapesti Olasz Kultúrintézet, a magyarországi szerb közösség és a Szerb Pravoszláv Egyház képviselői, továbbá a budapesti Nikola Tesla iskola több tanára és diákjai is. Budapest előtt a tárlat anyagát sikerrel mutatták be Washintonban, New Yorkban, Chicagóban, Bostonban és Londonban is.
A kiállítás április 15-ig tekinthető meg a Tökölyanum épületében, munkanaponként 10.30 és 17.00 óra között, a cím Veres Pálné utca 17., 1053 Budapest.

A Magyarországi Szerb Dokumentációs és Kulturális Központ helyiségeiben 2014. március 19-én megemlékeztek a koszovói szerb és nem albán lakosság 2004. március 17-én kezdődött pogromjáról. A rendezvényt Szerbia Köztársaság Nagykövetsége és az említett központ szervezte, beszédet pedig Rade Drobac, Szerbia nagykövete és Milan Đurić, a központ igazgatója mondott.
Drobac nagykövet kiemelte, hogy Szerbia Köztársaság Külügyminisztériuma, a Koszovó-ügyi iroda, valamint a diaszpórával és a régióban élő szerbekkel foglalkozó iroda együttműködésében Szerbiában és világszerte megemlékeznek a koszovói szerbek tömeges pogromjának 10. évfordulójáról, hogy a hazai és nemzetközi közvéleményt emlékeztessék a koszovói szerb és nem albán lakosság elleni erőszakra. A nagykövet emlékeztetett a 2004. március 17-19. közötti tragikus eseményekre, a szerbek és kulturális és egyházi hagyatékuk elleni, nemzeti alapú támadásokra, az áldozatokra és az események következményeinek jelentőségére. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy ne engedjék meg az ilyen események megismétlődését vagy elfeledését.
Drobac nagykövet felkérte a jelenlevőket, hogy adományokkal támogassák a koszovói szerb lakosságot.
A rendezvényen bemutatták a „Pogrom – 10 évvel később“ című dokumentumfilmet és a 2004. márciusi koszovói eseményekről készült fényképeket.
Az említett film itt található meg.

Szerbia államiságának napja és a Szerb Hadsereg napja alkalmából Szerbia Köztársaság Nagykövetségén Budapesten pénteken, február 14-én hagyományos ünnepi fogadást tartottak. A rendezvényen ezúttal is nagy számban vettek részt a magyarországi állami intézmények, a diplomáciai kar, a gazdasági élet, a kulturális intézmények és a média, akárcsak a magyarországi szerb közösség és a Szerb Pravoszláv Egyház képviselői is.
A vendégeket Rade Drobac nagykövet köszöntötte, aki a két ünnep jelentőségéről, az aktuális szerbiai eseményekről és a két ország kapcsolatai fejlődésének pozitiv irányvonaláról beszélt.

A szerbiai egyetemisták és végzett hallgatók továbbképzésének fejlesztésére vonatkozó törekvésekkel összhangban új szabályzat került elfogadásra, amely rendelkezik a Külügyminisztérium hatáskörébe tartozó hazai és külföldi szakmai gyakorlatok feltételeiről és kereteiről.
A szakmai gyakorlat a szakképzés és továbbképzés külön részét képezi,  és minden évben a külügyminiszter határoz róla a minisztérium szükségletei alapján.
A szakmai gyakorlattal kapcsolatban bővebb tájékoztatás Szerbia Köztársaság Külügyminisztériuma Diplomáciai Akadémiájának honlapján található.
A Szerbia budapesti Nagykövetségén való szakmai gyakorlat iránt érdeklődők a Nagykövetség e-mail címén érdeklődhetnek: budapest@amb.srbije.net .

Rade Drobac nagykövet és Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumnak parlamenti államtitkára a minisztériumban ma aláírták a szociális biztonságról szóló egyezményt és az annak végrehajtására vonatkozó adminisztrációs egyezményt.
Az ünnepélyes aláírást megelőző rövid beszélgetés során mindkét fél kiemelte az említett egyezmények jelentőségét a két országra és állampolgáraikra nézve. Rámutattak, hogy az egyezmények aláírása az eddigi jó bilaterális együttműködés eredménye és kifejezték meggyőződésüket, hogy az együttműködés hasonló szellemben folytatódik a jövőben is.
A szociális biztonságról szóló új egyezmény felváltja a két ország közötti korábbi egyezményt, amelyet 1957. október 7-én ugyancsak Budapesten kötöttek meg. Az egyezmény szabályozza a két ország állampolgárainak egészség-, nyugdíj- és rokkantbiztosítási jogainak megvalósítását, továbbá a munkanélküliségi pótlékot, a munkahelyi sérülések és foglalkozási ártalmak alapján járó juttatásokat.

Szerbia Köztársaság Nagykövetsége idén is részt vett a diplomata házastársak szervezésében megtartott jótékonysági Diplomata Vásáron, amelyre november 24-én került sor a budapesti Intercontinental szállóban.
A vásáron több mint 35 nagykövetség és nagyszámú cég képviseltette magát.
Szerbia idén közismert édesipari termékeivel, italaival, háztartási tisztítószerekkel, húsipari termékekkel és a szerbiai turisztikai ügynökségek népművészeti ajándéktárgyaival mutatkozott be. A rendezvényen szerb művelődési műsort adtak elő a budapesti Tabán KME tagjai és a Nikola Tesla szerb iskola diákjai.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a Diplomata Vásár védnöke és díszvendége Herczegh Anita, Magyarország elnökének felesége volt, aki megtekintette Szerbia kiállítási standját is.
A jótékonysági vásár teljes bevételét hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére fordítják.

Szerbia külügyminisztere, Ivan Mrkić a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) mai budapesti találkozója végén igen elégedetten nyilatkozott azokról az eredményekről, amelyeket Szerbia a KEK keretében, valamint a V4 országaival folytatott együttműködésben elért.
Mrkić miniszter elmondta, hogy a KEK keretében és a V4 országaival lebonyolított találkozók Szerbiának nagyon hasznosak voltak, és úgy értékelte, hogy az ilyen jellegű találkozók egyfajta felkészülést jelentenek Szerbiának az EU-s tagságra.
A miniszter elmondta azt is, hogy a Štefan Füle EU-s bővítési biztossal és Victoria Nuland amerikai külügyi helyettes államtitkárral folytatott nem hivatalos találkozóján kifejezték elismerésüket Szerbia iránt a régióban és a Nyugat-Balkánon végzett munkájáért, továbbá bel- és külpolitikájáért.

A V4 tagországok és a nyugat-balkáni államok külügyminiszterei mai budapesti találkozójukon megegyeztek arról, hogy fokozzák az együttműködést annak érdekében, hogy felgyorsítsák a régió országainak európai integrációját, közölte Szerbia Köztársaság Külügyminisztériuma. A találkozón részt vett Ivan Mrkić, Szerbia külügyminisztere is.
Szerbia politikáját a közlemény szerint többen elismeréssel méltatták a találkozón, elsősorban Victoria Nuland amerikai külügyi helyettes államtitkár, Štefan Füle EU-s bővítési biztos és Linas Linkevicius litván külügyminiszter és minden részvevő, különösen Lengyelország. A V4 tagországai és a Nyugat-Balkán államai között megegyezésekre került sor annak érdekében, hogy térségünk minden országa gyorsabban haladjon a teljes rangú EU-s tagság irányába, áll a közleményben, amely szerint a találkozón nagy jelentőséget tulajdonítottak a koszovói választásoknak, és kiemelték Priština felelősségét  a tiszta, és demokratikus alapelveknek megfelelő választások érdekében.

A Szerb Kultúra Hónapja Magyarországon elnevezésű rendezvénysorozat, amelyet negyedik alkalommal szervezett a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (KDC), ünnepi zárórendezvényét október 14-én Szerbia Nagykövetségén tartották, ahol a vendégeket Rade Drobac nagykövet, Milan Đurić, a KDC igazgatója és Paulik Antal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzetiségi Főosztályának vezetője köszöntötte. Az ünnepi műsorban fellépett a belgrádi Sensartika kvartett, és kiállították Jovan Mirčeski Novak Đokovićról készült fényképsorozatát.
Az elmúlt hónapban Magyarország szerte bemutatkozott a szerb kultúra, hagyomány és kortárs művészet. A változatos programok keretében kiállításokra, irodalmi estekre, színházi előadásokra, filmvetítésekre, gyermekprogramokra és más rendezvényekre került sor. Idén jelentős évfordulókról is megemlékeztek: az első szerb színdarabot kétszáz éve Budapesten mutatta be Joakim Vujić, 120 éve született Miloš Crnjanski, Desanka Maksimović húsz éve, Jovan Dučić pedig hetven éve hunyt el.
A rendezvénysorozatot Szerbia Művelődési és Tájékoztatási Minisztériuma, a diaszpórával és a régióban élő szerbekkel való együttműködésben illetékes hivatal és Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.

Szerbia Köztársaság Népképviselőházának elnöke, dr. Nebojša Stefanović ma Budapesten találkozott a magyar Országgyűlés elnökével, Kövér Lászlóval.
A találkozón szó volt a két ország parlamenti együttműködéséről, elsősorban az Interparlamentáris Unió Magyar-Szerb Baráti Tagozatában és a bizottságok terén, a regionális együttműködésről, a tapasztalatcseréről és Magyarország szakértői segítségéről, ami nagyon fontos Szerbia uniós csatlakozási folyamatában. Nebojša Stefanović köszönetet mondott Magyarországnak az integrációs tárgyalásokban nyújtott segítségért, elsősorban az igazságügyi, közjegyzői és végrehajtói szakmai fejlesztésekben, az EU-s csatlakozási folyamat során stratégiai tervezésekben és IPA-projektumok előkészítésében az igazságügy, valamint a szervezett bűnözés elleni harc terén. A magyar Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy Magyarország támogatja Szerbiát az európai uniós csatlakozás során, és kész felajánlani Szerbiának a fizetési mérleghiány, az államadósság és az infláció csökkentése terén szerzett tapasztalatait.
Hivatalos magyarországi látogatása során Szerbia Népképviselőházának elnöke ma a magyar külügyminiszterrel, Martonyi Jánossal is tárgyalt Szerbia uniós csatlakozásáról, a két ország bilaterális kapcsolatairól és a regionális együttműködésről. Kiemelték, hogy a két ország együttműködése jó, és hogy a jövőben minden esetleges problémát bilaterális szinten kell rendezni, hogy ne sodorják veszélybe Szerbia EU-s csatlakozási tárgyalásait.
Nebojša Stefanović találkozott a FIDESZ országgyűlési képviselőcsoportjának elnökével, Rogán Antallal és a magyarországi szerb diaszpóra képviselőivel is.

Szerbia Népképviselőházának elnöke, dr. Nebojša Stefanović részt vett a nyugat-balkáni parlamentek házelnökeinek konferenciáján, amelyet Budapesten tartottak.
Felszólalásában Szerbia EU-integrációs eredményeiről és céljairól beszélt, kiemelve, hogy Szerbia EU-integrációs folyamatának fordulópontja a Stabilizációs és Társulási Megállapodás aláírása volt, ami megteremtette a szükséges előfeltételeket a politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztésére, meghatározta a jogszabályok EU-s jogrendszerrel való összehangolásának kötelezettségét és elősegítette a regionális együttműködést. Stefanović elmondta,hogy az EU-s tagság Szerbiának, akárcsak a régió többi országának is, stratégiai és fő külpolitikai célja. Hangsúlyozta, hogy Szerbia megkezdte a tárgyalási folyamatot, és már megtartották az első találkozókat az Európai Bizottság képviselőivel. (bővebben szerb nyelven)

Szerbia Népképviselőházának elnöke, dr. Nebojša Stefanović hétfőn Budapesten találkozott Áder János magyar köztársasági elnökkel.
A beszélgetés során szó volt a két ország kapcsolatairól, az európai integrációról, valamint a regionális és gazdasági együttműködésről. A felek értékelése szerint a két ország közötti gazdasági együttműködés jó, és egyes területeken tovább fejleszthető, elsősorban a beruházások növelése terén. Kiemelték, hogy Magyarország további beruházásokat tervez a kis- és középvállalkozások, az infrastruktúra fejlesztése, az energiaellátás, a mezőgazdaság és a turizmus terén. Áder János megerősítette, hogy Magyarország erőteljesen támogatja Szerbiát az EU-integrációs folyamatban, és szó volt azokról a konkrét területekről is, amelyekben Magyarország segítséget nyújthat, ezek pedig az igazságügyi szakmák, közjegyzői és végrehajtói fejlesztések, az EU-s tárgyalási folymatban stratégiai tervezések és IPA-projektumok előkészítése az igazságügy, valamint a szervezett bűnözés és korrupció elleni harc területén, és egyéb kérdésekben, amelyek iránt a szerb fél érdeklődést mutat.

Szerbia Kormányának külügyminisztere, Ivan Mrkić ma Budapesten Orbán Viktor magyar kormányfővel tárgyalt, aki megerősítette, hogy Magyarország erőteljesen támogatja Szerbia EU-integrációját. A beszélgetésen szó volt a két ország közötti új határátkelőhelyek megnyitásáról és megállapodtak, hogy hamarosan szerb-magyar ösztöndíjprogram indul.
Mrkić miniszter hivatalos budapesti látogatásán találkozott Martonyi János magyar külügyminiszterrel is, aki ugyancsak megerősítette Magyarország támogatását Szerbia EU-ba vezető útján. Közös sajtótájékoztatójukon Ivan Mrkić köszönetet mondott Magyarországnak ezért a támogatásért és elmondta, hogy Szerbia a továbbiakban is reméli Magyarország segítségét, hogy felkészülten várja a társulási tárgyalások hivatalos megkezdését. Mrkić miniszter elmondta, hogy a találkozón szó volt a nemzeti kisebbségekről is. A hamis menedékkérőkkel kapcsolatban közölte, Szerbia mindent megtesz számuk csökkentéséért.
Martonyi miniszter hangsúlyozta, hogy Budapest támogatja Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak mielőbbi megkezdését, és hozzátette, hogy Magyarország érdeke tovább erősíteni jó kapcsolatait Szerbiával.
Mrkić miniszter Budapesten Szerbia Nagykövetségének épületében találkozott a magyarországi szerb közösség képviselőivel is.

Szerbia elnöke, Tomislav Nikolić kijelentette, hogy az Európai Unió június 28-án fontos vizsgát tesz saját szabályainak tiszteletben tartásáról, és elmondta, hogy Szerbia erőfeszítéseivel kiérdemelte, hogy meghatározzák a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját. Áder János, Magyarország elnöke elmondta, hogy az EU pozitív döntésére számít a tárgyalások dátumának meghatározását illetően, és hogy Magyarország fenntartások nélkül támogatja Szerbia belépését az EU-ba. Úgy értékelte, hogy Szerbia az elmúlt hónapokban és az elmúlt évben sokat tett azért, hogy elkezdődjenek a tárgyalások az EU-val.
Nikolić és Áder elnökök egyetértettek abban, hogy a közös főhajtás a magyar és a szerb áldozatok előtt történelmi megbékélés, amelynek üzenete, hogy a múlt a történészeké, a jövő a két nép együttműködéséé.
- A történelmet a történészekre hagyjuk, a jövőt pedig a két nép együttműködésére – mondta Nikolić elnök.
- Történelmi eseményről van szó, amellyel lezárul egy olyan fejezet államaink kapcsolatában, amely hetven éve lezáratlan - jelentette ki Áder János.
Az államelnökök úgy értékelték, hogy Szerbia és Magyarország együttműködése felfelé ível.
Magyarország elnöke hivatalos szerbiai látogatása során találkozott Nebojša Stefanović házelnökkel és Ivica Dačić kormányfővel is.

Szerbia Köztársaság új magyarországi nagykövete, Őexc. Rade Drobac úr ma átadta Őexc. Áder János köztársasági elnök úrnak a megbízólevelét, amellyel Szerbia elnöke, Tomislav Nikolić az SZK rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövetévé nevezi ki.

A köztársasági elnökkel folytatott beszélgetés során Drobac nagykövet hangsúlyozta, hogy Szerbia Köztársaság kiemelt figyelmet szentel a Szerbia és Magyarország közötti bilaterális kapcsolatoknak, és kifejezte készségét, hogy hozzájáruljon ezek további mélyítéséhez és az együttműködés minden téren való erősítéséhez.

Szerbia nagykövete az Áder elnökkel való találkozót követően a Hősök terén megkoszorúzta az Ismeretlen hősök emlékművét.